Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-20 / 73. szám

2 DËLMAQYARORSZAQ 192B augusztus 10. Indítványoz és interpellál a közönség. Az utóbbi két hétben a Délmagyarország szerkesztőségét a legkülönbözőbb városi ügyek raia't ostromolták. Eddig hallgattunk a hozzánk beérkezett, legtöbbször helytálló felszólalásokról, vagy észrevételekről Nyár van, a késő délutáni órákban is izzó napsugarak teszik próbára a szegedi aszfalt nagyon is kétes szilárdságát. Télen is, amikor pedig fagy, kalandos vállalkozásnak látszik a pilgárság bármely óhaját, tervét, vagy ideáját a hivatalos fórumokkal közölni. Nílunk ugyanis az a bürokrata közhit és hiva'alnoki osztálygőg vert gyökeret, hogy lebotőleg el kell hárítani minden terve', vagy gondolatot, am;ly a hivatalos helyiségeken kivül született meg. Arról most nem beszélünk, hogy milyen, de milyen kevés terv és gondolat születik meg a hvatalos helyiségekben. Azt pedig mindmki elképzelheti, hogy a rekkenő hőség a téli fagynál is menynyivel nagyobb ellensége a kívülről jövő ideáknik. Hiszen — hogy mást ne említsünk — hosszú és kényelmes nyári szünetét tartja a közigazga ás. Nem állítjuk, hogy erre a szünetre más cimü szünet például szüreti szünet következik. D: félő, hogy mire véget ér a nyárról elkeresztelt szünet, elfelejtődik mindaz a sérelmezés nagy észrevételezés, amelyeknek kszzélé elét pedig igen-igen sürgeik nálunk. Mégis eleget teszünk ezeknek a sürgetéseknek. Szeptember közeleg. S a v in asszonyok nvarán a hajnali dér talán mégse minden tervet, vagy észrevételezést fagyaszt le. Kezdjük a hódmezővásárhelyi kiillitás szegedi tanulságaival. Ezt ugyan úgyis mondhittuk volna, hogy azujtbban egyre gyakrabban rendezett és tervezett magyarországi kiállítások szegedi tanulságaival. Eddig tudunk, ne a beszélve a budapesti árumintavásárról, a ceglédi, vásárhelyi éa szentesi kiállításról. Sopronban országos daloaversenyt rendezlek. Es kiállításra, vagy más, szintén országos jelentős ?gB mozgalomra készülődik még lObb város. Nem ku'atjuk most, hogy mennyiben szolgálják pildául a gyakori kiá litások a termelés, vigy a fogyasztás érdekeit Ez messzire elvezetne célunktól. De kétségtelen, hogy külOnOsen a várost hatóságok az említett és ismert tervek fölvetésével, vagy támogatásával mindenhol egy nagy várospolitikai célt is vélnek szolgálni A gazdasági élet ma már egész a sorvadás g pang az általánoa krízis okozta bénulástóL Az iparoanak nincs alkalma termelni, a kereskedőnek áruaitani. Nem állit|uk, hogy ezt a válságot meg lehetett volna előzni akár kormányintézkedéssel, akár helyi injekciókkal. De ott már igenis lehet bábáskodni, hogy mérges tünetei minél kisebb területen hatalmasodjanak el éa hogy a megtámadott ezervekben mielőbb meginduljon, esetleg csak átmenetileg, az egészséges vérkeringés. Ezt a célt szolgálja minden olyan terv, vagy mozgat jm, mely idegenforgalmat termel. Idegenforgalmat akármilyen rövid időre. Nálunk aenkiaem törődik ilyen bolondságokkal. Háborittatlanul terpeszkedik a tétlenség, unalom éi üzlette'enség. Ellenben van vásár, meg miegyéb. Amelyek arra Jók, hogy a vásárlók arányiig tekintélyes tömegét elvegyék a forgalomra megint eladósodva és adóerhek alatt nyOgve leső szegedi iparostól és kereskedő öl. A fogadalmi templom épül. A plébániaház már tető alatt. Ablakai üvegezve. A környéket csinosítják. A Somogyi ucca kocsiutját és egyik oldalon a gyalogjárót kiaufaltozták. A másik oldalon meghagyták a régi, egy méter széles, rossr, bazaltköves gyalog|árót. Tehát: a kocsinak sima aszfalt, a gyalogosan |árónak lábtOrdelöen rossz baialiköves ut. Ez is megnyugtatóbb lenne annál, amit csinállak. Az ultcal vonalát ugyanis a városrendezési terv szerint jóval kijebb fjgják meghúzni, hi majd egyszer valamisor, ahjgy okos emberek mondani szok'ák, anno dacumale, a moit álló régi házacskákat hbontogatják és a betyük3n u] házakat építgetnek. Dj nikor lesz ez? Megérjük-e. akik még fiatalok, vagy nem nagyot! öregek vagyunk? Miirt sajnálták hál az aszfaltot attól az egéazen kis darab koics gyalugjtrócskától ? Miíri sajnálták, amikor a városrendezési terv szerint idővel, valamikor, ha majl megtöriént a lebon'ás éa építkezés, abból a diraboctka gyalogjáróból is kocsiul lesz, tehát az aszfalt visszaháramlik a — kocsiatra? Sokan kifogásolják, hogy a batóiág a körtől téten lul telepekei léeií'. Azt mondják, hogy íme, mosl kOrezet kell a Somogyi-telepiek, kír világi ásl, csatornázást, vízvezetéket, iikolá*. A dolog nem o'yan veszélyei. Sok vii elfolyik a Tiszán, míg a derék Somogyi-telepiek nindezt megkapják. Hiszen komoly vízvetetéke és c.atorn&zása még a városnak sincs és a nigifkörulon kivQI aok uccánkon pislákol esténkint petróleumlámpa. Ezért is baj, mondják azonban, ho^y a ha óság ehprótza azt «is erőt, amit városfejlesztésre fordithaf. Tetszett volna a Somogyi-telepiek részére a városban gondolkodni hlzhelyekről, nem pedig a körtöltésen kivfllre kivinni sokszáz embert, amikor a nagykörúton kívül, de a kör,öltésen innen ii bőven van üret telek. Et is igaz. De az észrevtteleiés alaposan lekésett. H)gy mégii hangot adunk neki, kliárólag azért van, mel et érvek kapcsán rá akarunk mu'atni, hogy milyen módon nem siabad eljárni egy fejlődőben levő várossal, amelynek mind:n erejét ma még bizony a belterületre kell koncentrálni. Panaszos, tervezgető éi mérgaskedö levél szép s^rjtban egymásra illesztve még sok f'ksiík ai asttal mély fókjábin. Valamennyi tartalmának minden nevezetesebb passzusát ki fogjuk teregetni ezeken a hasábokon. Nyári hitéi, téli fagy daclra nem síününk meg bízni. Hálha segitünk vele. Csak valamicskéd N igyon valamicskét. K. S. Huszonhárom cserefogoly elindult Oroszországba Szegedi ember is van közöttük, akit a Csillagbörtönben megszeretett egy szegedi urileiny. — Házasságot kötöttek a szerelmesek és együtt utaznak Oroszországba. A cserefogoly kommunistákat tizennyolc hozzátartozó, köztük négy gyermek kíséri. Budapts', augusz'ui 19. A nyugati pályaudvar második váginya körűi, amelyen a Srob felé induló vonat állt, ma reggel 9 óra előtt nigy sürgésforgás volt. A kommunista cserefoglyok transzportját indították útnak a magyar halóaájgok Szobon át Oroszország felé. Huszonhárom megblllnctelt kommunista foglyot kisértek ki fegyveres csendőrök a gyűjtőfogházból a nyujati pályaudvarra a 9 órakor induló vonathoz. A pályaudvaron levették bilincseiket és a foglyok ma|u\ bordiák be u'iláakájukat, kosaraikat a vonat elejére csatolt harmadoatlályu személykocsiba. Hotzátartozóik követik őket Csakhamar nagy csoporloaulás lámád a cseretranszport kocaija körül. A kocii előrészében foglalnak helyet a foglyok, a hátsórészbea a vélik ulazó hozzátartozóik. A pályatesten rokonok éa ismerőtök tolonganak a rendőri kordon mögött Egy fiatal aaszony, akinek firje a tranizpoitbin van, azintén olt álldogál a tömegben. Ugy volt, hogy el fog|a kisérni férjét Oroszországba, de kOzben meggondolta magát — Kérem, én most rendeztem be az uj lakásosai, csak nem hagyhatom itt.. Még egy aaszony van a tömegben, aki nem kOveti térjet Oroszországba. A cserefoglyok ugyanis az átadta pillanatában megszűnnek magyar állampolgárok lenni és aoha többé nem térhetnek viasza Magyarorazágbr. Percek alatt megtelnek a kocsis rak iszok a konmunista cserefoglyokkal és hozzátartozóikkal. Az elflliö ablakon csupa férfi, a hátsókon csupa nö és gyermek hajol ki, hog\i az ufolaópercoen még néhiny szót válthasson ittmaradt rokonaival. Egy kordéról hatalmae, friasen sütött kenyércipókat adogatnak fel a foglyokhoz. Magyar kenyeret ehetnek még tán Oroazorsiágban ii, iu'. ii, marad ia belőle. A foglyok között több érlelmei arcú, jól öltözött férfi van. Most már nem köti őket a fegyház fegyelme, subádon mozognak a kocsiban. Az asszonyok közö l feltűnik egy csinos, Hat 1 arc, Mezei 1 ttvánné szegedi arlnő, aki tegnapelőtt lépett háaasságra a gyű.lölogbáiban vőlegényével, akivel a azegedi Ciillagböriönben ismerkedett meg. Most elkíséri férjét O.oizorazágba. Ennek a házasaágnak figyelemreméltó előzményei vannak, amelyek Stegeden jól isnert uj házssok személyénél fogva ott érdeklőd isre tarthatnak atárnol. Az a stép, magasterme Ifl, tiatal szőke hölgy ugyanis, aki mosl férje kedvéért talán örökre elhagyja hazáját, a S.egeden |ól ismert Dreyercsalidból származik. Mint ennek a tisztes szegedi familiának tagja, egyideig tis stviselönöjc volt a szegedi gázgyárnak. Mezei azin'én szejedí fiatalember. Ugy mondjál, hit évvel ezelőtt valami vállalkozása volt Nagy inlel igene áju embernek állítják, akit a kommün mólhalmaiban való részvételéért tlz évi birténre ítéltek, noha ö most is bűntelennek mondja magát A két fiatal megisme keléséről, luiszu időn ál fejiödolt s e elméről M:zelné Dreyeo Ilona, a l.-gköielebbröl érdekelt fél a pályaudvaron ezeket mondoita egy hirlapirónei: — Férje u a szegedi Csillagbőrlönbe került a jogerős ítélet kihirdetése után. Csündes, jó magaviselete azonbin csakhamar feltűnt a fogház vezetőjének. Felrendelték a f ogháiirodába és ott segédkezett az irodii munkák elvégzésében. Itt ismerkedett meg unokatestvéremmel, Dreyer Sándorral, aki szintén politikai jellegű bűncselekmény miatt töltötte három évi büntetését a Csillagbörtönben. Ketten Osszebarátko.tak a fogházirodában, így Ismerkedtem meg én is mostani férjemmel. — Minden héten meglátogattam ugyanis unokabátyámat. A találkozások a fogházirodában történtek Itt mutatta be unokabátyám fogházbeli legjobb barátját, Mezei Istvánt. Magam sem tudom hogyan történt, beszélgettünk heteken, hónapokon át minden vasárnap és utóbb már nem Is unokabátyámat, mint Inkább Mezei Istvánt kerestem fel. KOzben unokabátyám már ki is szsbadult a börtönből, én azonban hétrőlhétre hiségesen meglátogattam uiokabátyám barátlát, biztattam, kitartásra ösztönöztem. — Szerelemről, egymás Iránti vonzódlsról soha sen esett szó közöttink. A togházőrök jeltnlélében még egy bizalmas meleg szót sem váltottunk egymással, még csak kezet sem szoith ittunk. De ba egymás siemébc néztünk, éreztük, hogy olyan érzele n vert közénk OaszekOIÖ kapcsot, amelyei még a iiz évi börtönbüntetés sem szintethet meg soha. — És multak az évek, mig egyszerre csak megérkeze t a hír, hogy a szovjetkormány Mezei Istvánt felvette azoknak a listajára, akikel ki fognak cserélni a még mindig Oro'zországban maradt magyar hadifoglyokkal. Tegnapelőtt érkezett meg Pista Budapeatre. A szomszédos fűikében én is f-lutaztam Szegedről. Ekkor már megszereztünk minden szükséges okmányt és útlevelet, valamint az Oroszországba való b utazási engedélyt számomra. Tegnap aztán megtörténi esküvőnk a maglódlati gyttjtőjogházban. Az esküvő lefolyásáról, amely a gyűjtőfogházban történt, kOzOltek már leírás'. A ködés szerint ugy a Dreyer-, mint a Mezei család elözeieien minden követ megmozgatott, hogy az esküvő végb ¡Tehessen a vJlegény elutazása elöli két napon belül. A református vőlegény és a katolikus menyasszony az anyakönyvveze ö elölt esküdlek örök haséget a fogházban, ahová el ke lett mennie az anyakönyvveielőnek, mert a abvőlegényt e-küvőre sem engedik kl a fogházból. A szűöket. a menyasszonyt, a kostoruslányokat és a rokonságot egy bOrtöntiiztviselö boc ájtolla be. A fogház egyik hivatali szobájában folyt le a szertartás. Elővezették a vJlegényt, aki nagyon sipadl volt s egy szót sem szólt, csak a tekinteté vei üdvözölte a menyasszonyéi. Az anyakönyvvezető faltette a kérdési, bogy akarnak-e a felek hlzassigot kölni. Fe c endesült a kél igen. Moat aztán a két boldog embc, akik évek óta szeretik már egymást, anélkül, bogy ezt megmondhatták volna egymásnak, zokogva ölelte ál egymást. Mindenki könnyezett, még a börtönigazgató is. Kétnapi várakozás u án most elutaztak a messze idegenbe, a talán soha visiza nem téréire, mert szeretik egymást... Ez a Mezei-pár érdekea szerelmi históriája. Metei zárt vonalon utazik, másik vagonban a le'esége. A határig ciak boldogan kandíkálhitnik egymát>a a kupé ablikain keresztül. De biionyosan boldogok lesznek ... Ami a többieket ille'i, van velük egynek-kettőnek a felesége és összesen négy gyermek. A cserefoglyok névsora — huszonhároman vannak — a következő: Mezei István, Rlebllnger István. Peslauer Gábor, Gteferszkl Károly, Zagyva-Toldi jánosné és MeszU Erzsébet, Hungher Ignác, Hajdinák Aladár, Koczek Károly, Havrlk Sándor, Mátyás Aladá", Kartell János, Gárdoi Adolf, Morgenstem Árpád, Dtnczlnger Ernő, Kagó li'ván, Balogh József, Hóday János, Baranyai János, Kohn Adolf, Dér Jizsef, Poliák Károly, Oiodl Ignác. A csereloglyokat tizennyolc hozzátartozójuk követi Mikor a vonal füttyent, az Oroszországba indulók még egyszer buciul vesznek. Az ítthonmiradt hozzátartozók airva lobogtatják kendőjüket az elrobogó vonat után. So'aa többé nem látják viszont azokat, akik most útnak indultak. A transzportot Siobon átadják a cseh hatóságoknak él a cserefoglyok Práeán éi Bsrlinin át Rigába uainak. Tíz nap múlva Szovjet-Oroizországban le íznek. Otl először két hónapi utbidságot ad nekik a szovjet, aztán munkábi osztja őket. A konmuiiata cssrefoglyok fejében kiadott oroszországi mag var hidifogolystáliilmátiy holnap, Szent litván napján érkezik meg a magyar fővárosba. A felvidéki magyarok sérelmei a katolikus világkongresszus előtt. Prága, augusztus 19. A Prágai Magyar Hírlap Jelenti Oxlordból: Az oxfordi nemzetközi katolikus kongresszus pénteki ülésén a .Nemzetiségi elv éa nemaetiségi kisebbségek" alkotlék a tárgyalás anyagát A kérdés előadója dr. Doka zugi egyetemi linár volt. Ismertette az interparlamentáris konferencia és a népszövelaégi uniók állás» pontjait. Az előadás után az elnök felkérte SzüUő Gétá1, hogy mint a Csehszlovákiában élő migyar kstolikusság képviselője, adja elő észrevételeit. Szütlö O za .hatalmú beasédben ismertette ut az álláspontot, bogy amikor a nagyhatalmak u utódállamokat kreálták, nemzetközi azerzödéaben kötelezték az utódállamokat a nemzetiségek kulturális uabadságának garantálására. A törvény megvan, de a tör• vény és az adminisztráció között lényeges differencia mutatkozik. Az utódállamok a nemzetiségi kérdést belügynek tekintik, amelybe a népszövetség beleavatkozáait szuverénitásuk megtértéiének tekintik és valóban a Népszövetség csak egy intézménye a világnak. A föbaj a Népszövetség alkotmányában van. A Népszövetség elé egy állam kisebbsége sem fo.Julhat mint Jogi azemély, közvetlen 31 a Népszövetség bíráskodásához, idegen állim utján pedig azért nem fordulhat a Népszövetséghez, mert azt illojális cs:lekedetnek minösitenék. Tulajdonképen tehát a nemzetiségek az utódállamokban panaszaik előadásitól és igy annik orvoslásától Is teljesen el vannak VlgVJ. Rámu'ato.t arra, hogy Migyaroruág magyarsága négy utód áll imboz citlolutott s mert a migyaraág migasabb kulluráju, mint sok, önálló nemaeli életet még nen élt nemzetiség, ezáltal vestedelmeiebb faktornak tekinti az u ódlllam és ez a körülmény aokszor fl'döz elésnek teizi ki a magyaraágot. Kűlönbiég van iz utód II írnokban a (Örvényei köiö.t, amelyek papírok és az adminisztráció sielleme közölt, amely