Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-02 / 83. szám

Ara 2000 korona. DSMAOYARORSZAG «MrnxtfeéRi Deák Ferenc-n. 2. Teleion 13-33. Kiadóhivatal, MDttOnkOnyvUr ét Jegyiroda: Dogonict-téT II. Teletem 3U1. i Petőfi Sándor-tugánit 1. sxim Telelontzám 10-34. Rifek és druzok. Franciaországnak bajai vannak a koloniáiva!. Nem a régiekkel ugyan, hanem az ujakkal, amelyeket részben a világháború eredménye gyanánt igyekezett bezsebelni a párisi nagytöke. Két helyen, Marokkóban és Szíriában a ben­szülöttek mir.den nagyhatalmi konferencia és minden népszövetségi mardáum dacára a leg­határozottabb módon dokumentálják, hogy nincsenek megelégedve a do goknak uj rend­jével. Elég barbár módon elégedetlenségüknek ágyukkal, géppuskákkal és messzehordó precí­ziós fegyverekkel adnak kifejezést. Nem lehes­sen egyébként teljesen bizonyosan tudni, hogy az ilyesmit a barbárság, vagy nyugati civili­záció bizonyítékának kell-e tekinteni. Hiszen Japán azóta számit nagyhatalomnak és a civi­lizált világ oszlopos tagjának, mióta alaposan megtanulta a gyilkolás művészetét. A rifeknek és druzoknak is abban, amit néhány hónap óta csinálnak, a fehérek voltak a tanitó mes­tereik. Azoknak az országoknak szenvedő és meg­alázott népei, amelyek az egocentrikus franca S litikának és a francia militarizmusnak az cait nyögik, természetszerűleg az elégtétel érzésének egy nemével tekintenek Marokkó és Sziria felé, örömmel olvassák a francia kolo­niá is politikának nehézségeiről szóló tudósítá­sokat és alig várják, hogy tegnap még fél­vadaknak tartott benszűlöttek darabokra szag­gassák a világháborús marsallok babérkoszo­rúit. Annyira természetesek a legyőzőiteknek, a fehér koloniák benszűlötteinek ezek az érzései, hogy a dühében üvöltő francia nacionalista sajtó egyenesen azt irja, hogy a marokkói és sziriai hadjáratnak háborús bűnösei a németek, ők azok, akik az ellenállást megszervezők s ők azok, akiken bosszút kell állani Sajnos, az egész marokkői és sziriai inci­dens nem olyan jelentőségteljes, hogy bármely kűlpo itikai következésre lehetne számítani Leg­feljebb abban az esetben, ha a csapatszáliitá­sok belső elégedetlenséget idéznének elő Franc a­országban s a háború elleni szocialista agitáció meg tudná ingatni a kormány pozícióját. Hig­gadt tárgyilagossággal kell ezt igy megállapí­tani, annál is inkább, mert a mi kQIpoliiikában és fö'drajzban járatlan uiagyar közvéleményünk hajlandó volna már azt is feltételezni, hogy Marokkó és Sziria rögtönösen kiemelik a párisi világrendet sarkaiból. Marokkó megítélésében a magyar publikum ugyanabban az optikai csalódásba es k, amely a század elején, a bur háború alkalmával fog'a el végzetesen. Mikor huszonöt esztendővel ez­előtt a bur háború kitört, aki egy k'csit ismerte a lényleges erőviszonyokat, tisztában volt vele, hogy hősköltemény lehet belőle, de tudta azt is, hogy ennek a hőskölteménynek a befeje­zése csak idő kérdése. Összesen háromszáz­ezer bur, tehát annyi ember, mint ahány ma él Csongrádmegyében, állott szemben az égési brit világbirodalommal. Igaz, hogy ez a három­százezer ember a régi Magyarországnál jóval nagyobb tetfllelen élt szélszóródva. Csak a pacifikálás tartott sokáig. Az igazi háborúnak már régen vége volt, mikor naiv honfiak még diszkardokat küldözgettek Krflger apónak és naiv honleányok divánpárnákat hímeztek szá­mára. A mi tragédiánkhoz tartozik az is, hogy na­gyon, da nagyon sokszor ilyen reménytelen reménységekbe akarjuk leláncolni a horgonyun­kat. A rifek országa, ahol most Abd el Krim a szabadságharcát vivja a franciák és spanyo­lok ellen, nagyon kicsi része Marokkónak. Az egész terület, amelyen lángol a felkelés, körül­belül harmincezer négyszögkilométer, tehát két­három Pestmegye, hat-hétszázezer lakossal. A vidék legjobb)n Boszniával és Hercegovinával Szeged, 1925 szeptember 2, SZERDA hasonlítható össze. Éppen olyan görbe begyek, d<: még nagyobb meleg és éppen olyan uttalan­ság és olyan kulturális állapotok, aminők a Szávától délre uralkodtak az okkupáció idején, öirg emberek, akik még vissza tudnak emlé­kein' az okkupációs hadjárat idejére, nagyon jól tudják, hogy nem volt gyerekjáték, ami akkor odalent végbement. Boszniát nem foglal­tuk el katonab'ndával. De ugyebár mégis nevet­séges lett volna, ha valaki azt tételezi fel, hogy a oosnyák felkelók tartósan ellent tudnak állni a monarchia hadseregének, vagy pláce győzel­met is tudnak aratni felelte? II) en reménységeket Marokkó, de még kevésbé Sziíia, ahol alig néhány eztr ember áll a fran­ciákkal szemben, szintén nem kelthet fel ben­nünk. Az ilyen gyarmati bátoruk a terepet jól ismerő, otthonát védő, elkeseredett ellenséggel szodten ttindig nehezek és hosszadalmisok Kü önösen nehezek, ha a benszűlötteknek mo­ElMizetéti árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor, Budapesten és vidéken 45X00 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kor., vasár- ét flnnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 83. szám dern fegyvereik is vannak, mint Marokkóban, ahol a franciák a spanyolok ellen, a spanyolok pedig a franciák tL'en fegyverezték fel őket, hogy végül azután közös háborúra egyesüljenek ellenük. De az ilyen háborúknak is megvan az időbeli határuk, amint a számbeli és felszerelési túlsúllyal bíró támadók e!őnyomulnak, a véde­kezőknek pedig kifogy a lőszerük, utánpótlásuk és élelmiszerük, ami nélkül nem lehet háborút viselni. Az ilyen természetű felkeléseknek meg­van a kiitikus időpontjuk, mikor feltétlen bizo­nyossággal Össze kell omtaniok. Mindez természetesen nem jelenti azt, mintha Franciaország a bekövetkezendöknek tudatában játszi könnyedséggel vehetné tudomásul a marokkói és szíriai eseményeket A franc'a katonai presztízs mindkét helyütt nagy csorbát szenvedett. A beretva is akkor kezd haszna­vehetetlenné válni, mikor az éle bármilyen kis helyen kicsorbul A többi majd következik. A magyarországi újjáépítésről, Ausztria talpraálIitásárdl és a kisebbségi kérdésekről tárgyalnak Genfben. Painlevé elnököl a Népszövetség konferenciáján. Cerj, tzep'emter 1. A Népszövetség tanácsa 8xe.dá»r, szepfembtr 2-án keidi meg 35. ülés­szakát, melyen Franeicország képviselője elnö­köl A provizórikus napiienden első helyen szerepel a Törökország és Irak köxti határ megállapításának fontos kérdése. A tanács fog­lalkozni fog a vizsgálóbizottság jelenesével, melyet a kormányokkal julius hó végén közöl­tek. Foglalkozik eiután a tanács Ausztria talpra­állitásárak kérdésivel, továbbá a magyarországi pénzügyi újjáépítés kérdésével is a görög me­nekültek elhelyezise ügyivel. Napirenden szerepel néhány már megvizsgált kisebbségi kérdés is. Tárgyalják a konstani nápolyi görög és a kelettráciai török kisebbség, továbbá a litván, a bánáti is erdélyi magyar telepesek beadványának ügyét. Tizet egy állam fog mrghivót kapni bizonjos vitákban való részvételre. A 11 állam közül egy, Törökország nem tagja a Népszövetségnek, a többi 10 tagállam. A nemzetek szövetségé» k köxgjüléiére ki­küldött magyar delegáció tagjai a következők: Apponyl Albert gróf volt miniszter, Walkó Lt­jos kereskedelmi miniszter, a külCgyminiszté­lium vezetésével ideiglenesen megbízott minisz­ter, Tdnaos Oábor altábornagy. Htlyettes tagok: Nagy Etek miniszteri revidens, Bartha György követségi tanácsos és Pitery Ödön helyettes államtitkár. Párts, szeptember 1. Painlevé miniszterelnök csütörtökön Qentbe utazik, ahol a nemzetek szövetségének ülésén elnökölni fog és ő fogja Összefoglalóim ismertetni a nemzetek szövetsé­ginek eddigi munkáját. Painlevé ezután El­ázást ba utazik. Százötvenezer bányász sztrájkol Amerikában. Tömegsztrájk 10 Flladelphlo, szeptember 1. A tegnap éjjel kitört bányászsztrájk 828 tárnára és 272 bánya­vállalatra terjedt ki, amelyek Pensylvánia állam területén lévő 135 különböző társulat tulajdo­nában van. A sztrájkban 158.000 ember vesz tiszt. A munka megszüntetése rendzavarás nélkül ment végbe. Siámoiva azzal, hogy rendzavarás autón sem fog történni, a bányász-szsksierve zat lemondott a sztrájkörsök felállifásáró'. A szénbánya'ulajdonosok tegnap délután újra cent javítás miatt. táviratilag fordultak Coolidge elnökhöz, kérve beavatkozását a szénmunkások sztrájkjának el­hárítására. Coolidge változatlanul megmaradt álláspontja melleit, hogy eztdő szerint nem avatkozik be, csak ba mindkét fél őszinte meg­egyezésit mutat hajlandóságot. A sztrájk el­kei ülhető lett volna, ha a munkaadók órán­ként llz centnyi javítási engedélyeznek. Ezt azon­ban visszautasított* k. így a sztrájk kitörése el­kerülhetetlen volt. Primo de Rivera offenzívát kezdeti. Abd el Krim személyesen vezeti csapatait, Paris, szeptember 1. Mint a Journal Mad­ridbői jelenti, az a hucemasi öbölben már meg­kezdődtek a hadműveletek. A francia és spanyol cirkálók és baditepQIŐk állítólag bombázzák a rif-partokat Madrid, szeptember 1. Primo di Rivera teg­nap délután A!gecira8ban haditanácsot tartott, amelyen a spanyol vezérkar valamennyi tábor­noka résztvett. A haditanács több mint egy óran keresztül tartott. A kiadott hivatalos kom­müniké hangsúlyozza, hogy a hadműveleti ter­veket illetőleg végleges megállt* pedás jött létre. Az ojtenzlvát a legrövidebb Időn belül meg­indítják is ugyancsak a legrövidebb Időn belül be Is tejezik. Primo de Rivera a maga részé­ről a sikert biztosra veszi, minthogy az offenzi 1 vát a legapróbb részletekig kidolgozták. A csapatok erkölcsileg teljesen megbízhatók és hangulatuk is kitűnő. Egyelőre csak azokat a hadműveleteket indítják meg, amelyek okvet­lenül szükségesek ahhoz, hogy Spanyolországot Abd el Krim lidércétöl megszabadítsák. Pdrls, szeptember 1. Fezből beérkező jelen­tések szerint Abd el K im tegnap este elutazott fővárosából, Aidirból, hogy a hadmüveletek vezetését a fronton személyesen átvegye. Fez, szeptember 1. A XIX. hadlest kard­csapás nélkül megszállt néhány tömböt Dahar környékén. Abd el Krtm állítólag személyesen veszi át a rlflakók parancsnokságát. A benn­szülöttek továbbra is számos meghódolás! nyilat­kozatokat tettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom