Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)
1925-07-05 / 40. szám
1925 jnlit» 5. DBLMAQYARORSZAG 3 esz'tndő múlva két száialík, két esztendő múlva pedig c|y isáialék stotnodij mellett a kö!ciönt esetleg törölni lehet. Debrecenben is héttőn less rendkiroii kttgyülés, amelynek egyetlen tárgya a ka to di kö'csön. •MMMMMMM Tizenhat uj fizetésképtelenség Kénytzeregyezséget A gadasági élet fokozódó válsága hétről-hétre mindnagrobb tömegű fizetésképtelenségeket produkál. Kereskedők, iparosok, akik a legmgyobb erőfesziléssel küzdenek üzletmenetük fenntartásáért, a passzívák szaporodásával kénytelen kelletlenül fizetéikíp elenségeket jelentenek be A szegedi törvényszék területén az elmúlt hét folyamán a kővetkező fizetésképtelenségeket jelentették be: — Wetszfetler Mór Szeged, Borbély József Szeged, Téli Sándor kisgazda Mindszent, Mucsl János kisgazda, Mihály Imre kisgazdi, K skundorozsma, MUiallk István kisgazda, Paskez Mór kereskedő Makó, Szabó Zsigmond kereskedő Szeged, Fischer Deztő Szeged, Szlovák Mihály Szeged, Kása Sándor Szeged, Brada Dezső Szeged, Lelpnlk Testvérek Makó, Balázs József Szeged. Lévay Béla Szeged, Bacsó János Vásárhely. A szegedi törvényszék csődbírósága július 9-én tárgyalta a szegedi Belvárosi Bank ts a baitonyal Keramitgyár csődagyit, ha a két fizetésképteaz elmúlt hét folyamán. kívánó kisgazdák. len vállalat addig nem kér kényszeregyezséget. Mint érdekes jelenséget emiitjük mrg, hogy s fjtyton szaporodó uj kényszeregyezségi ügyeknek már csak okteberben lehet kttüzési határnapuk. Addig minden napja foglalt m kenyszeregyeztetést végző bíróságnak. A mult hét statisztikájában feltűnő számmal /eientkeznek a kisgazdák, akiknek fizetéskép'elensége szinte éitheteilen, ha a jó terméskilátásokat figyelembe veszszük. A fizetésképtelenséget bejelentő kisgazdák a fö'dbér eti Csszegek nagyságát hozzák fel összeomlásuk okául. Ezt kissé nehéz elképzelni, mivel a helyzet az, hogy a tavalyi terméssel és az idei rekordtermést ígérő kilátásokkal a földbérek éppen nem nagyok. Ezeket a kisgazda iizetéskép'elenségeket az egyeztető eljárásoknál nem veszik komolyan, mivel az a rézét alaku't ki, hogy a kisbérlő fizetésképtelensége csak átmeneti jelenség, amely a kedvező terméssel más alakulatot vehet. Az útmenet azonban kétségtelenül lehet nagyon komoly is. Előkészítette a tanács a külföldi kölcsön ügyét. A főispán a^lanáci.kérelméie hétfőn délután négy érára hivta ösaze a törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlését, amelynek tárgysorozatán három pont szerepel: A külföldi kölcsön, a tanyai vasul éa valami lényegtelen sssbályrendelet-múdositás belügy miniszteri jóváhagyásának kibirde ése. A külföldi kölcsön és a tanyai vasul ügye között olyan szoros kapcsolat van, bogy es a kél pont tulajdonképen egynek számit A szervezeti szabii} rendelet értelmében a közgyűlést megelőző nap déli tizenkét órájáig a közgyüés elé terjesztendő tanácsi javaslatoknak készen Kell lenniök. Mivel a rendkívüli közgyűlés napját vasárnap előzi meg, a tanács szombaton délelőtt készítette elő a tárgyorozatot. A külföldi kö ciönre vonaiaoaó javaslat némileg módoiult, amennyiben Rack Lipót pénzügyi tanácsnoa pontos számítások etedményeként megállapította, bogy a fiivehető kilcsia maximama hárommlüóhatszázezer aranykorona, nem pedig négymillió. mint amennyit föl akart venni a polgármester. A kölcsön ugyanis cuk akkora lehet, amekkorát a váioi forgalmi és kereseti adójövedelmének t tele amortizál. Az alap az 1925, évi 1 adójöredelem, ami Szegeden tizenkétmUlldrd poplrkoronának felel meg, tehát ennek felivel, hatmilliárd papirkorónával a város csak 3.600,000 aranykoronát amortizálhat husz iv alatt. A tanács ezért négymillió helyett csupán 3,600.000 aranykoronái kü földi kölcsön felvételét javasolja a rendkívüli közgyűlésnek. Javasolla ezenkívül, bogy állapítsa meg a közgyűlés a kölcsön felhaaználásának a módját is, mondja ki, hogy abból felipiti az alsótanyai kisvasutat a ftlbsiegből pedig bérházakat épít. A tanács |avaalatában a zenepalotáról alnesen szó, mert bizonytalan, hogy a kamatok és iUetékek levonása, valamint a vasú építés költségeinek levonása után marad-e annyi pénz a kölcsönből, amennyi elegendő lenne a zenepalota költségeinek fedezés fre, A tanáca javasla'a azonban nem zár|a ki, hogy a közgyűlés elvben elhatározza a zenepalota felépítését, még pedig ugy, bogy annak a többletnek a fedezésére, amely az épitési költségek és a kölcsön felhaaznáibató része között előáll, más, megfelelő alapot jelöl ki. Értesülésünk szerint a hétfői rendkívüli közgyűlésen konkrét indítvány formájában napirendre kerül az a megoldás. röf, mi szívhatta ki az élet pirosát az arcából? TOdővész? Az orvos Ingyen oltást ád neki minden harmadik nap. — No gyerünk, Zuginé. Zuginénak azonban egy apró ember kapaszkodik a szoknyájába, aki megveti tömzsi lábacskáját a küszöbben és ordit, mint a sztvenszúrt malac. '— Mindjárt jön anyuka, egyetlenkém, - mondja engesztelőn Zugine és nyilván egyetlenke szoknyáját igyekszik kiszabadítani a kurta férfiú epertől ragadós kezéből. — Csö-önd, te bórembukkl — mordul rá az orvos, mire a bórembukk megdöbben és ijedtében elereszti a szounyat. Mire magához tér, már csak ketten vagyunk a szobában. A bórembukk mély idegzetet vesz és még rémületesebb bőgésbe kezd. Ez már nem a szeszély hangja, hanem az elhagyatottságé; amegcsalatásé és a haragé. De hat nekem is van magamhoz való eszem. FtMvesism a Statisztikai Szemlét, hengert csinálok belő e és belefújok: — Tru-tu, tiu*tu, lu-tu-tu-tu-tu-tól A bóreiübutik Ismered szemével, szájával azt mond:a: — Még! Es én fújom a statisztikai trombüát addig, mig a férfiú a stf.jáoi nem veszi a hüvelykujját. A békeszezfidésen ez a pecsét Most már baráti diskurz -3ba lóghatunk. — Hogy hivnak? — Majlka. Ha azi mondta volna, hogy ö a Somogyi és Bacsó egyik Ismeretlen gyilkosa, az SL : peu volna meg igy. — Hit én azt hilteni, Marika, hogy le kisfiú vagy. Mit szok'ál te enni, Marika, hogy ilyen szép erős bórembukk vagy? Erre azonban már nem felelt. Lehet nem értette a kérdést, az is lehet, hogy az ujját nem akarta kivenni a szájából, — a nőaön már bórembukk-korukban se lehet eligazodni. Az anyját kérdeztem aztán meg, mikor kijött: — Van már három esztendős a kislánya, ugy-e Zuginé? — Csak huszonhat hónapos, kérőm. — Eikes, upj e? — Az, a nagybéiU, a jó Isten se győzné szoptatni. Nézek az asszonyra, nézek az orvosra, Marikára nem nézek, mégis ő szólal meg: — Majika sopik, — gurul oda az anyjához és rángatja azt lefelé magához. — De Zugine, — kapom meg a csontváz-asszony vállát —, hát csak nem szoptatja ezt a huszonhat hónapos gyereket ? Maga, Igy, betegen, leromlottan ? A megszépitő madonna nosoly eltűnik. Nem meduza-arc fordulszembe velem,— a Kttresztrefesziteiinek az anyja nézhetett igy a Golgotán: — Hát mivel etessem, ha nem szoptatom, mikor egy liter tejért ötezer koronát kérnek I Forduljon el tőlük a csillagos ég a haláluk órájái is! Nem mondta meg, hogy kiktől és én nem kérdeztem, csak néz'em Zuginé után, aki nem teljesítette a haza iránt való kötelességét és nem jól szolgálja a tájvédelem eszméjét, mert csak egy S. arikával segilett hazánk néperejét ujiász&ini. — Ha megírnám — mondom az orvosnak —, azt hinit^k, én találtam ki. — Ó dehogy — törölte meg az orvos a szemüvegét —, nagyon gyakori esel ez mostanában. Hódmezővásárhelyen beszüntetik a városi mozit. Izgalaaa közgyűlési vita a moziagy körül. Hódmezővásárhelyt tudósítónk jelenti: Évekkel ezelőtt Hódmezővásárhely város elhatározta, hogy moziengedélyét házlkezelés u'ján haszrosi j». A Fekete Sas-szálloda nagytermében berendezett mozgófényképszinház nagyszerű jövedelmi forrásnak bizonyult. Hozzáértők szerir.t a mozi céljaira szolgáló szállodai nagyterem közbidonsági szempontból erősen kifogásolható ugyan, lépcsőfeljáratai oly szűkek és annyira nem megfelelő elhelyezésűek, hegy pánik esetén kevesen tudnának az epületbői ép bőrrel kljatat, de miután a városnak m nden fillér bevételre szüksége van és más heyis'g nem áll rendelkezésre, holmi közbiztonsági siempontok nen já szhatnak szerepet. Legfeljebb aki félti a bőrét, maradjon ot hon és ne járjon moziba. A város nem is akarja a mozit végleg beszüntetni, csak a házikezeléssel akar felhagyni. Kitűnt ugyanis, hogy a városi tanács megbízó t tagja nem túlságosan ért a moziüzem veze éséhez, habár vagy 10 tagból álló rr.ozibizo'.tság ál!o t segítségére Szakava'ott mozid rek ort is választoltak Barczány Imre, a szegedi Belvárosi Mozi volt igazgatója személyében. Mindezek e'lenére a napokban megtartott városi közgyűlésen kitűnt, hogy a városi mozinak több mint 100,000.000 knrona deficitje van. A mozibizottság Birczány igazgatót állítja be bűnbakul, viszont a közgyűlésen oly ín kile'entések hangzottak el, hogy a törvényt» ósági bizottsági tagokból álló mozibizottság egyes tagjai részéről is történlek szabálytalanságok, amennyiben a bizottság tagjai a mozielőadások ellenőrzése elmén rendelkezésűkre bocsdftott személyre szóló belépőjegyekkel manipuláltak és az lospekclós napidíjakon felül felvették az 5 arany kiróna fejenként I napidijai a mozlblzottsdgi Ülésen való megjelenésükért Is. A közgyűlésen persze nagy irgalrat keltett a város közéletében is vezető szerepet játtzó mozibirottsági tagokat ért támadás. Az ügy tisztázásira a városi közgyűlés egy szakértőbizottságot küldőt ki és ez fogja megállopit»ni a városi moti nagy deficitjének igazi okát. Lédererné bünügyében avédelemaPrónay-tisztek szerepének tisztázását indítványozza. Befejezték a bizonyítási eljárást — Kedden tartják a pörbeszédeket. Budapest, julius 4. Srombatrn is zsuf,láíig megtelt a tárgyalóterem a Lédererne tárgyalására. Denk tanácselnök féltízkor nyitja meg a tárgyalást. Az első tanú Demjdn Árpád diszkertész. A 25 éves fiatalember tizenegy hónapja ül kémkedés gyanúja miatt a Margit körúti katonai fogházban. Azzal kezdi vallomásé', hogy személyesen nem ismeri Léderert, de három hónapon keresztül mint szomszé dos cellatársak a kályhaellenzőn keresztül órákon át beszélgettek. Emlékezete szerint január 8-án vagy 9-én hozták be Léderert, aki rögtön érintkezést talált vele a vasellenzőn keresztül. Léderer ártatlannak mondotta magát, weit nem ő, hanen a felesége lőtte le a hentest. — Szolgálatból jöttem haza — mondta a főhadnagy — Csépéről és Kodelka hentest fönt találtam a lakásomon. — Egyszerre csak pisztolylövésre riadtam fel, beszaladtam az ebédlőbe. A feleségem kezében még mindig olt füsölgöit a pisztoly, amellyel főbelőtte a sezlónon alvó Kodelkát. Később a beszélgetések során elmondta cellatársának Léderer, hogy a felesége ópiummal kevert pálinkát adott be előzőleg Koáelkónak és állandóan unszolta öt, hogy most már tenni kell valamit ezzel az emberrel. Az emik: Emiitelt a főhadnagy valami pénzt? — Igen, — szóbakerült Kcdelka 60-70-100 milliója. Eleinte sohisem akarta beismerni, hogy a pénz miatt gyilko lak, később azonban beismerte, hogy KodMkától eirették a milliókat és megtartották a pénzt. — Későbbi beszélgetésünk során — mondja ezután a tanú —, Lédeter arról beszélt, hogy eredetileg az volt a szándéka, amikor már Kodelka holtan, vértsen feküdt a sezlónon, hogy a feleségével és önmagával is végezni fog. Lédererné védője a köve kező kérdéssel fordul a tanúhoz: — B.széll-e arról Léderer Gusztáv, hogy ma d meg fog zivarcdni az elméje. hogy elmebetegséget fog szimulálni? — Igen, erről volt szó közöttünk — feleli a katonr. Az ügyé>z indítványozza a tanú megesketését, a védő ellenzi azt, mert Demján kémkedés vádja miatt van letartóztatva, vallomása hihe:őcek nem fogadható el. A törvényszék megesketi Demjén Árpádot va'lomására. A következő tanú Eggert Ferenc né vasalónő, aki a Britanniában mosott, vasalt L(dererékre és később is dolgozott nekik. ElnOk: Tud-e arról, hogy Kodelka járt L'dererékhez ? — Igen, husszái itója volt a Prónayzászlóaljnak. — Tud-e arról, hogy Kodelka ajándékokkal kedveskedett Lédereréknek ? — Igen, különösen ünnepnapokon küld itt mindig hust nekik. Azután jelentékte'en tanuk kihallgatása következet'. Kihallgaták Karikás Mihálynét, Vivát Máriát, Csókás Paulát, Kornsteh Fa kasnét és Domsa Lászlónál. Kaudet Qusttáv fuvarcs vallomásában arról bestéi, hogy nagyon furcsállotta, hogy jóbarátjs, Kcdelka nap-nap után hajnalig ottmarad az asszonynál. Napközben Kodelka állandóan álmos volt, de mindig azzal mentegetődzött, hogy az éjszaka megint Budán volt. Kodelka több alkalommal beszélt a jó haszonnal kecsegtető d >llárflzletiöl. Kodelka mindig nagyon magasz alta Léderemét. Az einük: Ebből ön arra következtet, bogy viszonyuk volt egymássil? — igen, hogyne — válastolja a terem általános derültsége közben a tana. — Csomagot vitt ál andoin az asazonynak és nap-nap áfán hajnali két-három óráig eldlskuráigaitak. Többszőr vártam az éjszakai órákban barátomat. Mentegetődzve jött le mindig. Léderarné s-rógörwök között folytatja vallomását. Szünet alalt a közönség figyelme fokotoit mértékben fordul Lédererné felé. Egyszerre Lédererné megfordul, leül őrei küzé és sirni keid. Ettől kezdve az egész szüneten dt halkan sirdogdl. Lédererné feláll, hangja a sírástól fátyolozott, ugy hogy alig lehet érteni. — Bizonyítja a Prcnay-Jsziekkel való összeköttetést az is, — mondja — h'xjy uz egyik tiszt, oki nálunk volt u lakásunkon, egy fehér kartonlapét adott át, amelyen nem volt semmi egyéb, csak egy rápréseit monogram. Ezt a monogramos fehér lapot a Zuglívetbe.i, vagy a Hűvösvölgyben kJleit volt»? ¿tadnis valakinek. A három Prónay-liezt közül az e>>*tkmár a csehekhez szd<9lt ki és jele .leg Pozsonybun él. Az elnbk: Hogy kapta kézhez a ! cédulát? Lédererné: A zárkámon van egy kis ajtó, ahol az ételt adják be. Ez nem záródik egé zen jól, hanem rés van rajta és ezen a résen adták be a cédulát. Az elnök: Ki adta be a cédulát? Lédererné igy válaszol: — Ein őr. Szokolat ügyészségi alelnök: Egy őr meg van gyanúsítva, bogy levelezést közvetített a küiv lág ét a foglyok kőzött. Ha Léderetné tudja ki volt ez az őr, kő elessége megnevezni Lédererné azt válaszolja, hogy nem láthatta, ki adja bs a leveleket, mert a rés olyan keskeny, hogy azon nem lehel kilátni, csak éppen a cédula fér be.