Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-15 / 71. szám

Ara 3000 korona. D ÉLMflöYfl RO RSZAG DtAk Ftrrnc-u. 2. Telrlon 13-33. fcidOh.Tata., H )»ortro<U: DacoaK*-t«T II. Ttlcfcn *«. Sandor-augarul txAm Tclfloatxlo I6-S4 Szeged, 1925 augusztus 15, SZOMBAT Inl Kiy hAnapra IwShrn «O.nv kor.. F.n1«;v?l'-ri (• TvSakf» «5Ü>; ko- Kt»M IU1 ara hítk-map « • . vasár- t* Innrpr.ap JUU' koron?. I »»lo^am, 7 . » - --l. A magyar dal ünnepére. lila: Jshász Gysla. A leghűségesebb magyar város, a szép és kedves Sopron, a magyar vé­gek egyik büszke vára négyezerhatszái magyar da'cst fogad ma falai kOzé. Négyezerhatszlz harsány és lelkes hir­detőjét a magyar emléknek és remény­nek, a régi dicsői égnek és a jövő 101­támadásnak. A dal varázsáról arnyi remek mitosz és legenda regél, az ének bubáját mind­nyájan érezzük e főidőn, akiknek szive, lelke var.. Oifeusz megindította a kö­veket és megszelídítette a vzdakat. Ariont nem bántották a cicázó delfi­nek, hanem a hátukra vették és meg­mentették. Csanád első pötpöke, az idegenbői ideszakadt szent Gellért éj­szakai virrasztásában áhítattal és meg­illetődve ballgitta a magyar szolgáló­leány énekét, aki a kézimalom mun­kája mellett messzi ázsiai pusztákra gondolva ősi ritmuiokba tördelte ma­gányos szomoruaágát és árva epekedé­sét. — Symphonia Hungarorum — mon­dotta a vetencés pfitpök, a hitvalló ke­resateny a pogány nótáira, a magyar dalra, amely azóta sohssem hallgatott el, mindig fölharsant és fölzokogott, s a boldog napsütésben, a bánat éjsta­káján egyarán<, vidám és dertls nászo­kon, kevély él kemény diadal xakon, fekete gyasiu z.moorok és véres, kör nyes Gukások éjjelén. Ma megint felszarnyai, sré'irad és egyesűit erővel ujjong, kesereg a ma­gyar dal a magyar ejszakáaan... Sym­phonia Hungarorum. Négyezerhaiizáz jó magyar dalos virrasztó éneke száll a callagos ég leié a leghüaégeaebb magyar várót falai kOzOt Egy sdwel, egy lélekkel, egy érzésben és egy gon­dolatban énekel a szőke Titza partjá­nak dalos serege a hortobágyi puszták fiaival, az egri begyek gyermekeivel, a dunántu'i lankák 6t mecsetet templo­mok zarándokaival. Egyre-másra szó­lalnak meg ezer év hangjai, zsellér és virágének, himnusz és cordal, s sza­tadság, a szerelem, s gyönyör és gyász taktusai. Így énekelt valaha régen a hónát hazajában nem lelő magyar a mohi­pusztai vereség után a lapu refugiin Mohács után az OszkCs romok tövé­ben, így énekeltek bnjdotó kurucok rongyos dolmányban a lengyel határon és Világos uán szűrei torban udvar* házak mélyén a szent rebellisek: Meg­virrad még valaha. Nem lesz mindig éjszaka. A magyar dal a leghatásosabb Irre­dentizmus. Ezer év kuttúrija él benne, ezer év egyiége, ezer év minden szép­aége, dicaötége. Koppányék Iclka buj­dosik a nótában, amely OrOk föld­anyánk éa éganyáak szerelmét árasztja, Balassiék lelke bojdotik a dalban, amely ötsi harmat után, nagy begyek­nek ormán panatzoikodik, Csokoaaiék Mke bujdosik a nelódiában, amely Tihanynak riadó leányát ébrmtgei, hiví gatja éa a Reményhez szárnytzza panaszát, Pettfiés lelke bujdotik az er ekben, amelyben rózsabeker a domb­oldalon, amelyben kis furulyám szó­rna úl a* ága, amelyben itt szütettem én ezen a tájon, amelyben hull a levél a virágról és trombita harsog, dob pereg, Aranyék klke bujdosik az otemekben, amelyekben a kondoroai csárda mellett gulya ménea ott delUget és amelyek­ben királyasszony kertje kivirult haj­nalra. Magyar egység van a magyír dal­ban, magyar Összetartás, magyar ba­rátság, már pedig mi hiányzik ma job­ban, mi kdl ma iniább nekünk, akik a tnránizmusbél ctak a turáni átkot tuduk valóra váltani? A dal ez ember hirmonikus sziv­vtrése, a dal a kösötiég íslentiizteiet», anelvb n Itlekeztf, Cliür, .fíj, rarg és rend kű!őnbtége nélkül egyeiülhe mindenki, lelkeiülbet és buiolhit, imád­kozik éi reménykedik. Mí magyarok pedig még külön Ottze találkozhatunk és megbékűlbetOok egy másul és ionunkkal és mindnyájén együtt nagyot dobbrn'unk s rragyar földre éa bízva (elintünk a magyti égre: nem, nem, soha I A mrgöitoek vélt Ltngye'onzág boaszn, hotizu időkig egyetlen dalban élte lovább, rendflIdlenül ét halhatat­lanul a maga életét, e tavaszi ébredést váró téli t etti ha Iáit, sbban s dtlbar, mely e megvalóiult fchátzkodáiban ctendült ki: Szabad hizánkat, ó add visiza nékCnkl Kölcsey fönségesen édetbúi Hjm­nuta, Vöröimarty megrendítően ünnepi uirnya'áiu Szózata, ¡a Rákócii induló (amelyről a nagy germán Nietziche valtja: Der Scl-ömte der Wel) ét Petőfi tavrsii viharos Nemzeti dila, meg a Kfipka-induló: a magyar his­tória, a migyar hősköltemény és a ma­gyar tragédia CrOk szövetébe bibor ét ariny szálakkal szövődtek, arreljeket földi hatalom keze nem lud onnin tötbé tohise kiszakítani. Szeged dalosai hittel és reménnyel indullak Soptor,ba, a győzelem akara­tival, a jól végzett munka és érdem öntuditáva'. Dankó Pista városa most ferzült figyelemmel tekint a civitai fideliitims felé. A rnrgysr dal gyO­nyörü éa gazdag koszotujábsn Szeged róztája, Irvalánjhaja, violája és ne­felejcie nem fog bíábs díszelegni. Franciaország sürgősen megküldi válaszjegyzékét Németországnak. London, augutzlus 14. A minisiter­tanácv tegnap este ülést tartott, ame­lyen Chamberlain vizoiia a Branddal lefolytatott t/nicskozlsok eredményét. Paris, augutztus 14. A m inint ér­ts né cs este kilenc órakor tartotta ülé­sét a külügyminisztériumban, bogy Brland jelen tétet t a londoni tznácsko­zirok eredményeiről tudomásai vegye. A miniszterelnök Briandnak az elirt eredményekért köszönetét fejezte ki. A német bútor, sági jegyzékre adandó vá­lasz szövegét a minisztertanács min­denben jóváhagyta és elhatározta, hogy ezt a legrövidebb időn belül a szóvet' séges hatalmakkal közölni fogja és még a jövő héten elküldi Berlinbe. A szomszéd államokkal való határforgalom rendezése. Budapest, auguutui 14 A határ­forgalom szabályozására irányuló tár­gyalások már a közeijOróben döntő stádiumba jutnak. Szeptember havában ugyanis a magyar kormány határfor­galmi ssskértö közegeit elküldi s szom­szédos államokba és már előzőleg foly­tatott tárgyalások alapján eöreiálható­Isg megállapodásra jutnak Ausztria, jagoszidvia, Románia és Csehország kormányaival a hat átforgatom ujabb rendezése ügyében. Érdekes, hogy a határforgalom helyzete as Hl emiitett szomszédos államokkal más és más ás ezért s magyír kormánynak, illetőleg kOzegdnek különböiő intéi kedésekd és Kpéiekd kell tennie a magyar közön­ség érdekelt szolgáló megoldások el­érése «égett. Megállapodnak a vám- és a pcdgyáuvizrgilst egységes módo­zataiban és minden hstártakónak lehe­tővé teszik a határátlépéseket. A kisebb halárinddentekd a határközegek fogják dintésnL A lengyel beviteli tilalom bonyodalma A minisztertanács Beniczky ideiglenes szabadlábrahelyezését javasolta. Budapest, augusztus 14. A kormány tagjai ma déldött 10 órakor dr. Vass Jó.sef népjóléti és muoks&gyi minisz­ter, helyettes miniszterelnök eli ökleté­vd minisztertanácsot tartott A minisztertanácson Bud János is­mertette a bauhlzid programnak azt a részét, amely a néptzövdségi főbiz­tos bozzá)lralisával trár teljesen vég­legeritettnck tefcn betö. Eddig a nép­jóléti. fOkJmflveléti és kereskedelmi tárca beruházási programja készült d, kivéve a legutóbbinál a Máv. és s posta beruházási programját A közeli napokban azonban a többi tárca beru­házási programját is tárgy Iják Egy­ben figyelmezteti a minisztertanács az egyes tárcákat arra, bogy a beruházási összeget a kormány a magyar gazda­sági é'd fellendítésére szánta és ezért semmiféle olyan külföldi megrendeléshez, vagy vás irtás hoz nem tag hozzájá­rulni, amely belföldön is elintézhető. A oinisztertsnács ezután a lengyel beviteti tilalommal foglalkozott A ma­gyar sajtó által elterjesztett téves hírek­kel szeffben meg M állapítani azt, bogy a Letgydorezággal kötött szerző­dés mindkét ország részéről véglege­sít rtt ugyan, de a szerződési pé dá­r ycsat még nem cserélték ki, smennyi­ben tehát Lergyelorsiég s szerződés­tervezettel ellentétes gazdasági intézke­déseket hoz. szigorúan véve ezt még szerződésszegésnek minőstleni nem le­ter. Tekintettel erre, hogy Língjrdor­t ágník ¿lefoglalása tioros kapcso­latban van a lengyel vámháboruval, a magyar kormány miedtddig semmiféle intézkedéstkd nem tesz meg, amíg a varsói kötd nem infermá Ja. Dr. Be­llcska követ Budapestre utazása már a jövő bét folyamán várható. A minisztertanács a stdlusrendezés kérdésével is foglalkozott abban as ér­tekmben, bogy a pénzügyminiszter tu­dóméiul vettr, hogy e itátusrendezéii előmunkálatok drégzésére kiküldött bi­zottság a munkáját befejezte. A mi­nisztrrtsnics ugy határoiott, hogy a munkálatokat mtnden tárcaminisztcrnek elküldi és stuttn külön minltztertaná­cson foglalkoznak a kérdéssd a még a parlamenti kampány megkezdése előtt a 33-u bisottság is ktárgyalja. Végül Pesthy Pál igaztágflgyainiss­ter Beniczky Ödön volt belflgymintizter szabidlábrahelyezése tgyében referált és Ismer,ette a törvényű kt orvos vizsgá­latának eredményét. A minisztertanács tudómétól vette, bogy as Igizságflgy­miniszter utsdtast ad u ügyészségnek olyan érlelemker, hogy Beniczky Ödönt egészségi állapotára való tekintettel kaució elleniben a vizsgálati fogságból feltételesen szabadlábra helyezze. Egy­ben todomásut vdte a minisztertanács az igaziégügyminiszternek azt a kije­lentésé! ír, bogy u ö rendelkezési Jogs ebben ss Ogtben cssk as Pgyészségig terjed és ei'niul e kérdétben s vég­leges döetiit az illetikes bíróság hiva­tott meghozni. A bécsi keresztényszocialisták éa kommunisták tüntetése. Bécs, sugusz'us 14. A keresztén)­szodalisták tegnap gyüiést tartotta*, amelyen til'akoztak a cionista nagy­gyűlés ellen. A gyűlés után zárt sorok­ban vonullak fel, hogv késibb apróbb csoportokra oi-oljanak szét. Közben a rendőrség saj ótudósitójánsk jelentét szerint a keresztényszocialisták és poli­tikai ellenjt lel között összeütközést e kerüli a sor. A tüntetők bántalmaztá< egy ouió utasalt, mire a rendőiség közbelépett és helyreállította a rendet. Nyilvános erőszakosságirt számos em­bert IttartófaVak. A keresztényszocialisták dvonulá«a után a kommunisták tűn'ettek. A rend­őrség kénytelen volt kardokat használni. Végül sikerült a zavargókat a Maria­hilferstrasse irányában szétszórni. Angol, francia és spsnyol hadi­bajók a marokkói csempészet ellen. London, augusztus 14. Tangeri je­lentések szerint az angol, frsneia és spanyol nagykövetek Halier franda tengernagy és a spanyol és angol hadi­flották parancsnokai tegnap Tangerben konferendát tartottak az angol konzu­látus épületében. A konferendán fél­hivata'os Jelentések szerint a tangeri zóna partvidékének felügyeletit tárgyal­ták meg. KűlOnbösö rendnabilyukat fogadtak d, atrdyek hivatottak lennek a riffkabilok részére s fegyver- és mu­nklóafmpészést megakadályozni. Melüla, tugusstus 14. Az dlenség egyik csipsfoutsgs timadisba fogott, d? visszaverték, miközben tuljot vesz­tes ígekd szenvedett. A harcban a spanyolok veutesége 13 halott és te­hetőit volt Az angol kormány a bányák nacionalizáláaét készíti elő. London, sugusstui 14. A miniszter­tanács foglalkozott a bányaipar hdyze­lévd U ét letárgyalta aiokat a terve­led is, mdyek az ügyben kikül­dendö vizsgilóbiiottsig Osueállitisira vonatkozólag (elmerültek. A végleges döntést a mlEintertsnács még nem hozta meg, minthogy a munkások tudvalevőleg ad követelik, bogy ez sz újonnan megalakítandó bizottság ne csak a bányaipar hdyzetévd foglal­kozzék, hinem a nacionallzálát gondo­latát Is támogassa. A munkáspárt kö­veteli a bányajáradékok megszüntetéséi, ameljet tudvalevőleg minden bánya­tulajdonos évszázadok óta fizet a bánya­terűid felett fekvő földrész tulajdonosá­nak. A bányamunkások ezenkívül azt is követelik, bogy s bizottságban hiva­talotan is résst vegyenek. Ez termé­uelesen arra vezetett, bugy 1 bánya­tulajdonosok is hasonló aOveteléiekkel léptek fet E kétirányú kövddét telje­sítése s bizottságot pártstlsn jellegétől fosztanál Valorizációé per Frigyes főherceg ellen. Bécs, augusztus 14. Frigyes főher­ceg, volt badtereg parancsnok ellen egyes nyugdijatok, számszerint 58, va­lorizációs pört indítottak. Ezt a pört a bécsi törvényuék most táriyalta, de itétetet még nem hozott, tebb taru, köztük Izabella főhercegnő, szükségessé vált kthsllgatáu miar. A ffhe-ceg ügyvédje a tárgyaláson a főherceg nagy veizteségdre hivatkozott, »melyek a főherceget az összeomláskor érté». Kérte a biróságo', hogy valor-ztlár eie'én vegye ezt a körülményt is te­kintetbe. A tárgyalást elh-'isztot'ik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom