Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-05 / 40. szám

г 'lí25 jeli" 8* DBLMAOYARORSZAO Szakállszáritó. írja: Gyalu. Helyi szerzők. őket ugyan nem lehet Hszdrita»t, legföljebb így nfáen hall r k el kissé, amikor téma a szln­De átért nem nyugszanak: a jövő szezonra készülnek, noha a közönség k'szül rájuk. Pedig Jobb félni, mint megijedni u bemutalón és Ijed­tünkben tapsolni. Két hetyt szerzőt K tor localis communls) sikerűit meg­em u kávéház sarkában, ahol, mint a pók a fonalat, éppen szőtték uf ope­rettjük szálalt a publikum nyakára. Minden további magyarázat és mente­ném átadom őket a köznek. e: Első: Hát kérlek elásson, gyerünk csaklizzál a témival! Második: Hát könyörgöm szere­tettel, gyerünk t Gyerü k, gyerünk, tyerünk I Első: Szóval, legelőször is kell ne­künk egy egészen modern, nagysza­bású, pazar, bizarr, látványos, izgal­mas é< megható főlzé. (Gondolkozik) Egy olyan fótié... cselekmény. Második: (Boldogan.) Atyala pa­tyola. Első: Fenét! Éppen ez az, hogy ma mór n m atya a patyala kell a népnek. Ma már, azaz holnap már, ^ ls a jövő szezonban már inkább ni nyavala keiL Második: Avala nyavala. Első: Látod, ez nem rossz ötlet. Egy hangulatos, fordulatos, szerlőz be­lét. (Gondolkozik.) Azután egy mellék­Izé is kell, egy olyan meléklzé. .. (Nem jut e zébe semmi.) Szóval egy olyan melléklzé... Második: Szóval egy olyan mel­lékcselekmény a Gábor Mara, meg a Delll számára. Táncot, groteszk, pi­káns. fordulatos. Első: Persze hogy persze. (Qo:­dolkozik.) De ha ezek nem szerződ­nek ? No igen, akkor majd átírjuk a szerepeket megfelelő testre. Hát ezzel nagyfábit rendben is volnánk. Második: (Kissé bátortalanul.) Szóval csak a megírás marad még hátra. Csak. Első: Öráögött A trükkök vannak még hátra, a trükkök, amelyekkel meg­tébotyltjuk a közönséget. Második: Például? Első: Hát mindent én találjak ki? Akkor ml a fenének vagy le társszer­zőm nekem, kérlek alássan ? Második: Mondasz valamit, kö nyörgöm s erelettel, de a trükkökre ta­lán ráérünk majd a darab megirdsa után li. Hej, ráérünk wra még. Első: Megirds, megírás, mindig csak az a megirás! Ha én megírásból akarnék megélni, akkor nem egy ilyen vén rókát vennék magam mellé társ­nak, hanem egy irodalmi iról, aki irni is szokott Megirni könnyű, előadni nehéz. Második: (Lemondással.) Nono, hát persze, hogy persze. De azért az a kis szöveg mégis csak jó, ha megvan, nemde? Az a kis szövegese, hehehe? Első: Mondom, hogy az a legke­vesebb. Különben Is, ha csupán e rői volna szó, a Zsiga u zsebemben van. Második: (Elhűlve.) Mii mon­dasz, az ég szerelmére ? Az Andor Zsiga a zsebedben van ? Hát én ebben Tamás Emöd vagyok, könyörgöm sze­retetlel. Első: Dehogy az Andor Zsigáról van szól Hiszen ha róla volna t Arról a Móricz Zsigáról buszéi k, vagy hogy hivják, aki a Newyork-kávéházban ül és ir, librettókat Második: Te tévedsz, az nem Móricz Zsiga. Az más, egészen más. Első: Nem bánom, mondjuk Sza­bók\ Dezső Zsigmond. Második: Ilyen nincsen. Első: Eltértünk a tárgyVI. Szóval, kérlek alássan, a darabot bedobfuk a szezon elején. Nem o legeslegelején... Második: Hanem csak a lege e­jén... Első: Kérek clássan. a vicceid t tartogasd a szövegkönyvre. Jó ? Szóval bedobjuk. Pazar kiállítás, elsőrendű szereposztás megerősít, tt zenekar Kü­lön... Második: Pardon, könyörgöm sze­retettel, a zenét ki cs nálja ? Első: Igazad van, a zene fontos. Látod, erről méj nem is tárgyaltunk. Tudod mit, fölkérünk •gy világhírűt, hogy komponálja meg. Ez külön trükk lesz: n m mondhatja Gyalu, hogy het i szerzők. Ml? Második: Nagyszerű, nagyszerű. És ha kosarat ad? Ha egyik se vá­MMMMMMMMMMMMMMMM lalkozik ? Se Zerkovic, se Lehár, se Mvyerbeer. se Sírausi Kálmán, se u Könlg? Első: Akkor fölfedezünk egy helyi komponistát. Akt fütyül. Fütyül a hang­szerelétre és fütyül az eredetiségre. Második: És ha a közönség ts fütyül ? Fütyül a darabra és fütyül az eloadásr t ? Első: Olyan közönséget le még nem láttál Szegede». Tudd meg, bará­tom, hogy a helyi szerzőt védi u lova gias magyar nép vendégszerelete. Étért nem lettem én országos névül Hiszen akkor ugy megbuknék Itt, mint u pinty! Második: Mig így olyjn sikered lesz, mint o Nikolájnak Első: Kérlek olássan, túlozni nem szabad. Én megelégszem ukkoru bukással, mint amekkora a Vig özvegy nek volt. A Délmagyarország támogatja a munkásságot, a munkásság támogassa a Délmagyarországot. AySándorfalvai direktórium tagjai a biróság előtt. Szombaton tárgy illák a szegedi kommün kijéből származó bűnügyet. Sándorfalván is kikiáltották a proletár­diktatúrát. A kényszerítő állapot alig tartott ugyan néhány hétig, de a kis gai dákból rekrutálódoit direktórium tlap san kihasznál a a szabad á lapo­toka*. A nép dühe elsősorban is a szonszédos P.j//avic!«J-nagybirtok ellen i'ányul'. A kőiség el volt zárva Sze­gedtől, é'e'mezése mind nehezebb lelt, ugy hogy az uralkodó direktórium a legvégs kre szán'a rá magát, hogy a kőzaég élelmezését biztosítsa. A direk­tórium elnöke utatilásl adolt Dtbó Mihály, Tóth Ferenc és Mditon János ol ani kisgazdáknak hogy a Pallavidni­birtok állatállományából rekviráljanak a község számára. Az dnöld utasításra azután a neveze tek meg elentek a bir­tokon és az állatállományból elhajtot­tak 160 diiznit és 115 uhot. A kon min tukása után aictán a rekvirálók biróság dé kerültek, de iíé­leire eddig még nem kerflit a sor. Hal eizteadö után, aiombalon ismét s vádlottak padjára kerültek a Sándor­falvai direktórium taglal, akik már alig enlérez'ek a kommün alatti időkre. A tárgyalás megnyitása után megállap!­tol'ák, hogy a vádlottak közkegyelem alá esnek ét a borügyük már dérült, ugy hogy a vád képviselője elejtette ez ügyben a vádat. A honvédelmi miniszter tíz éves harc után végre felemelte a laktanyabéreket. Közel Uz esztendeje tart már iz a kemény harc, amelyd a város batóságs indított a laktanyabérek fdeme!éteért, Ilid ve valorizálásáért a mindenkori kor­mányok ellen. Megizimlálhatatlai fal­irat ment fel ebban ai ügyben a hon­védelmi minitzlerher, eleinte alázatoian kérő, később méltatlankodó, utóbb már kövatdö, tő: fcurkoltin-nyillin fe­nyegető hangúak. De hiábavalónak bi­zonyult minden ké ét, minden méltat­lankodáa, a kormány nem tdjetiletle a város Jogos követelését és a várót tu­lajdonában lévő laktanyák ét egyéb katonai épületek hisanálaláért ugyan­annyit ultit ki évről-évre a honvédelmi kincstár paplrkoronában, mint amennyit a háború elölt aranykoronában fizetett értük. Hiába mutatta kl nagyon sokszor Balogh Károly tanácsnok, aki a leg­hevesebben dühösködött a minői ithe­tetlen állapotok miatt, hogy a város egy nap alatt többel költ a laktanyák fönntartására, mini amennyit egy évi bér elmén kap az államtól, hiába fogad­kozoll, hogy nen vállalja a város a katonaság által kannáit városi épüle­tek fenntartátál, hogy nem javíttatja az időokozta rongálásokat, a kormány ri­degen dzárkózolt a lakianyabérek föl­emelése elöl. Balogh Károly a megkö­tőn kezfl háztuia|donot minden elkete­redétével harcolt a lakó panzivilásával védekező honvédelmi kormány ellen és végtelenül elkeserihlle, hogy nyilván­való igazságát nem érvényesíthette, csu­pán annyit éri el, hogy dörgedelmes feliratai miatt megvádolta a kor nány a váiot hatóságát azzal, hogy nen vlaeli déggé szivén a magyar honvédtég ér dektil ét el akar zárkózni minden hizi­fiúi ákloiat elől. Balogh Károly nem fáradt bde a meddő harcba, lorább folvjalt« azt vá­ratlanul bekövdkezdt haláláig. Amikor izláq végképen elctöndetedetl tavaly nyáron, a harc iz megszánt, nem volt, aki torább folytatta volna. A vároa hatósága betzűnlelte a föliratkOldést ét lehelellen méreggel várta, mikor válto­zik meg önként a honvédelmi miniaz­ter álláspontja. A város méltatlanko­dása jogot volt, mert hitzen egy lél­lucsl katonai épület használatáért évenle 176000 papirkoronát, vagyit tiz arany­koronái kapott a kormánytól, ezzd izemben az 1925. éli költiégvdétben a katonaiig által hasznát várod épü­letek fenntartására 1500 aranykoronái, több mint huszonötmillió papirkoronát irányzott elő. Et az 1500 aranykorona terméeieteien nem fedeite a ízűktég­leieket ét ai év folyamán hamu ki­méiül! az előirányzót! fedezd ugy, hogy lelentékeny pSlhitelre voll szűkség. Fájó izivvel gondoltak arra a vároi­házin, hogy a 176.000 békebeli arany­korona vilorizáláta etetén közel három­milliárdot kapna a város, amiből a fenntartási költségek tőiéges fedezetén kívül még tekintélyei htiina ii ma­radna, mini ahogy huzna maradt be­lőle a háború elöl*. Ehelyel! meg kel­leti dégednie liz aranykoronával, ami alig rgy pohár viz ára — mini Balogh Károly mondotta hivatalos fOlferjesaté­idben. Mot! végre, tiz esztendeig tarló ered ményielen harc után váratlanul kedvező fordulat történt. A bonvédelmi minta­tér a napokban. körtend eleid adott ki ét ebben a beizilláaoláai törvények alapján fizetendő téritélekhez azoknak a törvényhozás utján való rendezéséig pótlékot engedélyeid! éi pedig ugy a laktanyák, mint a fiólMktwyák, vala­mint a bessillásolásra használt egyéb helyiségek után — február elsejétől visszamenőleg. A körrendeld nerint a várai a február elsején kezdődő lakbér­negyedre az 1918-ban kapott laktanya­bérek húsz százalékát kapja pótlék elmén aranykoronákban, a má/us elsején kez­dődő negyedre pedig huszonöt száza­leket. A vároa tanácsa örömmel vette tudo­másul a bonvédelmi miniszter körren­dektét és a katonai ügyosztály javalla­tára azonnal utaattotta a izámvevőté­gd, hogy a vároa lárandótágá! tzá­mitsa ki ét haladéktalanul intézkedjen ennek beszerzése iráni. Honávetölegea számítások izerint a város laktsnyabér­pólfék címen kOzel másfél milliárd pipit­koronál kap. Haszns ugyin nem marad belőle, mert a laktanyákon nagyon sok a türgöt Javítani való, de legalább nem fizet rá Uktinyifnlajdonosi méltóságára. Ha Balogh Kiroly élne, bizonyára azt mondaná, hogy ei s pótlék még aemmi ét ne adja fel a vároa addig a harcot, amig a békebeli laktanyabére­kd aiáz százalékig nem valorizálja a kormány. Balogh Kiroly azonban nem él, nem BZÓI bele már a torony*latti dolgokba éa a várói hatóiága őizinte izivvel Örvendezik a kapott huuonöl százaléknak ii. KfiZISMFRTdok>Rhp«,"nomék­IVULIOITLTNI szert legolcsóbban ax ÉKSZERIPAR ü í ,V1'u SZEGEDEN GRÓF-PALOTA Takaréktár ul«. Kérem klrahnlom m«at.klnlé>SI. Eladó swskkérkái a Tiaza La|oa-kOrut mellel! 201 millióért. Hagy tarahMrháj nagykSrutnál kilenc nagylakássa!, ü,letekkel ¡Я mii lóért. 100 kai. MNti fekete uáirtéfKM keléanklat t'i millióért. 44 kaMas tanyás birtok tso mHlláért 3 évi laflisttsaal. Sok kisebb nagyobb »ws: Mézeméi «££22.!! mi ároa. HdzhozszdUitá ra megrendelhető a VILÁG naponkénti fizetés melleit is a DÉLMAGYA.RORSZAG K/ADÖHIVA FALÁBAN Telefon 306. Dugonics- tér 11. MEGNYÍLT QUNDKL Г К А Г К С F I U NI E KÁVÉHÁZA Hudnpeii, IV., Muieum-kOrul 13. Telefon : )«ss tf SS-S1 Mkill Legfinomabb FILCKALAPOK 16 féle azinben a legújabb formákban megérkeztek. Fehér 160.000, azinei 120.060 kor. Ruzieaka Lajos Iskola utca 31. « Átalakításokat gyorsan készítek. Telelőn i Irodái 2-И. BELVÁROSI MOZI Telelőn: pénitáii SSZ. Teleion II-«. Nyári teleion: I6-J1 KORZÓ MOZI Juliul M Mn, vasárnap щ - щ ВАШ PISI" Gyorsabb a halálnál,} A Dzsungel Istennője.* I (1 llll I I I ИII Egy regényíró kalandot élményei W KalandortOfténet Atnka «sarJóibcn, leghatalmasabb amerikai á latfila. * к felvonásban. • ————— Négy ites egyssarrs agy elOadAsban. _. § I I rést: *0 *a ÍOId UOaOtt II. rési: A toveafl IsopArOJa. SÍI ré,t; Л usnl város. | bon. IV éésa; A* álarcos lovag. Eddig még nem Játott izgalmas Jelenetek a vadállatokkal! * Ж Tekint Itcl a lilm óriási infretére. előadások keiddé Ml в és tél в órakor. Ax esti .leadás kcdvctA Щ в Idrt esetén a Korió Мои nyári kelyisá«eb*a lesi megtartva • Julius hó I-én vasárnap tat beveieti: kellemes nássutazás. r4LLR^JSJ n EUtadások Iwiilelr J, Ц j e, g órakor Ai esti elóaáás» kedvért UA cselén a Horváth Mihályulc.i nyári helyiségben Úrijuk meg

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom