Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-02 / 83. szám

Ara 2000 korona. DSMAOYARORSZAG «MrnxtfeéRi Deák Ferenc-n. 2. Teleion 13-33. Kiadóhivatal, MDttOnkOnyvUr ét Jegyiroda: Dogonict-téT II. Teletem 3U1. i Petőfi Sándor-tugánit 1. sxim Telelontzám 10-34. Rifek és druzok. Franciaországnak bajai vannak a koloniáiva!. Nem a régiekkel ugyan, hanem az ujakkal, amelyeket részben a világháború eredménye gyanánt igyekezett bezsebelni a párisi nagytöke. Két helyen, Marokkóban és Szíriában a benszülöttek mir.den nagyhatalmi konferencia és minden népszövetségi mardáum dacára a leghatározottabb módon dokumentálják, hogy nincsenek megelégedve a do goknak uj rendjével. Elég barbár módon elégedetlenségüknek ágyukkal, géppuskákkal és messzehordó precíziós fegyverekkel adnak kifejezést. Nem lehessen egyébként teljesen bizonyosan tudni, hogy az ilyesmit a barbárság, vagy nyugati civilizáció bizonyítékának kell-e tekinteni. Hiszen Japán azóta számit nagyhatalomnak és a civilizált világ oszlopos tagjának, mióta alaposan megtanulta a gyilkolás művészetét. A rifeknek és druzoknak is abban, amit néhány hónap óta csinálnak, a fehérek voltak a tanitó mestereik. Azoknak az országoknak szenvedő és megalázott népei, amelyek az egocentrikus franca S

litikának és a francia militarizmusnak az cait nyögik, természetszerűleg az elégtétel érzésének egy nemével tekintenek Marokkó és Sziria felé, örömmel olvassák a francia koloniá is politikának nehézségeiről szóló tudósításokat és alig várják, hogy tegnap még félvadaknak tartott benszűlöttek darabokra szaggassák a világháborús marsallok babérkoszorúit. Annyira természetesek a legyőzőiteknek, a fehér koloniák benszűlötteinek ezek az érzései, hogy a dühében üvöltő francia nacionalista sajtó egyenesen azt irja, hogy a marokkói és sziriai hadjáratnak háborús bűnösei a németek, ők azok, akik az ellenállást megszervezők s ők azok, akiken bosszút kell állani Sajnos, az egész marokkői és sziriai incidens nem olyan jelentőségteljes, hogy bármely kűlpo itikai következésre lehetne számítani Legfeljebb abban az esetben, ha a csapatszáliitások belső elégedetlenséget idéznének elő Franc aországban s a háború elleni szocialista agitáció meg tudná ingatni a kormány pozícióját. Higgadt tárgyilagossággal kell ezt igy megállapítani, annál is inkább, mert a mi kQIpoliiikában és fö'drajzban járatlan uiagyar közvéleményünk hajlandó volna már azt is feltételezni, hogy Marokkó és Sziria rögtönösen kiemelik a párisi világrendet sarkaiból. Marokkó megítélésében a magyar publikum ugyanabban az optikai csalódásba es k, amely a század elején, a bur háború alkalmával fog'a el végzetesen. Mikor huszonöt esztendővel ezelőtt a bur háború kitört, aki egy k'csit ismerte a lényleges erőviszonyokat, tisztában volt vele, hogy hősköltemény lehet belőle, de tudta azt is, hogy ennek a hőskölteménynek a befejezése csak idő kérdése. Összesen háromszázezer bur, tehát annyi ember, mint ahány ma él Csongrádmegyében, állott szemben az égési brit világbirodalommal. Igaz, hogy ez a háromszázezer ember a régi Magyarországnál jóval nagyobb tetfllelen élt szélszóródva. Csak a pacifikálás tartott sokáig. Az igazi háborúnak már régen vége volt, mikor naiv honfiak még diszkardokat küldözgettek Krflger apónak és naiv honleányok divánpárnákat hímeztek számára. A mi tragédiánkhoz tartozik az is, hogy nagyon, da nagyon sokszor ilyen reménytelen reménységekbe akarjuk leláncolni a horgonyunkat. A rifek országa, ahol most Abd el Krim a szabadságharcát vivja a franciák és spanyolok ellen, nagyon kicsi része Marokkónak. Az egész terület, amelyen lángol a felkelés, körülbelül harmincezer négyszögkilométer, tehát kéthárom Pestmegye, hat-hétszázezer lakossal. A vidék legjobb)n Boszniával és Hercegovinával Szeged, 1925 szeptember 2, SZERDA hasonlítható össze. Éppen olyan görbe begyek, d<: még nagyobb meleg és éppen olyan uttalanság és olyan kulturális állapotok, aminők a Szávától délre uralkodtak az okkupáció idején, öirg emberek, akik még vissza tudnak emlékein' az okkupációs hadjárat idejére, nagyon jól tudják, hogy nem volt gyerekjáték, ami akkor odalent végbement. Boszniát nem foglaltuk el katonab'ndával. De ugyebár mégis nevetséges lett volna, ha valaki azt tételezi fel, hogy a oosnyák felkelók tartósan ellent tudnak állni a monarchia hadseregének, vagy pláce győzelmet is tudnak aratni felelte? II) en reménységeket Marokkó, de még kevésbé Sziíia, ahol alig néhány eztr ember áll a franciákkal szemben, szintén nem kelthet fel bennünk. Az ilyen gyarmati bátoruk a terepet jól ismerő, otthonát védő, elkeseredett ellenséggel szodten ttindig nehezek és hosszadalmisok Kü önösen nehezek, ha a benszűlötteknek moElMizetéti árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor, Budapesten és vidéken 45X00 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kor., vasár- ét flnnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 83. szám dern fegyvereik is vannak, mint Marokkóban, ahol a franciák a spanyolok ellen, a spanyolok pedig a franciák tL'en fegyverezték fel őket, hogy végül azután közös háborúra egyesüljenek ellenük. De az ilyen háborúknak is megvan az időbeli határuk, amint a számbeli és felszerelési túlsúllyal bíró támadók e!őnyomulnak, a védekezőknek pedig kifogy a lőszerük, utánpótlásuk és élelmiszerük, ami nélkül nem lehet háborút viselni. Az ilyen természetű felkeléseknek megvan a kiitikus időpontjuk, mikor feltétlen bizonyossággal Össze kell omtaniok. Mindez természetesen nem jelenti azt, mintha Franciaország a bekövetkezendöknek tudatában játszi könnyedséggel vehetné tudomásul a marokkói és szíriai eseményeket A franc'a katonai presztízs mindkét helyütt nagy csorbát szenvedett. A beretva is akkor kezd hasznavehetetlenné válni, mikor az éle bármilyen kis helyen kicsorbul A többi majd következik. A magyarországi újjáépítésről, Ausztria talpraálIitásárdl és a kisebbségi kérdésekről tárgyalnak Genfben. Painlevé elnököl a Népszövetség konferenciáján. Cerj, tzep'emter 1. A Népszövetség tanácsa 8xe.dá»r, szepfembtr 2-án keidi meg 35. ülésszakát, melyen Franeicország képviselője elnököl A provizórikus napiienden első helyen szerepel a Törökország és Irak köxti határ megállapításának fontos kérdése. A tanács foglalkozni fog a vizsgálóbizottság jelenesével, melyet a kormányokkal julius hó végén közöltek. Foglalkozik eiután a tanács Ausztria talpraállitásárak kérdésivel, továbbá a magyarországi pénzügyi újjáépítés kérdésével is a görög menekültek elhelyezise ügyivel. Napirenden szerepel néhány már megvizsgált kisebbségi kérdés is. Tárgyalják a konstani nápolyi görög és a kelettráciai török kisebbség, továbbá a litván, a bánáti is erdélyi magyar telepesek beadványának ügyét. Tizet egy állam fog mrghivót kapni bizonjos vitákban való részvételre. A 11 állam közül egy, Törökország nem tagja a Népszövetségnek, a többi 10 tagállam. A nemzetek szövetségé» k köxgjüléiére kiküldött magyar delegáció tagjai a következők: Apponyl Albert gróf volt miniszter, Walkó Ltjos kereskedelmi miniszter, a külCgyminisztélium vezetésével ideiglenesen megbízott miniszter, Tdnaos Oábor altábornagy. Htlyettes tagok: Nagy Etek miniszteri revidens, Bartha György követségi tanácsos és Pitery Ödön helyettes államtitkár. Párts, szeptember 1. Painlevé miniszterelnök csütörtökön Qentbe utazik, ahol a nemzetek szövetségének ülésén elnökölni fog és ő fogja Összefoglalóim ismertetni a nemzetek szövetséginek eddigi munkáját. Painlevé ezután Elázást ba utazik. Százötvenezer bányász sztrájkol Amerikában. Tömegsztrájk 10 Flladelphlo, szeptember 1. A tegnap éjjel kitört bányászsztrájk 828 tárnára és 272 bányavállalatra terjedt ki, amelyek Pensylvánia állam területén lévő 135 különböző társulat tulajdonában van. A sztrájkban 158.000 ember vesz tiszt. A munka megszüntetése rendzavarás nélkül ment végbe. Siámoiva azzal, hogy rendzavarás autón sem fog történni, a bányász-szsksierve zat lemondott a sztrájkörsök felállifásáró'. A szénbánya'ulajdonosok tegnap délután újra cent javítás miatt. táviratilag fordultak Coolidge elnökhöz, kérve beavatkozását a szénmunkások sztrájkjának elhárítására. Coolidge változatlanul megmaradt álláspontja melleit, hogy eztdő szerint nem avatkozik be, csak ba mindkét fél őszinte megegyezésit mutat hajlandóságot. A sztrájk elkei ülhető lett volna, ha a munkaadók óránként llz centnyi javítási engedélyeznek. Ezt azonban visszautasított* k. így a sztrájk kitörése elkerülhetetlen volt. Primo de Rivera offenzívát kezdeti. Abd el Krim személyesen vezeti csapatait, Paris, szeptember 1. Mint a Journal Madridbői jelenti, az a hucemasi öbölben már megkezdődtek a hadműveletek. A francia és spanyol cirkálók és baditepQIŐk állítólag bombázzák a rif-partokat Madrid, szeptember 1. Primo di Rivera tegnap délután A!gecira8ban haditanácsot tartott, amelyen a spanyol vezérkar valamennyi tábornoka résztvett. A haditanács több mint egy óran keresztül tartott. A kiadott hivatalos kommüniké hangsúlyozza, hogy a hadműveleti terveket illetőleg végleges megállt* pedás jött létre. Az ojtenzlvát a legrövidebb Időn belül megindítják is ugyancsak a legrövidebb Időn belül be Is tejezik. Primo de Rivera a maga részéről a sikert biztosra veszi, minthogy az offenzi 1 vát a legapróbb részletekig kidolgozták. A csapatok erkölcsileg teljesen megbízhatók és hangulatuk is kitűnő. Egyelőre csak azokat a hadműveleteket indítják meg, amelyek okvetlenül szükségesek ahhoz, hogy Spanyolországot Abd el Krim lidércétöl megszabadítsák. Pdrls, szeptember 1. Fezből beérkező jelentések szerint Abd el K im tegnap este elutazott fővárosából, Aidirból, hogy a hadmüveletek vezetését a fronton személyesen átvegye. Fez, szeptember 1. A XIX. hadlest kardcsapás nélkül megszállt néhány tömböt Dahar környékén. Abd el Krtm állítólag személyesen veszi át a rlflakók parancsnokságát. A bennszülöttek továbbra is számos meghódolás! nyilatkozatokat tettek.