Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-01 / 60. szám

Ara 2000 korona. DftMAMORSZfó |: Deik Perenc-u. 2. Ttlcton 13-33. KL»dóhiy»ui, KkaenkOarvtái и Iruirudi; Uu*onic»-t*i II. Ttltfon «Ь Ii Pttőll Sinilor »u*»Jul I. ttám Teleionszám 16 3*. Szeged, 192? augusztus 1, SZOMBAT Elülnél*« árak: Egy hőnspra hrl>bcn «0.1Л1 киг, Budapr.tcn Ы vioíken *S.;uO kot. t'cyr* üln >ra híUCinap kui., vaui- fi ünnepnap Ли) korona. !. ívlolvám, V. uim Cegléd követe. Bőit megissza magyar ember, jói tuti. Ezt is Ouinte, férfias kijelenté«! i Szózat költője tetxi, aki vilóbin ma­gyar ember »olt i lávából, maga ii kedveltje i hegy levének, akár tokaji, «kár ménesi, tkár somlil, akár fóthi volt is ai a nedű. A roiu bor ellen ugyan ö maga Is eréljesen tiltikoiott, méregkeverőnek nevezvén a korciml­ro«t, aki, hogy ló magyarán re|ezzflk ki magunkat — parancsolni «zokotl. Ha szíhatok be recskit, a gondjaim csúcsai­nak — ezt meg a Lilla dalok poétája mondotta és állotta is annak idején, már pedig gondja mindig csak aludt a magyarnik, ma pedig tengerré dsgsdi már a gond és a bánit. Éppen esért mi nem törünk pálcái Cegléd viharzó követe fölölt, aki meg­fegadta i Fóti dal és az Anakreonidal tanácsát és szorgalmié látogatója — magyirán mondva — itammgaiztja a kies, kellemes kis tabáni korcsáknak, ahol bsjor törzsek as ősi srammel ze­néle mellett sirva vigadóinak és nagy áldomást csinálnak az oleander bokrok és Inbafák árnyékában. Ltndviinak bizony otan nagyon a szivére ment a haza tor»«, valószínűleg igen nyomja szőke tejét a honfit ú és kénytelen a lekdés i alához folyamodni Magyaros vonás ez benne, akiben különben nem túlságosan sok Uyen vonást talált» t a szigoiitott fajelmélet teoretikusa is praktikusa. Vé*re valani, ami est az erőaen germán kinyomatu és külsejű bonatját rzorosabb kapcsolatba keriti Csokonai Vitézzel és a magyar előidők máa jeles ilrvivigidójával ét daBdó­kedvelőivel. Talán még leginkább Llaz­nyay Damó Kálmán bátyánkkal tartja az atyafiságot e szokásában Lendvti mester, azzal a Usznyay Damóva', aki árvalány híjtaiüveggel, ¡úri bokrétával, piros dolmányban, vagy lenge magyar­ban és rámás csizmában ropta a kállai kettőit és dalolta, no nem az Erger Bergert, sem a Wacht am Rbeínt, se egyéb tájvédelmi himnnszt, hanem a magyar népkőkészet gyöngyeit. Hát eddig rendben volna a dolog, a baj csak ai, kap Lendvti nem kö veti а régi nagy költő tanácsát éa nem csupán okkal-móddaT isiik, hanem ugy, hogy végre is megárt neki a izetzi, még pedig alaposan. Mi tobb, a köz­mondás szerint, hogy borban az igaz­ság, az endeti formáját lut|a ki ilyen alkalommal Cegléd követe és ez a forma az, ame y már ha'árox ottan ellen­énéit ébreszt bennOok és nem egétzen alaptalan gyanút kelteget a jeles lábo­rozó (és távboroió) turáni hjisága és jtlkge iránt Mett a magyír ember, ha még oly stánoa pohár borok lángol­lak is keblét ев éa tüzelnek az agyá­ban. a valódi magyar ember nem visel­kedik lovagUÜtuDl, sót a lovagiasság minden elemi tor vénje ellenére, nem sérteget éa нет gyalázgat védtelen éa áHatlan hOlgyakef, mint egy kapatos koplalóé éa nem él vissza azzal a vé­telien etófeáfaJ. hogy ő mentelmi jo­got élvei u^léd város ébredőinek Jó­voltából. Meg azután as is kfllőnOe és kltflnO Is nem minden muiitsácoa ói tacuK aágoa ssJmbó um hijján való, hogy a turáni fafvédekm banány bangu vezére, a Roham Szövetség törzsfőnöke, a tudai ébredés mozgatal férfla éppen nem valami tulaánsan turáni nevfl és jellegű korcamároaokkal, aétzárosokkal és ko­csisokkal tart fenn szorcs atyaHaágot, meleg larátságot és telük száll ki vi­dám és sajos táborozásra a Marada­kccsma kertjébe, miután a visegrádi romoknál vár mól és ih'etet merítettek a további kürde'emre. Mi azt hittak (ddig, jánber laikurok, jó vidékiek, tívo i kibicei a magyar politika nagy vtbarkjá'ékotainak, hogy Ltndni litván, az áivák atyja, it ^gyekgyá­mola, a szrgény magyarok ébreiztője éa altatója minden szabad idejét top­rorgyoi magyar proletárok, vigonlikó kiüidözöttek, szenvedók és megalázot­tak lőrében tölti, vigasztalva és báto­rítva Cket, megositva ve'flk betevő fa­Útját és képviselői ntpidiját. Míg esik rem ii gondoltuk, hogy az áikonn domtéroió idegenek ellen villámló és mennydörgő Lendvai litván kedé'yea budai bázíurik éa egyéb lultjdonosok kOiőlt tölti kedvét, viiiiiklókat tQfölve éa tölgyeket rémi'gelte. Nem, nem, ezt nem hittek volna. Meg azután az a vízisikló I Miért nem talál Cegléd követe valami turá­nibb állatot jelképei izertaitásii és udvartartásai számára? Például a u­rulmadaiat, bár már erről ii kisQtöite Hegedűs Lóránt egy nyelvészeti érte­kezés nyomán, hogy orosz eredetű. Nubi párducát próbá ja melengetni hcnfikeblén Lendvat uram, vajy a rab oroszlán', melyről Petőfi legszebb sza­badságversét irtai Hiába, a turáni fauna mitológiája etben a tekintetben nem túlságosan gazdar. Lehet, hogy Lendvai uj mitoóját fog teremteni idővel. Pár nap óta ő a tengeri kigyíja a magyar publicisztikának. A fiumei cápa meghalt, éljen a budai vízisikló! Szegények vagyunk, de jól élünk, ki­vált ha képviselők vagyunk a tabáni nyárikeriben. iMMMMMMWNM^^ Erődítik s Pdils, julius 31. Feiből érkező je­lentések szeritl a rifkabiK ¿y lát­síik, elállanik azon izánc1 ától, hogy Utzzan irányában ujatb t> = ;íst kezd­jenek. Abd el Ktim vilót :<n siárrit a frincia csapi tok ofh. vájára éi minthogy ipinjol oldalról :i támad*­•ok várhalók, egyelőre védelmi intéz­kedésekre fog uori> kőzni. Aidir fővá­rost a rifkabilok lázaa tempóban lát­ják el erődítéseikkel, minthogy arra siámitrntk, begy Alhnzemas kikötőjé­ben partraszálló spanyol csapatok rö­videsen megindulnak a főváros felé. Lap je'eo lést k szerint Primt de Ri­vera és Petaln tábornok rövid uton belfll ujabb tárgyalást fognak kezdeni fővárosát. közCs haditerv megbeszélése céljából. A tetuini tanácskozások alkalmával po­ailiv munkaprogramot még nem állí­tottak fel éa mindkét fél csupán azon kívánságát fejezi ki, hogy a közös haditerv krzös végrehajtását okveUenfll nyélbe kell ütni. Éten alkalomból Primo de Rivera Pelaln tábornoknak a katonii érdemrend nagykeresztjét, Petiin tábornok pedig Primo de Rive­rának a btesületreed parancsnoki ke­resitjét adományozta. Targer, julius 31. A larrachei lőpor­raktár a levegőbe repOlt. A kár igen nagy. Azt hiszik, hogy as ellenség keze van a dologban. A binai városokban gyilkolják az angolbarát kereskedőket. Leiden, Julius 31. Pekingből jelen­tik, begy a helyzet Kinában tovább kiélesedik. Több kinai városban azo­kat a kereskedőket, akiket angolba/át­nak ismernek, a csőcselék meggyilkolta. Honkongból jelentik, hogy a sztráj­ko'ók, akiknek azáma különben mied kevesebb lear, garázdálkodó t Öntet éte­ket rendeztek. A tüntetés alkalmával összetűzés volt a rendőrség éj a tün­tetők között A rendőrök fegyvert baiználtak. Több tüntető elesett és sokan megsebesüllek. Friedrich István afférja a saját pártjával. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A főváros kCzépitéaze i bizottsága ma ülést tartott. Az üléten, illetőleg az ülés után igen érdekes dolgok történ­lek. Az ülésnek egyik tárgya volt volt, hogy különböző bizottságokat alakít­son. Az történt azonban, hogy a Wolfl­pár>, ameynek hireí közé Friedtkh István is tartozik, Fiitdricbet egyelőn egy biio'.taágba tem jelölte. A demok­ratikus ellenték azonban méltányoa lé­vén, Frkdrichet az egyik bizottságba beválasztotta. Az ülés végén azután Friedrich odiment a Wollf-pár ot kép­viselő Nagy Istvánhoz és a p'ri el­járásáért szemrehányást tett neki. № falván bebegett-babogott, m re Fri rich ezeket mondotta: — Szégyeljétek magatokat az Uyen eljárásért" Eire a kijelentésre Nagy Istvín fsmét zavarba jött. Friedrich azonban így folytatta: — Hívjatok ösaze párigyülésil Fü­tyülök rátok I Nem is bánom, ha a pártból kirúgtok. Nagy litvánnal folytatott párbeszéde után a demokratikus ellenzék jelrn­létő tagjaihoz fordult és köszönetet mondott azért, hogy legalább egy bi­zottságba bejuttatták. Friedrich ugyanis mérnök ember lévén, sieretett volna legalább la több bizottságba bejutni. ltinillllllllll»flM»i»»»»»»»i»IIIMI»»»I»llllllim»»»HHIIIIf»mn> Egyelőre elmúlt es engofl bányászsztrájk veszélye. Lordon, julius 31. A közvé'emény érthető izgalommal kísérte azokat a tárgyalásokat, amelyek az angol kor­mány, a bányatulajdonosok é> bánya­munkások képviselői között folytak. Az ellentétek már áhidalhatatlanokzuk látszottak, mert a bányatulajdonosok csak olyan feltételek mellett vol­tak hajlandók a munkátokat tovább is foglalkoztatni ét kívánságaiknak eleget tenni, ha a kormáry nogy Isszegtt bocsát rendelkezésükre, amelyet Jer.d> pertu"-nek tekint és sohatem kivtttl vissza. A kormány virzont Jrgfeljebb kematmentes kitaOnnel volt hajlardó a bányák helyzetén seii enL A munkástzeivezetek már kézzen ál­fák az országos bányószsztrákro, amely kinnyen általános szitáikká nőhetett toka kl, mert« száJUtómunkások ki­jelentették, hogy szükség esetén Ck is beszüntetik a munkát, ha ezzel tár­talkon legtthetnek. Aa utolsó pillanatban izulán meg­enyhüU a helyűt. A szénbányászok sz rájkjának veszedelme — a legille­tékesebb hilyről nyert értesülés szerint — elmúlt. A helyzet eryhülése már tegnap meg­állapítható volt, amikor a bányamunká­sok Baldwinnal folytatott tárgyalásaik­ban ki elentet ék, hogy hajlandók részt venni az általa javasolt viz'gálatban, amelynek célja utakat és módokat találni az angol szénipar gazdaságosabbá téte­lére. Baldvin ennek elleneben kijelen­tet e, Irgy hajlandó a bánratulajdono­soknak a jövő évi tavaszig állami szubvenciót adni Erek alapján B ldwin kérte a munkatdókat, ho^y a felmon­dásokat von|ák vissza. Ma a bir.ya­tu'ajdor.osok szövetsége közölte, hogy a felmondásokat két héttel elhalasztotta. Ez idő alatt ujabb tárgyalások indu nak meg, azzal a céllal, hogy tavastig ér­venyes bérprovizór'umot lé'esi'senek. Megszavazták a jugo költségvetési proviió' Belgrád, Juliul 21. A tegnap éjtzakai Bléién vil~. után 152 izivazattil 51 e'lenéberi meg­8ztv8zUk a költiégve ési provizóriumot Szíriában ia fellázadtak a franciák ellen. London, julius 31. A Damaszkusztól délre lakó Atra* tCrzs föllázadt a francia kormányzó ellen. A francia hatóságok elrindelték a tirvfók kiutasítását. Francia csapatok útban vannak a fel­kelés területére. Blcsi lapvélemény a azombathelji incldenaről. Bécs, julius 31. A Wiener AUgemelne ZeUung beszámol a szombathe yi inci­densről és a következő megjegyzést fűzi hozzá: A szombathelyi események jellemzők és elgondolkoztatók, mert ez a hábor­gás csalhatatlan bizonyítéka annak, hogy az úgynevezett békeszerződésekkel aligha lehet visszaszerezni a népek elveszett bizalmát s hogy Európa békés fejlő­dése elé uj, meg u| akidáljokat gördí­tenek. Meg kel'ene érteni, hogy as úgynevezett győzők szakadatlan kihí­vásai és zaklatásai a lefegyverezett né­peket békés fejlődéiükben Igazságtala­nul megzavarják a ezeknek a zaklatá­soknak következményei végül is olyan formában robbannak ki, amilyent ép az úgynevezett győztesek nem sziveién látnak. A cseh azocláldemokralák élea támadása a kormány ellen. Prága, lullus 31. A csth szociálde­mokraták tegnap gyűlést tartottak, amelyben megbeszélték a legutóbbi poli­tikai eseményeket. Dr. Meissner élesen támadta Benes miniszter kivételes helyzetéi. Bsnes megmaradt hivatalában, holott pálttár­ssi lemondottak. Az ötös bizottság megbízta Benest, hogy tárgyaljon a nunc'ussal az ünnepnap szabályozása ügyében. Tény, hogy Benes ezt nem tette meg. Az ötös b zottság tzzal is megbízta, hogy a V.vikán képviselőjé­vel a kettős ünnep nipok u|abb beve­zetéséről tá'gyaljon. Ennek sem tett eleget. Ha Benes számára túlságosan ntbéi a külügyi táic terhe, akkor kö­telessége visszalépni A valláshoz való viizonyáról a szónok azt mondotta, bogy ellentétben .az állim és etybáz szétválasztása" jelsióval, követelni kell az állam elválasztását valamennyi egy­háztóL Aki as elválasztást aktrja, an­nak önmagán kell azt megkezdenie. Bechyne képviselő annak a meggyő­ződésének adott kifejezés*, hogy ismét a az(Cíá.fdemokrata párnak kell a kezdeményeiéit a kezébe vennie. Ha a mcstani koalíció nem vató az rgy­hál politikai kérdéa megoldására, akkor egy máiik kotiiaiónak kell jönni?. A szociáldemokrata párt elérkezettnek tartja az időpontot uj választásokra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom