Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-12 / 68. szám

1926 augusztus 12. DELMAQYARORSZAIO Még egy: Dr. Márfon József ügyvéd a Hétfői Rendkívüli Ujsdg tegnapi számában nyilatkozatot tett közé, amelyben valót­lannak minősíti közleményem tartalmát. En már olvastam olysn nyilatkozatot, hogy az ügy az Illetékes fórumok elé kerül, türelmesen várom is a batósági ellátásokat, de nem értem azt, bo(y miért keli skkor ismét elvonnunk sz illetékesek elől az ügyet, hogy hírlapi polémiát folytassunk? Dr. Márton Jó­zsef, ha feljelentéseket tett és ennek ellenére s nyilvánosság elölt vitát foly. lat, ugy azt kell mondanom, hogy ön­biráskodik, mert most már s tények tisztázáss s böntetölő rvénj szék termét illeti. Szsvsblelóiégem és erkölcsi becsüle­tem követeli és készlet srra, hogy hite­les tényekkel bizonyítsam a magam igasát, elörebocsátván azonban, hogy ezt részemről sz egész afférbsn epiló­gusnak tekintem és a hírlapi vitát ezen • nel lezárom. Egy vallomás. .Dobi Szilveszterné vádlott a múlt év lo­lyamán megjelent irodámban is valami ügyé­nek elintézésével bizott meg. Egy bolgár ker­tésznek tartozott 9 O.rtX) koronával és átadott nekem 6C0.0 0 koronát, hogy a többivel ki­egészítve én rendezzem ezen ügyet dr. Lukhaup Miklós ügyvédnél, a hitelező képviselőiénél. Ekkor én a saját pénzemből 380.140 koronát adtam és az ügyvédi költség és táradság Összegével együtt 700.000 korontban álla­podtunk meg, ami egy hét múlva lett volna esedékes. Egy hét múlva fellőtt az irodámba és kért, hogy a pénzt használhassa, ezért heti 5P.030 korona kamatot ajánlott lel, amit azonban hol tizetelt, hol nem. 1921 febrnár 19-én leszámoltunk és ekkor 5 q buza ellenértéke mutatkozott Dobó Szil­veszterné terhén, ami után heti 7 százalék kamatot kellett volna a megállapodás értel­mében fizetni, de ezen kötelezettségének nem telt elegei. Május hónapban iámét pénzre volt szük­sége és ekkor 1.C00.C00 koronát adtam neki ¿s az ilmaradt kamatok, valamint ennek kamatai ¿a a töketartozás ekkor összesen II q buza értékének felett meg, amit Dobó Szilveszterné el is ismert. Vádlott azonban sem a kamatot, sem a tö­kél nem fizette, ugy hogy 192) január hónap­jában 10fiiQOOO korondra rúgott a tartozása és ennek érvényesítésére a vádlott ellen a kir Járásbíróságnál polgári pört tettem folya­matba. melynek során egyezséget kötöttünk, a vádlott 4,000 000 korona megfizetésére kö­telezte magát, de ennek sem tett eleget. Vádlottnak en kísipinzben csak 1,380.000 koronát adtam, a többi összeg a kamat es buzaérték emelkedése folytán állott eló.m Ezeket mondotta dr. Mdrtaa Józset mint sértett és mint tsnu, a Do^ó Szilveszterné elleni fötárgysláson. Es ha ezen vallomást mint közokirati tényt a legbi'elesebbnek vesszük és hs el is tekintünk sttól a néhány lényeges el­téréstől, smivel sz ügy egyéb adatai rá­cáfolnak e tények egy részére is, akkor la dr. Mdrtoa nyilatkozata és ezea val­lómét tartalma közölt áthidalhatatlan ellentét van. Es hs dr. Márton vsllo­mását fogsdom el bírálatom alapjául, akkor la lény, hogy ö egy nem egé­szen ügyvédi ténykedésért — kölcsön­nyújtásért — és ai azzal kapcsolatos .eljárásért" oly d Ja! számított fel, smely majdnem felér az egész kölcsönösszeg nagyságával. Kétségtelen tehát az is. bocy az egész kölcsönösszeg összesen 1,380.000 kannára rágott csak, dr. Márton eskü alatt tett vallomása szerint semmiféle tényleges buzaértékről nem volt szó és igy nem való az, hogy 1924 április 13 án 5 mázta buzaköl­dönt kapott volna Dobóné. Ami leg­szembetűnőbb nekünk, ss sz, hogy a vallomásban semmi számadat nincsen s lefizetett kamatok összegére nézve, ellenben kitűnik, hogy a kamat összege — megállapodás szerint — heti 7 szá­zalék volt, botolt például a koszt­kamatlábak legmagasabb srátaléka 1924 májas 1-tól kezdődően 05-11/, szá­zalék között Ingott ét rendszerint az 1 százalékon alul vall. De a számsdás körül is egy kis hibs rejtőzhet, mert iz igazságért. még a buzs-átszámilás alapján sem egyezik meg a tsrtozás a követeléssel. Végül hát nem Is tudunk olyan köl­csönről, amely búzában értékeltetik és heti 7 százalék kamatot hozott volna a mull esztendőben. Mindegy. Nem a kölcsönösszeg és a különös hitel és snnak Jövedelme volt az, ami ennek az ügynek éli adott, hanem az a mód, hogy valakit ilyen körülmények között a vádlottak padjára lehetett ültetni, sőt a vádat a sértett képviselte is. Etek a tények pedig minden kom­mentár nélkül is a közvélemény dön­tését kiválthatják abban az irányban, hogy valóban ml a tényállás, hogy kinek van Igaza ét hogy az Igazságot meg lehet-e kerülni ? Hogy pedig milnö következtetést log levonni e lényekből valaki, at már az egyéni beciület és felfogás kérdése. Dr. Barger Béla. A kórházban agyonvert beteg juhász. A kolozsvári Pasteur-Intézet botránya. Kolozsvár, zuguizlut 11. Néhány nappal ezelőtt egétz Erdélyben óriáti feltflnéit kelteti annak a tragikut etet­nek a bire, bogy a kolozsvári Pasteur­intézetben az ápolók és az összegyu­lemlett közönség dorongokkal a szó szoros értelmében agyonverlek egy dü­höngő pelrozsényl juhászbojtárt, akit veszett farkas harapott meg s skit s petroztényi közkórház lőorvosánsk in­tézkedéiére vitlék be Kolosává rra. Az intézet vezetősége mereven elzárkózik minden hivatalos nyilatkozni elöl, az intézethez közelálló kolozsvári orvos azonban a következőket mondotta a Pasteur intézettel kapctolalosbotrányról: — A közömé^ körében rémhirek 'erjedtek el arról, hogy a kolozsvári Pasteur-intézet nem tudja gyógyítani a veszett eb- és fjrkasmarásokat. Ez s hiedelem éppen olyan károt, mint ami­lyen együgyű és nevetséges. Tagadha­tatlan az, bogy a két év előtti veszettség­lárványnál rengeteg gyógyíthatatlan eset fordult elő, de nem sz*rt, mintha az intézet gyengén működött volna, ha­nem azért, mert vannak speciális ese­tek, amelyeknél a Pasteur-állás nem hatóképes. Ezek a különleges esetek rendszerint tömegesen epidemlkus jel­leggel lépnek let. Emlékezetes még az 19a'». évi nagy bécsi veszettség! jár­vány, mely közel nyolc hónaptn ál tömegesen szedte az áldozatokat anél­kül, hogy a Pasteur Intézet bármit Is tudóit volna cselekedni ellene. Ugyanígy történt ez tavaly elölt Er­délyben is. A kór a marosmenti fal­vakból indult el és tüneményes gyor­tasággel átragadt s mtsssebbfekvö vá­rosokra és községekre is. Nyolc-tii nap slatt Erdély egétz területéről szállítot­ták már be sz Osszemsri, Jórészt gyó­gyithitstlsn betegeket. A ragály gyors terjedésének ss a magyarázata, hogy fertőzött kutyák úgynevezett „vándor­düh'-ben szenvednek, néhány nsp alatt rendkívüli gyorsasággal és stivó­tággal tObbeser kilométer távolságot képesek behz'ni és eszeveszett fájdsl­mukban minden élőlényt, aki ctak elé­bük kerül, őtszemsmsk. Végered lény­ben tehát: a gyógyíthatatlan veszettség nem épp» erdélyi jelenség, hsnem a viszonynsk olysn formáj*, mely el­vétve rsgályos Jelleggel ss egész vilá­gon e'ŐIorduL Ezután megkérdezték s kolozsvári or­vost, miképpen lehetséges az, hogy egy kulturáltamban doronggal verjenek agyon egy szerencsétlen beteget ? — Kétségte'en sz — hangzott a vá­lasz —, hogy a sajaálalraméitó petro­zsényi juhász utolsó tragikus óráibsn rem körtét valami megtelelő, a modern igénylét krit káit kibiró helyilégbe. — De az én véleményem az, hogy mindaddig, am g a kitöri veszettség gyógyításira még csak reményűnk sincs, törvényes utón engedélyezni kellene az orvosoknak, hogy a szerencsétlenek szenvedéseit megrövidítsék. Bizonyára a gondolat elrettentő ... De nrm ember­telenebb e napokon át olyan fájdalmak­nak és kínoknak ki'enni a betegeket, mtlyhez a kolera görcsei jótétemény­nek látszanak. Óriási károkat okozott a hollandiai vihar. Amsterdam, augusztus 11 Holían­diábm, mint a jelentések közölték, teg­nap ciklon dühoniölt. Ujabb jelenté­sek szerint a dühöngő szélforgatag sok községben óriási kárt okozott. Zeeland­ban hat halottat találtak, a sebesültek számát még eddig nem lehetett meg­állapítani, de bizonyara az is igen nagy. A távíróvonalak elpusztultak ét igy pontos képet a pusztiiásról nehe­zen lehetett azerezni. A vasutforgaltm teljesen megállott, több középület Össze­dőlt. Box ell, Zwolle, Nydegen, Ens­phede, Appeldoom, Brommingen, Hella­Walden, Viene, Goor, Longenboor, Delen, Rosendil, Graue és Uden köz­ségekben a vihar mellett még óriási jégverés is volt, ugy hogy ai Osizei ablakokat betörte a jég. SZERDAN NC SZOMBATON VASÁRNAP VIRÁGH-KIOSZKBAN wwwwvwswwwwv wJ Magánház a városháza mellett, szépen parkírozott kert­tel, 4 szobát teljesen modern comlortos la­kással, kifogástalan állapotban. Alkalmi áron megvehető Irodától, Kígyó ucca 7. Telefon 18—14. aei k, 32 Varrógépe Kerékpárok, Gyermekkocsik rt»iiettiict«>rr IS Dt«v eoa EtpAnihaiatMn, Suttá, Kio-ulck, Rrifti-pjio»«. a«tr j»iitia»atiil Női konfekció üzlet ár «raktárral, bsrsndeaáasat és helyi­aéggel együtt Hódmezővásárhelyen, Szen­test ut 4. szám alatt szabadkézből mél­tányos áron sürgésen Jlrf^ f.rtekeznt a helyszínen. nt Hírek Sterda. Róm. kar. ts pro­testáns Klára st Oör kai. óra 51 perckor, nyugtuk I i i i I relelon: Irodai 2-as. VIII/12. Suta. Nap kel 4 7 óra 18 perckor. A Meteorológiát Intézet jelenti: Hazánkban derüli mecg idő uralkodik. A hőmérséklet meghaladja a normaüst. Idöprognózts: Egyelőre szúrat, meleg idö vdrbató. ktsóbb nyugatról zivataros eső, a meleg csökkenésivel. Sonogyi-kAnyvui nyitva d. a. 10—ÍZ tg. Muciim nyitva d. e. I\J—12 ig Egyetemi könyvtar (központi egyetem I. emelet) nyílva d. e. 8-t ig, d. u 3- 8 ig. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tartanak : Frankó Andor Kálvária-utca 17 (te lefon 22*), Leinzlnge» (lyula Széchenyi tér (telefon 352), Mocsáry S. Kállav Albert ucca (Ilid-utca) (l tetőn 391), Nindt János Petőfi­Sándor-sugárul 41 (telelőn 77/», Moldvany Lajos Ujizeged (teteton 8461 Török Mártin Csongrádi-sugárul (lelefon 364). Tovább sztrájkolnak az angol textilmunkások. London, auguiztus 11. Az angol textilmunkások sz rájkja tovább tart. A textilipari tárgyaláiokat tegnap kélő ette eredménytelenül megszakították, a sztrájkot tehát folytain! fogják. Franciaország válaszolt a belga memorandumra. Brüsszel, luguntui 11. A külügy­minisztérium közli, bogy megérkezeti s frsneis válstz a belga memorandumra. Az angol kormány válaiza még nem érkeiett meg. _ A debreceni nemzetközi sakkverseny. Debrecen, sugusztus 11. A mester­versenyen s második fordulóban dr. Barabás nyert Mattison ellen Réthy nyert Absenek (Riga) ellen. Balázs nyert Hercz (Körmend), Hühlgn (Autztria) nyert Düetsch (Ausztria) ellen, Schwtiger (Budipe«t) nyert Schwimmer (Ausztria) ellen, Jakab (Budapei ) győzött Hajdú ellen, Kliwoth (Budipes ) győiött dr. Bay (Debrecen) ellen, Heim (Buda­peti) gvözölt Reichard ellen, №a/e győzőit Bozsár ellen, Gulácst győzött Torma ellen. Müller győzött Sárga (Auiilrii) ellen, Sztjjártó (Szenlei) éi Szombathy mérkőzése eldöntetlen marsdt. — TBrr István tábornok emléke­zete. Budapestlőj jelentik: Kedden volt lürt litván tábornok, s halhatatlan emlékű szabidsághős születésének szá­zadik évfordulója. Ebből ss alkslomból s Kerepesi temetőben lévő sírnál egy­izetű, de bensőséges flimep keretében áldozol! s hadtereg, a fővárat, a cta­lád, a volt tiszttárssk, s jóbarátok ét liiztvisclök a hős emlékének. Olt volt e tábornok leánya, Türr Stefánia, to­vábbá rokonai, Türr Ervin rendőrtaná­csos és Türr Béls rendőrfelügyelő. A magyar hadsereg koszorujánsk elhe­lyezése után dr. Gallina Frigyes fő­jegyző tette le a fővárai szép koszo­rúját és a főváros nevében üdvözölte Türr Stefániát. Olaszország november­ben rendezi a centenáris országos ün­nepet, amelv igen nagyarányú lesx, már eddig 40 olssi város polgármes­tere |elentette be résivé'elét és tizenegy­eztr más résztvevő. Az ünnepet az olasz kormány hiviislosin rendezi és megbivást kap s székesfőváros, vsls­mint a magyar hadsereg is. — G'sdányl JÓZMf szobrának leleplszéie. Rudsbányáról Jelentik: Gvaddnyi József gróf emlékmű-bizott­ság mosi küld'e izét a meghívókat Gvadányi József szobrának leleplezési ünnepére. Rudabánya község nagy fiának, Gvadányi József grófköllö és lovasgenerális születésének 200 éves fordulója alkalmából emelte s szobrot, amelyet augusztus 20-án délelőtt 11 frskor lepleznek le Rudabányán. ELVÁR ORI Nyárt htljmte Igte fon: 18-33. MOZI Telelőn: Ptaitan S-tl Augusztua 12-én, szerdán htlHIt tSsnrepMsévcl Azonkívül : Dodó a torreádor etr RICRlön bünOa re­(¡ínye * fclvonaslun. 2 felvonásos amerikai burleszk. EMkdások keidrtt \ 1 t* 9 ó,tku,. I I I I I Tckkm 11-85. KORZÓ MOZI Augusztus 12 én, szeraán Tclrfaa 0 ii-e • LILIAN GICH a .FEIIER AIMLA* felejthetetlen föazercpló:ével Végzetes házasság dráma ti (<• \ n*süin. Arorkivül : Küzdelem a becsületért drina J felvonásban. UAadtaok Kr/.l-t • 6i.ikuf. i I I I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom