Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-02 / 60. szám

Ara 3000 korona. DELMAGYAR0RSZÄ6 T Ueák PcT*nc-u. 2. TtWon ÍJ-» Ktedóhivaul, yvur « IwInxU: üutoniCMér ||. Telt tun äua. Prtflll SAndor-iugárut t. iiim Trlftomtlar 16-34. Szeged, 1925 augusztus 2, VASARNAP E>Miirtt»i Irak: E«y bOnapn htljf*,i «o.t«i kor, Budapnlrn «1 TkMku «SJXJU kot. ißtt rrtn Ara MUflinip 2U0U kor., T»«át- tt Csnrpnjp »0 koron A. I. ttlcljlm, »I. ul.n. Bátor Opo8 sárkánya. Mióla ebek barminudjfra kerültünk, nemetek as emberek világa kotrpolyodo'.t meg a magyar glébuson, hanem •z elemeké is. Például a lápok tlég konzervatív teremtései az Iitennck, de mióta u| világ van, ók ae követik a régi (örvényt. Azelőtt, mikor még nekünk termették a balctíkof, meg a vízi gesztenyét, fissze! izoklak kigyulladni a lápok. Szeptemberben, októberben olvasta az ember a lapokban, hogy ég az ecsedi láp zsombíkja, vagy a Sárrét sumírja, vagy a Fertő caincsése. As ecsedi láp sz idén nagyon sietett. Már most, nyár derekán kigyújtotta a maga tflzijátékát, mintha versenyre akarná hivni az augusz'usi éjszakák egét: nézzük no, melyiktlnk tnd tObb hulló caillagot termen! I Mondják, akik már láttak ilyen*, hogy a lápégés még a szépségekben gazdag magyar földnek is legszebb láinivslója. Ilyent az amerikai prerik se tudnak produkálni, már amit még meghagyott belőűk a gőzeke. Mert mit is tudhatna preii? A preiit a szelíd indián isten teremte te, sz aluszékony Nagy Szellem, a maga lapos égi mezőinek képére. Beültetve száraz bullalo-füvei, meg űröm-kóróvai, aminek, ha szikrát log, több a füstje, mint a lángja. Ami lápjainkon a poklok nagyura hagyta rajta a kezenyomét, a pogány szlávok fekete istene, a Cserni Bog. Oisztkevert földet, tűzet, vizet, pokolsárf, tengerszemet. Ezt az elemkeveréket behintette öevilági füvek magjaival, fantasztikus állatok ikráival, mérget párázó kinciekkd, halálos szomorúságokkal és akkor azt mondta nekik: — Ti lápok, mocsarak, ingoványok, kardleveifl nádjaitokkal, töilevelü sásaiíokkil, vasborgu gyümölcseitekkel, ijesztő szavú ungjai okkal, halfarku «ellőttekkel, ingó bflrűitekkel védjétek meg fflvellő mezőit az én sOvényházaa szlávK

mnak, akik engem gyönge szüzek fehér busával tisztelnek a nyár tűzflnnep éjszakáján I Furfangos Isten volt a Cserni Bog, tudta, hogy arazonjszivűk van a hal farkú seliöknek, deli legények érckarja szoritésénak még a pokol lányai ae tudnak ellenállni: teerakta hát a határvédő ingoványok náderdeit a pokol rémállataival: röfögő rőt vaddal, hortyogó csikaiazal, veszett dühű foporlyánféreggel a a nádrenget e£ek legmélyére ágyat vetett a sárkánynak, akinek gyikfarka van éa halszárnya, te mérdek teste és akkora tűzokádó szája, bogy ha azt dMditi, minden lelkes állatot kitör a roau nyavalya. Ez pedig nem olyan beszéd ám, amire azt szokás mondani, hogy .mese, mese, meskete". Éppen az ecsedi lápban lakott as a sárkány, aminek a le|ét levágta Szent László királyunk hős vitéze, Bátor Opos, a Báthoryak őse. A Cserni Bog rosszul védelmezte meg a maga szlávjait. A magyar ur levágta a sárkány fejét éa a magyar paraszt megtanulta a járást az ősvilágban. Az ur várat épitett a sárba éa a csikász, a pákáss, a halisz, a madarász tört rakott a zsombékba, varsát s vizbe, kast aa érfolyásba, kondát vert a zsombóba, gulyát a csáléba. KaazáMa a locsogó füvét, vágta a nádat, fonta a fozvesszőt és gyékényt, bányászta a tőzeget. A magyar ur verekedett kunnal, besenyővel, tatárral, törökkel. némettel, csehvet, de legtöbbbet a maga fajtájával, a magyar paraszt pedig fK-üe a robotot, meg a sarcot mindi. ,anak és es éokir.t hálát adott a löltéges Úristennek, aki neki a láp párad caomát megteremtette. Cserni Bog azonban konok isten és a sárkánya is sz, azt nem elég egyazer megölni A sárkánynak kinőtt a feje a nádkotuk alatt, a sárkány tajtékot okádot', amilői kiáradtak a vizek és népes helyek veszlek el feneketfen mélységekké. A paraszt jajgatott, az ur a vállát vonogatta a maga kőkastélyában. Apad-dagad, dagadapad: ez a láp törvénye, ember ebbe nem avatkozhat. Támadtak azonban fölforgató fiatalok, napnyugati kórságba belekóitolt peregrinusok, akik azt vették a fejűkbe, hogy ők tudnának parancsolni a lápnak is, amelynek a fenekén a sárkány kincseket őriz: születendő buzamezöke», aranyat érő tengeti lábiákat, dús veteményes-keitekd. Minek az? — kérdezte a paraazt. Vadkácsa-tojást, sulymot, harmatkását magától is megterem a láp, fütéat is ad. világítást is, csak egy fliet égő taplót kell beledobni Minek u? — kérdezte az ur. Akkor se élűnk tovább éa mit ér az élet, amit élűnk is, ha nem leas hol gyöntyvéne, darura, kócsagra vadáaznf? Legjobb mindent ugy hagyni, ahogy az lattn megteremtette, — mondták a rajthuzlia és a galyás Pa'ó Pálok éa Cserni Bog, vakargatván a sárkánya fejét elégedetlen röhögött. De azért a honfoglalás ezredik évfordulóiéra mégis megfogyogattak a lápok, mert az irgága emberek, a cirkálom ét lénia Bátor Oposat megint megszsbdosiák a sárkányt. Oát közé fogták a Szamoat, túia közé a Krasznát, folyómedreket kitakarítottak, kanálisokat ástak, fertőket lecsapollak, morotrákst kiszárítottak a utoljára mégia csak győzött a cirkálom. A nocisrskból televények lettek, a lenge nád erdeiből kukorica-erdők, a hínárotokból búzamezők, a bölömbika helyett ciéptőgéptk búgnak s pákán nagyapák aiánlóvetó, gyátimunkás unokáinak faluharangit 1 feleselnek egjmáaaal: — Ece!-ola j-pmuly, ecd-olij-paaiuly, — mordogalják vékonyan az oláhok haranglei. — Háiiislr, azaknnal Háf, nir azalonna I — vágja rá ibsis a vastagnyakú káiilniata magyar vaitigsiavu harangja. ... A triaconi tétkép a megmondhatója, nem oláhul beszélgetnek-e már a magyar harangok is, hiszen az itthonvalók is mind elfelejtették már s zsírt, azaIonnál. S félős, totszsbbnl Is len még, fca nem terem uj Bátor Opoa ebben a meddő méhü korban, aki nemcsak a fejét vágja le, hmem az átkozott szivét la keresztül rut|a a fekete iaten sárkánykigy ójának. Mert u őslápból egy darab és ebben s dirabban s Bátor Opos aárkloys még mindig megmaradt magyar izimbólumnak. Ez a lép ég most az u| haláron éa ennek vérpiros, keserű-sárga, méregzöld éa pokol-kék lángcsokrai szórnak fel aiikraharmatot a földről as égre. Es ennek a caillngokra hullámzó tűztenger nek a mélyén ott topozéko1, izitzeg, htrsog, vitil, nyikog s sokszor elpusztított, sitidig megéledt apokaliptikus aiörnyeteg, a kénkősiagu sárkány: -En megállott idö vagyok. £n a mozdulatlanság vagyok. Én a nemakatoxaág vagyek. Engem minden nás entendöten meg kell ölni, de még a szivem megvan, addig én abbéi mindig újra növök és elnyskk a Mpontmal falut, várost, onzágo», népe*, minden«. (m) Két kommunista képviselőt rendőrök vittek ki a Reichstag ülésterméből. Berlin, augusztus I. A birodalmi gyűlésen, amikor dr. Hertz szociáldemokrata képviselő a forgalmi adófcoz akart felszólalni, a kommunis'ák lármája tolharsogta a azavaif. Grelf alelnök ísmttelen megfenyegette őket, hegy ha nem maradnak csendben, akkor alkalmazni fogja a házszabá'yok legszigorúbb rendelkezé eit. A lárma erre még fokozódott, mire az elnök Jadasch kommunista képviaelőt kiutasította a teremOÖL Ezután az Ölést 10 percre felfűggesitet e. Az ülés újra megnyitásakor az alelnök megállapította, bogy Jadasch képviselő még mindig nem távozott a teremből, mire kijelentette, hegy erőszakot fogr ak vele szemben alkalmazni. Egy inpirlamentlria közbekiáltásért Höilen képviselőt is kiutasította. M után egyik képviselő sem engedett s febzóI iáinak, u ülést u|ra lelföggesztette 20 percre. HöHen képvise'ö a megismételt felszólításra est kiáltotta: — Azt akarjuk, hogy a hóhérok vé gezzék el az utolsóig hóhérmunkájukat. A karzatokat erre kiüri'etttk a kevéssel rá a rendőrök eltávolították a teremből Jtdascht és Höllent, miközben s kommunisták az inlrrnadóráiét énekelték. Megkezdődtek a magyar-francia kereskedelmi tárgyalások. Budapest, augusztus 1. Tegnap este a páriát keleti expresszvonattal Budapestre érkrzett Seruy miniszteri iguga'ó a francia külügyminisztérium külkereskedelmi osztályának vezetője de Tugny helyet es osztályvezetővel A pályaudvaron fogadásukra megjelent a magyar külügyminisztérium képviseletében dr. Moldoványi Sándor követségi tanácsos, a francia kormány megbízottalval fo ytatandó kereskedelmi azerződesi tárgyalások magyar irányítója, de Carbonet budapesti franda követ, a magyar*francia kereskedelmi kimara vezetősége és a budapesti francia kolónia több tagja. Seruy miniszteri Igazgató éa de Tugny a ptlyiudvarról a Reviczky uccai franda körelaégen berendezett szállásra ha|ta(otL Ma délben 12 Arakor ültek össze dsöizteo a külügyminisztériumban a franda éa a magyar kormány delegátusai, hogy a már Páriaban Korányt Frigyes bál« követ részéről megirditott tárgyalásokat folytaaslk. Az osztrákok egyre többet követelnek. Nehézségek a magyar-osztrák kereskedelmi tárgyalása« útjában. Bwkpest, auguufus I. Azok a már betek óta folyö tárgyaié: ok, amelyelen a magyar konráay negbizottii az oiz rák konrá-y delegációival a végleges »ereskeddmi tztrzCdést, majd a provizórium meikölisét kéizltik eő, tudialévően eddig egyil'a ában nem veie'eV rkerrr. A títgyt'átok során kidértIt as a sajntla'os körülmény, bogy az osztrákok mindinkább többet követeltek éa ezzel nenben annál kevesetbet ckarnck eLer szolgáltatásként megadni. Bármennyire pessiimisztikusntk látszik azonban a helyzet a megrgyeiésnek a köiel jnvőbeti való létrejötte dJgtbtn, n'éhis — ar int azt a tárgyalások menetét ísmetö helytől velünk közlik — semmiesette lem lehet hiúnak tekinteni a tárgyalásokat. Beavatottak ugyania tudatában vannak annak, hogy miden ¿rában tekövtlkezhetik az outrák delegáció, illetőleg a kormány magatartásában oly fordulat, hogy btzonyoa többlet követelésnek nevezhető pontoatokat elejtenek és euel adva van az alap, amelyen ezldőizerlnt a provizórium, később pedig a magyar—outrák kereskedelmi szerződés megköthető. A Jégkár éa a szárazaág által sújtott gaxdák nagyobb kölcsönt kapnak. Budapest, augusztus 1. A nemzetgyűlés gazdaképvíielöi már napok óta neginditoiták és folytatják mozgalmukat abban az irányban, hogy a kormány bizonyos segítséget nyújtson azok* nak a gazdáknak, akiknek termését a jégkár, vagy a azárantg elpusztította. Ezek a gazdák ugyanis Idei termésüktől még a vetőmagszükségletüket um tudják fedezel. Ugyanebben az ügyben ma déleölt Létay Ernő nemzetgyűlési képviselő járt a népjóléti minisztériumban és hosazanbban tanácskozott Vass József népjóléti itiniuterrel. A helyettes miniutcrelnök Létay elöterjentéaére kijelentette, bogy a minisztertanács már tegnap behatóan foglalkozott ezzel a kérdéssel. — Mayer János földmive'éaűgyi miniszter előterjesztésére — mondta Vasa elhatározta a miniszfer anács, hogy a Jégkár ét o szárazig áltat sajtolt gazdáknak az egész ország területén nagyobb kölcsönt fognak folyósítani. Ezt a kölcsönt u Országos Központi Hitdszövdkezet utján folyósiijs s kormány. A kölcsön után, amelynek viszszafize'ése csak egy esztendő múlva aedékn, nyolc názalék évi kamatot fognak a gazdák fizetni. A passzív politika India lageiősebb fegyvere. London, tuguntus 1. A Daily Express jelenti Kalkuttából, bogy a Home rulepárt tegnap délután a kdknital polgármester elnöklete alatt népgyűlést tartott, amelyen dhatározták, hogy a párt továbbra ia követni fogja azt a poli'lkát, amelyet annak idején Das, a avarachialák részére kijelölt. Kalkutta polgármestere UJen'etle, hogy a passziv politika India legerősebb fegyvere Angliával szemben. Kinában as európaiak a külföldi nagyad fositogatá iától tartanak. Hongkong, luguutua 1. Az amey i helyzet rosszabb adásáról érkezett híreket megerősítik. At állatom sztrájkot klkerülhetetlennek tartják. As angol és lapén céjek bojkottját a legnigorubban végrehajtják Ameybe egy brit ágynnaszádot indítottak útnak. Sanghú, auguaztus I. Amey városában a nvargátok iámét kitörlek. A sztrálkolók az sngol és Japán árucikkekef bojkottálni akarják ás azt valametutyi keretktdőre ni akarják kényszerlttnL Amey városában rengeteg külföldi tartdakodik, akik is ország bdaö léazdböt msaeMMek ide. Egyelőre csak egy angol drkáló larifikodik Amey «kötőjében. A kü földi képviseletek azonban Hongkonból ujabb segítségd kérlek éa arra számítanak, hogy egy angol és egy amerikai hidthu/á még ma délelőtt megérkezik a vártsbj. A kínaiak holnapra, vasárnapra ujabb nagyarányú tüntetéseket terveznek. Attól tartanak, bogy a sztrájkolók a külföldi «gyedet fontoga'ni fogják.