Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-09 / 43. szám

1926 iuliua 9. DELMAQYARORSZAO 8 Szakái Iszáritó. írja: Juhász Gyula. Himmi-hummi. A cimkórsdgról sokat beszéltek réges­régen, amikor még dúlt ez a kórság Pannónia földjén. Most olvasom, hogy egy püspök tiszteletbeli főtanfelügyelő­nek nevezett ki egy urat Hiába, nagy dolog a demokrácia és a leépítéssé kutya. Ha sokáig Igy szanálnak bennünket, egy kis szanatórium lesz az egész orsrág. • A múltkor tévedésből köszöntem egy u>nak. 0 Is későn vette észre a téve­dést és visszaköszönt előbb Láttam az arcán, hogy nagyon dühös, olyan dühös, mint az a zsugori, aki tévedésből többet adott ki egy garassal. A szerencsétlen. * Kuna P. András és a többi Kunák mind derék, jó ember, becsületes ember, hazafias ember, csak éppen hogy nem való a kezébe a kés, amellyel a magyar jövő hajtásait nyesegeti és vogdosgatja. • A napokban apácdkat láttam, amint autón robogtak. Szent Vince leányai autón. — mégis csak igaza volt annak a Galileo Galileinek. « A talián Papini Krisztu -könyvéről áradozó cikkek-t olvasok a magyar lapokban. Egy nagyon öreg és nagyon konstruktív kritikus megállapítja mégis, hogy — kommunista szellem lengi át a könyvet. Ugyan mit mondana ez az öreg konstruktív Krisztusra, ha ma élne? • Egy hangulatos kurzusriportban olvas­tam a múltkor egy nagy ünnepség le­írását. A jóhiszemű riporter elmondotta, hogy a királyi palota mögött milyen gyönyörűen vereslett az alkonyati ég bíbora. Ez a jóhiszemű riporter bizo­nyosan Veresmartynak irja a Zalán futása költőjét. Mert ami veres, az veres, O, ha már iszik, hát veres bort iszik! m Hatvany nem érti Adynak mély so­rát: Add nekem azt a holt hitet... Pedig nagyon is érthető. A hit csele­kedjek nélkül holt: tanítja a katekiz­mus. Erre gondolt Ady, aki magyar hitről beszél, amely csak hit, de tetté nem válik, nem akar.\ ._•. . t­Furcsa: a szakáll szárító szót] nem találom s<m a Nyelvtörténeti Szótár­ban, sem a Tájszótárban, sem a Czu­aor—Fogarasiban, sem a Ballagiban. Vagy a szóban van a hiba, vagy a szótárakban! Horger Antal tudós ba­rátom ugy emlékszik Hermán Otti irt a szó eredetéről és jelentéséről, Móra Ferenc tudós költő barátom Krúdy Gyulánál olvasta először. Én Oláh Gábor egy versében találtam és sze­rettem meg ezt a szép szót Minden­esetre van olyan szép, mint a miitan­rendőri bejárás. • Ben Bhmenthal büszkén jelentette ki, hogy ő többet áldozott a magyar színházakra, mini akármelyik magyar mágnás. Lassacskán még kiderül, hogy ma Ben Blumenthat a legnagyobb magyart Ferenc fózsef unokája nőül megy egy szociáldemokratához. Szó sincs róla, már oz öreg Ferenc fózsef Is kacérko­dott néha egy kiesd a szociáldemokra­tákkal * Herczeg Ferenc történeti drámát irt a Lánchidról. A dráma hőse nem Fried­rich István. Pékár Gyula is újra meg­kezdette A félbemaradt táncol Ez a darab meg nem az államtitkárságról . szol. Megbukott a Testőr Lo donban? Nem bukott meg a Testőr Londonban ? Ezen a kérdésen, azt hiszem, Molnár Ferenc még mindig többet keres, mint a Távirati Iroda. Mikor egyszer Adyval ültünk Vára­don a Royal kávéházban, szebajött, hogy a szobrát a Bémer-téren kell majd fölállítani — Persie, hogy majd mindig farkas­szemei nézzek a hitelezőmmel I — mon­dotta Ady, Schwarc Béla kávésra mu­tatva. aki mint hallom, megőrizte a halhatatlan költő elismervényen. — Lovasszobrot fogsz kapni bará­tom — mondotta élénk helyeslés köz­ben Kollányi Boldizsár, a holnapos. — Azt nem ajánlom — válaszolt egy másik cimbora, mert ahogy én Adyt ismerem, még ércben it meg'enné egyszer, hogy belovagolna a kávé­házba. mint a báró Baich. (Az la a halottak élén belovagolt a halhatatlan ságba.) # Ez is Ady-anekdota a xdradi szép napokból Egy rajongó fiatalember, a fehér asztal mellett bemutatkozik neki. — Boros kocsmáros vágtok. — Ejnye, de szimpatikus neve van öc ém! — kiáltja Ady és melegen ke­zel vele. Mikor A Holnap második kötetét ter­veztük, elhatároztuk hogy Rákosi Jenő lesújtó Ítéletét megfölebbezzük Anatole Francéhoz. Írjon ő eőszót a verseink­hez. De azután beláttuk, hogy ez ki­csit nehéz lesz, hiszen Francé nem tud magyarul A busutdsra Ady csak eny­nyit mandott: — Elég baj az neki, hogy nem tud I 0 Franceot sajnálta, hogy nem ol­vashatja oz Ady-verseket. — És igaza volt neki. Elrendelték Léderer Gusztáv elmeállapotának megvizsgálását. Budapest, julius 8. A napokban rész­letesen beszámoltunk arról, hogy a ha­lálraítélt LéderebGmztáv csendörföhad­nagyon az órűltség jelei mutatkoznak. Cellájában vallási rohamok vesznek rajta etöt. Bibliájtt állandóan szivéhez szorítva, Istent hivja segítségül Rém­á'íssi vannak. Folyton rasgadfltt látja a meggyilkolt Kcdeka Ferencet. Gyak­ran dühöngeni kezd, ugy hogy kény­azerzubbonyt kell vee alkalmazni. Fel­merült azonban az a gyanú, hogy a halálraítélt csendőrfőhadaagy most, hogy csupán órák kérdése, mikor vég­zik ki, szimulálja az elmebojL A kiszivárgó t hírek szerint az illeté­kes katonai halóság annak megállapí­tása végett, hogy Léderer Gusztáv tény­leg megörül l-e, vagy pedig szimuláns, elrendelte elmeállapotnak megvizsgá­lásé'. Akkor, ha Léderer Gusztávon tényleg téboly tOrt ki, a kivegzéM el­Elöntötte a Tii a vetyehát—orlovácsi földeket. halasztják. Az elmeorvos szakén ók már is megkezdték munkájukat lile ékes helyen szerzett információnk sze int a halá raitélt Léderer Gusztáv bűnügye a napokban kerül a legfelsőbb honvédtörvényizék elé. Ezen a targyalá­aon dói el Léderer Gusztáv sorsa. A legfesöbb honvédtől vény szék elsősor­ban azzal a kérdéssel foglalkozik, váj­jon a halálraítélt csendflrlőbadnagy méltó-e a kegyelemre. Léderer Gusztáv Qgyét zári üésen a nyilvánosság teJjts kizárásával tárgyalják. Az iratokat felkül­dik tárgya ás után a kormányzó kabi­netirodájához, ahol rögtön dOnlenek a halálraítélt esendő fönadnagy sorsáról Léderer kegyelmi ügyéi tehát még a hónap végéig elntézik és ha a halálra­ítélt csendőrfőbadnagy szimuláns, a hó­nap utolsó napjaiban végrehajtják rajta a Margit-körúti katonai fjgház udva­rán a halálos iléletet. A Tisza áradása egyre tart még ugy, hogy szerdán elérte a 492 csntiméleres magasságot a viz szine. Eddig az íra­dáa nem lelentett nagyobb veszedel­met — eltekintve az ujszegedi ptrl­tűrdök elárasztásától —, nem isokoaott nagyobb bajt aehol — de moat már komolyra fordult a baj. Szerdán, a kora reggeli órában hivatalos jelentéi érke­zett a városházára, begy a Tisza meg­duzzadt vize a Maros fölött kilépett rendes medréből és elborította a város vetyehát—orlovácsi bérföldjelt, ahol több mint ezer hold termőföld került a vtz alá. A Tisza áttörte a nyúlgátat. A vetyeháti árvízről érdeklődésünkre a kővetkező részleteket tudtuk meg: Ez a kötél ezerötszáz holdnyi terület tulaj­donképen ártér, minden nagyobb ára­dás esetén elönti a Tiaza, éppen ezért a föld bérlői az áradáshoz szabályoz­ták gazdálkodási rendszerüket. A májusi áradás veszedelmét ugy előzték meg, bogy nem vetnek s földbe korai vete­ményekel, hanem inkább kukorica és burgonyatermeléssel foglalkoznak. Az idén május nem hozott nagyobb ára­dáat és az ottani bérlők nem gondol­lak arra, bogy május mulasüását a ta­pasztalat azerint mindig azáraz julius kamatostól pótolja majd. Az áradásra, amely váratlanul érke­zeti, igy nem igen készülhettek fel. Nö­velte még a veszedelmei, hogy sz or­szág megcsonkítása miatt az idegen impérium alá jutóit területek folyóvizei­nek vízállásától a vízügyi hatóságok nem kapnak pontos jelentést, pedig s betekig twló országos esőzés azokatlan mértékben duzzasztotta meg a Tisza mellékfolyóit, különösen a Körösöket és a Marost A magas vízállás ennek következtében minden átirenet rélkQl, VÁROSI SZÍNHÁZ. hirtelen sudult a Tinára, amelynek viie néhány nap alatt közel Ot méiertel emel­kedett a normális nivó fölé. Amikor tt vetyefeál—orlovácsi bérföl­dek bérlői felis nerték a Tisza robamoa áradásában rejlő veszedelmet, azonnal ibbahfgytik minden mezőgazdasági munkát éi közOs erővel rögtönzött nyúl­gátat emeltek a viz elé. A nyu'gát el is készaifc de a rendkívül sebei vizár nyomását nem bírta ki Tegrap kora reggel a Tisza áttörte a töltést és né­hány pülanat alatt elborította a szeny­nyes viz a földet a tápéi komptól egé­szen a püspökidéi határig. Az árvizokozta kárt eddig még nem lehetett megállapítani, mett abban az esetben, ha rövidesen megkezdődik a rolutros apadáa és a Tisza vize hamar visszavonul a medrébe, a termés nagy­része megmaradhat, ellenben ba nem következik be hirtelen az aptdás, az egéu termés elpuszlul és koldusbotra juttat több sztz bérlő családot A vetyehát—orlovácsi bérföldön ugyanis 3-5 holdas kisbírlők gazdálkodnak, akik minden étben élethalál harcot vívnak a szeszélyes viizel és akiknek anyagi ereiét ez az állandó harc telje­aen felemészti. Az áradia holnap kulminál. A városi mérnökség vizrajii osztá­lyán szerzett ériesOlésOnk szerint a Tisza legmagasabb vízállása, Otszáztiz centiméter, holnapra válható. Felülről ugyanis, ahonnan pontosan Meznek a Jelentések, az apadáa kezdetét jelentet­ték, a Mai os ma tizcen is áradás után kulminál és igy valóazinfl, ho?y a Tiaza áradása is megszűnik néhány centiméteres emelkedés után. Az apa­dás mértéke attól függ, hogy a Tisza , és mellékvizeinek vidékén milyen lesz I az időjárás. Péntek, szombat, vaslrnap | MRS ÍHEBA J • a londoni Empire-Bztnház világhirti átvilto>rt művésznőé. IDELA LIPINSZKÁJAÍ I az orosz .Kék Maillr* csbaret első primadonnája. • HORVÁTH DUO SIMAY EDE | I vil^hitU táncoeplr. eonlcrcncier és dalénekes. a Jegyek a* DélmagyarorssAg legylrodólAban kaphatók I Csolnakkai a vetyeháti kukorloáa fölött A délutáni órákban a Délmagyaror­szág munkatársi csolnakon kievezett az árvizes területekre és a helyszínen tapasztalt pusztulásokról és károkról a köve kezCkb n számol be: A Tiaza a tápéi komp lápéi-tél ki* kötője mellett tört be a vetydiál-orlo­vácsi földekre tegnsp. a kora hajnali órákban éa az ár nénány perc alatt el­borított közel ezer holdnyi megmun­kált területet, amelynek legnagyobbré­sze kukoricás. A gyönyörűen fejlett kukorica vetésnek alig látszik ki a he­gye a vízből, amely állandóan emelke­dik és percről-percre nagyobb dara­bot hódit el a föld megmunkálóitól. Csol akkal kószáljuk be a vizbeme­rfllt kukoricást, a derékig érő vízben nehezen haladhatunk csak előre, mert a dus nOvéayz'.l minduntalan beleakad az evezőkb;. Kénytelenek vagyunk fel­Írgyr.i az evezéssel és az evezőket csákányul használva haladunk egyre bdjebb. Amikor felállunk a csolnakoan, ugy látjuk, mintha a Tiiza me lelt egy uj folyó támadt volna, a Tisza iker­testvére, közte és az öreg Tisza közölt egy keskeny nyúlgát a határvonal. A nyúlgáttól kötQIbdai háromszáz méternyire húzódik a Tiszával párhu­zamos védötcl és. A viz egéuen a töl­tésig fdszaladt és rohanásával megdön­tötte a ku oricá'. Szomorú zsoltárok a viz part;án. A töltésen szomorú embercsoportok ái'dogálmk. Megroskadt derekú zsellér­emberek, hajlott hátú parasztasszonyok, vidámság nélküli legények, lányok né­zik könnyes szemmel a viz pusztítását. Nézik a tavaaz óta tartó verejtékes munka eredményének kérldbeetlen pusztulásé. Siemokben a reménytelen­ség késégbeesése lángol, mert meg­khérdtek mindent a veszeddem elhá­rítására, éjjel nappal talicskázták a Mi­dé', hogy gátat vonj inak a megvadult folyó elé. El is készalt a gát, de a se­bes viz ugy elmcsta, mintha homokvár került volna eléje. Most lehetetlenül nézik a vizd, az örök dlenséget. amellyel minden évben életre­balára birkózunk, mert ha lélen elvo­nul, tavasszal e.'jön ismét. Évtizedek óta lesik, tanulják szokásait, amelyek rendszertelenül szeszélyesek és igy ki­tanulhatatianok. Néhány évig szaDályo­stn árad és apad Márciusban, április­ban elborítja a televény foldd, de má­jus végén csendesen elvonul róla. Még ott csillog a nyoma a mélyedésekben és a zsellér lába térdig süpped a ra­gadós sárba, de azért már túrják a nedves földet és sie.ve ve ik bele a magot, hogy le ne késsenek, hogy be­érien a termés még az őszre. S igy volt ez évek óta és a három­öt holdas parcellák bérlői megszokták a harcot, nyugodtan kivárták mindig a vi: dvonulasát és az án megkezdték a lázas muakát, hogy sietséggd pó olják a késedelme'. Arra azonban nem szá­mítottak, hogy örök ellenségük, a víz, juliusban tér visiza és tCnkreteszi ve­tésüket. Csak zápor ne lenne MM>. Szomorúin állnak a töltés oldalában és retéiytelenOI nézik a viz alá merült kukoricáit Lábuk előtt tétlenségre kár* hoz'atott szerszámok hevernek, lényesre használt kapák, átók, boronák. Néka leikémlelnek az égre, letlk a felhők bolondos járását és hallgatják a köze­ledő mennydörgést Osú^í flí /Ö/Zflí ftxcíjx sóhajtja egv öreg, szomorú zsellér, olyan megviselt élelO Tiborc-fde. Aztán irigy­kedve tekint a kompon Jött szekeres gaa­dákra, akiknek a foldjak a nagytöltéa« tul fekszik és nem kell lélniök az fc­vistöl és akik szekerükön vigaa hajta­nak el maiette. A Tiaza pedig sunyin hömpölyög el az elárasztott löidek mellett, mintha nem is lenne köze a pusztításhoz, játékossá ringalja azl az egv-két szandohnt, amdy fOlkuszott hátán Tápé alá. Magyar László. Ifjúsági könyvek gazdag választéka a Délmagyarország kölcsönkönyvtárdban, Dugonlu-Ur U-**­T e t e f o n 306.

Next

/
Oldalképek
Tartalom