Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-25 / 76. szám

Ara 2000 korona. DELMAGYARORSZAG I Ltot* Tcmí-O. 2. Tt,eíoe IV» »Nrrrai M Duft-co-rtr II. TrSrtoe »Jt l, Pettt S*»acr-«atírot l. шг TrtttooiUa 16-H Szeged, 1925 augusztus 25, KEDD iV-ífii»t«i nt Ep bflripr» XjSrr •.;«) ke*. Buiip*rtra fi iUV kor. íim iii - l-l Ortkírrus jru. <ui- tt аплгтр i-UT kcror*. L tvS>:>am, Tf. Pétain marsai felelőssége. Péti in marul megérte a hatvan esx­ttndő', mire híre« ember lett belő e, mint Verdin megvédCiéböl ti moat, hetven évei korában megint siárnyra kapta nevét a hir, mint a marokkói franca háború főparancsnokád, aki feíelöiséget vállalt érte, hegy ixertnisé­aen bevégzi nt a különös gjsrmati hadjáratot, ace'y annyi dicsőidet bo­xott a Rif-hegytég baibéijiinai éi ctak gyaláiatot boxo t eddig a francia világ­hatalcmaak ét a legnagyobb francia katonáknak. Verdun bCte írott felelős­séget vállal éne, hogy mindent tendbe­boa, ctak éppen — egy kis lOrelmct kér. Csík éppen tevsstfg, márdusig, áphliaif, mert a marokkói harctéren, azon ax országnyi nagy területen, ahol és amelyért folyik a küzdelem, ősi tői tavasiig, az esztendő hal-bét hónspján kérésziül o:yan sár van, hogy ott ilyen­kor minden embert kötekedés lehetet­len ... Eddig százezer frsneia katona szen­ved Marokkóban és tavaszig levissnek még izázat, ha valami közbe nem jön, például egy kis francia forradalom, akár a munkások csinálják, akár a katonák; de kózbs jöhet az is, hogy a kabilok még a nagy sárban is tudnak slurmolni es skkor levisznek még két­százezer francia legényt és elköltenek sz etttigi rgypárszázmülió mellé még bankot Már most sz a kérdés, hogy a világnak egy olyan szöglete, ahol az esztendő hat-hét hó­napjában semmiféle emberi kCzlekedés nem lehetséges, megéri-e est sz ál­dozatot Azaz, hogy es nem is kérdés, mert számolni csak ésszel éiö, nyegodt, békés emberek szoktak, ezek a jelzők ptdlg háborús nemzeteknél föl vannak függesztve. A ferbünek mindig egy s törvénye, akkor is, ha a ferblit háború­nak hívják: a játékos vagy agyonnyeri, vagy igyonveszti magát, ds addig, mig a vizl-t össze tudja kspsrgstni s pol­gárai zsebéből, — sddg nem kel fel Tehát igy fog csinálni Frindaomág is, mert a jóы л ész fel vsa függesztve és а francit töke parancsol, meg s banda hadserrgszAllitás és sert Pétain ónnal felelősséget vállalt. Az utolsó bálvány, skl meg sl nem dött és össze asn tőrt Lehel, hogy Pétain marsainak i ikerül is sz, amibe még tddig minden kitűnő kollégájának hektört a kardjr. Hit zen egy bábomban az ellenség ügyetlensége éppen ugy haasnára kbtt a másik fél­nsk, mint egy közönséges ferM-játsz mábso. Aztán meg a marsalt nemsetr legnagyobb hzdvezérések tartják, amit el is várhat minden francia hadvezér addig, mig meg nem verik és el nem csapják. Mark Twalnnak van egy no­vellája egy ünnepeli angol had rezén öl, aki azért aratott döntő diadalt valami gyaroa'i háborúban, mert merészen szembeszállt minden stratégiai tudo­mánnyal és batfeJÖI támadta meg az ellenséget akkor, mikot szt a stratégia elvei és ssjái várakozása istrint jobb felöl kellett volna megtámadni. Ennek a merészségnek ngyan az wlt a ma­gyarázata, hogy a nagy angol hadvezér nem tudta biztosan, melyik a Jobbkéz és mdytk s bal, ennélfogva összecse­rélte a kettőt, ds nem а а Ю, hanem a siker és leket, hogy Pétain marsai­nak is tikere less. Pétain marsall azonban kivételes te­hetségnek mondják a francia hadvezé­rek közt, ennélfogva föl lehet tenni róls, bogy tudja, merre van jobbfelé és merre van balfelé, — tehát tincs kizárva, bogy rem tévesx i d a s'ra é­giát és pocsékká vereti m.'gát Abd el Krim őtökabiliágáiól. Az a kérdés már most, mi lOilémk ebten az ese ben a marsai felelősségével? És ez érdtkes kérdés, rrert lé'.ségeltn, begyha a Gondviselés Péti in martait rem éltei hetven éves koriig és vé'tfenCl kéz­nél nircs. hogy ftlelőíségel vállaljon a háberuért, azúta a franciák és kabi­lok békét köiöttek volna. Ez a báberu attól f. gva, begy e nagy öreg ember a bűvös siót k.-ncrdtj, az ő háborúja. Minden francia katona, akinek a vére összefolyik s (Tarokkéi tárra! és min­den franca fiánk, amdjet beleiipcs nak a marokkói véres dágváryba, a marsai felelősségére pun ut tL Hogyan realizálódik tthát ez a fele­lősség, ha a frarcia generalissilsusz esődbe kerül ? Főbe lövik, vagy deportál­ják ss 0 dfguigetre, s Dreyfui elárvult cellájába ? No ez nem valósiinP. Hi­szen nem kCzöntéges gyittos. Egytzs­tüen becsukják Verdun bCsét? ó persze, bnztn enk nem Itbet ujy bánni vele irat egy köiöntéges bukott kertikedő te'. Le'ckojxák. e'sztdik az érderr rend­jeit? Tirtcétides, bogy errtl te lehet itó, hinen nem csinált semmi regiarca­el'ents*. Nitcs o'yin piragrafu», tme.'y kimondaná, hojy egy btboru elvest­téte telefl'köiik a htdeirgulába. Utó végre egy táberu még te olyan, nint egy kincstári keppí, vigy egy lípoktdc. Mivel axccbtn a fele'ősség elvének mégis érvéryesCInle kell, Pé atn mitsal mégis fcüntödni fog, hs ne'alántán pechje let*. Nem rerdeznek neki disz­bevcnn'ái», nem neveznek d róla több teret, nem faragják tobbd márváayta ét tzipptnba. Ha kéri az obbitjá», mert bazst kar menni s rormsndisi kastélyába, megini etr lékira'ait a marokkói háború­rói, kiadják ntki és mehet Isten bité­vtl, s kakas se kokorit többet' utána HaCd érezze, milyen ulyossn kell Is­kölni snntk, aki dvtszit rgy háború', smdyért felelőst égd vállalt. Gonfben nem kerülhet szóba a német biztonsági kérdés. BerllM, augusztus 24. Politftai kö­rökben meg vannak győződve, hegy a válaszjegyzék átnyujtásának hsloga­láss a francia kormány részérői célza­tos cselekedd volt A francia kormány meg akarta akcd:l)Oir.i, hagy a né­met bátooségí tárgyalások ügye a genfi népszdvetségi kit gyűlésen érdem­legesen szóba kerülhessen. Tájékozott helyen hangoztatják, hegy a francia kormány ebbeli aggodalmai tárgytala­nok, mert a német kormány d van határozva ant, bogy a legutóbbi jegy­zékének kardinális tétételeit, még ptdíg a Népszövetséghez való ctaiakozás fenntartásit és a német lerük-en való átvor ulás tilalmát non fogja elejteni annak kedvéért, hogy az Ogy Genfben már most izóbakerüJjOn, vagy bogy a német kormány megbízottját bevonják a külügyminiszterek ese leges tanács­kozásába. A birodalmi kormány egyéb ként Párisban tiltakozott a franca kormánynak sz ellen a sajátságos kö­vetelése ellen, bogy a jegyzék közzé­tétele csak öt nappal annak átadása után történjék meg. Vatószinfl ls. hogy már szerdán reggel nyilvánosságra hoz­ták a jegyzéket. Párisi jelentések ugy tüntetik fel s francia kormány késlelte ö politikáját, bogy eleve kl akarják tárni annak lehetőségét, hogy a német garancia­szerződés ügye a Népszövetség szep­temberi ülésszakában nogy vita tárgya legyen. Palnkvé miniszterelnököt a Népszöveiség aktuális problémáinak mérkgi^ anqkr dtojfriK kop nem szívesen eran a népszövetség lanáokotása döit a német koratásy válaszát és ezért tartja jónak, bogy az Qgy diplomáciai tárgyalását ilyen szembetűnően lassítsa. Caillaux a francia adóaaágról tárgyal Londonban hogy a banda pénzügyminiszter sz angoitktói követelt Issug felét, tehát körülbelül tizenötmillió font sterlinget fog Angliának felajánlani. Pár is, augusztus 24 Call la ax pénz­ügyminiszter tegnap elutazott Lon­donba. Amikor a pályaudvara étkezve az ujságirik tömege körülfogta, Caillaci zsebéből gépen irt topot búzott elö, melyen nyilván dőre megfogalmazta mondanivalóját Nyflelkoa'a ugy szólt, hogy Churchill egy nagy nemzet kép­viselőjét fogja mega eőtt látni és meg fogja hallani, hogy Franciaország te­kintettel kíván lenni hagyományos jó ttráre, áe jövőjére is. Franciaország nem felejtette d, bogy Angliával hű szövdségben küzdötte végig a bábot ut és teljesen búk s brit nép és kormány lojális szellemének érvényes ülésében. Caillsux ezu án a fényképe ögépek dől kocsijába trenekült, majd ennek a Dia­kából s saj ó képviselt it ftíkére, bogy segítsék elő londoni misszióját. Soha­sem fogom dle'ejenl — mondotta —, bogy az angokk Frindaország barátai voltak és kérem a sajtót, bogy erről sxinén ne feledkezzék meg. CaiUaux a francia adís:4g felinek elengedését kéri Angliától. Párts, augusztus 24. Ugy tudják. Nem tudhatni, hogy Anglia elfogadja- e majd ezt az ajánlatot, de valótxínű. hogyha ennél az összegnél nagyobb évi törlesztést ígérne, Catttanx, a front* közvélemény, szélsőjobboldaltól egész a a rodássai fogadná ezt Ha Anglia dfo gidja a tizenötmilliós törfesztest, (ame­lyet Franciaországban silwlén igen sú­lyos tehernek tartanak), még megment­hető volna a PainJevé—Caillao" kor­mány helyzete. De ha ragaszkodik ahhoz a kövddéséhez, bogy ennek ax összegnek dupláját, vagy még annál is többet fizessenek a brit birodalomnak: több miit valószínű, hogy Franciaor­szág kormány rúdja rJvidesen vegy az imperialista politikusok, vagy a szocia­listák kezébe ketül. A londoni tárgyslásokon az egész frsneia kOzgmdsságl dd és a mai kor­mány helyzete forog kockán. A vidéki városok kölcsönét állítólag rövidesen kiutalják. A kölcaön fele, ötmillió Budapest, augusztus 24. A városok kölciöüének folydsi átárói megkérdez­ték a frfnzflgyminisztér umban Lukács Odfn siniszteri tanácsost, aki s kö­vetkezőket mondta: — A vátosok nőst rr.dr tö\ desen megkcpjdk at Igér.yett Uksiniís:eitL A pírzPgytrinisztériuPi ugyanit íugus:­dol'ár már megérkezett. tus 19-dól keltezet táviratot kapott a Speyer-bankházul, amelynek vezetősége tudatja, hegy iztriidésbeli UtelezeU­ségéntk eleget tett és ötmUllá dollárt, a kőlcsinisszeg felét á'utclla a Magyar Nemzet Bankhoz, ahol a kormány rei dtll ezésére áll. — Ami a kölcsön foljótilásárak murkálatait illeti, erre vonatkczían k(V­zMhetem, hogy a íörvényhttótági vá­rosok akiéit már fe'ülviitgál uk, sőt véleményes jden étünket is elkészítet­tük valamennyi beérkezel igénylésről. Éppen a mai nap folyamán terjest et­tük be jelentésünket Rakovszky Iván belügyminiszterhez, aki véleményünk alap/án engedélyezi ">z egyet vártsoknak a tölcsiniiszeg felvételét Mihelyt a bd­Ogyminisiter kiadja a rendelkező határo­zatot, a kölcsönt minden város fölvebdi. — A rerdeze t tarácsu városok közül a pénzügyminiiztér umbi ctak hstnak határ:zita érkezett be, a tötbi rende­zet tanáctu város kOlctönkérelmdt a vármegyei törvéryha óságok még a be!­Cgytirisztétiumba sem ter;eszteiték fd, hs tehát ezek s rendezett tsnáctu vá­rosok csak majd kétöbb kapják kézhez s lölcsört, ennek okát cen s kormány­zi i intézkedétek k sedelmességében keil keresni. A tat bi város, s örvény­hatéságiak, vitamint sz említett hal rendezett tanácsú város kOktösd s ké.lekedő rendesett tanáctu városok kérelmfre való tekintet nélkül s belOgy­trinisztétiua azonnal elintézi, ugy bogy etekben s tárosokban néhány héten belül ki lehet Imi a közmunkákat. A német kormány letOrl az nzaorát, Berlin, augusztus 24. A Telegrophen­unton irteselése szerint a német kor­mány most energikus Intézkedéseket vesz foganatba a drágaság leküzdésért. Miaun ss erre vonitkotó tervek már dkésztUtek, iz egén Ogy a niaisxter­tsnács dé kerül, mert Luther kancellár d van hátát oxvs, hogy szeptember bő folyamán minden eszközzel ktöti a drágaságot Közben asoeban emdked­' nek az árak. ogy hogy s kormány már belátja, hogy szépsxcrévei nem tud céh érni nnnee kOvctttztCben oly intézke­déseket tervez, mely tkősorban az uzso­rái és a kerteteket semmisiti meg. A cioniata kongresszus. Bécs, aagusztns 24. A cionista kongresstut tegnapi élésén Pkk tanár, a bécsi hitközség daOfee lett jete-.kést a Palesztinába vsló bevándorlásról. A jelentéi szériát januártól Jultustg 21.000 ember érkezeti PakszOmába és e beér­kezett tetemesek szerint az vártató, bogy es a szám sz év végig legalább vsnezerrs fog vmrtkednt A leg­utóbbi kongresszus állal kcsökkentett költségvetést esek szerint tul kell lép­nünk. 1919 ápii'is havától 1925 lug. ha vág 79.900 uj bevándorló értesett ss as országba. A jövő érre 68000 font slerlingnyi költségvetést terjesztettek a végrehajtó bizottság elé, sálból 12000 munkás bevándorló és 14000 közép­osztálybeli és kézmfives bevándorló át­meneti ellátását biztoeM|tk. Wetunann elnök exu án reflektált u általános vita iddigi szónokainak be­szédért, miközben különösen azokat a szemrehányásokat uüsifolta víuxa. amelyek Anglia eOen, mint mindatá­rius hatalom d en hangzottak ti. Fejte­gdésdl zajos tetszáasd fogsdták. Weiz­mann po iükáját a kongresszus (ul­afomó többsége heiyesN. Bécs, soguuius 24. A cionista kongrestus msi ülésén d'. Kahán ma­gyar réutvzvö (s felszólalt. Rátru'atott arra, hegy Oronország mel'ett még Msgysrország ss egy len áltar, ahol a donismus tilos. Magyaronzágon fái­mi lió zsidó d, akik nélkülözik a giz­dssá.' és ku'urális fel'dehket. Azon­ban srabad szt hinri, hogy fe'|e­sen reaieoy'den a l-dyxe'. a cenijiten Vdzstnyl Vilmos azt a nyilatkoiatc: tet'e, ho*y az egé?z világon rOviJese' megfordul a belyse*. Rendi, hegv a msgysr zsidó ág is rövidese e lal|a azt a l-etye*. me'y őket a » \ xsidótáglprk scr>ibsn mekíi';i.

Next

/
Oldalképek
Tartalom