Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-02 / 37. szám

Ara 2000 korona. DÉIMAGYARORSZAG BierSeiitóaé«: Deák Pereec-u. 2. Ttlefon 13-31 Kiadóhivatal, kSIcatakSnyvtár tt )e*y iroda: Dufoaica-Mr II. Telelni SOS. Nyomda PetAtl Sándor-«u«ánil I. »iám. Teletonaiám IS 34. Szeged, 1925 julius 2, CSÜTÖRTÖK ElOliieteti árak: K*y hónapra helyben 40.00U kor, A dapeiten t* vidéken 4ÍXO) kor. Egye» min ára httkOinap MOŰ kor vatár- *» Bnnepnap 3Wiu korona. I. tvlolyam 3T iiáoT Ütés, ököl és erőszak. Ülés, ököl és etőszak nélkül nincs életi Eit a mcndslot nem duhaj kccsmai verekedés elölt kurjantotta ei egy bessesselt alsóvárosi suhanc, akt kgOjebb négy elemit végsett • akinek minden lulturkipc ola's abból áll, hogy vasámaponkint elmegy tánco'nl, inni, esetleg — bicskáin). A társas ál ami élet számára alaptörvény gyanánt olyan ember süvítette ezt a mondatot a levegőbe, aki hírlapírónak, söt Írónak nevezi magát, aki bivatottságot érez magábin mások irányításán s akinek irány iló ff un kissigát, akirmilyen kis körre terjed is kl, tűi és elnézi a kormányhatalom. Neh:gy féreértessűnk. Természetesen a legszélesebbkor szólásszabadSágnak vagyuok a hívei, amelyet biztositandónak tartunk nindenkl, tehát s jobboldali polllIkusok, söt a jobboldali demagógok számára is. A szabadság azonban nem egyértelmfl azzal, hogy ne mindenki legyen kénytelen viselni a következményét annak, amit Ír, vagy mond. Kádár úrékat, ma még, ffi

látszik, fel nem deritbeö okok tt, elmulasztjs a kormányhatalom érdemlik szerint kezelni. Innen vin, hogy hangjuk úgyszólván semmivel sem távolodott el s propagandának attól a stilusá ól, amelyet köavet'enfll a kommunizmus bukása u án Haller István és vezéikara honosított meg. Erljflk, ha ennek a hangnak a használatára szabadságuk volt ezeknek az urakaisk olyan időkben, amikor Héjjas Iván volt a titkos nemzeti Ideál. De mért nem követi ma sem nyomon bűnvádi eljárás minden ilyen felszólalásukat? Mért van lehetőségük a fajvédőknek a szólásszabadsággal való Visszaélésre, mikor liberális és demokra'a politikusok állandóan korlátoz a'nak szólásszabadságukban? Nem vagyunk hvatottak, meg képtelenek is vagynnk t*, hogy földerítsük a politikai színjáték bármely szembeötlő titkát. Ahogy mondani szokták, majd elvégzi a történelem. Ami ugyan sovány vigasz, meri ettől nem lesz olcsóbb te a kenyér, se a ruha, se a fa és továbbra is tudatlanságban marad ez s nemzedék afelől, hogy mért kell s társadalmi békességre mint olyan igéteiföldjére sóvárognia, amelyre rá neu tehei a Ubá». Mégis rá kellett mulatnunk arra, hogy Kádár Lehelék izgatásában ma mir nem az izga'ás ténye, hanem as s negatívum a fontos, hogy az izgatást legalább Is nem minden esetben követi az ügyészi vádemelis. Pedig a társadalmi rendnek ezeket s konok ellenségeit csak azzal lehe ne észretériteni, ha a biróság kezére adnák őket mindannyiszor, valahányszor as öklöt és az erőszakot, a tartós snarchiának alappillérei*, hirde ik evangélium gyanán*. Az érem másik oldala már sokkal vigasztalóbban mutat Az ellenforradalmat mindössze 7—8 hónap 'választotta el s háborútól. A lelkek akkori elernyedtiége, a gondolkodásnak a harc térről hozott mételye mellett természetesen tapsra és köveésre talált az fitéa és erőszak igéje. A viszonylagos civilizációban eltöltött hét év kezdi azouban visszatörni a lelkeket a kulturélet alapformáihoz, amelyek ugyan a háború elölt is még csak kialakulóban voltak, de amelyek a fejlettség akkori, vagar mostani állapota mellett is legkevésbé tűrik meg épp az eröszakot és öklöt. A tömegek felszabadultak a gyűlölködés politikájának hipnózisa alól. Ma már leglöjebb százak hallgatják meg Kádárékat s ennyien aincsenek, akik hallgatnak rájuk. H:ngjuk többé nem kelti az oroszlán üvöltésének fé etmetes hálását. Izgatási kiséileteik megelőzése csak ízért lenni szűktéges, mert minek tűrni továbtra is szl a látszatot, hogy ebben az országban a ku tu átlansagér', az anarchiáért, a gyűlölködés izellemének állandósi ásaért léteim'tes oroszlánok hadakoinak, mikor az egész olyan ismert ellenit es teraésze'ü élőlények szánalmis erfllködés-, akik oroszlántőrbe bú nak azért, hogy megijedjenek tőlük és féljék őket. LVLmTJT-U I "I 'I A klotürt alkalmazzák a választójogi „emigrációs" 62. szakasszal szemben is. (Budapesti tudósítónk telefon Jelentése.) A nemzetgyűlés ma tárgyalta az az »emigrációs* 62. szakaszt, de befejezésig cem ju'oltak el. A holnapi napon folytatni fogják a szakasz tárgyalását, de olyan hirek hallatszanak, hogy az emigrációs szakaszt nem várt módon fogják letárgyalni. Értesülésünk szerint ugyanis Halász Móric azt az indítványt fog|a tenni, hogy a v.tát a k'olűrszakasz alapját fejezzék be. Informátorunk szerint Halász már közölte is a miniszterelnök^elycilessel, hogy ezt az indítványt be fogja nyújtani. Az egységei párt tehát holnap újból alkalmazni fogja a klotűr», még pedig a kormány tudtával. Jt kisgazdák külön pártot alakitanakv do továbbra ia támogatják Bothlont. (Budapesti tudósítónk telefoo/eleniése.) Az egységes pátt kisgazda csoportjában újból' nagy elégedetlenség mutatkozik. A kisgazdák ugyanis nirctenek megelégedve azzal, hogy közűlök csak Neubauer Ferencet nehezék ki államtitkámak, hanem a népjóléti és a belügyminisztériumban Is óhajtottak és vartek egy-egy államtitkári kinevezést. Ae elégedetlenségek, egy másik oka az, bogy ök ragaszkodtak ahhoz, hogy azokon s helyeken, ahol ryilt szavazás lesz, kötelezzék a választókat arra, hogy mindegyikük leszavazzon. Ezen álláspontjukat a javaslat tárgyalása folyamán sem idák fel ésnagion fájlalták, hogy az egységes pátt mégsem szavazott a .kötelezhetőség- mellett, miáltal a kisgazda ctoport kudarcot vallott. Több izben volt mir igtn ellenszenves a a hangulat a kisgazda-csoportban a kormány ellen, de most ismét nagyon hevesen mutatkozik az elégedeHeniég. Eddga uját gyűléseiken uralkodó bangu'atnak nem voltak konkrét következményei, most azonban a karcagi újság azt írj», hogy a kisgazdák kiválnak az egységes pártból és GaálQaszton elniklete alatt önálló pártot fognak alakdani, de azért ellenzékbe nem mennek. Egyes hirek szerint ez s pártalakilás csaknem befejezett dolog, ciak még azt várják, hogy Bethlen felgyógjuijon, mert végleges lépéiű* előtt még vele is tárgyalni akarnak. Ertesülé űnk szerint u ese ben, ha a pártalakítás lényeg megtöriénik, s kisgazdák azért továobrals támoga'nl fogják Betblei'. A budapesti főpolgármester-választás. (Budapesti tudósttónk telefonjelentése ) Munkatátsunknak ma alkalma volt te izélni Vais József helyettes miniszterelnökkel, iki a főpolgármester-választás ügyében kijelentette, hogy nem igaz ír, hogy ebben ss ügyben tárgyalások voltsk, vagy hogy a kormányzónak ilyen tárgyú jelentés senl volna. Tény ar, bogy erről az ügytől holnap fognak tárgyalni. Más fonásból viszont ugy értesültünk, hogy befejezett dolognak tekinthető az, nogy a főpolgármesteri helyre elsősorban Rtpka Ferencet fogják jelő ni, míg Huszár jelö 'sét végleg elejtették. Informátorunk szerint a Ripkaés a Wollf párt kQzött közeledés történt olyan irányban, hogyha Wolffék e fogadják Rpkát, akkor Sipóez is megmarad polgármesternek. Egyébként a tárgyalások csütörtökön megindulnak és legkésőbb a pénteki minisztertanács azekat be is fejezi és a tárgyalásokról jelentést tesz a kormányzónak. Nagy Vinoa mandátumának birSUU. (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) A nemzetgyűlés biráló bizottsága holnap tárgyalja Ncgy Vince mandátumának ügyét. Holnapután kerül a sor Bárány Sándor nagjatádí mandátumának tárgyalására. Az egész ellenzék s bírálóbizottság ezen két ülése elé igen érdeklődéssel néz. A rifkabilok a francia harcvonalat áttörték. Fez, julius 1. A harcvonal egyes pontjain továbbra is folyik a rifkabilok egyes osztagainak oehatolása. As ellenség élénk támadó tevékenységet fejt ki afrancia középen és s keleti szakaszokban. A takarékossági bizottság az egyetemek fenntartása mellett foglalt állást. (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) Néhány hét elölt országos kor s ernációt keltett az a vélelcufli kiszivárgott hír, hogy s takarékossági bizottság két vidéki egyeteme«, a szegedit és s pécsit B-lisiára helyezte. A kultuszminiszter akkor ugy nyilatkozott, bogy as egyetemek megszűntetésének hóhérmunkájára semmi körülmények között sem vállalkozik. Azóta a kérdés lekerült a napirendről, nem igen esett szó róla a nyilvánosság elölt, mig végre mcst a takarékossági bizottság meghozta döntését, amely minden tekinte.ben megnyugtathatja azokat, k^k az egyetemei' megszületése ellen foglaltak állást. A (élhiva alcs jelentés szerint az országps tr karékosiági bizodság junius 27-én taro;t ülésen újból foglalkozott az egyetemek kérdésével. BU»merően méltányolta azokat az énekei amelyeket a bizottsági tagok többsége felhozott az egyetemek fenntartása érdekében. A bizottság többsége tekfnh tel arra, bogy az egyetemek már mflkfdnek, azoknak megszüntetése ára. kényen sértene számos krűturérdeket és számos tudományos kapcsolatot érit bei ne. Hosszú és beható vita után a *égy egyetem változatlanul való fönntartása mellett foglalt állást. Az ülésen ugysnis az a többségi vélemény alakult ki, bogy a közgazdasági helyzet fs az állam gazdasági viszonyainak jebb reményre jogosító kedvező alakulása, idővel föliétknül megteremti azt a lehetőségei, amely biztosítja at egyetemek régi színvonalának megtartását. Márki Sándor 1853-1925. Ő zinte megilietődéstel vesszők és jelentjük a hírét dr. Márki Sindor ha. iáiénak, amely távol e városléi hová Isten élete utolsó éveinek kenyerét latette, gyermekei és unokái ksrjei kört borította fekete leplét a nagy magyer történetíróra. Elirulása ejy hosszú betegségből való láb-dozás után ha neaa meglepően is, mégis fijdslmss váratlansággal jött s nerciak a szegedi egyetemet boritfs gyászba, amelynek országra világló fényessége volt, hanem a tudományos körökön tul is » su'yos veszteség érzését ébreszti mindenkiben, ski szeret lapozni e boidogtaian ország történetében, aatelynek sok nagy historikusa vol', de azok között talán egy se olyan, akiben olyan szerencsésen egyesűit volna a tudós a költővé», mint Marki Sándorben. A Bacb-kor.uk kezdetén szüléiéit, amikor még a mártírok vérének párája ködlött síü öfOJdlén, a békési rónán és smikor lelkét visszaadja teremtőjét)*, atra tlbi nubes Hungarta lumen odraitt. A lét zordon korszak közt, amely bölcsőjét ringatta és koporióját megáctoljs, csudálatosan harmonikus pályája s csillagokra iveUik í elkápráztatja a szemlélőt nem annyira ktUső sikereivel, mint inkább egy kire tes élet páratlan termékenységével és termékeny 110 erejével. Mert hs mindent elért is, amit a mostoha magyar löldön egy igazi tudós elérhet, ski nem az üres kalász gőgjével jár embertársai között, igazi dicsősége mégis az a száz kötetet megkOzdiö könyvtár és az az ezret meghaladó cikk, amely nevét visel e fél századon át és amelyek néhánya nevét meg fogja őrizni mindaddig, mig falunknak történelme lesz. Minden sor írásának magyar volt a témája és magyar volt a lelke és nem volt magyar történetíró, aki annyi poziliv történe:] tudást annyi irói készséggel tudott volna a legszélesebb rétegek közkincsévé tenni. Mindig szuverén ura vot tárgyának, de a tudós mindig meg tudott szólalni az Író hangján, ha célja azt kivánta s mivel célja ai vol1. bogy nemzetérek tanitó mestere legyen, a tudós sokszor átengedte a szót a közr vette a meghatott, a megihVe'ett poétának és a festőnek, akinek szaval pompázó színek és lendületes vonalak. Márki Sándor, noha objektivitására t elfogul ság árnyat nem vetett; • t történe irts legnagyobb lírikusa volt, aki ugyanakkor, mikor a legteljesebb lölkészüliséggel vágott uj utakat a magyar hisiónairáaban, írásművészei*vei nagyobb tömegeket tudott ma* hódítani a töriénetirodalomaak, bármeyik kortársa s talán ebbel legnagyobb érdeme. Amilyen nagy volt tnrtrtenak éa stilistának, olyan kivételes vok embernek, tiszta lelkű és tiszta áletfl. Jóságos és kedves, szerény és ríHhnlH, aki gyűlöletet se nem hintetett, se nem ismert, még s gyűlölködés legkeserűbb . a (i..|.„jíl -. _ - evetoen sem. A gyászotok nagy wm^ akik ravatalát lehajtott tejjel ott vannak a magyar történetem legdicsőségesebb sb^d: Hottós Mátyás király, akiről nagy dtozmOvet irt, amelyet nem vehelstt e) tőlünk as oláh. mint Fadrusz remekét; ott vak k fajritfilr n. akinek három hfolrv éle' rajta az evangelium erejével követeli visiza a cseh rabiétól a kassai krip'át ,* és ott van komor árnya Dózsa Györgynek is, a kuruckirálynak, akinek Márki Sándor szolgáltatolt először igazságot a magyar történelemben, még fiatal történeti'ó korában. Ö.eg ember volt már Márki Sándor, mikor sajtó alá rer.d«zte e könyv második kiadásá', amely megalapozta gében, akik körülállják,