Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-05 / 40. szám

1925 jnlit» 5. DBLMAQYARORSZAG 3 esz'tndő múlva két száialík, két esz­tendő múlva pedig c|y isáialék stotno­dij mellett a kö!ciönt esetleg törölni lehet. Debrecenben is héttőn less rend­kiroii kttgyülés, amelynek egyetlen tárgya a ka to di kö'csön. •MMMMMMM Tizenhat uj fizetésképtelenség Kénytzeregyezséget A gadasági élet fokozódó válsága hétről-hétre mindnagrobb tömegű fize­tésképtelenségeket produkál. Kereske­dők, iparosok, akik a legmgyobb erő­fesziléssel küzdenek üzletmenetük fenn­tartásáért, a passzívák szaporodásával kénytelen kelletlenül fizetéikíp elensé­geket jelentenek be A szegedi törvényszék területén az elmúlt hét folyamán a kővetkező fize­tésképtelenségeket jelentették be: — Wetszfetler Mór Szeged, Borbély József Szeged, Téli Sándor kisgazda Mindszent, Mucsl János kisgazda, Mihály Imre kisgazdi, K skundorozsma, MUiallk István kisgazda, Paskez Mór kereskedő Makó, Szabó Zsigmond ke­reskedő Szeged, Fischer Deztő Sze­ged, Szlovák Mihály Szeged, Kása Sándor Szeged, Brada Dezső Szeged, Lelpnlk Testvérek Makó, Balázs József Szeged. Lévay Béla Szeged, Bacsó János Vásárhely. A szegedi törvényszék csődbírósága július 9-én tárgyalta a szegedi Bel­városi Bank ts a baitonyal Keramit­gyár csődagyit, ha a két fizetésképte­az elmúlt hét folyamán. kívánó kisgazdák. len vállalat addig nem kér kényszer­egyezséget. Mint érdekes jelenséget emiitjük mrg, hogy s fjtyton szaporodó uj kényszeregyezségi ügyeknek már csak okteberben lehet kttüzési határnapuk. Addig minden napja foglalt m keny­szeregyeztetést végző bíróságnak. A mult hét statisztikájában feltűnő szám­mal /eientkeznek a kisgazdák, akiknek fizetéskép'elensége szinte éitheteilen, ha a jó terméskilátásokat figyelembe vesz­szük. A fizetésképtelenséget bejelentő kisgazdák a fö'dbér eti Csszegek nagy­ságát hozzák fel összeomlásuk okául. Ezt kissé nehéz elképzelni, mivel a helyzet az, hogy a tavalyi terméssel és az idei rekordtermést ígérő kilátásokkal a földbérek éppen nem nagyok. Ezeket a kisgazda iizetéskép'elenségeket az egyeztető eljárásoknál nem veszik ko­molyan, mivel az a rézét alaku't ki, hogy a kisbérlő fizetésképtelensége csak átmeneti jelenség, amely a ked­vező terméssel más alakulatot vehet. Az útmenet azonban kétségtelenül lehet nagyon komoly is. Előkészítette a tanács a külföldi kölcsön ügyét. A főispán a^lanáci.kérelméie hétfőn délután négy érára hivta ösaze a tör­vényhatósági bizottság rendkívüli köz­gyűlését, amelynek tárgysorozatán há­rom pont szerepel: A külföldi kölcsön, a tanyai vasul éa valami lényegtelen sssbályrendelet-múdositás belügy minisz­teri jóváhagyásának kibirde ése. A kül­földi kölcsön és a tanyai vasul ügye között olyan szoros kapcsolat van, bogy es a kél pont tulajdonképen egy­nek számit A szervezeti szabii} rendelet értelmé­ben a közgyűlést megelőző nap déli tizenkét órájáig a közgyüés elé ter­jesztendő tanácsi javaslatoknak készen Kell lenniök. Mivel a rendkívüli köz­gyűlés napját vasárnap előzi meg, a tanács szombaton délelőtt készítette elő a tárgyorozatot. A külföldi kö ciönre vonaiaoaó javaslat némileg módoiult, amennyiben Rack Lipót pénzügyi ta­nácsnoa pontos számítások etedménye­ként megállapította, bogy a fiivehető kilcsia maximama hárommlüóhatszáz­ezer aranykorona, nem pedig négymil­lió. mint amennyit föl akart venni a polgármester. A kölcsön ugyanis cuk akkora lehet, amekkorát a váioi for­galmi és kereseti adójövedelmének t tele amortizál. Az alap az 1925, évi 1 adójöredelem, ami Szegeden tizenkét­mUlldrd poplrkoronának felel meg, te­hát ennek felivel, hatmilliárd papirko­rónával a város csak 3.600,000 arany­koronát amortizálhat husz iv alatt. A tanács ezért négymillió helyett csupán 3,600.000 aranykoronái kü földi köl­csön felvételét javasolja a rendkívüli közgyűlésnek. Javasolla ezenkívül, bogy állapítsa meg a közgyűlés a kölcsön felhaazná­lásának a módját is, mondja ki, hogy abból felipiti az alsótanyai kisvasutat a ftlbsiegből pedig bérházakat épít. A tanács |avaalatában a zenepalotáról alnesen szó, mert bizonytalan, hogy a kamatok és iUetékek levonása, vala­mint a vasú építés költségeinek levo­nása után marad-e annyi pénz a köl­csönből, amennyi elegendő lenne a zenepalota költségeinek fedezés fre, A tanáca javasla'a azonban nem zár|a ki, hogy a közgyűlés elvben elhatározza a zenepalota felépítését, még pedig ugy, bogy annak a többletnek a fedezésére, amely az épitési költségek és a köl­csön felhaaznáibató része között előáll, más, megfelelő alapot jelöl ki. Értesülésünk szerint a hétfői rendkí­vüli közgyűlésen konkrét indítvány for­májában napirendre kerül az a meg­oldás. röf, mi szívhatta ki az élet pirosát az arcából? TOdővész? Az orvos Ingyen oltást ád neki minden harmadik nap. — No gyerünk, Zuginé. Zuginénak azonban egy apró ember kapaszkodik a szoknyájába, aki megveti tömzsi lábacskáját a küszöbben és ordit, mint a sztvenszúrt malac. '— Mindjárt jön anyuka, egyetlenkém, - mondja engesztelőn Zugine és nyilván egyetlenke szoknyáját igyekszik kiszaba­dítani a kurta férfiú epertől ragadós ke­zéből. — Csö-önd, te bórembukkl — mordul rá az orvos, mire a bórembukk megdöb­ben és ijedtében elereszti a szounyat. Mire magához tér, már csak ketten va­gyunk a szobában. A bórembukk mély idegzetet vesz és még rémületesebb bő­gésbe kezd. Ez már nem a szeszély hangja, hanem az elhagyatottságé; ameg­csalatásé és a haragé. De hat nekem is van magamhoz való eszem. FtMvesism a Statisztikai Szemlét, hengert csinálok belő e és belefújok: — Tru-tu, tiu*tu, lu-tu-tu-tu-tu-tól A bóreiübutik Ismered szemével, szá­jával azt mond:a: — Még! Es én fújom a statisztikai trombüát ad­dig, mig a férfiú a stf.jáoi nem veszi a hüvelykujját. A békeszezfidésen ez a pe­csét Most már baráti diskurz -3ba lóg­hatunk. — Hogy hivnak? — Majlka. Ha azi mondta volna, hogy ö a So­mogyi és Bacsó egyik Ismeretlen gyilkosa, az SL : peu volna meg igy. — Hit én azt hilteni, Marika, hogy le kisfiú vagy. Mit szok'ál te enni, Marika, hogy ilyen szép erős bórembukk vagy? Erre azonban már nem felelt. Lehet nem értette a kérdést, az is lehet, hogy az ujját nem akarta kivenni a szájából, — a nőaön már bórembukk-korukban se le­het eligazodni. Az anyját kérdeztem aztán meg, mikor kijött: — Van már három esztendős a kis­lánya, ugy-e Zuginé? — Csak huszonhat hónapos, kérőm. — Eikes, upj e? — Az, a nagybéiU, a jó Isten se győzné szoptatni. Nézek az asszonyra, nézek az orvosra, Marikára nem nézek, mégis ő szólal meg: — Majika sopik, — gurul oda az any­jához és rángatja azt lefelé magához. — De Zugine, — kapom meg a csont­váz-asszony vállát —, hát csak nem szop­tatja ezt a huszonhat hónapos gyereket ? Maga, Igy, betegen, leromlottan ? A megszépitő madonna nosoly eltűnik. Nem meduza-arc fordulszembe velem,— a Kttresztrefesziteiinek az anyja nézhetett igy a Golgotán: — Hát mivel etessem, ha nem szopta­tom, mikor egy liter tejért ötezer koronát kérnek I Forduljon el tőlük a csillagos ég a haláluk órájái is! Nem mondta meg, hogy kiktől és én nem kérdeztem, csak néz'em Zuginé után, aki nem teljesítette a haza iránt való kö­telességét és nem jól szolgálja a tájvéde­lem eszméjét, mert csak egy S. arikával segilett hazánk néperejét ujiász&ini. — Ha megírnám — mondom az or­vosnak —, azt hinit^k, én találtam ki. — Ó dehogy — törölte meg az orvos a szemüvegét —, nagyon gyakori esel ez mostanában. Hódmezővásárhelyen beszüntetik a városi mozit. Izgalaaa közgyűlési vita a moziagy körül. Hódmezővásárhelyt tudósítónk jelenti: Évekkel ezelőtt Hódmezővásárhely vá­ros elhatározta, hogy moziengedélyét házlkezelés u'ján haszrosi j». A Fekete Sas-szálloda nagytermében berendezett mozgófényképszinház nagyszerű jöve­delmi forrásnak bizonyult. Hozzáértők szerir.t a mozi céljaira szolgáló szál­lodai nagyterem közbidonsági szem­pontból erősen kifogásolható ugyan, lépcsőfeljáratai oly szűkek és annyira nem megfelelő elhelyezésűek, hegy pá­nik esetén kevesen tudnának az epület­bői ép bőrrel kljatat, de miután a vá­rosnak m nden fillér bevételre szüksége van és más heyis'g nem áll rendel­kezésre, holmi közbiztonsági siempon­tok nen já szhatnak szerepet. Legfel­jebb aki félti a bőrét, maradjon ot hon és ne járjon moziba. A város nem is akarja a mozit vég­leg beszüntetni, csak a házikezeléssel akar felhagyni. Kitűnt ugyanis, hogy a városi tanács megbízó t tagja nem túl­ságosan ért a moziüzem veze éséhez, habár vagy 10 tagból álló rr.ozibizo'.t­ság ál!o t segítségére Szakava'ott mozi­d rek ort is választoltak Barczány Imre, a szegedi Belvárosi Mozi volt igazga­tója személyében. Mindezek e'lenére a napokban megtartott városi közgyűlé­sen kitűnt, hogy a városi mozinak több mint 100,000.000 knrona deficitje van. A mozibizottság Birczány igazgatót állítja be bűnbakul, viszont a közgyű­lésen oly ín kile'entések hangzottak el, hogy a törvényt» ósági bizottsági ta­gokból álló mozibizottság egyes tagjai részéről is történlek szabálytalanságok, amennyiben a bizottság tagjai a mozi­előadások ellenőrzése elmén rendelkezé­sűkre bocsdftott személyre szóló belépő­jegyekkel manipuláltak és az lospek­clós napidíjakon felül felvették az 5 arany kiróna fejenként I napidijai a mozlblzottsdgi Ülésen való megjelené­sükért Is. A közgyűlésen persze nagy irgalrat keltett a város közéletében is vezető szerepet játtzó mozibirottsági tagokat ért támadás. Az ügy tisztázá­sira a városi közgyűlés egy szakértő­bizottságot küldőt ki és ez fogja meg­állopit»ni a városi moti nagy deficit­jének igazi okát. Lédererné bünügyében avédelemaPrónay-tisztek szerepének tisztázását indítványozza. Befejezték a bizonyítási eljárást — Kedden tartják a pörbeszédeket. Budapest, julius 4. Srombatrn is zsuf,láíig megtelt a tárgyalóterem a Lédererne tárgyalására. Denk tanács­elnök féltízkor nyitja meg a tárgyalást. Az első tanú Demjdn Árpád disz­kertész. A 25 éves fiatalember tizenegy hónapja ül kémkedés gyanúja miatt a Margit körúti katonai fogházban. Azzal kezdi vallomásé', hogy sze­mélyesen nem ismeri Léderert, de há­rom hónapon keresztül mint szomszé dos cellatársak a kályhaellenzőn ke­resztül órákon át beszélgettek. Emléke­zete szerint január 8-án vagy 9-én hozták be Léderert, aki rögtön érint­kezést talált vele a vasellenzőn keresz­tül. Léderer ártatlannak mondotta ma­gát, weit nem ő, hanen a felesége lőtte le a hentest. — Szolgálatból jöttem haza — mondta a főhadnagy — Csépéről és Kodelka hentest fönt találtam a laká­somon. — Egyszerre csak pisztolylövésre riadtam fel, beszaladtam az ebédlőbe. A feleségem kezében még mindig olt füsölgöit a pisztoly, amellyel főbelőtte a sezlónon alvó Kodelkát. Később a beszélgetések során el­mondta cellatársának Léderer, hogy a felesége ópiummal kevert pálinkát adott be előzőleg Koáelkónak és állandóan unszolta öt, hogy most már tenni kell valamit ezzel az emberrel. Az emik: Emiitelt a főhadnagy valami pénzt? — Igen, — szóbakerült Kcdelka 60-70-100 milliója. Eleinte sohisem akarta beismerni, hogy a pénz miatt gyilko lak, később azonban beismerte, hogy KodMkától eirették a milliókat és megtartották a pénzt. — Későbbi beszélgetésünk során — mondja ezután a tanú —, Lédeter arról beszélt, hogy eredetileg az volt a szán­déka, amikor már Kodelka holtan, vé­rtsen feküdt a sezlónon, hogy a fele­ségével és önmagával is végezni fog. Lédererné védője a köve kező kér­déssel fordul a tanúhoz: — B.széll-e arról Léderer Gusztáv, hogy ma d meg fog zivarcdni az el­méje. hogy elmebetegséget fog szimu­lálni? — Igen, erről volt szó közöttünk — feleli a katonr. Az ügyé>z indítványozza a tanú meg­esketését, a védő ellenzi azt, mert Dem­ján kémkedés vádja miatt van letartóz­tatva, vallomása hihe:őcek nem fogad­ható el. A törvényszék megesketi Demjén Árpádot va'lomására. A következő tanú Eggert Ferenc né vasalónő, aki a Britanniában mosott, vasalt L(dererékre és később is dolgo­zott nekik. ElnOk: Tud-e arról, hogy Kodelka járt L'dererékhez ? — Igen, husszái itója volt a Prónay­zászlóaljnak. — Tud-e arról, hogy Kodelka aján­dékokkal kedveskedett Lédereréknek ? — Igen, különösen ünnepnapokon küld itt mindig hust nekik. Azután jelentékte'en tanuk kihallga­tása következet'. Kihallgaták Karikás Mihálynét, Vivát Máriát, Csókás Paulát, Kornsteh Fa kasnét és Domsa Lász­lónál. Kaudet Qusttáv fuvarcs vallomásá­ban arról bestéi, hogy nagyon furcsál­lotta, hogy jóbarátjs, Kcdelka nap-nap után hajnalig ottmarad az asszonynál. Napközben Kodelka állandóan álmos volt, de mindig azzal mentegetődzött, hogy az éjszaka megint Budán volt. Kodelka több alkalommal beszélt a jó haszonnal kecsegtető d >llárflzletiöl. Ko­delka mindig nagyon magasz alta Lé­deremét. Az einük: Ebből ön arra következtet, bogy viszonyuk volt egymássil? — igen, hogyne — válastolja a te­rem általános derültsége közben a tana. — Csomagot vitt ál andoin az asazony­nak és nap-nap áfán hajnali két-három óráig eldlskuráigaitak. Többszőr vártam az éjszakai órákban barátomat. Men­tegetődzve jött le mindig. Léderarné s-rógörwök között folytatja vallomását. Szünet alalt a közönség figyelme fo­kotoit mértékben fordul Lédererné felé. Egyszerre Lédererné megfordul, leül őrei küzé és sirni keid. Ettől kezdve az egész szüneten dt halkan sirdogdl. Lédererné feláll, hangja a sírástól fátyolozott, ugy hogy alig lehet érteni. — Bizonyítja a Prcnay-Jsziekkel való összeköttetést az is, — mondja — h'xjy uz egyik tiszt, oki nálunk volt u lakásunkon, egy fehér karton­lapét adott át, amelyen nem volt semmi egyéb, csak egy rápréseit monogram. Ezt a monogramos fehér lapot a Zug­lívetbe.i, vagy a Hűvösvölgyben kJleit volt»? ¿tadnis valakinek. A három Prónay-liezt közül az e>>*tkmár a cse­hekhez szd<9lt ki és jele .leg Pozsony­bun él. Az elnbk: Hogy kapta kézhez a ! cédulát? Lédererné: A zárkámon van egy kis ajtó, ahol az ételt adják be. Ez nem záródik egé zen jól, hanem rés van rajta és ezen a résen adták be a cé­dulát. Az elnök: Ki adta be a cédulát? Lédererné igy válaszol: — Ein őr. Szokolat ügyészségi alelnök: Egy őr meg van gyanúsítva, bogy levelezést közvetített a küiv lág ét a foglyok kő­zött. Ha Léderetné tudja ki volt ez az őr, kő elessége megnevezni Lédererné azt válaszolja, hogy nem láthatta, ki adja bs a leveleket, mert a rés olyan keskeny, hogy azon nem lehel kilátni, csak éppen a cédula fér be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom