Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-12 / 68. szám

ím Mgvsztns it. DELMAOYARORSZAO 3 A szegedi kamara harca a postai «arifák leszállításáért. A közeljövóben mérsékelni fogják a távirati és telefon díjszabást? Ai egész nyilvánosság elölt Ismere­tes, hogy illetékes faktorok sohasem mulasztottak el egyetlen alkalmat sem akkor, amikor a postai díjtételek eme­léséről volt izó. Ma már az a helyzet, hogy a magyar postai tartja magasabb az isszes külföldi államok díjszabásai­nál is Jóval fölötte állanak a békepa­rilásuak. Különösen sokat szenvedett a túlzottan magas postai díjszabás miatt az egész magyar kereskedelem és ipar, smely a legjobban veszi igénybe s postát. Nemrégiben már energikus hangok hangzottak el a postai díj éle­lek miatt, mig végre most a szeiedi kereskedelmi és iparkamara határozott és energikus lépést tett s tarila leszál­lítása Ogyében. A szegedi kamara ugyanis nemrégi­ben felterjesztéssel fordult a postai ta­rifa ügyében a kereskedelemügyi mi­niszterhez. A kamara részletesen kifej tette, hogy a magas tarifa szinte meg­bénítja a magyar kereskedelmet és Jó. val mogasabb az összes külföldi álla­mok tarifáinál. Ezeket a magas latifá­kat semmi sem indokolja és ezért a szegedi kereskedői és ipari érdekelt­ség a tarifa sürgős leszállítását kiri. A kereskedelemügyi miniszter ma hosszsbb leiratban válaszolt ebben az agyben a kamarának. A miniszter ki­jelenette, hogy köteljövóben Stockholm­ban összeül a nemtelközl postai kon­gresszus és az egyezmény alapján földi vizsgálja az egyei államok tatifáit. Már most valószínű az, hogy a konferencia az egyezmény aiaplán mérsékelni fogja a magyar tarifákat, amihez a kor­mány is hoizájárul. A valószínűség szerint az uj tarifa megállapításánál irányadónak a korona tényleges érté­kének megfelelő aranyirtiket fogják alapul venni. A miniszter a válaszban azt is ki­fejti, hogy mivel a stockholmi konfe­renciától nem válás I el nagy idö, nincsen értelme előbb mérsékelni a di.szabást. Ettől függetlenül azonban tárgyalások folynak a belföldi Ihvlral is telefon díjtételeinek revíziójáról, ame­lyet rövidesen követni jog a dijak mér­siktise. A szegedi ébredők elnöke kedden délben belefulladt a Tiszába Kedden délben hírtelen halálos sze­rencsétlenség lr\t Lábos Endre nyugal­mazott államvasuti főfelügyelet, a sze­gedi ébredők -Inökét. Az elnök ugyanis a déli órákban lent volt s Tiszai Re­gattában, ahol eddig még pontosan meg nem állapított körülmények között elragadta az ár anilkül, hogy bárki is megmenthette volna. A halálos szeren­csétlenség résziéei a következők: A hatvanhárom éves Lábos Endre löbb éve volt tagja a Tisza Szegedi Evezős- Egyesületnek, ahol agilis mű­ködést fej'ett ki, amikor az ébredők elnöki tisztsége erre időt engedett, Lábos Endre szinte állandóan lejárt a regattára, azonban hiába bivták az evezCsök kisebb csónakturára, a 63 éves ember etre nem volt hajlandó, tekintettel magas korára és arra, hogy nem tudott aszni. Minden délben azon­ban ott sü kérezett a regatta tulajain, beszélgeett ismerőseivel, majd olykor megmártotta magát a vízben. Kedden is a déli órákban ment le a regattába. Egyedül ült a tutajok szélén, mivel éppen ekkor senkisem tar ózko­dott az egyesület csónakháza környé­kén. Körűibelal félegy lehetett akkor, amikor a csónakház elő t egy csóna­kon Látos két ismerőse eveze t el, akik hangosan üdvözölték az ébredők elnökét. Lábos akkor egészen a tuta­jok szélén alt és éppen meg akarta mártani magát a Tíszaban, belekapatz kodva a szálfákba, hogy el ne sodorja a víz. Néhány másodperc múlva az evezősök visszanéztek és ekkor már nem látták sehol Lábos Endril. Néhány percig még tovább evezlek a csónako­sok, amikor a szomszédos Regatta­Egyesület tjgjat hwgosan utáni kiál­tottak az evezősöknek és jelexlék, hogy Lábos elmerült. Az evezősök ekkor gyors tempóban visszafelé indullak Lábos keresésére. Ugyinekkur a szomszédos Regatta­Egye üle bői számos uszó vetette ma­gái vízbe, illetve csónakok indultak el Lábos megmentésére. Pár másodperc múlva az Evezői-Egyesület tutajaitól néhány méterre két kar emelkedett ki a vízből, majd a hullámok egy pillanatra feldobták Lábos halálsápadt wcát Az evezősök és úszók ekaor valóságos hajszát kezdtek Lábos megmentésére, de zr.ire trra • helyre érkcziek, ahol 4 két kar foímcoit, Lábos Üstét már messzire elragadtak n nuhúmok. Mint egy fel óráig kutattak még ezu an a szón siédot regatták csónákosai, azon­ban nem tudtak ráakadni L bos holt­testére. Nemsokára dr. Popp Menyhért rend­őrkapitány vezeiesével rendőri oizot­ság s>á lott ki a hcly*zinte, amely a szemi nuk eiőauásából, valamint a szakér'ők vélem nyéből azt álhpio'ta meg, n»gy a hat vunh'rorn éves ember a tbt /•* szélén ülve stivsz'lludési kjp­haivh, így zu*a* l bc a fo.yóba és tgr 1 ragadták el a hullámok. Nébány izem­tanúnak az a föltevése, hogy miközben a szálfákba kapaszkodva meg akarta magát meríteni a Tiszában, elvesz­tette egyensúlyát és tgy ragadta el n viz. Lábos Endre holttestét különben a Tisza hullámai még a késő éjszakai órákban sem vetették ki Lábos Endre szóta áll a szegedi éb­redők élén, amióla az ÉME Szegeden hat év előtt megalakult. Az 0 nevéhez fűtőd k — Zsirkay Jánossal együtt — az Árpád szabadkómivet nagyplholy palotájának elfoglalása az ébredők szá­mára, valamint 0 volt az, aki kötvet­lenol az ellenforradalom után a tömeg élére állott, amely szután tüzoltólétrát szerzett, behatolt a színházba és bemá­zolta Az Est lapok színházi hirdetéseit, mondván, hogy a szegedi színház nem hirdetheti s .destruktív* lapokat. Nyug­díjazása ulán szinte kizárólag az ébre­dők körében fejteti ki tevékenységet, számos esetben elnökölt viharos ét iz­gató ébredő gyOléseken, valamint igen sokszor látta vendégül házábin Héjjas Ivánt, Kádár Lehelt és a többi ébredő vezért. Nébány hónappal ezelőtt már­már vissza akart vonulni az ébredők vezetésétől, mivel egy nagy szóvsl be­harangozott gyűlésre, amelyre az egész ébredő vezérkar beigérkezett, nem jött le sem Gimbös Gyula, sem Héjjas Iván. Est ő mellőzésnek vette ét ctak sz tudta kiengesztelni, hogy a következő hónap­mégis meglátogatta Héjjat Iván. Meg kell azt allapitani, hogy annak ellenére, nogy Héjjasékat vendégel e házában és ve­lük együtt szónokolt a népgyűléseken, úyekeiett a legutóbb nagyon megrit­kult táborát megfékezni és visszatar­totta őket attól, hogy uccai botrányo­kat rendezzenek. MMMMMMaNMMMMMMMaM Korfanty közvetít a lengyel­német vámháboruban. Kaltowitz, augusztus 11. Itt ugy tud­ják, hogy Korfanty képviselő Berlinbe utazott, ahol tanácskozni kíván Strese­mann külügyminiszterrel. Korfanty köz­vetíteni akar a lengyel—néiret vám­konfliktusban és pedig Gelsenheimer, a ieltösziiéziai bánya- és kohóegyesület igazgatójának ösztönzésére, ati St'ese­mann külügyminiszter sógora. A bécsi fajvédők tüntetése á cionista kongresszua elltn. Bécs, auguiztus 12. A Dtutschüster­relchische Togeszeitung szerint a német fajvédő egyesületek szövetsége elhatá­rozta, hogy luguiztui 17-én, a cio­nista nagygyűlés megnyitásának napján „bécsi népgyűlés" cim alaH négy tilta­kozó összejövetelt rendez a cionista nagygyatéasel szemben. Egyidejűleg s nemze.i szociálisták is ülést tartanak. Sikeresen befejeződtek magyar-francia tárgyalások. Budapest, auguiztus 11. A migyar­francia tárgyalások ma sikeresen és eredményesen véget értek. Azokat az ellentéteket, amelyek a delegál utók kö­zött felmerül ek, elsimitották s minden kérdisben a legteljesebb összhang ta­lálkozott a delegátusok között a tár­gyalás befejeztével, amelyről a követ­kező hivatalos |elentéit adták ki. — A néhány nap óla folyamatban levő magyar-francia keretkedelmi tár­gyilltok 'egnap, tujusztui 10-én, si­keresen befeleződlek. A tárgyalások eredményeként megállapodás Jötl létre, amely ugy a magyar, mint a francia kivitel számára Igen jelentős könnyíté­seket tartalmaz a nagyszáma magyar és francia árucsoportra vonatkozóan kölcsönös tartfáUs mérsékléseket álla­pit meg. A végleges aláírás a legközelebbi napokban fog megtörténni. A Tisza megkezdte apadását. Három nappal ezelőtt jelentettük, hogy a Titza még mindig árad és az ármen­tesitö társulatok még egy méteres ára­dáit%várnak. Szerencsére ez a hatalmas és nyári időben szokstlan áradás nem következett be és ma már a beérkezett lelentésekböl megállapi ható, h gy a Tisza emelkedése megszűnt, tegnap állt be a kulmináciú és a mai nap fo­lyamán a viz két centiméter nyíre apadt. A Tisza felső folyásáról beérkezett je­lentések a viz kulminációjáról, vagy apadásáról számolnak be, ugy hogy a Tisza augusztusi áradása kizártnak tekinthető. A mai napra már megéikeztek min­denhonnan az áradással kapcsolatot károk bejelentése és ezekből megálla­pítható, hogy a Tuza különösen Algyö és Mindszent közöu a kapás növények­ben óriást károkat okoiott. Ugyanis ezen a részen a Titza medrt és a töl­tés kízöit a lakosság elsőrendű gazda­sagot kultivált, kü önösen kukoricát és burgonyát termelt és a termés, tekin­tettel arra, hogy tavassral az ár ezt a területet bőségesen megöntözte és be­szórta homokká', nagyszerűnek ígérke­zett. A medréből kilépett fjlyó most elöntötte ezt a területet és lönkretetle a nemrégen még virágzó gazdaságokat. Értesülésünk szerint az árral elöntött területek tulajdonosai a kormányhoz fordulnak segítségért, mert egéiz va­gyonukat, amit a föld megművelésébe belefektettek, a viz elpusztította. Különös családi dráma Nagykikindán A férj megölte a feleségét a aztán önmagát. Vérei családi dráma játszódott le legnspelőtl Nagykikindán. Rousseau litván ottani földbirtokot, aki elizászi tzármazáiu iváb, szerelmet volt Ham­mang Boriikába, rgy duigizdag íztnt­buberti földbirtokot leányába. A leány egyideig sziveten fogadta a klattzikut nevű legény udvarláaát, azon­ban tavaly beletzereteit a határon szol­gálatol feljeiltö Mlskovlcs Iván örmet­terbe, akihez viszont a szüők nem skírták bozzáidni s lányukat.­Az év elején Mskoticiot elhelyezték a Muraközbe, de vele szökött Boriska ts. A szülők kétségbe voltsk esve, minden­áron vitiia akarták szerezni s lányukst, sőt Rouiieiuvil ii alkudozni kezdtek. — Elvennéd e igy is, bs vittzajonnr. — Szereem, elveszem —, felelte Rouiseiu, skinek smint látnivaló, szin­tén volt egyéni filozófiája. A sváb egyébként sem szakad meg a lulfino­modott erkölctben. Ekkor formálit alku fejlődött ki a gazdag tiülök ét ss őrmester közölt, skl százezer dinár váltságdíj fejében hazaküldle a leányt. Bonika még most is ellenkezett, Rouitetu szért márciusban mégis megesküdött vele, bárt» a fiatal atz­trony állandóan hangoztatta, hogy csak Miikovlctot ttereti. Eiérl nipirenden volt köttük a veszekedés. Ilyen )elenel játizódott le a mull héten it, mizor azt mondta Boritki: — Vittzamegyek hozzá, ha mindjárt meghalok ii. Miinap ciakugyan eltűnt Nagykikin­dáról, de cuk négy napot tOllölt a Mura­közben • a hét végén viiazatéit a szü­leihez Szenthubertbe. Az öregek nem látták stivesen, rábeszélték, térjen vitiza sz urához. Ment is kényizeredetten, fsnyslogva s kapott keserű tzemre­hányásokst. Tegnapilőtt pedig annyira felforrt a atereicietlen férj indulata, hogy este, hazajövet a ctép)éib3l, az ágyban jekvő asszonyt három baltacsipissal megölte. Egy ütis a felesig homlokát, kettő a hasát irle. Rousseau ezután a pidlásra ment is ott felakasztotta magát. A véres tragé­diá at asszony apja fedezte föl, aki fél órával kéaöDb érkezeti a fiatalok la­kásán. hogy meggyőződjék róla, ninci-e köztük valamilyen lélekvctzedelem. Ak­kor már lélek tem volt. Halálraítélt Lédererné el akar búcsúzni férjétől és festetni szeretné a haját. Budapest, au{utilui 11. A mult hét közepén történt, hogy a halálraítélt Léderer Gutztávné lürgőten magához kérette védőjét. A betzéigeléi alkalmá­val airva kérte ai ügyvédet arra, hogy lebetöen minél gyortabban etzkOzOije ki tzámára a férjével való lalálkozátt. Ugyanakkor arról li pinaizkodott vé­dőjének, hogy rémlátáiok gyötrik. Az álmai Is nagyon rosissk. — Attól tsrtok — mondotta slrvs —, hogy • Guislit egy nép nspon mégis esik felskisitlák, anélkül, hogy én erről ludnék. Már pedig el akarok tőle búcsúzni él ezért nagyon kérem az ügyvéd urat, ha ciak egy percre ii, de még egyizer láthmam Gusztit életben és elbuciuzzsk tőle. Miután Lédererné kérésétől semmi­képen tem tágított, iz ügyvéd megtette a szükséges lépésekel s gyilkol házai­pár találkotáaának előkésiitétére. Járl s badbiróságnál is, ahol illetékes he­lyen elöterjesztet'e Lédererné kívánsá­gát. A ctendör felügyelőt ég ügyészsége semmi kifogást sem emelt a találkozás ellen, csupán azt kőtötle kl, hogy az aiizonyt vigyék dl a katonai fogházba, mert arról szó sem lehel, hogy a ha­lálraítélt Léderer Gusztávot szállllsák a Markó uccai fogházba. Erre az Ogy­véd a budapeiti ügyészség vezetősé­génél informálódott a dolog iránt, lit sem sáikóatak el és nem kifogásolták Lédererék találkozásit. Ezek aierint minden valószinűtég szerint még e hét végén megtörténik a gyilkos házaspár drámai bucsuzása a Margit-körúti ka­tonai Jogházban. Lédererné egyébként liiunkint bele­törődik s balálot ítéletbe. Mott már nem ugy fog|s fel a helyzetet, mint eleinte, az első napokban. Akkoriban folyton sírt, most pedig már sbbin bizik, hogy a féltőbb birótágok meg­változtatják sz Ítéletet. Mikor bekerült a fogháibs, egymillió koronája volt. Ez­zel az Oiszeggel meglehetöien spórolt, mert rsbkoiztor élt és csak néhi-néha engedett mep magának valamilyen mái ételt. Egysier megpróbálkozott sz­zsl, most nem ii olyan régen, hogy maradék pinzéből már barnára kopott haját újból aranysárgára festhesse. Erre azonban nem kopott engedélyt és Igy kénytelen beletörődni abba, hogy festett haja lissanktnl visszakapja eredeti színét. Az egymillió koronáji mott mái tel|eicn elfogyott. Abból van még né­hány ezer koronája, ami időközben el­adott ruháintk vételárából befolyt. Mi­után a haját nem festheti bt, az éle­lemre nem költ most már semmit sem, ez a pént ii megmaudt nála ét nincs li többre iiükiége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom