Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-09 / 43. szám

1*25 juHui 9. DBLMAQYARORSZAO lott meghívókon hívják Otíze a tiszteket. Csáky Károly: Ez Is bixonyii|i, hogy Uvatalos szervezet. Ptytr Károly szóváteizi ezután a po­litikai osztálynak a bányászokra vonat­kozó jelentését. Pakets József interpolációjában Endre László gödöllői főszolgabíró működését leszi kritika tárgyává. Fílhivja a kor­mány figye'méi srrs, hogy s főszolga­bíró a járásban tűrhetetlen s'moszférát teremt. Intézkedést kér a balűgyminisz­tertől. Farkas Tibor a községi, vármegyei háztartás érdekében kér intézkedést a pénzügyminisztertől, Györk! Imre az elbocsájott posta és távirda alkal­interpellációk. Györki második interpellációját, amely a Beniczky-üggyel kapcsolatos, a nemzetgyűlés hozzájárulásával e'­halasztja. Utána Eőri Szabó Dezső Interpellál és a memyei kishasronbérle'ek erö­sukos és jogtslsn elvétele ügyében kérorvoslást ugy a földmüveléiügyi, mint a betOgyminiszteitöl. A jegyzőkönyv hi'elesüése után az puuvanj vii w mviiufl aiaar • re mazottak részére végkielégítést sflrget. | fllés félhat órakor véget é L Lóderernót haléira itóltók. Nem fölebbezett és nem kér kegyelmet — ügyvédje fölebbezett. kon felül, amiket védője előadott. Lédererné megáll a biróság elölt, a tárgyalás egész tartama alatt moat elő­ször érethető meghatottság a hangjában. Budapest, julius & Denk tanácselnök ma léltizenketlő után nyitotta meg a Léderer-pör tárgyalásit és azonnal át­Ida a szót a védőnek, dr. Lévai Ti­bornak, iki Így kezdi beuédét: — Idegen talajból sarjsdzoti, felkapta a forgószél és addig lépte, csavarta, amig ezen ss állomáson letette. Hosszú ez sz ui, titkokkal leli, de a titkok is megfejtbetök. Lédeierné szomorú gyer­mekkoráról besiél. Nyomor uiágabsn, mint listai reány, kasairnöi illáit vál­lal, termésietes apja magasabb társa­dalmi állásból való, terméssetes tehát az ő nagyzoló természete. — As, amire a vád s legtulyosabb bűncselekményt, a gyilkosságot felépiti és abban a nő szerepét kijelöli, mind csak tettevés. Abból a körülményből, hogy a férj agyonlőtte Kodelkát és s bullái fclbarabolta, amiben a felesége segített ntkl, még nem kivetkezik az, hagy az asszony bujtatta fel a férjét. A vád útvesztőbe /«', amikor a firj vallomására alapítja a súlyos vádat, útvesztőbe jut, ha magát az egyik el­itélt vádlett által a másik ellen engedi vezetni — Minden arra vall, hogy szerelemjil­tisből történt a gyilkosság, amely gyor­san végrehajtott, hirtelen és nem előre ^^^^^ /^W csc jf ^ Mite^d^s kgyen méltányos, Igazságos, legyen méltó a magyar bírósághoz. Denk tanácselnök ezután Léderernét szólítja maga elé és megkérdezi, bogy van-e még valami mondanivalója azo­Az Ítélet Félórai tanácskozás után 2 óra 32 perc­kor a biróság bevonul a terembe. Léde­rerné, mintha villamosáramot engedlek volna a testébe, felugrik a padról is a bíróság elé áll. Két fegyőr mögötte fe­szes hsptákban várja as Ítéletet. A padsorol felmorajlanak. A biróság feláll. Feláll az egész tárgyalóterem. — A budapesti kir. törvényszék s következőképen itélt: — mondja az el­nök és már hangzik is as ítélet: Léderer Ousztávné bűnös a bűn­tetőtörvénykönyv 69. szakaszának első pontja szerint minősülő fel­bujtói bűnösségben, bűnös a bün­tetótörvénykönyv 278. szakaszába ütköző gyilkosság bűntettével anyagi halmazaiban elkövetett a büntető­törvénykönyv 344. szakaszába üt­Halkan mondja: — Az én lakásomban egy laß van, ami sok mlnáent megmagyarázna. Teg­nap kérlem, bogy engedjek meg, h >gy valaki meglátogasson engem a börtön­ben, akivei négysieokOzi beszélhetek. Da nem kaptam engedélyt. Most meg­ismétlem eal a kérésemet. Férjemmel szemben már voltam a mostanihoz ha­sonló he'yretben. A kommunisták Bres­ben elfogták Ct és tObb liszttársát és ekkor fik sok értéktárgyat sdtak ál nekem, hogy rejtsem el. Jöll boziám a munkástan icf, hogr sajam ki a tár­gyakat, mert kflIOncen a férjemet bus­vet vasárnapjin felakasztják. Fel is dúl­ták a lakásomat, de nem találtak sem­mit. Nem tettem én soha semmi rosz­szat. Hogy kaszirnő voltam, azért tiszti feleségnek is ló voltam. Nem kellett, hogy báiki la szégyenkezzék miattam. Becsületes asszony módjára éltem a férjem melleit. Denk tanácselnök még egyszer meg­kérdezi Udererna: — Akar még vstamit mondsni ? Mire Lédererné Így felel: — Lelkiismeretem tiszta, az ügyben semmi szerepem nincs, mint az, hogy férjemnek segítettem a koffereket hl­A biróság ezután visszavonult. Az elad* bejelentette, bogy a tárgyalást Ml érára felfflgiesziL kihirdetése. kőző rablás * bűntettében, melyet azáltal követett el, hogy Budapes­ten 1925 janu r 7-én és megelőző több napon, több alkalommal rá beszéléssel, különösen a Kodelka Frrenc tulajdonát képező 70 millió jogtalan eltul jüonitd-ára irányuló célzattal, szándékosan rábírta fér­jét arra, hogy Kodelka Ferencet Budapesten, 1925 január 7-én este vagy éjjel előre megfontolt szán ­dékkal megölje és egyúttal a Ko­delka Ferenc birtokában levő 70 mil­liót kitevő plnzt, két briliiánsgyűrüt, egy ezüstórát, láncot, szivartárcát, mint Idegen ingó dolgokat elvegye és azokat jogtalanul eltulajdonítsa és Léderer Gusztáv ezen cselek­ményekel valóban és igy végre­hajtotta. A királyi törvényszék eiéit Léderer Gusztivnét büntetésül halálra itélf, Léderer Sándort a tövény­szék a vád és következményei alól felmeati. A bűnügyi költségek viselésére kö­telezi a vádlott Léderernél és kötelezi arra is, hogy Kodelka örököseinek fizesse meg a 70 millió tőke után Január 7-től annak tényleges kifizeté­siig járó másfél százalékos havi ka­matát A letétben lévő kisebbik baltit és pisztclyt elkobozta. A kisebb értékű lettben lévő tárgyakat, amelyek a to­váboi eljár során rem szükségesed, megsemiofEiu, a kétmillió, hárommillió, 65,715000 korona pénzt, a 14 követ, két gyűrűt, egy láncot és két csíkos selyeming t, zsakettet és a kabátot a Kodé lka-örök ősöknek kiadni rendeli. A Festi Magyar Kereskedelmi Bank takarékkönyvét, a kulcsot és a kulcs karikát Léderer Sándornak kiadni ren­deli, az ezűsifogaut)us botot és ezüst szipkát Léderer Jánosnak, a mairácot Weisz Manfréd-gyár tulajdonosának, a lObbi ottlévö holmit Léderer Gusztáv­nak. A törvényszék figyelmezteti a Kodelka-örökösöket, hogy 516 arany­korona örökösödési illetéket fizessenek meg. Léderer Gusztáv Tölgyfa-utcsí lakásá­nak kulcsát Lédeier Jánosnak kiadni rendeli a törvényszék, ezi'ányban meg­keresi a vizsgálóbírót és a katonai lOivényszéket, hogy a pecsétet az ajtó­ról távolítsák eV. Megkeresi a törvény­szék a gyöngyösi csendőrparancsnok ságot és as egri csendörkerűletel, hogy a Léderer nevére ottlévő pénzt és ér­lékeket Léderer Jánosnak adják ki. Kodelka lakását, a többi magánjogi igénnyel együtt a biróság polgári pörre u'asit.a, elrendeli azonban a biztosítási végrehajtást tízmillió korona valószínű kár erejéig, Léderer Gusztáv minden ingó és ingatlan vagyonára. Az indokolás. Eiután sz ilélet indokolásé1 olvastatja lel sz elnök. Léderer Ousztávnét az őrök vissza­vezetik a helyére. Az asszony tettesen nyugodian halad az őrök közölt, at orcán egy vonás sem rándul meg és ugyanabban a poziturában hallgatja meg az lléiei Indokolásának kihirdeté­sét, mini ahogy eddig a tárgyalás me­netét hallgatta. — A törvényszék ténymegállapítása, — kezdi az indokolást Denk tanács­elnök — Léderer Ousztávné iák a kü­lönböző ha óságok előtt történt tizenhat esetbeli kihallgatásából táp'álkoiik. Lé deter Gusztávné 16 kihallgatásakor mindig mást és mást mondott. Szere­pét senki sem látta, annak kOzvelen szemlélő.e senki más nem volt, cssk a f rje. De a férj a tárgyaláson megta­gadta a vallomástételt. A törvényszék kéiöbb felsorolandó indokok mia t nem kényszeritette vallomástételre Léderert, vallomását fel sem olvas'a és ennek következtében azt fel sem használhatta. Mindössze tehát a vádló t beismerésére és tagadására volt a bíróság utalva, valamint nagy szorgalommal kellett el­biráni azokat a m*s oldalról jörő bi­zonyítékoka', amelyek a vádlott vsllo mását alátámasztották vagy cJfolák. Ezekből a leg|obb esetben с lyan lény­állás derüli ki, amelyet olyan tényekkel kellett alátámasztani, amelyek a józan ész próbáját is kiállják. Kodelka nem termésietes halállal mull ki, hanem idegen kéz okoata bt­I »lát. Tanuk vallomása és as iratok alap­ján megállap tja a biróság, hegy Ko­delka telve életkedvvel, a következő napra Is megcsinált programmal ment Lédererékhez, 70 millió olyan pénz volt nála, amtt rokonaitól és bmerősettői szedett össze, akiket tehát eltűnésével nem akart megkárosítani. Minden érté­ket o'yan helyen talállak meg, ahova azokat Léderer nem lette és nem is lehette. Holttestéi is ftldsrabolva a Duntban, kofferekben és Lédértrík padlásán találták meg. Lédererné min­dig azt vallotta, hogy Kodelka Feren­cet férje ötté meg. Léderer Ouaativ Demján előtt is beismerte, bogy ö ölte mej Kodelká'. A hidbrOságt ítélet is azt állapi'otla meg, bogy Lídeer Olte meg Kodelká', azután ugy ö, mini fele­sége feldarabolták a holttestet. Léde­rerné beismerte, hegy a gyűrűből ő szedte kl a köveket, hogy a 65 millió koronát ő adta át sogorának, 5 millió koronát pedig elköltött térjével. Kodelka Ferenc holmijait is 0 szedte Cssae, tőt a tnltfeat részeinek Daniba dobásánál is megjelent. L«dererék laká­sán a gyűrd köveit megtalálták. Léde­rer Sándor beismerte, hogy nála van Kodelka pénztárcája és azt meg is találták nála. Az orvosszakértők véleménye szerint ugy Léderer, mint a felesége épelmé­jüek, Vannak olyan műveletek, bogy a cselekmény súlyát mérlegelni tud ák. Ki van zárva tehát az az eset, hogy ludat anságból vállalták volna magukra az 0 у el. Bizonyítottnak veszt a tör­vényszék, hogy Kodelka Ferenc halálát erőszakos módon, bár nem egyenlő ténykedésül, de együttes közreműkö­déssel Léderer Gusztáv és Léderer Gusztáváé okozták Dajkamesébe va'ó naiv mesének deklarálja a törvényszék Léderer Gusztávnénsk szt s védekezé­sét, mintha Kodelka Ferencet valami­féle leszerelt tisztek öltik volna meg. Mese ez azért is, meri emberi ésszel el nem képzelhető, hogv ugy Léderer Gusztáv, miat Léderer Gusztávné na­pokon keresztül hallgattak volna eiröl az ügyről és legkéaöbb legalább Lé­derer Gusztáv halálra ítélésekor e'ő ne állottak volna ezzel. Léderer Gusztáv az ellene kozott Ítéletben meg Is nyu­godott, tehát azt ö maga is igazságos­nak találta, legkésőbb tehát ennél az ítéletnél elő kelleti volna állniok azzal, hogy nem is ők követték el a leltei, hanem ők csak bizonyos okokból ma­gukra vállalták azt, amit a leszertlt tisztek körettek el. Foglalkozni kiván a törvényszék azzal, hogy L'derer Ourztáv és Léde­rer Gusztávné közül melyiknek milyen szerepe volt az ügyben és hogyan ha­tározták el a tett végrehajtását. Léderer Guiz'ávaé Radocsay Jenő rendőrkapitány eött tőbbazör részle­tesen beismerte, hogy férjét több napin át rábeszélte a gyilkosságra és sat a btíameréséf a vizigá őbiró eött la a legnagyobb részben fentarfotta. Rtdo­cssy rendörkapi'ány és Osltus detektív vsllomáts szelni, s beismerést Léderer­né minden erőszak és kéoyster nétkűL aöt látható töredelemmel, megbánással la merte br. A királyi törvényszék csen az alapon bebizonyitottnak vette azt Is, hogy az ölés elkövetésére férjét szán­dékosan, előre megfotdotiun 6 beszélte rá. Ami a gyilkosság célját illeti, ens vonatkozólag a törvényszék bebizonyi­tottnak vettr, hogy a gyilkosság célja a 70 millió megszerzése volt, Lédererné nem föletobez. Az elnök a tárgyalás végén meg­kérdezte Léderernét, fölebbez-e, vagy pedig nyujt-e be kegyelmi kérvényt Lédererné azt válarzolta, hogy sem nem felebbez, sem kegyeimet nem kér. Lé­dererné ügyvédje azonban felebbezésl jelentett be. A Mária Terézia-szobor lerom­bolásával a tót nép még nem teljesítette kötelességét Prága, julius 8. Hodzsa Milán főid­mi reKsügyi miniszter a nyitramegyii Csácion tartott beszámolóján megem­lítette a pozsonyi lerombolt Mátia Te­rézia szebor Ogyét és kijelentette, bogy a szobor lerombolásával a tót nép mig nem teljesítette kötelességét. A Márta Terézia-szobor helyébe Stefanlk Milán tábornoknak, as egységes cseh állam egyik alkotójának kell s'obrot állttsni. Két nap alatt elkészül a Beniczky-vádirat. Budapestről jelentik: Györki Ive szociáldemokrata nemzetgyűlési képvi­selő mára interpellációt jegyzett bs M igazságflgyminszterhez a Beniczky Ödön ügyben benyújtandó vádirat ás e főtárgyalás sürgős kitűzise tárgyában. A parlament folyosóján a déli órákban elterjedt annak a híre, hogy Györki Imre elhalasztotta interpelldciólának el­mondását, sz igazslgfliyminisztenel való előzetes tárgyalás alapján Györki Imte ertöl a következő érdekes nyilat­kozatot lette: — Pesthy Pál igizságflfyminuzfer úrral tárgyaltam az interpelláció dol­gában és min'bogy as igazságügy­miniszter ur megígér e, bogy az ügyész­séget utastt/a a Beniczky elkni vádirat kit napon belüli átnyujtására, elállot­tsm interpellációm elmondásától. Kér­tem ss igazságügyminlszter urat, bogy intézkedek az iráni, hogy az ügyész­ség ne gördítsen akadályokat as dé, hogy Benkzkyt óvadék ellenében sza­badlábra helyezze a bíróság. A minisz­ter ur e kérdésben végleges válssst nem adott. A fötárpalás kitűzésére vonatkozólag a miniszter azt a kije­lentéit tette elő tem, bogy gondoskodni fog arról is, hogy a főárgyilás mielőbb kttűzesaék, ennek a gyors kitűzése azonban attól függ, hogy vájjon Be­niczky védői adnak-e be a vádirat el­len kifogásokai, vagy sem. Caeroyák Imre vlasiasxdMtt Amerikába. Bécsből jelen ik: Tudva­lévő, hogv Csernyák Imre volt száza­dos', a Károlyi forrada'on katonataná­csának elnökét azzal gyjnusi ják, hogy résztvett grtf Tisza István meggyilko­lásában és rz'rt a maeyar kormány az osztrák hí lóságoktól Csernyák kiada­tását kéne. Csernyák azonb n k szökött Amerikába és körülbelül ezelőtt nyolc hónappal visszatért, bogy kiszökteasj Laebne Magdi1. Bécsben nem is fedez­ték föl a szöktetés), Hamburgban azon­ban fel smerték őket ti mindkettőjüket visszavitték Bécsbe. Csernyák ezután hónapokig ült börtönben és a mul hó­napban került az ügye tárgyalásra. A vizsgálati fogságg.l kitöltöttnek vették büntetését, de éppen a magyar kor­mány k adatási kérelme miat', az oszt­rák ügyészség további fogvatartását indítványozta. Csernyákot azonban Öt­száz dollár kaució ellenében kienged­ték és Csernyák veszni hagyva az öt­száz dollárt, eddig még kid«*nfetlen módon visszaszökött Anrerikáfa. Az os ilrák hatóságok egyelőre tilko'ják a szökést

Next

/
Oldalképek
Tartalom