Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-07 / 64. szám

lttt angasztus 7. DBLMAOYARORSZAQ 3 Az osztrákok mentegetőznek m provizórium meghiúsulása miatt. Bécs, augusztus 6. A gazdasági pro­viióriumi tárgyalások meghiúsulásáról szól a N. W. Tagblatt mai vezércikke és tárgyilagoi hangon igyekszik az otz­trák gazdasági tényezőket a vád alól tisztázni, hogy a kudarcért fik felelő­sek. Kifejti a cikk, hogy Ausitris gaz­dasági tárgyallsai, amelyek a háború után megindullak, minden állammal nehezen alikultak, de különösképpen Magyarországgal a eddig nem is ve­zetbetek eredményre, aminek nem Ausztria az oka, amint azt Matlekovits Sándor ia megállapította löbb szaksierfl tanulmányában. A cikk a továbbiak során áttekintést ad a különféle garda­sági tárgyalásokról, amelyek Auaztria és Magyaroraiág kOiOtt évek óta loly­tsk éa ameyek arra a meggyőződésre juttatták az osztrák gszdasági érdekel­tek nagy részét, hogy előnyOsebb rá­juk nézve a helyzet gazdasági egyez­mény nélkül. Az u| magyar vámpoli­tika, amely a vámtételeket óriási mér­tékben feleselte, az árucikkek egyre nővekedő tömegét Ölelte fel és ugy­azólván teljesen kizárta az osztrák ipart a migyar piacról. így állottak a dol­gok, mikor legutóbb megindultak a tár­gyalások és az osztrákok azt remélték, hogy méltányos szerződést lehet köta'. Ei a várakozás azonban nem teljese­dett be. A magyar vámpolitika kétélű fegyver s ezt Msgyarország a saját tes­tén tapasztalla. Előállott az sz eset, hogy nem sike­rült a magyar agrárlerm ékekre nézve megfelelő szerzOdést kő n', bárha ideig­lenesen fa, mert Magyarország elzárkó­zik az osztrák iparcikkek elől. A ma­gyar kormány a szó szoros érlelmében az utolsó órában kezdeményezte a tár gyalásokat, amelyek agrárkivitelének szempontjából végtelenül fontosak vol­tak és nem vádolhatja Ausztriát azzal, hogy ki akarta haaináloi Magyarország szorongatott helyzetét, hiszen készsége­aen hajlott a tárgyalásokra, de a ma­gyar javaslatok teljesen elfogadhatatla­nok voltak, amit az is bizonvit, hogy azoknak alapján a legrövidebb idő alatt legalább két millió aranykorona értékű agrártermék jutott volna Ausztriábi, el­lenben az osztrák iparcikkek továbbra ia el lettek volna zárva a bevitel elől. A kísántánt megállapodott a biztonsági kérdésben Belgium eüsmeri Németországnak azt a jogát, hogy törekedhetik a béke­revizióra. Pdris, augusztus 6. Nagy feltűnést keltettek itt azok a berlini hírek, me­lyek szerint a belga kormány a német válasz jegyzékkel kapcsolatos memoran­dumában elismerte Németország jogát a szerződések módosítására Irányuló törekvéséhez. A belga kormány az iz­galom következtében, amely a francia közvélemény egy résret ebből az alka­lomból elfogta, indit; jiva érzi magát msgyarázó nyilatkozat közzétételére. Eszerint a német javaslatokat a leg­nagyobb tartózkodással kel! fogadni, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy Németországtól nem lehet őrök Időkre elvitatni a szerződések revízióidra irá­nyuló tOnkvést, melyről különben a Népszövetség 19. cikkelye Is Intézkedik. Kikerűlheteilennek látszik, hogy a német közveiemény nyomása alait a biiodalmi kormány Németországnak a Népszövetséghez való csatlakozásakor célzást fog tenni a szerződések módo­sításának lehetőségére. A francia lapok ezt a belga félhiva­talos közlést aránylag igen nyugodtan fogadják. London, augusztus 6 Brtand külügy­minisztert Bertbelot és Fromsgeot ki­sérik Londonbs. Brisnd és Chamber­lain kOzt az első találkozás kedden lesz. Briand legfeljebb két napig ma­rad Londonban. London, augusztus 6. Briand és Cham­berlain kedd e kilüiött tanácskozásán, mint a Malin érte ül, fontoa szerepet játszik az a kérdés, milyen formulával tegyék lehetővé Németországnak a Nép szövetséghez való csatlakozását. Angol réizről az utóbbi időben tObb ízben sürgették ennek s kérdésnek megvita tását, mert ennek eltntézetlensége aljá­ban áll a biztonsági tárgyalások sike­res Jalytatásának. Angol részről azt o jormulát javasolják, hogy a biztonsági paktum Németországnak a Népszövet­ségbe való belépésétől független legyen ugyan, de hatályba csak akkor lépjen, ha Németországnak a népszöretségt tagsága ténnyé vált. Belgrád, augusztus 6. Diplomáciai körökből közük, hogy Jugoszlávia, Caeh­ország és Románia között a garanciális szerződésre vonatkozó tárgytlások be­fejeződtek. A kisántánt államai ezt a szerződési uj lépésnek tekintik az euró­pai béke biztosításának terén. Szatmármegyébe telepitik egy csodarabbi egész osaládját. Eltávolítják a pap-kérdés útjába álló aaaionyi hajezálekat. Nagykároly, augusztus 6. A nagy­károlyi ortbodox izraelita hitközség alapszabályai egyik rendkiiOl érdekes paragrafuaoan zárják el a konzervali­veket attól, hogy a modernebb, haladó azettemO hitközségi tagok a papváasz­tásba ne szóiasssansk bele. E« a pa­ragrafus ugyanis eltiltja a szavazáslói asokat a bukOiiégi tagokat, akiknek a feleségei nem parókát, hanem uját hajat viselnek. Még ennek a paragra­fusnak ellenére ia óriási harcok előz­tek meg a legutóbbi nagykárolyi rabbi­vSlaaziast, amelyen termeszeleten a konzervatívok gyeztek éa megválaazto.­ták főrabbinak a szigeti hirea Tcitel­baum-rabbidinssztia egyik tagját, a Csehszlovákiában élő TeUelbaum Joel csodarabbit. A választás eredményét biztosították ások a kornyéken élő gazdag emberek is, akik eddig igen gyakran keresték let tanácsokéit és bíráskodások céljá­ból Tdtetbaum Joelt. Korteakedéaekre százezreket kOitottek el éa megígértek, bogy félmillió kivel házat építenek a rabbi és kísérete ssámára. Tdtelbaum Jeol nagyon megkötötte ni hitközsége sezét. Levélben bejelen­tette, oogy állását csak agy foglalja . elha az áUást örökösei tetzére is biz. I tositják. Másik fdtétde sz voll, hogy még egy rabbi állást szerve uenek s hitközségnél, azonban cssk olysn al­rabbi számira, akit ő is Jói ismer, ta­nítványé volt és 0 ajánl. Izgalmas választási harc után meg­szavazták a ct oda rabbi követdtseit ét ezsd a szavazással, 98 ember akaratá­val Nagykárolyba Ulepilettek egy cioda> rabbit egéiz rokonságával, tini ványai­val éa udvarával együtt. A azavazáat megejtő közgyűlésnek egén Erdély ortbodox zsidóságán nezve Jelentősége van. A biiet rabbi­diniaztinak erfis várs volt mindig Mára marosai igei, most gondoskodtak arról, bogy ugyanolyan alapa szervez­zenek Nagykárolyban. A nagykárolyi caoiarabbi Sztlmárra pályázik ét igy valósággal annektátja a Teitdbaum­cialád részére ésiaki Erdély egész ortho dox zsidótágát. -» A választás felealegesaé tdte az alapszabályok korlátozó pontjai« a igy ezt a paragrafust tOrOlni fogiák ea megengedik a saját halukat viselő asszonyok férjeinek Is, hogy szavaz­Tdldbaun kovdelésének IdJetitéae igen érdekes vitára fog okol edni a Tel mód-ismerőknek. Az ítélőtábla sem helyezte szabadlábra a gyujtogatással vádolt Bagi Imre szentesi tűzoltót. A Délmagyarország támogatja a munkásságot, a munkásság támogassa a Délmagyarországot. Mintegy liz nap óta folyik a vizsgá­lat Bogi Imre tűzoltó ügyében, akit aztal gyanúsítanak, hogy ő gyújtotta volna fOl a szentesi u| vároiháiát. A vizsgálatot, mint ismeretes, akkor kezd­ték meg, amikor nébánynapi e'őzelet munka titán az flgyétztég nem tartolta elegendőnek a rendtlkeiéire áUÓ bizo­nyítékokat és nem indítványozta a sts­lárlália biróság önzehivátá'. Mindjárt s vizsgálat elején kihall­gatták a már eddig ia hevesen véde­krző Bagit és nemrokkal ezután kitűnt, hogy tuhjdonképen tincs szükség hosz­szodalmas részletes vizsgálatra, mert hiszen sz űgyésstég sz előzetes munks torán már ma|dnem azOiszes részlete­ket tisztázta. A kihallgatás után s vizs­gálóbíró továbbra is fogvatsrtotts Bsgi Imréi, aki felfolyamodátt jelentett be ez ellen. Néhány nappai ezelőtt a vádtant ct­hoz kerültek át az iratok, amdy ugyan­csak e'utaiitotta Bigi stabadlábrahelye­zési kérelmét, mire sz űgy most s Tábla elé került. Bagi ugyanit állhata­tosan és minden fórumon kétségbe­esettea hingoztatta ártstlanságát és fei­htborodva tiltakozott a vád d'en. O tűzoltó, hangoztitta, aki nem arra való, bogy vetzedtlmes tüzeket idézzen elő. A szegedi ítélőtábla moat foglalkozott az üggyel éa rOvid tanácskozás után mint harmadik fórum it elutasította Bagi Imre kérelmét. Igy Bagi moat a fótárgyalásig vizsgálati fogságban ma­rad, vert a hitóslgok nem látták in­dokoltnak szabadlábra való belyezéaét. Értesülésünk szerint a tüzol :ó most kauciót próbál Összegyűjteni és igy fogja u|ból megkérni szabtdlábrabelye­zését. Bagi ugyanit hangoitatja, hogy annyira érzi ártatlanságát, hogy nem tudja elviselni semmiképen sem a fegjdgot. Értesülésünk szerint a vizsgálatot most már rOvideaen befejezik, mivel most már ctupán Az Est egy példá­nyának kérdését kell lisitázni, azokat az ujtáglapokat, amilyeket a várói háza padlásán találtak meg. A főtárgyalás! igy rövidesen ki fogják tűzni és valótzino leg még a nyári szünet alatt a biróság ítéletei Is fog mondani Bagi Imre fölött. MMMMMMMamii^^ Két ápoló, aki ápolás helyett az elmegyógyintézetben megölt egy 75 éves dühöngő őrültet As ápolók bdntatésa négy évi fegyház, lUetve bárom évi fogház. As elmúlt év októberében egy msgá* val tehetdlen szerencsétlen 75 éves elmebsjos betegd vittek be boszáttrlo­zói a gyulai állami elmegyógyintézdbe, mivel gádorod lakásán már nem tud­ták megfékezni a tokszor dühöngő Oreg embert. Az elmegyógyintézetben lu'yos ön- és kOtveizélyes dmeba|t állapitoltak meg a beszállított Mellts Józsefen, akit el is bdyeitek sz intézet­oen. Miután pedig e szerercsétlen em­ber állandóan nyugtalankodott a háló­teremben, sőt sokszor snnyirs dfihön­geni kezddt. bogy társéinak éleid is veszélyeztette, az orvoaok úgynevezett hideg pakkoiáít rendeltek. Nébápy nap múlva híjnali 01 órakor a tzerenciétlen ember iámét dühöngeni kezddt, mire az intpekciós ápoló ddie felkdtette a főipolót és három társával együtt ismét bideg pakkoláat akartak alkalmazni. Md'is József azonban hihe­tetlen erővel ellenszegült az ápolóknak, ugy hogy az ápolók leteperték a földre, hogy becsavarhassák a hideg lepedőbe. Az elmebdrg azonban még ekkor is folytatta dehongését, az ápolók lefog­ták kezelt, mire Meilis a fogaival tép­deste a lepedőt, maid súlyosan bele­harapott Szilágyi János ápoló kezébe. Az ápolók ekkor snnyirs felingere­lek, bogy erőszakos eszközöket alkal­maztak, rátérdeUek az öreg ember let­tére, nyakára, majd bakkancsokkal rug­dalták. Mdlis Jóssef fái óra mulvs meghall. A négy ápoló dlen szándékos ember­ölés büntette dmén emelt vádat az ügyéutés. maid a gyulai tOrvényasék Szilágyi /ózsefet két és fél évi fegyházra, az egyik fiatalkora segédápolót két évi fogházra ítélte, mig a főipolót és s negyedük ápolót fölmentette. Fdebbezés folytán csütörtökön délelőtt tárgyalta ezt as ügyd a szegedi Ítélőtábla Muntyán­A táblai lőlárgyaláton Hubay előadó iamertdte az ügy iratai . A vádiolt ápolók mind tagadták, hogy rugdosták, verték volna Mellia Józsefet és nem tud ák okát sdni annak, hogy miért hitt meg oly hirtelen az oreg dme­be'eg. Eiamerték, hogy erősen kelleti dolgozniok a pakkalásnál, mert Mdlit eiientiegOH, BŐI súlyosan b<lehirapott Szilán! kezébe. SziUgyi kfl önben be­ismerte azt, bogy miután nagynehe­zen ágyba fektettek, ingerültségében egyszer megütötte. A tanuk aionban az« adták elő, bogy SzilSgyíék hihetetlen durván bániak az Oreggtl, rátérdeltek a mellére, rátapos­tak, verték, söt ralHI'ottak dühükben: — Dögölj már meg, le vén disznó! Egy héten belül meg kell döglened t Amikor az örült még mindig ellen­kezett, ismét rálérddlek és megrugdos­ták. Az orvosszskértők vallomáaa sze­rint Meilis összes bordáit összetörték, testén 18 seb és szöges bakkancsok nyomai látszottak. A gyulai törvényszék Ítéletében csak halált okozó súlyos tntlsértés bűntetté­ben mondotta Id bűnösnek a két ápo­lót, mivel ölési szándékot nem állapí­tott meg. Kimondotta az Ítélet, hogy ha az önmagával tehetetlen őrült meg Is harapta Szilágyi kezét, az ápolóknak nem lett volna szabad brutális eszkö­zöket alkalmazni Súlyosbító körülmény­nek vette a biróság az ápolók kegyet­lenségét. Amikor Hubay előadó befejezte az iratok ismertdését, Németh főápolo mondotta d az dnOk kérdésére, hogy Meilis hozzávette magát az ágyakhoz, ordltotott azon a hajnalon. Hiába ad­lak be neki aiiatóport, nem nyugodott meg. A vfdat képviselő Zobay Ferenc ügyéazaégi a elnök kérte mind a négy vádlott megbüntetését, mert szerinte mindnyájan blntalmazták a szerencsét­len embert. Az ápolók dühükben sgyon akarták verni a betegei, ezért ember­ölést kdl megállapítani. Dr. Kállai Emil, dr. Barta Sándor és dr. Márton József védők mondották d ezután védőbeszédüket, ma|d Mun­tyán elnök fd óra múlva kihirdette a Tábla Ítéletét. A Tábla Szilágyi bünte­téséi négy évi fegyházra, a fiatalkorúét pedig 3 évi fogházra emelte tel Az indokolás kimondja, hogy nem igazolódott be a szándékos emberölés, igy csak halált okozó testisértésben kellett a vádlottakat bdnOBOknek ki­mondani. A büntetést tel keUett emelni, mert különös súlyosbító körülmény az, hogy as ápolók, akiknek gondozni kelt a betegeket, követlék el a durva bán­talmazást. Zobay ügyészségi slelnOk sz Itdd­ben megnyugodott, ugyazintén dr. Kál­lai Emil ia a felmentésekben, mire e főápiló és társa felmentése jogerős. Dr. Márton és dr. Barta semmiségi panaszt jelentettek be e Kúriához. Muisolini ismét elitélta a faiciazta erőszakoskodást. Róma, augusz'us 6. Delacroix, a hidi­rokkantsk egyeiületének elnöke levdd intézett a miniszterelnökhöz. Levelében egyesen tiltakozott amaz erőszakos­ságok dlen, amdyekben legutóbb a hídirokkantak pármai osztályának volt része. Mussolini miniszterelnök irásbsn válaszolt a levélre. Válaazában kijelenti, hogy elltél minden erőszakosságot, mely a rokkanlak ellen, vagy a rokkantak Intézményei ellen Iráayul éa annak a nézetének ad kifejezést, bogy ilyen cse­lekményeket nem lehd a tascizmus ro­vására Írni. A hadirokkantak egyesülete megelégedéssd vette tudomáiui a mi­niszterelnök nyilatkozatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom