Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-20 / 73. szám

2 DËLMAQYARORSZAQ 192B augusztus 10. Indítványoz és interpellál a közönség. Az utóbbi két hétben a Délmagyar­ország szerkesztőségét a legkülönbö­zőbb városi ügyek raia't ostromolták. Eddig hallgattunk a hozzánk beérke­zett, legtöbbször helytálló felszólalások­ról, vagy észrevételekről Nyár van, a késő délutáni órákban is izzó napsu­garak teszik próbára a szegedi aszfalt nagyon is kétes szilárdságát. Télen is, amikor pedig fagy, kalandos vállalko­zásnak látszik a pilgárság bármely óhaját, tervét, vagy ideáját a hivatalos fórumokkal közölni. Nílunk ugyanis az a bürokrata közhit és hiva'alnoki osz­tálygőg vert gyökeret, hogy lebotőleg el kell hárítani minden terve', vagy gondolatot, am;ly a hivatalos helyisé­geken kivül született meg. Arról most nem beszélünk, hogy milyen, de mi­lyen kevés terv és gondolat születik meg a hvatalos helyiségekben. Azt pedig mindmki elképzelheti, hogy a rekkenő hőség a téli fagynál is meny­nyivel nagyobb ellensége a kívülről jövő ideáknik. Hiszen — hogy mást ne említsünk — hosszú és kényelmes nyári szünetét tartja a közigazga ás. Nem állítjuk, hogy erre a szünetre más cimü szünet például szüreti szünet következik. D: félő, hogy mire véget ér a nyárról elkeresztelt szünet, elfelej­tődik mindaz a sérelmezés nagy észre­vételezés, amelyeknek kszzélé elét pedig igen-igen sürgeik nálunk. Mégis eleget teszünk ezeknek a sür­getéseknek. Szeptember közeleg. S a v in asszonyok nvarán a hajnali dér talán mégse minden tervet, vagy észre­vételezést fagyaszt le. Kezdjük a hódmezővásárhelyi kiilli­tás szegedi tanulságaival. Ezt ugyan úgyis mondhittuk volna, hogy azujtb­ban egyre gyakrabban rendezett és tervezett magyarországi kiállítások sze­gedi tanulságaival. Eddig tudunk, ne a beszélve a budapesti áruminta­vásárról, a ceglédi, vásárhelyi éa szen­tesi kiállításról. Sopronban országos daloaversenyt rendezlek. Es kiállításra, vagy más, szintén országos jelentős ?gB mozgalomra készülődik még lObb város. Nem ku'atjuk most, hogy mennyiben szolgálják pildául a gyakori kiá litások a termelés, vigy a fogyasztás érdekeit Ez messzire elvezetne célunktól. De kétségtelen, hogy külOnOsen a várost hatóságok az említett és ismert tervek fölvetésével, vagy támogatásával min­denhol egy nagy várospolitikai célt is vélnek szolgálni A gazdasági élet ma már egész a sorvadás g pang az ál­talánoa krízis okozta bénulástóL Az iparoanak nincs alkalma termelni, a kereskedőnek áruaitani. Nem állit|uk, hogy ezt a válságot meg lehetett volna előzni akár kormányintézkedéssel, akár helyi injekciókkal. De ott már igenis lehet bábáskodni, hogy mérges tünetei minél kisebb területen hatalmasodjanak el éa hogy a megtámadott ezervekben mielőbb meginduljon, esetleg csak át­menetileg, az egészséges vérkeringés. Ezt a célt szolgálja minden olyan terv, vagy mozgat jm, mely idegenfor­galmat termel. Idegenforgalmat akár­milyen rövid időre. Nálunk aenkiaem törődik ilyen bolondságokkal. Háborit­tatlanul terpeszkedik a tétlenség, una­lom éi üzlette'enség. Ellenben van vásár, meg miegyéb. Amelyek arra Jók, hogy a vásárlók arányiig tekin­télyes tömegét elvegyék a forgalomra megint eladósodva és adóerhek alatt nyOgve leső szegedi iparostól és ke­reskedő öl. A fogadalmi templom épül. A plébánia­ház már tető alatt. Ablakai üvegezve. A környéket csinosítják. A Somogyi ucca kocsiutját és egyik oldalon a gyalogjárót kiaufaltozták. A másik ol­dalon meghagyták a régi, egy méter széles, rossr, bazaltköves gyalog|árót. Tehát: a kocsinak sima aszfalt, a gya­logosan |árónak lábtOrdelöen rossz ba­ialiköves ut. Ez is megnyugtatóbb lenne annál, amit csinállak. Az ultcal vonalát ugyanis a városrendezési terv szerint jóval kijebb fjgják meghúzni, hi majd egyszer valamisor, ahjgy okos embe­rek mondani szok'ák, anno dacumale, a moit álló régi házacskákat hbonto­gatják és a betyük3n u] házakat épít­getnek. Dj nikor lesz ez? Megérjük-e. akik még fiatalok, vagy nem na­gyot! öregek vagyunk? Miirt sajnálták hál az aszfaltot attól az egéazen kis darab koics gyalugjtrócskától ? Miíri sajnálták, amikor a városrendezési terv szerint idővel, valamikor, ha majl megtöriént a lebon'ás éa építkezés, abból a diraboctka gyalogjáróból is kocsiul lesz, tehát az aszfalt vissza­háramlik a — kocsiatra? Sokan kifogásolják, hogy a batóiág a körtől téten lul telepekei léeií'. Azt mondják, hogy íme, mosl kOrezet kell a Somogyi-telepiek, kír világi ásl, csa­tornázást, vízvezetéket, iikolá*. A dolog nem o'yan veszélyei. Sok vii elfolyik a Tiszán, míg a derék Somogyi-telepiek nindezt megkapják. Hiszen komoly vízvetetéke és c.atorn&zása még a vá­rosnak sincs és a nigifkörulon kivQI aok uccánkon pislákol esténkint pet­róleumlámpa. Ezért is baj, mondják azonban, ho^y a ha óság ehprótza azt «is erőt, amit városfejlesztésre fordithaf. Tetszett volna a Somogyi-telepiek ré­szére a városban gondolkodni hlz­helyekről, nem pedig a körtöltésen ki­vfllre kivinni sokszáz embert, amikor a nagykörúton kívül, de a kör,öltésen innen ii bőven van üret telek. Et is igaz. De az észrevtteleiés alaposan le­késett. H)gy mégii hangot adunk neki, kliárólag azért van, mel et érvek kap­csán rá akarunk mu'atni, hogy milyen módon nem siabad eljárni egy fejlő­dőben levő várossal, amelynek mind:n erejét ma még bizony a belterületre kell koncentrálni. Panaszos, tervezgető éi mérgaskedö levél szép s^rjtban egymásra illesztve még sok f'ksiík ai asttal mély fók­jábin. Valamennyi tartalmának minden nevezetesebb passzusát ki fogjuk tere­getni ezeken a hasábokon. Nyári hi­téi, téli fagy daclra nem síününk meg bízni. Hálha segitünk vele. Csak vala­micskéd N igyon valamicskét. K. S. Huszonhárom cserefogoly elindult Oroszországba Szegedi ember is van közöttük, akit a Csillagbörtönben megszeretett egy szegedi urileiny. — Házasságot kötöttek a szerelmesek és együtt utaznak Oroszországba. A cserefogoly kommunistákat tizennyolc hozzátartozó, köztük négy gyermek kíséri. Budapts', augusz'ui 19. A nyugati pályaudvar második váginya körűi, amelyen a Srob felé induló vonat állt, ma reggel 9 óra előtt nigy sürgés­forgás volt. A kommunista cserefoglyok transzportját indították útnak a magyar halóaájgok Szobon át Oroszország felé. Huszonhárom megblllnctelt kommunista foglyot kisértek ki fegyveres csendőrök a gyűjtőfogházból a nyujati pálya­udvarra a 9 órakor induló vonathoz. A pályaudvaron levették bilincseiket és a foglyok ma|u\ bordiák be u'iláakáju­kat, kosaraikat a vonat elejére csatolt harmadoatlályu személykocsiba. Hotzá­tartozóik követik őket Csakhamar nagy csoporloaulás lá­mád a cseretranszport kocaija körül. A kocii előrészében foglalnak helyet a foglyok, a hátsórészbea a vélik ulazó hozzátartozóik. A pályatesten rokonok éa ismerőtök tolonganak a rendőri kor­don mögött Egy fiatal aaszony, akinek firje a tranizpoitbin van, azintén olt álldogál a tömegben. Ugy volt, hogy el fog|a kisérni férjét Oroszországba, de kOzben meggondolta magát — Kérem, én most rendeztem be az uj lakásosai, csak nem hagyhatom itt.. Még egy aaszony van a tömegben, aki nem kOveti térjet Oroszországba. A cserefoglyok ugyanis az átadta pillana­tában megszűnnek magyar állampolgá­rok lenni és aoha többé nem térhetnek viasza Magyarorazágbr. Percek alatt megtelnek a kocsis rak i­szok a konmunista cserefoglyokkal és hozzátartozóikkal. Az elflliö ablakon csupa férfi, a hátsókon csupa nö és gyermek hajol ki, hog\i az ufolaóperc­oen még néhiny szót válthasson itt­maradt rokonaival. Egy kordéról ha­talmae, friasen sütött kenyércipókat ado­gatnak fel a foglyokhoz. Magyar kenye­ret ehetnek még tán Oroazorsiágban ii, iu'. ii, marad ia belőle. A foglyok között több érlelmei arcú, jól öltözött férfi van. Most már nem köti őket a fegyház fegyelme, subá­don mozognak a kocsiban. Az asszonyok közö l feltűnik egy csinos, Hat 1 arc, Mezei 1 ttvánné sze­gedi arlnő, aki tegnapelőtt lépett háaas­ságra a gyű.lölogbáiban vőlegényével, akivel a azegedi Ciillagböriönben is­merkedett meg. Most elkíséri férjét O.oizorazágba. Ennek a házasaágnak figyelemre­méltó előzményei vannak, amelyek Stegeden jól isnert uj házssok szemé­lyénél fogva ott érdeklőd isre tarthat­nak atárnol. Az a stép, magasterme Ifl, tiatal szőke hölgy ugyanis, aki mosl férje kedvéért talán örökre elhagyja hazáját, a S.egeden |ól ismert Dreyer­csalidból származik. Mint ennek a tisztes szegedi familiának tagja, egy­ideig tis stviselönöjc volt a szegedi gáz­gyárnak. Mezei azin'én szejedí fiatalember. Ugy mondjál, hit évvel ezelőtt valami vállalkozása volt Nagy inlel igene áju embernek állítják, akit a kommün mól­halmaiban való részvételéért tlz évi birténre ítéltek, noha ö most is bűn­telennek mondja magát A két fiatal megisme keléséről, luiszu időn ál fejiödolt s e elméről M:zelné Dreyeo Ilona, a l.-gköielebb­röl érdekelt fél a pályaudvaron ezeket mondoita egy hirlapirónei: — Férje u a szegedi Csillagbőrlönbe került a jogerős ítélet kihirdetése után. Csündes, jó magaviselete azonbin csak­hamar feltűnt a fogház vezetőjének. Felrendelték a f ogháiirodába és ott segédkezett az irodii munkák elvégzé­sében. Itt ismerkedett meg unokatest­véremmel, Dreyer Sándorral, aki szin­tén politikai jellegű bűncselekmény miatt töltötte három évi büntetését a Csillagbörtönben. Ketten Osszebarát­ko.tak a fogházirodában, így Ismer­kedtem meg én is mostani férjemmel. — Minden héten meglátogattam ugyanis unokabátyámat. A találkozások a fogházirodában történtek Itt mutatta be unokabátyám fogházbeli legjobb ba­rátját, Mezei Istvánt. Magam sem tu­dom hogyan történt, beszélgettünk he­teken, hónapokon át minden vasárnap és utóbb már nem Is unokabátyámat, mint Inkább Mezei Istvánt kerestem fel. KOzben unokabátyám már ki is szsba­dult a börtönből, én azonban hétről­hétre hiségesen meglátogattam uioka­bátyám barátlát, biztattam, kitartásra ösztönöztem. — Szerelemről, egymás Iránti vonzó­dlsról soha sen esett szó közöttink. A togházőrök jeltnlélében még egy bizal­mas meleg szót sem váltottunk egy­mással, még csak kezet sem szoith it­tunk. De ba egymás siemébc néztünk, éreztük, hogy olyan érzele n vert kö­zénk OaszekOIÖ kapcsot, amelyei még a iiz évi börtönbüntetés sem szintethet meg soha. — És multak az évek, mig egyszerre csak megérkeze t a hír, hogy a szov­jetkormány Mezei Istvánt felvette azok­nak a listajára, akikel ki fognak cse­rélni a még mindig Oro'zországban maradt magyar hadifoglyokkal. Tegnap­előtt érkezett meg Pista Budapeatre. A szomszédos fűikében én is f-lutaz­tam Szegedről. Ekkor már megszerez­tünk minden szükséges okmányt és útlevelet, valamint az Oroszországba való b utazási engedélyt számomra. Tegnap aztán megtörténi esküvőnk a maglódlati gyttjtőjogházban. Az esküvő lefolyásáról, amely a gyűjtőfogházban történt, kOzOltek már leírás'. A ködés szerint ugy a Dreyer-, mint a Mezei család elözeieien minden követ megmozgatott, hogy az esküvő végb ¡Tehessen a vJlegény elutazása elöli két napon belül. A református vőlegény és a katolikus menyasszony az anyakönyvveze ö elölt esküdlek örök haséget a fogházban, ahová el ke lett mennie az anyakönyvveielőnek, mert a abvőlegényt e-küvőre sem engedik kl a fogházból. A szűöket. a meny­asszonyt, a kostoruslányokat és a ro­konságot egy bOrtöntiiztviselö boc áj­tolla be. A fogház egyik hivatali szo­bájában folyt le a szertartás. Elővezet­ték a vJlegényt, aki nagyon sipadl volt s egy szót sem szólt, csak a tekinteté vei üdvözölte a meny­asszonyéi. Az anyakönyvvezető faltette a kérdési, bogy akarnak-e a felek hl­zassigot kölni. Fe c endesült a kél igen. Moat aztán a két boldog embc, akik évek óta szeretik már egymást, anélkül, bogy ezt megmondhatták volna egymásnak, zokogva ölelte ál egymást. Mindenki könnyezett, még a börtön­igazgató is. Kétnapi várakozás u án most el­utaztak a messze idegenbe, a talán soha visiza nem téréire, mert szeretik egymást... Ez a Mezei-pár érdekea szerelmi históriája. Metei zárt vonalon utazik, másik vagonban a le'esége. A határig ciak boldogan kandíkálhitnik egymát>a a kupé ablikain keresztül. De biionyo­san boldogok lesznek ... Ami a többieket ille'i, van velük egynek-kettőnek a felesége és összesen négy gyermek. A cserefoglyok névsora — huszonhároman vannak — a kö­vetkező: Mezei István, Rlebllnger István. Peslauer Gábor, Gteferszkl Ká­roly, Zagyva-Toldi jánosné és MeszU Erzsébet, Hungher Ignác, Hajdinák Aladár, Koczek Károly, Havrlk Sándor, Mátyás Aladá", Kartell János, Gárdoi Adolf, Morgenstem Árpád, Dtnczlnger Ernő, Kagó li'ván, Balogh József, Hóday János, Baranyai János, Kohn Adolf, Dér Jizsef, Poliák Károly, Oiodl Ignác. A csereloglyokat tizen­nyolc hozzátartozójuk követi Mikor a vonal füttyent, az Orosz­országba indulók még egyszer buciul vesznek. Az ítthonmiradt hozzátartozók airva lobogtatják kendőjüket az elrobogó vo­nat után. So'aa többé nem látják vi­szont azokat, akik most útnak indul­tak. A transzportot Siobon átadják a cseh hatóságoknak él a cserefoglyok Prá­eán éi Bsrlinin át Rigába uainak. Tíz nap múlva Szovjet-Oroizországban le íznek. Otl először két hónapi ut­bidságot ad nekik a szovjet, aztán munkábi osztja őket. A konmuiiata cssrefoglyok fejében kiadott oroszországi mag var hidifogoly­stáliilmátiy holnap, Szent litván napján érkezik meg a magyar fővá­rosba. A felvidéki magyarok sérelmei a katolikus világkongresszus előtt. Prága, augusztus 19. A Prágai Ma­gyar Hírlap Jelenti Oxlordból: Az ox­fordi nemzetközi katolikus kongresszus pénteki ülésén a .Nemzetiségi elv éa nemaetiségi kisebbségek" alkotlék a tárgyalás anyagát A kérdés előadója dr. Doka zugi egyetemi linár volt. Is­mertette az interparlamentáris konferen­cia és a népszövelaégi uniók állás» pontjait. Az előadás után az elnök felkérte SzüUő Gétá1, hogy mint a Csehszlo­vákiában élő migyar kstolikusság kép­viselője, adja elő észrevételeit. Szütlö O za .hatalmú beasédben is­mertette ut az álláspontot, bogy ami­kor a nagyhatalmak u utódállamokat kreálták, nemzetközi azerzödéaben kö­telezték az utódállamokat a nemzetisé­gek kulturális uabadságának garantá­lására. A törvény megvan, de a tör• vény és az adminisztráció között lénye­ges differencia mutatkozik. Az utódállamok a nemzetiségi kér­dést belügynek tekintik, amelybe a nép­szövetség beleavatkozáait szuverénitá­suk megtértéiének tekintik és valóban a Népszövetség csak egy intézménye a világnak. A föbaj a Népszövetség al­kotmányában van. A Népszövetség elé egy állam kisebbsége sem fo.Julhat mint Jogi azemély, közvetlen 31 a Nép­szövetség bíráskodásához, idegen állim utján pedig azért nem fordulhat a Nép­szövetséghez, mert azt illojális cs:le­kedetnek minösitenék. Tulajdonképen tehát a nemzetiségek az utódállamok­ban panaszaik előadásitól és igy an­nik orvoslásától Is teljesen el vannak VlgVJ. Rámu'ato.t arra, hogy Migyaroruág magyarsága négy utód áll imboz citlol­utott s mert a migyaraág migasabb kulluráju, mint sok, önálló nemaeli életet még nen élt nemzetiség, ezáltal vestedelmeiebb faktornak tekinti az u ódlllam és ez a körülmény aokszor fl'döz elésnek teizi ki a magyaraágot. Kűlönbiég van iz utód II írnokban a (Örvényei köiö.t, amelyek papírok és az adminisztráció sielleme közölt, amely

Next

/
Oldalképek
Tartalom