Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-07 / 41. szám

Ára 2000 korona. DHMAQYARORSZAG Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 306. Nyomda: PetOfi Sándor-sugárut _. szám. Telefonszám 16 34. Szeged, 1925 julius 7, KEDD Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor, Budapesten ta vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 200J kor., vasár- és ünnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 41. szám. Különös tüntetés. Megleltebb emberek emlékeznek még rá, hogy valamikor mit jelenlett ez a szó: tüntetés. Valami olyan fíókháborufélét Jelentett, olyan kiiebb fatárdúlást, amire a konszolidált polgárnak éppen ugy fel kellett készülni, mint háború ideién az ellenség bevonulására. A kíváncsi ember kimerészkedett ugyan az utcára, de a kocsiutra az se merészeit rálepni, az óvatosabb ember azonban otthon maradt s a bei árt ajtó, a leeresztett rolló mögfli hallgatta a vihar dCbOrgéiét. A vihar néha azt dübörögte, hogy „abcug Tisza Kálmán, éljen a negyvennyolc", olykor azt harsogta, hogy „éljen az általános választójog I", vagy hogy „munkát és kenyereit" és olykor biiony egy-egy ablakot is betört a vihar. A konsiolidáit polgár ittott érzeti ugyan némi szimpátiát a tüntetőkkel, de ahol az ablakbeverések megkezdődtek, ott a szimpátia eltűnt és némi rosszalásnak engedett helye1. Ez a rostzalás részben a tüntetőknek szólt, akiket szokás volt éretlen elemeknek tisz'elni, részben a rendörségnek, amely nem volt elég erélyes, noha másrészről azt mondták, hogy durva biutalitást tanúsított, — mert az már a régi világban is ugy volt, bogy a közbizalom mindig a rendőrségben találkozott, mert mindenki azt szidti. A régi világbeli tüntetések néha sztrájkkal is kipcsolifosak voltak, de az nem sokat enyhített a közvélemény itélelén, sőt szigorúbbá tette, mert a polgári felfogás abban iz időben sehogyse tudta megérteni, micsoda logika van abban, ha valaki ugy akar a baján segíteni, hogy nem dolgozik. Ez persie nagyon naiv felfogás volt, amin már rég túlvannak a legortodoxabb alkalmi szociológusok is s bár mi igazán nem számitjuk magunkat azok közé, most, a mai különös sztrájk napján mégis szinte visszssóhajtjuk azokat az időket, amikor csak a munkás sztrájkolt és tüntetett és a munkaadó sebogyse tudja azt megérteni. Most odajutottunk, hogy a munkaadó is kénytelen a tüntetés fegyveréhez nyúlni és ma délután a szegedi kereskedők két órára becsukták a boltjukat és a izegedi kisiparosok lelelték a szerf zámukat, pedig igazán semmifile revolucló nem tombolt az u cikon. A forgalmi adónak szólt a szegedi kereskedőknek és a szegedi kisiparosoknak, a legbékésebb és a konszolidációt életföltélelnck valló társadalmi osztálynak csöndes munkabeszüntetése. A forgalmi adó ellen tüneteit a társadalomnak legtöbb közterhet viselő két osztálya ennek a kü önös talá'mánynak, amely furcsaságaiban egy hajdan so* kat emlegetett szegedi specialitásnak, az eszményi mvd-nak ál ami testvére, egy aféle fogakkal született táltos. A forgalmi adó miatt zárultak be a bol tok és műhelyek, de a forgalmi adó tulajdonkeppen több annál, amit a neve mond, szimbolusa annak a tragikus helyzetnek, amite a kereskedelmet és ipáit juttatta a trianoni béke és a kormányzati hibák és tévedések öt esztendős láncolat*, A kereskedőket és az iparosokat sok szemrehányás, sőt vád érte Magyarországon a kurzus első évében, amikor divat volt őket szidni és mindenért felelőssé tenni s amikor olyan kereskedelmi múrszteiünk volt, aki szükségeinek látta kijelenteni, bogy ő nem ellensége a kereíkedelemneir. N<gy le gendák voltak akkor forg» lomban a kereskedőkről és az iparosokról, mint a konjunktura kizsákmányolóiról, akik lapáttal szelelik a bankót. Sajnos, nagyon hanvr kiderüli, mlyen ke-eset érnek az olyan bankók, amelyekből annyi van, hegy lapáttal lehet őket szeltlnl s hogy milyen kevés marad azokból, mikor az állam rájuk szabadítja a maga f.rgó?zeleit, amelyek adóknak neveztetnek. A kereskedelem é< ipar fekete napjaiból fekete hetek és fekete hónapok lettek, a konjunktura káprázatos szappanbuborékját szétpat'antotla a szanálás s kereskedőink és iparosaink igazán nem kockázta'nak semmit, ha elkeseredésük dokumentálására két óráig szüretelletik a munká*. A munka magától is szüne'el s a kereskedőt és iparost nem órákon, hanem napokon és heleken keresztül nem zavarja senki, mikor kálváriája még há'ralévő stációit kirsjzolgatja képzeteiében, — legföljebb az adóellenőr és a végrehajtó nyit rá ajtót. Egy orszáíf gazdasági légkörének a legbiztosabb baroméiere az ipar és kereskedelem s ez a barométer ma akkora depressziót mutat, ami országos ka'asztrófát és mindenek pusztulását jelenti. Visszaélések a tabi választásnál. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A tabi kerületben tegnap pótválasztás volt, amelynek eredményei lapunk más helyén közöljük. A választással kap csoiatban az ellenzék körében azt hangoztatják, hogy igen sok visszaélés tőrtént. Egyes hi;ek szerint a szavazatszedő küldő tségek közül azokat, melyeknek ellenzéki elnökük volt, felváltották. A gazdákat megfenyegették, hogy ha nem szavainak a kormánypárti jelöltre, felemelik az adójukat. Egyik községben azzal a fenyegetéssel éltek, hogy ha nem szavsznak a kormánypárti jelöltre, akkor a község nem kap vásári engedélyt. Az ellenzék szerint Karád községben történt a legsúlyosabb visszaélés, ahol a szavazás záróráját félkettő re tűzték ki, holott a szavazok közül hatszáztizen még le sem szavaztak, más községekben a záróra este félnyolckor volt. Csak szombaton fejeződhetik be a nemzetgyűlés ülésezése. Budapest, julius 6. A nemzetgyűlés mai ülésen a Chamberlaint gy tárgyalát a miatt ciak egy óra felé kezdhették meg a genfi javaslat tárgyalását. Mive1 a javaslatra nem mor.dták ki a sürgősséget, a vita valószinüleg tovább elhúzódik, mint ahogy azt sz egységespárt eredetileg számította. A beruházásokról, a tisztviselői fixetésrendezésröl, valamint sz adók mérsékléséről és egyéb pénxügyi rendelkezésekről szóló javaslat vitájához ugyanis feltűnően sok siónok iratkozott fel. A szociáldemokraták négy szónokot fognak a vitába állítani. Több ellem éki képviselő még csak ezután fog feliratkozni és minthogy a genfi javaslat vitájának napi időtar ama legfeljebb három óra, egészen bizonyos, hogy legkorábban csütörtökön fejeződ hetne be a részletes tárgyalás De a genfi javaslaton kivül még más sürgős javaslatok is letárgyalásra várnak a nyári szünet előtt. Igy a vadásza i törvény novellája a városok kölcsönéről szóló törvényjavaslat, a görög-magyar, a spanyol magyar kereskedelmi szerződés és két berni nemze'közi egyezmény bee kkelyezéséröl szóló javaslatok. Ilyen körülmények között kizártnak tekinthető, hogy szombatnál előbb befejeződhessék a nemzetgyűlés ülésezése. A nagyközségek részére is kölcsönt szereznek. A városi kölcsön előnye?. Budapest, julius 6. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága ma délben Kenéz Béla elnöklésével ülést tartót', amelyen a városok kölcsönéről szóló javaslato' tárgyalták, örffy Imre előadó ismer tette a javaslatot. Az elfadó után Bud János pénzügyminiszter szólalt fel és ismertette azokat a vívmányokat, amelyeket a külföldi hitelezőkkel folytatott tárgyalás során a pénzügyi kefrmány zatnak sikerült elérnie. Az első vívmány az, hogy sikerült a városok egyetemleges felelősségétől eltekinteni, amit a hitelezők kezdetben kívántak. Minden e,yes város egyedül felel az általa felvett kölcsönért. A tárgyalások során ki lehetett kepcsolni a Népszövetséget ts, mert ehhez a kérdéshez a Népszövetségnek nincs hozzászólási joga. A hitelezők eleinte ötszörös fedezetet követeltek, ehelyett azonban olyan megállapodást kötöttek, hogy a városok köz jövedelmének egy bizonyos része szolgál a kölcsönök fedezetéül. Még pedig elsősorban köthető le a városok kereseti és forgalmi cdójövedelme, másodsorban — ha szükséges — a kereseti adók fölemelése, harmadsorban a fogyasztást adójövedelmek, negyedsorban, ugyancsak ha szükséges, a városok egyéb jövedelme. Sikerült a tárgyalások során elej'eni a „városok ingatlanainak jelzálog-leköHódmezővásárhelynek nem (Hódmezővásárhelyt tudósítónk telefonjelentése.) Hídmezővásárhely tC, vényhíA sági bizottsága hétfőn dr. Soób Is vén polgírmester elnökletével rend kívüli közgyűlést (ártott a külföldi kölcsön ügyében. A közgyűlésen a tanács olyan értelmű javaslatot terjesztett eiö, hoi.y a város re vegyen tel kWjöttíi kölcsönt, mert anrak rendkívül lu'yo lését is amihez a hitelezők sokáig ragaszkodtak. A városok tehát ezentúl is szabadon rendelkezhetnek ingatlanaikkal. E vívmányok ellenére sikerült a kölcsOn föltételeit akként megállapítani, hogy a városi kölcsön több pontban kedvezőbb lesz az állami, azaz a népszövetségi kölcsönnél. Az átvételi kurzus 80 helyett 82 les?, azonkivül a 89 es kurzus fölö ti haszonnak a fele mrgoszta ik és az a városokat illeti. Ezenkívül a tiz évi felmondási időt öt évre mérsékelték. A vároii kö'csönnel nincs egyéb költség összekötve, csakis a kötvény elöál i'ásának kö tsége. A megindult vitában résztvettek Ugrón Gábor, aki elismeréssel adózott a pénzügyi politika irán', továbbá Ivády Béta, Temesvdry Imre és Platthy Qyörgy. Ezek a felszólalók hangsúlyozták, hogy a kormány ne csak a városok, hanem a nagyobb községek részére is igyekezzék megfelelő kölcsönt szerezni. Bud János pénzügyminiszter és Varga Imre államtitkár azt válaszolták a felszólalásokra, hogy a pénzügyi kormányzat mindent el fog követni, hogy haionló kölcsön a nagyközségek részére is kieszközöltessék. Hangsúlyozza, azonban, bogy ilyen kölcsönök kizárólag ilyen közhasznú beruházási célokat szolgálhatnak. Közhasznú beruháházáii célok alatt azonban nem érthető sem községháza, sem pedig csendőrlaktanya épilise. kell a külföldi kölcsön. sak a feltételei. Dr. Ldtzló Jenő ügyvíd, törvényhatósági bizottsági lag volt az egyedüi, aki a kölcsön felvétele mellett foglalt á lást. Felszólításában hivatkozott arra, hogy Vásárhelyen van — Budapest után — a legtöbb munksnélkül*, a várcsn k sociális kötelessége volna megftlelö számú munk-*alfralom teremtéte, ami csak a külföldi kölcsön segítségével érhető el. Hivatkozott más városok, különösen Szeged példájára, ahol a hatóságok mindent elkövettek, hogy minél nagyobb részt kapjanak a városok külföldi köt vény kölcsönéből és ami azt bizonyítja, hogy a mai pénzügyi és gazdasági viszonyok között a felkínált kölcsön feltételei nem elfogadhatatlanok. A tanács javaslatával szemben azt indítványozta, hogy a közgyűlés határozza el a kö'csön felvételét és jelölje meg azokat a beruházásokat, amelyekre felhasználja majd a pénzt. A közgyűlés, amelynek legnagyobb része gazda-városatyákból áll, a tanács álláspontjára helyezkedett és Bodrogi Sándor felszólalása után, amelynek az volt a lényege, hogy őrizkedjen a város a külföldi kölcsöntől, mint a cápáktól, dr. László Jenő kivételével mindenki megszavazta a tanács javaslatát, igy a közgyűlés kimondta, hogy Hódmezővásárhely nem kér a kölföldi kölcsönből. Amundsen lelkes fogadtatása. Osló, julius 6. A sarki repülök ragyogó napsütésben érkeztek meg. A városból már kora reggel nagy tömeg gyűlt össze. Egy óra elő t körülbelül egynegyed órával öt repülőgép repült fel a város felett, ame yek katonai repü'őgépek voltak és a sarki repülök elé repültek. Kevéssel rá hat repülőgép jelent meg Akershust- fjord felelt. Amint közelebb értek, azonnal felismerhető lett közöttük az N 25. repü őgép. A repüögépek igen alacsonyan haladtak és a város felett hurkokat irtak le. Az N 25 ös gép kevéssel a Dya-Fyrtér felett leszállott a víz színére és a fellobogózott motorcsónakok közt lassan közeledett a Hobnös-hídhoz. A király, aki egy motorcsónakban tartózkodott, az N 25. repülőgéphez sie'ett és Cdvözöt'e a sarki repülőket. Amikor a repülök elhaladtak a kikötő felelt, a városban és az angol hajón üdvlövéseket adtak le. A kikötőben tartózkodó valatrennyi hajónak megszólalt a szirénája. A Hobnös-bidnál a sarki repülők egy csónakba szálltak, amely a partig evezett. A lelkesedés óriási volt, A nézők a kalapjukat és kendőjüket lengették. A Lycke-Sortig elnöke meleg szavakkal üdvözölte a repülőket. A beszédre válaszolva Amundsen a saját m8ga és társai nevében köszönetet mondott a fogadtatásért, beszéde végén háromszor éljent kiáltott Norvégiára. A sarki repülök erre nyi'ott kocsikon a kastélyhoz hajtattak. Az útvonalon végig hatalmas lömeg állt, amely nagy lelkesedéssel ünnepelte őket. A János Károly u!cán a gárda egyik osztaga és az egyik autószázad állt duzőnéget. A kssiélyban a király fogadta Amundsent és társait és átnyújtó ta Amundsennek a királyi érdemrendet. Amundsen társai is kitüntetéseket ksp ak. Osló, julius 6. A sarki repülök tiszteletére a léghajózási egyesület reggelit adott, amelyen Amundsen nagy ünnepelte'ésben részesült. Amundsen ezután résztveit az oslói munkáspárt által re'dezett nagy munkásgyülésen. Végül diszebéd volt a satki utazók tisz'eleté.e. Ebéd alatt újból lelkes hódol íttal vették körűi a sarki repülőket. Elsőnek a király szólalt fel, akt beizédében az expedíció trgjainak a világ számára tett nagy szolgalatait méltata. Kifejtette, hogy Amundsen és kísérői olyan tellet müveitek, amellyel nagy tiszteletet szerezlek Norvégia neve számára az egész müveit világon. A király szavai után a zenekar a nemzeti nimnusz'a zendített rá.