Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-06 / 63. szám

1926 atgaszlus 6. DELMAGYARORSZAG 3 A vásárhelyi munkások nem építhetik fel otthonukat. ¡A munkások a főispánt okolják. Hódmezővásárhely, augusztus 5. (i4 Délmegy arország tudósítójától.) A vásárhelyi munkások, akik korcsmákbsn és lebujokban kénytelenek összejöveteleiket tartani, már régebben elhatározták, hogy egy kuílurális célokat is szolgáló munkásotthont létesítenek. Először a munkások körében eszkö«ölt gyűjtés Utján igyekeztek a szükséges tokét összehozni, de miután ez a munkáaok rendkivOl nehéz anyagi helysete és a zilált gazdasági viszonyok folyláa nem járt kellő eredménnyel, a munkások — megalakult törvényes szerveaetok ulján — a város lörvényhstósági tizotiságáboz fordultik snyagi támogatásért. A torvényhatósági biiottaág — belesen és okosan — kifejezést skarván adri azon felfogásának, hogy a polgárság és munkásság közBttt összhangot nemcsak vissza kell állítani, hanem annak megszilárdítására mindent el kell követői, e öbb ingyentelket ajánlott fel a munaásottQon ctljiirs, m»jd mikor nyilvánvalóra lett, hogv a munkáack meg így sfm (udjSk oiihonukat felépíteni. 300000.000 korena késrpinzt szavazott meg hazvélel céljára. A megazavazott Oiszeget a városi tanács mindjárt félre is lette, hogy ha megérkezik a miniszteri jöváhigyás, a pénzt asonnal ki lehessen utalni. A törvényhatósági clzotiság a városi tanács plrtoló ¡avasla'a alapjén egyhangúlag hozta meg határozatát. Politikai és tarsadalici különbség nélkcl siettek a vároa tOrvényhatóaági bizottságában he yet foglaló polgáiok a munkásotthon felépítését lehetővé tenni. Váiáihely polgársága nem felejtette el, hogy a vdsárhelyl munkásság a legválságosabb forradalmi időkben is kellő komolysággal és felelősségérzettel Igyekezett a varos rendjét és bikéjét megóvni és a proletárdiktatúra idején sem ragadtatta magát aemmiféle túlzásba. A nunkésok körében Jellemei meglepetést keltett a törvényhatósági bizottság egyhangú határozata és reménykedve válták a mimsteri jóváhagyás megérkezéséi. Telt-mult *z IdO. Az iratok a miniszterhez vaió fellerjesztás előtt dr. Aigner Károly főispánhoz kerültek. Hogy milyen észrevételeket lüxOtt a főispán a törvényhatósági bijo'.taág határozatához, nem tudni, de tény, hegy a közgyűlés határozatával szemben a miniszter megtagadta a 300.000000 ktrona segély megadását. A munkásságra ltau|ó határozatában megjegyzi a réplóléii mirltzler, hogy szó lehet a 300,000000 korona segélyről az esetben, ha a munkások egy megbízható tlrsidalmi egyesület u ján és annak belevonásával igyekeznek tervüket megvalósítani. A vásárhelyi munkások most azon tOrik a fejüket, hogy hol találnak egy olysn egyesületei, amelyet a népjóléti miniszter megbízhatónak tart éa amely emellett a munkáaok ügyét ia hallandó felkarolni. Benes lapja ántánt-katonaságot kiván Magyarország biztosabb ellenőrzésére. Prága, augusztus 5. A külügyminiszterhez közelálló Cseszko Szlovo foglalkozott a szombathelyi eseményekkel és Magyarországon a szigorú katonai ellenőrzési sürgeti. Benes külügyminiszter lapja azt következteti a szombathelyi tüntetésből, hogy Magyarország nem teljesíti a békefeltételeket, sőt ellenkezőleg, uhetvenkedvt" gúnyolja a szövetségesek intézkedéseit; az ántAnt ellenOrzObizoitság tisztjei pedig nincsenek felruházva e egendő hatalommal és nem eléggé erélyesek. Magyarország egyedül nem képes háborút folytatni a ktsániánt ellen — elmélkedik Benes miniszter ur lapja —, csakhogy szövetségese a német birodalom ésAusstria, így pedig Csehszlovákia számára veszedelmes. Az osztrák—német—magyai koalíció lehetővé'eszi Csehszlovákia megtámadását három eldalról. Nem marad máa háira a klsántánt számára, mini azt kOveletni, hogy részt vegyen az ellenőrzésben és hogy az ellenőrzés az eddiginél szigorúbb legyen és ezen kívül az ellenőrzőlisztek mellé megfelelő számú és elegendő erős szövetséges katonaságot kell rendelni, hogy megvédjék a tiszteket az inzultálds ellen. A szegedi törvényszék pénteken tárgyalja Nyári János bűnügyét, aki meggyilkolta feleségét. Emlékezetes még az a gyilkossági bünügy, amely néhány hónappal ezelőtt Wriént és amelyet a nyilvánosság felsővárosi családi dráma neven könyvelt el. A gyilkossági ügy középpontjában Nyári János gyárimunkás áll, a szerencsétlen áldozat felesége volt, aki ma már a rókusi leme'őbea nyugszik. A gyilkosság egy téli estén tOrtént a Vásárhelyi-sugáru on. Nyári már régebben nem élt együtt feleségével, mivel állandóan elitta kéteseiét és durván bánt feleségével. Nyáriné tObbszOr figyelmeztette, hogy szokjon le az italról, mert különben otthagyja. Amikor azután még tovább is a régi életmódot folytatta, Nyáriné elköltözött férjétől. Nyári tobbazör falkereste feleségét és kérte, térjen vissza hozzá, le fog nokni az italról. Nyáriné ekkor azt a választ adta, hogyha bal hónapi próbaidő alatt leazokit a borról, visszamegy bozzá. Nyári azonban nem tudta a kikOlés nerint eltölteni a próbaidőt, mire felesege kijelentette, hogy ilyen körülméwytk közölt többet s$ha nem élhettek együtt. Az aaszony ekkor nagynehezen munkát kapóit és ebből tartotta fent magát. Igen gyakran Járt be a Munkásotthonba, abol tevékeny részt vett a szer erésben és a nő mozgalomban. A tfvilkossá* esiélyén is bent volt ."SS ^f^s^Sf Btáv J indult hazafelé. Uikltaben pártyeket targyaltak meg, • csk' mé i ucca sarkán rárontott férje. Nyári tudta, bogy felesége ezen az uton szokott hazafelé menni. Nyolc óráig a korcsmában vott, majd kiment az uccára felesége elé. Nem sokkal nyolc után éri oda a két nő a teljesen sötét uccán. Nyári felesége elé állt és kOvelelte, hogy térjen vissza bozzá, mert nem tud nélküle élni Az asszony ekkor ismét kijelentette, bogy addig szó sem lehet, mlg le nem szokik a korcsmáról. Rövid éles szóváltás fejlődött ki ekkor közöttük, majd Nyári hirtelen elővette kését és össze-vissza szarkáttj feleségét, aki azonnal elvesztette eszméletét és Összeesett. Molnár Eta ekkor barátnőjének segítségére akart sietni, amikor az Izgatott ember őt Is megszúrta késével Nyári tkkor szinte Önkívületien szaladt anyósának lakására. — Meggyilkoltam leányodat, ordilotta, most végzek veled I Az Oregssszony az ablakon át menekült dühöagő veje elöl. A dühöngő Nyáil ekkor szétszórta az ágy szalmáját a szobában, meggyújtotta, majd maga ellen fordította a kést. A tüzei azonnal eloltották, a dráma bárom szereplőiét pedig bevitték a kórházba. Nyáriné anélkül, hogy kihallgathatták volna, nemsokára meghalt. Néhány nap múlva Molnár EU elhagyta a kórházat, mlg Nyárit bevitték az ügyészség fogházába. Szándékos emberölés büntette és szándékos emberölés kísérlete elmén emeli ellene vádat az ügyészség. Az első percekben az volt a helyzet, hogy Nyári statárláüs bíróság elé kerül, mivel Szegeden gyuj togatásra s'atárium van. Későcb azon ban mégis rendes bírói eljárást folytattak ellene. Néhány hónapos vizsgál it után az iratok átkerültek a főtárgyalási elnökköz, aki péntekre, augusztus hetedikére tűzte kt az ügy főtárgya Hsát. Az ügyet dr' Kiss Bilázs szüne i tanácsa fogja tárgyalni valószínűleg a második em;leü nagy esküdszéki teremben, tekintettel a nagy érdeklődésre. Pogrom-mozgaSmak Romániában. Bukarest, auguiztus 5. Jassyban tegnap egész nap n'gy embertömeg volt az uccán és megtámadta a zsidó üzleteket. A katonaság gyorsan véget vetett a zavargásoknak. Bukarestben a diákok stinlén tüntetéseket rendeztek, ame'yek egétzen nyugodtan folytak le, тем megfe'elő katonaság állo.t készenlétben. Foksaniban száros zsidóüzletet kiraboltak, részben szétdúltak. KatonasSg ál itotta helyre a rendet. Ungeniben a tömeg nekieset* egy befutó vonalnak és bantalmazta a zsidó utasokat. Az e'őhívolt csendőrség ciak hossiu kézitusa után tudta a rendet helyreállítani. A meg nem valósult dorozsmai villamos A részvényesek befizetett réazvényeik valorizált visszafizetését követelik. Mintegy három évvel ezelőtt ke;dődöt meg hangos reklárok és megelégedett gyűlések kOzoit s Dorozsmai Villamosvasat Részvénytársaság megalakulása. amely kCziirré telte gyönyörü programját és részvényjegyzésre hívta lel a város lakosságát. A jegyzés nagy arányokban indult meg, ugy hogy alig egy hónap alatt Összegyűlt az eredeti kő'tségvetésben megállapított 70 millió korona, amely elegendő lett volna a dorozsmai villamos régóta vajúdó tervének megvalósítására. Közben a magyar korona Zürichben megindult a lejtőn lefelé és mire a 70 mil.ió együtt volt a Csongrádi Takarékpénztárban, az épitési kCIségek már 200 millió keronára emelkedtek és mire a 200 milliót Csszehozták volna, már milliárdok kellettek volna az eredeti terv megvalósításához. A korona zuhanása alkalmával az alapítók kommünikét adlak ki, amelyben bejelentették az építkezés elhalasztását és azóta három év mull el, de a dorozsmai viliaroosva<u' ügyiben még mindig nem történlek semmiféle megoldási kísérletek. A részvényesek — a Délmagyarország munkatársának értesülés: szerint — akciót indítanak a befizetett alaptőke valorizált összegének visszafizetése érdekében. Ugysnis abban az időben ezer korona vait egy részvény, amii a részvényesek ma nem hsjfondók tllogtdni, mintán véleményük szerint az alapítók, hs azonnal dohárra váltó ák volna át a befizetett részvénytőkét, az most olyan összeget képvitelne, hogy megvalóiitba'ó lenne belőle az eredeti terv a maga teljes egészében. A részvényesek hírlapok utján gyűlést fognak Összehívni éa ezen a gyűlésen határosrák el, hogy milyen Ozzszegü va'orizáláit fognak követelni. МЯМ«М1АЙМММММ«МММММММММ Vasúti összeköttetésünk Jugoszláviával A terontáli kereskedők és iparosok követelik a stegedi vonal megnyitását. A Délmagyarország már löbbizben foglalkozott szókkal a tarthatatlan állapotokkal, amelyek közlekedési téren Jugoszlávia éa Romácia felé uralkodnak. A bácoru óta már bét esztendő telt cl, de a vasúti forgslom a temesvári éa nagybecskereki vonslon még mindig nem nyílt meg. A szerb és tornán kormány abban a hissemben vannak, hogy ilyenformán Magyarországot izolálni iud|ák, hololt mini már löbbizben rámn'attunk, ezeknek a vonalaknak a megnyiása elsősorban a |ugosz'áv és román kerested elemnek az érdeke. Hogy ez a megállapításunk mennyire helyes volt, ast legjobban a Belgrádból és Nsiybecskerektől érkező híradások matatjár, melyek nerint már as egész torontáli kereskedelmi érdekeltség megmozdult és követeli a nagybecskerek— szegedi vonalnak a megnyitását. A helyzet ugyanis at, hogy a háború után a szerb kormány a zentat hidat, amely cssk közúti forgalomra vo!t berendezve, ainek lefektetése révén a vasúti forgalom számára is hassnálhatóvá lette és sz összes torontáli vonatokat, melyek nyugat felé mennek, vagy viszont, a zentai bidon ál Szabadkára irányítja. Ez a megoldás azonban, mini a torontáli kereskedők panaszai bl kíderű', a kereskedelmi érdekeknek egyaránt nem felel meg. A sssbsdkai állomás lul vin terhelve és a forgalmi tisztviselők a legjobb akarat mellett rem tudják a n> ugat felé Irányaid export-küldeményeket idejében továbbítani. A mult évi kiviteli szezonban tObb esetben előfordult, bogy gyorsan romlandó küldemények napokig álltak a szabadkai vasatI állomáson. Voltak buskOldcmények, melyeknél a hűtésre ssánt jég elolvadt és az ára teljesen basznsvebetellenná vált A torontáli, szetémi és északszerbiai kereskedők löbbisben ssóvátelték • mtmotnom0tn0motmmmnmiimmmnmmom0i/mmm0mmmmiiim0mimmtim ezeket a tarthatatlan álapolokat a belgrádi kOi'ekcdésflgyi miaiastériumnál, de mindig süket fülekre találtak. Most a kiviteli szezon ismét megkezdődött és a tavalyi bajok újból ismétlődnek. A belgrádi és totoatái lapok hírei szerint az érdekelt kereskedők u|ból memorandummal fordullak a közlekedésügyi minisztériumhoz, egyben pedig tiltakozó gyűléseket hívtok egybe, hogy psnaszaikal a széleskörű nyilvároiság elé vigyék. Az érdekeltek a sssbsdkai állomás tehermentesítése érdekében azt követelik, bogy a Jugoszláv kormány Indítson a magyar kormánnyal tárgyslásokat a nagybecskerek—szegedi vonal megnyitása érdekében és a torontáli forgalmat Szegeden keresztül bonyolítsák le. A jugoszláv forgalompolitikánk közérdekellenes működése azonban eszel még nircien kimerítve. A forgalom terén tapasztaltató késedelmeknél talán még súlyosabb természetű, bogy a zentai közúti hídnak a moxlmális kordképessége 24 tonna. Ennek a jogossláv közlekedésügyi minisztériun a teiies mértékben a tudatábsn van és éppen asért a bidon a teherszállítmányokra vonatkoiólag forgalmi korlátozásokat lép'etett életbe. Eonek dacára azonban a Simpionexpresst, tehát egy nemzetkOsi fontosságú vonatot, amely a legnagyobb lokomottvokkal és 30 tonnás kocsikkal közlekedik, még mindig a zentai hídon visznek keresztül. A hidnsk ilyen túlterhelése egyenesen közveszélyes és ellenkezik a nemze közi forgslom biztonságának legelemibb követelményeivel. A torontá i forgalmi bajok igy nemzetközi kérdéssé növik ki тчика1, melybe beleszólásuk van az összes nyugati államoknak Is. Remélhető, hogy ezeknek nyomása в szerb koratányl a] forgalmi politikára fogja kényszeríteni. Mindenki fizessen elő a Délmagyarországra!