Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)
1925-08-04 / 61. szám
Ara 2000 korona. DÉLMAGYARORSZÁG Ml Ferenc-u. 2. Teletun I3-3J. KixtókívlU), TvUi ta |cgyiroda: Üutoolc»-ttr 11. Tefeton 3U6. t PMAti Sindof-wicirut 1. .iám Tiletonaiim 18-3« Szeged, 1925 augusztus 4, KEDD Klóturttai árak: h«v hónapra helyben «'...«J kor, Budape*rn ta vtóíkrn tóuOO kor. Fltyet aiia ira hrtkOznap £ c>; kor., vaur- ca ünnepnap JW korona. I. évfolyam, til arám Vissza a régi útra. Anglia mrstze van mihozzánk éa nagyon nagy eseménynek kell annik lenni aa angol politikában, ami a mi aaOk mtgyír hitáraink kOat figyelmet ébreszt MacDonald kcrmáryra jatáaát «a bukását például a msgyar uélkakas is megmutat a, náznyo'cvsn fokos forgást vég'ivén tengelye körül a liberalizmustól a reakcióig, — de az angol ckláMkérdés, aite'y a mait béten éjszakai Illésre kényszerülte az angol parlamentet, tokkal kevesebb érdeklődést kellett nálunk, mint pddiul s daytoni majompör. A dolog érthető ia. Az cmbcíi eredet kérdéséhez többékevéibé mindenkinek van valami kOse, de mit érdelei az minket, lefegyverzett migyarokat, hogy ot, tagy négy, vagy bárom cirkálóval gyarapszik- e az angol flotta ? Mi;őlück elköt ózzák a guxifuikákat és a bodzafakaidckat ia sz európai kontsolidJcó érdekében, — bát mit bántuk mi akkor, bogya világ urai hogyan |átsasák ki aaokal a leszerelési egyezményeket, amelyeknek már aa aláírásánál is ina gondolnak, hogy hogysn fogják ma|d megcsalni egymást I Nagy|ában csakugyan log, azonban Angliáról el ezt, hogy éveken Ieresztől igyekezett bectületeaen megmaradni azon az utón, amelyet a fegyverkezések kodá'ozásálól szóló egyezmények mint egy uj világ Ösvényét cöveketek ki a hatalmak számára. A háború végén 3300 katonai tepOIOgép volt AegHának éa 30.000 repOlőtiszije, — annyi, mint a Csonka-Magyarországnak engedélyezett egéss hadért. Ma Angliának mindössze 350 akcióképea katonai reptMgépie van a azokból nwjd harmadidszáz a világot átért gyarmatbirodalomban teljesít szolgálata», mig Frandaerszág kormánya, ha ma sz jutna neki eszébe, hogy végrehajtsa a rémetek hábo us tervé*. 1000 katonai aeroplánt kOdhetne az angol padok tOlé. Angliának ma nincs akkora >zárazföldi badsetege, mint CsebizlcváRomán iának a igy áll a do1 kell ismerni Anglia lök ép1a hamwgy Komantanaa a Anglia évvel ezelőtt az amerikai háború megdOzéaére Ónként lemcndott hatalma bázisáréi, vagy amit annak véltek: a lengéi szupremáciáróL Angliának száznál tObb cirkálója volt a háború IdtOréaekor a ma nincs több Ötvennél s amikor két évvel ezelőtt a francia kamara nadenahata oldala nagy tan« kOzben határozta rl két uj dreadnougbt vürebocsáj'áiát, akk abbahagyta a féig kész hadihajók " J— ,|J. Mr - - -a*- L- -L ICSA CT CIAI VVI VX'CIIC CZCUICB hajóknak már Oiszeépitett alkatrétzeit. awrt angol kormány kOomManl akart az angol polgárok adóterhen, awrt az angol kormány arra a bdáásra jutott, hogy a biblikusán komor kataaikóáával fenyegető szodáüa kérdések nem oldhatók meg uj csatahajókkal éa ujágyutipusokkal, hanem csak jóian politikával éa békéa arankával a vert aa angol kormány hitt abban, hogy a washingtoni leszerelési konfttercta határozatait becaflleteaen ás Őszintén meg lógja tartani a többi nagyhatalom is. Söt a muM év tavaaaán, amikor Anglia minisaterelnökét MacDanaldnak hivták, as angol közvélemény már kezdett megbarátkozni a Qcddea-féle bizottság javaslatival, amdy tOratni akarta as admiralháa e'aö lordjának állását, mint tulyoa éa fölösleges tehertételét az angol köttiégvctéamk.,. Alig egy <v telt tl azóta, ma Angliának konzerva'iv kormínya és konzervatív par'amenti többa ge van és ennek a konzervatív többségnek a jobb arárnya, az rn&ol Imperializmus <s nacionaliza us tábora parlamenti barcb n legyűrte magit a mérték« It n konzervatív mi'iszterclnököt és a költségvetés lere'ei ek á töríscvel megszavaz'a sz uj hajókat, t melyeket az admiralitás első lordja a s>ját pártvezérével és miniszterelnökével szembm követeli Aki fölött tavsly meghúzták a lélckharan- j Ifssé s világ minden szenvedéseiért got, az a szélt öt n korzervativ politikus Csakugyan van ilyen megátkozni való azzal érvelt, hogy Amerika, Japán, " u—v —'1— világot. . . . Nálunk mindig a sokszor megátkozott nemzetkcziséget teszik feleFrarc aotszág Anil a vetztdelmére gyarapítja a flottáját és ezzd az érvelessel Angliát sikerült visszatéríteni a régi urr, a katonai felklsiOllségek Ostzemérésének, a fegyverkezési versenynek az útjára, amely uj 1914 felé tertli a • MMMMMMMfMMM^^ nemzetköziség. Az a konok, makres, féltr kerykedö la gyűlölködő retkeid, amtly a vi ág mai veieő balalmaiban nacionalista (s imperialista jelszavak alatt előkészíti a világháború második, bővitdt kiadását, a mindenki Harcát mindenki ellen. A magyar-osztrák tárgyalások nom hiusultak meg véglegeaons (Budapesti tudósítónk telefon jelentése) As otz rákokkal való tárgyalások a gazdaiági megállapodátokrClegj előre szakadtak. A migyar kiküldöttek el is hsiyták Bécset éa visszatértek Buda* pestre. As osztrákok túlzott követeléseivel izemben végleges megállapodás nem K heteit létre. Arra a kirdétre, hogy va||on as caztrákokkal való tár gyatások véglegtten mrgMusultak-e, Maftr Jtnos földmivelési miniszter ezt felette: — Nem. A lárfytláiokat tovább folytatjuk. Tanácskozáa a népjóléti minfsitéi¡umban a bécsi tanácskozás me&szakadáiá'ól. Eudcpesl, lugusitus 3. A népjóléti minisztériumban délután értekezlet volt, amelyen az érdekelt miniaztériumokat V/lmmersberg Frigyes báró kereskedelmi államtitkár, Kánya Kálmán rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter és Szabóky Alajos pénzügyi államtitkár képviselték. Az értekezlet tárgyát a Bécsből hazatért magyar dekgádó jelentése k/pezte, amelyet a delegáció tagjai szóval terjesztetek elö. Az érteA kisgazdák gy Ölést tartanak a bácsi Agyéban, (Budapesti tudósítónk telefon/elentém.) Szabó Sándor kisgazdapárti képvbeö a ' kitgaidáknak ia osztrák—magyar provizorilus tárgyalások ügyében holnap tartandó értekezletéről a köm kezűket mondotta: — Tulajdonképen az oisfrák—magyar S roiizórikua tárgysláiok anyagai bennglaltallk a 16 pontos követelésben. A követelések lényege, bofyaiermeők és logyssatók ét de kel egy formán és kdlöképen ateg legyenek védvr. Épen ezért mi ss edd g lefolyt láigyalásokksl sem khdflnh megelégedve. A gazdatársadalom talán toha mm volt olyan tulyoa helyzetben, mint noiL A kefe* zd uinle napról-napra roeaiabtodik. Már me'Ott két béltel mrg kelleti tolna a szerződéit és hogy o akker kezle! tudomást vette, hogy a provizórium nem tolt megköthető a igy as osztrák-magyar kereakedelmi kapcsolatoknak szerzódéssd való- rendelése a szeptemberben folytatandó végleges kereskedelmi szerzádésl tárgyalásokra marod. Ezután az értekezld a termés értékesítésével foglalkozott A felmerült egyes konkrét javaslatokról a minisztertanács fog véglegesen dönteni. tárgyalások megszűnése ár brnstakd a kémián már . mért Is, mert más állsmok egyre-másra totik a kivitek, UktOkg a btboia'aü kedvezmégyekd rjujtó arenődéseket Mirddtfll eltekintve azonbin még rgy ntgyon nyomasztó do'og cIOtt áU a gizdaiársi dalom. Síinte hihdei lennek láüzik, hogy brgyan fogja megfbetai a fOldbéiló a huszonöt aranykotoaás bértetpénzekd akkor, amikor ázima as otsiágminden egyes részében nsprtl-nipn száll Is a buu ára, úgyhogy pár egyes helyeken husa aranykoronára csökkent. — Mi — mondotta Siabé — a Nagyatádi-(éle mozgalom óta rendsaetesen feltárjuk kívánságainkd ás lérdmdnkd a arinkikrelnök előtt. Mod b elö fogjuk adni panaszainkat, amelyak a provizótilus tárgya lát ok * " ~ lek M. A Berliner Tageblatt Magyarországból való kitiltásáról. (Budapesti tudósítónk telrfoafekntése) A BerUrer Tageb'att mult vasárnapi számának képes md élűdében egy kép volt. amdy Hortky Miklóst, Magyarország kot mányiját ábrázolja, amint a vitézzéavatás ünnepét nézi végig. A Berliner Tegeblatt-ask ezt a számát a magyar hatóságok a kén felirata mbtt Magyarországból «tiltották. A Tageblatt tegnapi száma aztán újból közölte ed ti. "Ha a képd és ad a kommentárt fosfe hozzá, hogy a lapnak eszeágábin sem volt a kép kOzléaéve», illetve annak fdiratával Magyarországot sérteni és nagyon saMálja, ho^y ed a magyar kormány félremagyarázza. Éppen azért, hogy lássák a magyar hatóságok, hogy sem a képnek, asm p dig a feliratnak sértő tendendája nem volt e képd linnanaa • •! a laIImM*I MLKAL " " Ky^aiiifli A Kiirauaj uiooi KUZII, DL •tb Megélénkült a harci tevékenység a marokkéi fronton. A apanyol diktátor tárgyalt Tenger, augutztui 3. Atoie de Rtvera Tctuantan fjgtdla Abd el Krim kd kikfl'dOtl|ét, akik Tangebői érkeztek és közölie velük a Spanyolonzág ét Frindsenzág kőit mriáliipitott bttetellélel»kft. A kiküldetek ma vissralérkk Tangerba. A dueballa- éa as mdzstrrt.tötzs-.k kaidjii Otszei yü ekeitek Ajdirban, ahova Aid cl K'im he'yet'esérek Abd El Krim megbizottaival. megérkeaéad várják. Mcdrid, i u£u z us 3. Hivatalosan közlik: Egy spanyol cscpat megtámadta a Eulharlt és Tourtat közt gyülekető elit nséget és szétszólta. Egy e leméges btdll'á t e'fi glalt. A nyuga i izakaszon portyázó akciót bajtottak 'égre. Ennél a két badirüveletnel a ip nyilok vetzteiígc hilottakb n és stbe.'QlteVben mindöisie hatvsn embe', akik jsvarészben bennszOIOtt'k. Fez, angusztus 3. Több francia repülőg/p tombát vetett a Dzsebel Sarsar vidékén gyttekező rttj-csapatokra és tetemes veszteségeket ofozott az ellenségnek. Egy repülöosilop, smely Aln Bu Aischibin visszaír art d*, hogy u örállást elpusztítsa, hatásosan bombázta aa ellenséget. A középső szakaszon nyugslom unlkodik; s törzsek mezei munkábtiikksl foglaiatoskodnik. É eliíiiJ érrel láttuk el Bab Tass, Nilan ea Slcis és Malay Ali ötállomáiokat. Keleten Bib MoruCsban és Dzsebd Bafphiban helyreállítottak ss Oiszeköttetést híveinkkel. Fet, augusztus 3. A francit csapatok Ueszan me lett északnyogtt irányában támadásokat kezdtek, hegy a vidéket a tifkcblloktól megtisztítsák. A francia csapatok eiuttal alkalmi zták a tankokat A repelőgépoiz'agok Djebal Saraam völgyében levO illátokat állandóan Atves tiz alatt tartják. Ain Aisst vidékét a tepQlőpépek izmién állandóan bombái zák. A nématak vJasoozásul nyolcaxcr lengyelt utasítanak ki. Berlin, sug. 3. Egy hé Ki lap beszélgetést kOzOl a lengyelországi némdek tömeget kiutaiiiásártl Severhg belflgyminiri'errel, aki elmordotta, hogy a kormány hasztclon tárgyalt Lengyelországgal a békés megoldásról, a varsói kormány önkényesen járt el s ízzel végesisktdt minden ovábbi tárgyalásnak. Főleg és ehósortnn szokst a némdekd utasítofák ki Uogydországbél, ékik fOldmtMIétsd foglalkoinak és még mindig otvan tömegek érkeznek a lengyel határ Jtlől, hogy ujabb tábort kemtt UtesMsnl a reieküUk számára. A némd birodalmi kormány d van tOMIve, hogy ezt aa őrMletesen kegyetlen eljárást hasonlóval fogja megtorolni és már UgUzeltbb kiutasttja a földműveléssel ftglaikozó lengyeleket. KörilbeOl 8000 lengyel kiutasításáról van szó » bármennyire borzad is dtöl as biéaktdéttöi a némd kormánv, kénytelen vele, mert csak Igy vethet gátat a lengyelországi németek kiutasadInterpellációk a Rdchstagban a lengyel kitiltások ügyében. BerUn, augusztus 3. A némd nemzeti néppárt a bircdalmi gyűlésen int", pdládót :erfcsztdt elö, sme:ybe. a következő Iérdéiekd intéde a birodalmi kormányhoz: Mit tesz a birodalmi kormány, hogy a németeknek Lengyelországból való kl' akadályozza/ Mit te t a Birodalmi kormány, hogy a kiutasitottakat a legsanya'ubb Ínségtől megóvja? Mit szándékozik tenni a birodalmi kormány, hogy adott esetben megtorló Intézkedések alkalmazásival megvédje Lengyelország némd lakosait a további ilyen brutális, embertelen és kulturáltamhoz méltatlan intézkedésekkel szemben. Mit írnak aagel éa francia lapok a ezomkatkefyl Incidensről. A Times a szombathelyi incidenssel kapccobto* aan visszhangot ad a magyar lapok vé'eményének, hogy az ántánt katomi tllenörzö bizottságán* k látogatásai, amelyek többnyire ha ír. is információkon alapulnak, eredménytelenek és károsak. Az efféle it ddensek csak irra jók, hogy a katonai ellenőrző bizottság 10 • IPsleges voltát bizonyossá tegyék. A francia saj'ó sem ul-jdonil a szombathe'yi ügynek különösebb jelentestet, ami tbból is k tetszik, hogy pusttán a budapesti hivatalos jelenté« közreadására szőri kozott és temmiféle kommentárt nem fü:0tt hozi*. |