Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-04 / 39. szám

1925 (vitai 3. DBLMAOYARORSZAG I I I m I V Az uj bankjegy és a fémváltópénz. SUr|ős a pénzverA-intézct építése. Budapest, junius 3. Ai ui magyar pétu életrehivásával kapcsolatosan most két kérdés megoldása vár a pénzügyi kor­mányra. Az egyik az államjegyeknek bankjegyekre való átcserélése, a másik pedig a fémváltópénz bevezetése. A min­denkit érdeklő kérdésről illetékes helyen a kővetkezőket mondták: — A jegybanktörvény értelmében a for­galomban levő államjegyeket a Jegybank saját legyeinek ismerte eU Természetesen ha uj valutára térünk át, felmerül az ál­lamjegyeknek az uj valutában bank­jegyekre való kicserélése, továbbá az úgynevezett .Hartgeldnek*. a fémváltó­pénznek bevezetése. A pénzverés állami regálé, ezt az államnak kell elintéznie, viszont a mai pénznek bankjagyekre való kicserélése a Jegybank feladata. A Jegybank a pénzjegynyomdái, mint isme­retes, a részvények megvásárlása révén megszerezte. így tehát mindenekelőtt az uj bankjegyek kiállításának, beosztásának a mikéntjet kell tisztázni. — Buá János pénzügyminiszter az expozéjában említést tett egy bizottságról, amelynek az a feladata, hogy akle roe­• moire-t készítsen arra vonatkozóan, me­lyik jpénzegység lenne a legcélravezetőbb. A TEBE mar foglalkozott ezzel a kérdés­sel, memoranduma a pénzügyminiszté­riumban van, de az abban folterjesztett véleményről a minisztériumban még nem volt tanácskozás. Semmi olyan intézkedést eddig nem tett a miniszter, amelyből a pénzegység megválasztásánál valamely Irányba való elhatározásra lehetne követ­keztetni. — Rendkívül fontosságú az uj bank­jegyek elkészítésével egyldőben az uj váltópénznek a forgalombahozatala Is. Sürü tanácskozás folyik arra vonatkozóan, hogy ezt milyen anyagból, milyen név­értekkel készítsék. A tanácskozáson részt vesz Schober Béla, a Nemzeti Bank ve­zérigazgatója, Faragó főfelügyelő, Sheep­mann, a népszövetségi főbiztosnak a Nemzeti Bankhoz delegált munkatársa, Popovlcs Sándor, a Nemzeti Bank elnöke, továbbá a pénzügyminisztériumnak a va­lutaosztálybeli referensei — ezt az osz­tályt hdllay Zoltán miniszteri tanácsos vezeti — és a bányászati ügyosztály re­ferensei tíöhm Vilmos miniszteri taná­csos, osztályfőnök vezetésével. Annyi bi­zonyos, hogy a bronz vagy nikkel ötvözet mellett a mai vélemény szerint lesz ezüst váltópénz Is. -Ami a pénz verését illeti, minden intézkedés megtörtént abban az irányban, hogy a pénzverő mentől hamarább meg­kezdhesse működését a Józael főherceg laktanyában. Tudomásunk van arról, hogy a pénzverő építése még mindig nem in­dult meg. A pénzügyminiszter és a hon­védelmi miniszter, akik között a megálla­podás történt, továbbá az illetékes ténye­zőkazon vannak, hogy a laktanyaépület átadása mentől sürgősebben megtörténjék, mert azt nem is kell vitatni, milyen bajt jelentene az országra, ha a pénzverő< üze­mének a felépülése még tovább késlekedik. Ebben az esetben ugyanis nem tudná a pénzverő elkészíteni azt a megtelelő mennyiségű pénzt, amely a kispénz-for­galom ellátásához szükséges. Viszont az uj bankjegyek elkészülnének és akkor itt állana az ország váltópénz nélkül, mert lehetetlen forgalomban tartani váltópénz­képpen a mai rendszerű, kisebb címletű államjegyeket akkor, amikor már a valuta­reform révén kikerülnek az uj bankjegyek. — A pénzverő és a Jegybank között egyébként is igen szoros az összekötte­tés, mert a pénzügyminiszternek megálla­podást kell kötnie a Jegybankkal a váltó­Й nz forgalombahoza tatára nézve és a {ybankkal egyetértésben kell meghatá­roznia, mennyi váltópénz kell a forga­lomban, mekkora legyen annak az ,ap­pointje", vagyis a váltópénz legmagasabb névértékű egysége. így tehát az elkészí­tés és a forgalombahozatal dolgában fon­tos technikai megállapodásokat keli léte­síteni, de ezt az egész koncepciót ha­lomra döntheti, összekuszál halja a pénz­verő megalkotásával való késedelmeske­déa. Itt most már minden nap súlyos veszteséget jelent az építésre és napról­napra problematikusabbá válik, miből lesz, honnan lesz uj pénz az ősszel, ami­kor még meg sem kezdték az épitést. — Ugy latszik, most már csak az a két felfogás harcol egymással, hogy vala­mely alkalmas kerek szám legyen a meg­határozója az uj valuta értékének, vagy pedig egy konstruált aranytartalom. Ha például az angol shillinget vennénk ala­pul, akkor ennek az aranytartalmához igazodnék a magyar pénr, de természe­tesen igy nem lehetne tekintettel lenni arra, hogy egy törtszámmal kell a köve­teléseket és tartozásokat átszámítani. Dr. Reiniger Herman halála. Hat béli szenvedés után péntek dél ulán meghalt a városi közkórházban dr. Reintger Hermtn kerületi tiszti or­vos, a tavaly elhunyt kiváló kriminalis­tának, Reiniger Jakabnak, rgyetlen fia. Elicu'ása valósággal áldás volt ránézve, hat hé1 óta eleven halomnak számított s jóformán csak mesletségesen tartót ták benne a lelket. Emlékezetes, hogy akkor éppen a mentőknek tartott előadást az alkoho­lizmusról. A rer.dkivül élénk ember élénk ge z'usckkal kísérte magyaráza­tát, milyen á la pótba kerCl a borivó, hogyan ári az egétz szervezetének, amikor a hallgatói megjegyez ék: — De pompásan mutatja is, hogy milyen a szeszes emberi Rein ger Hermannak ugyanis birfe­I n oldalt hanyatlott a feje, utána ő is megdőli. Azt hitték, hogy szemlélő mó don mu'atja a réizegv, de mekkora vo t a megdöbbenés, mikor ültében el­esett. Odarohantak hjzzá, mt lehelne első segélyként nyújtani, azonnal telefonál­tak a közkirházba, r honnan már ö; E re múlva megerkevett dr. tíuczkó roly orvos, majd dr. Kovács Kál­mán főorvos s megállapították, hogy Rfinigert baloldali hüdés érte. A rög tOni érvágás — ugy tetszett — segi lelt rajta, Jobban lett, még aznap be­azélni is tudott. De mindez c ak lát­szat volt. Talán egy bét múlva be kel­lett szállítani a köikciházba, bogy ál­Undó orvosi ellenőrzés és kezelés ala t Wjon. Lelkes ápolónőbe azért csak s wesége vol., aki hM hét óta nem moz­dult cl a betegagya mellől. .Olyan nagyfokú érelmeszesedésben szenvedeti, ami fel ünik sokkal idősebb embernél is, már pedig Relr.iger Her­man csak 50 éves volt. Ez az állapot Ötölte súlyosabb: n a szem etét, amely pedig kiáltotta a legkomplikáltabb ope" rációt. A háború folyamán ugyanis, amelyben kezdettől fogva résztveti, embersieretö és embervédö munkálko­dása közben olyan sebesülést kapott, bogy csak csoda folytán maradt é eiben. Akkor el is 'erjedt a halála bire, de arány­lag gyorsan kihever e a bajit és lett megint a tégi: a szeretetreméltó uri fiu, a flott egyéniségű, bájos küzvetlenségü Hermán, tki lele van anekdotával, sohasem rosstkedvü, az élet minden kellemetlenségét fölényes filozófával tűri; akt már maga is mosolyog rajta, hogy a lakáskon unklurát viiágban csak éppen neki, a város tistti orvosának nem juttatnak hivatalból lakást. A Mars-téren volt kény elen meg­húzódni primitív körülmények közöl', feleségével és kéi kis gyermekével, alig lehetett abban megmozdulni, ugy hogy a rendelőjét hatósági engedéllyel a gőzfürdőben rendezte be. Ide jártak a betegei, akik vakon biztak az ő tudá­sában és szuggesztív erejében egyaránt s inten kereste fel a szegényeit, aki­ket a Hermán doktor mindenkinél job­ban azeretett. éppen ezért nem tudott vagyont sem tyüjieni, — őrök tulajdonságaként a lóknak. Mist annyi más pályatársán :k az élet nagy rengetegében, ahol a kö­zéposzály járja a kálváriát, — nem eszköz volt neki az orvosi tudása, ha­nem cél a arra használt* fel, hogy eny­hítsen, csiliaplaon, hiszen több a szen­vedés, a rejlett nyc- uor, mint a jSlét, meg a fény, ami csak fellobbanó hiu csillogásával látásik erősebbnek, elter­jedettebbneV. A cigányos sreu, bohém lelkű (tehát jólelkű) Hermán doktor nagyon fog hiányozni mindenfelé, akik ismerték és szerették s immár megbékél Boross Jó­zseffel is, amiért .ugy ment cl külföldi tanulmányúra, hogy nem búcsúzott el tőle." U óljára a halála előtti vasárnapon látogatta meg, vigasztslta, hogy nem­sokára egyfltl mulatnak, aztán — elő­érzet, vagy mi? — széleskörű utasítá­sokat adott, hogyan viseljék gondját jóbaráljátiak és orvostársának. Természe'es, hogy nem merték Ret­nigerrel közölni a tragédiái, inkáob azt mesélték, hogy elutazott. Volt is emiatt a kfmyezetének hallani valója, hiszen Boross naponta többször bement hoztá, elaneidótáztrk, beszeltek mind-ntéle tervektől, - mosl l.lytathalják a túlsó parton. Orvosi körökben mindjárt kezdettől fogva súlyosnak iamerték lel az álla­po át, azért mégsem adták fel a reményt, hibár gyönge volt is a szála. Azonban a fizikuma nem b'rla ki. fegnap u|abb szélroham érte, ami ma megismétlődött s gyengéd, emberi melegséggel feli szive pénteken délután 2 érakor meg­szűnt dobogni Temetése vasárnap dél­előtt fél 10 órakor leiz a zsidó temető daterméböL Szegedi kereskedők a forgalmi adó reformjáért A fővárosi érdekképvise'etekkel kar­öltve a Szegedi Kereskedők Szövet­sége is mozgalmat indított az általános forgalmi adó bosszú idő óta követelt reformja, az Ausztriában is bevált fáai­sos rendszer életbeléptetése iránt. Ez a rendszer, mely az egy helyen való adó­lerovás elvén épül fel, egyedül alkal­mas arta, hogy a kereskedő- és ¡piros­társadalmat a már elviselhetetlenné váló zaklatásoktól mentesítse ugy, bogy ké­pes legyen a kincstár számára a meg­kívánt adóbevételt a legkevesebb behaj­tási költséggel biztosítani. A Kereskedők Szövetsége kikaidötijei utján résztvesz az OMKE és a vele egyetfllt fővárosi érdekképviseletek buda­pesti hétfői nagygyűlésén, ezt megelő­zőleg Jolyó hó 5-én, vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Lloyd-Tdrsulat nagy­termében nagygyűlést tart. Ezen gyű­lésen ismertetni fogta s kormánynak ki nem elégi'ö forgalmi adó ervezetét is. Erdekében áll minden kereskedőnek és Iparosnak, hogy a gyüléiea részt­vegyen és hvgy állátfog alátával a re­form megvalósultát elősegítse. A városi zenepalotát is fölépitik a külföldi kölcsönből. A polgármester uj terve a A pénzügyi bizottsíg ciü öríöki ülé­sén — mint ismesetes — a város kül­földi kölcsönével kapcsolatostn egy életrevaló és csak helyeselhető terv merfllt fel, még pedig az, hogy a vá­ros ne cisk akkora kölcsönt vegyen föl, amelyből a tanyai vatut építési kétségeit fedezheti, hanem akkorát, hogy a tanyai vaiuton kívül néhány uj bérházat is építhessen belőle. Ez a terv általános tetazésre talált és nagy lelke­sedéssel ctatlakozotl hozzá « polgár­mester is, igy a tanács a pénzügyi bízottság egyhangú javas'ata .«lapján az eredetileg terreiett rráslé m iliő arany­korona helyett négymillió aranykorona khlfőldi kölcsön felvételét jivato'ja majd a hétfőn összeülő rendkívüli köz­gyűlésnek. A polgármester uj álláspontja. A polgármester lelkesedése azért meelepő, mert edd'gi — meglehetősen rrerev álláspontjának iel|»s megváltoz­tatását jelenti. A polgármester volt ugyanis ar, rki a leg ridegebben elzár­kózott minden jelentékenye bit külföldi kölcsön felvételének gondolatától is, ugy véiie, hogy a város biztosított jö­vedelme nem birná el a drága pénz amortizálását. Állandóan a f'varos pél­dájára bivitkoiott, ahol a háború előtt fölvett külföldi milliók su'yos pénzügyi bonyodalmaknak l.ttek az okoiói. A polgármester ezenkívül azért sem akart hallani a kü földi kö'csön felvételéről, meri azt hitte, hogy a fellételek még túlságosan sulycaak. A pénzügyminisz­ternél tartott keddi értekezleten meg­győződött arról hogy 0 külföldi köl­csintől való félelem teljesen alaptalan, mert abból csak haszna lehet a város nak és nem jelent kibirbitailan meg­terhelés) sem. Meggyőződő.! arról, hogy az égelőrn sürgős szükségleteket csakis megfelelő kWfóldl kössön felhasználá­sával elégítheti ki a város. Ezért csat­lakozott a pénr ügyi bizottság állás­pon Jlhoz és ezért járult hozzá ahhoz is, hogy másfélmillió aranykorona he­lyeit négymtuiá aranykoronát kérjen a város. A városnak egy fillér adóssága slnoa. — Legjobban szeretnék a föiöiletbH egy és két szobás lakásokat építtetni, — mondo'ta érdeUődétűokrc a pc'gár­me-ter —, csak azt nexi luJotn míg, bogy hova. üres telke van a városnak elég. Ami a kŐc*o„ ,Y;vi;e ét illeti, régi aggályaim raá. teljesei elmultak. A nírvr»itu< f. sn> icronál köanyüs renel vitsuU bitjük husz év a'att, hiszen a vátbsnak iulsjdonképen ma egy fillér adóssága sincs. A háború elölt csinált külföldi Kölcsön felhastnálására. közel nyolcvanmillió foronás adóssá­gainkat az U'O'JÓ fillérig visszafizetik az elmúlt évfce\ Most tehát felszaba­dulunk és nyugodtan megkezdhetjük at uj, htsznos adóstágcsinálásf. Egyelőre felvemzök azt a négymii ii aranykoro­nát. amelynek feltélelei n|abbart tovább enyhüllek. A péniQtyninisztéiium ma délelőtt telefonon értesilet', h?gy a köl­csön öt év.mulva kit százalékos stornó­val visszafizethető. Ha tehát öt év múlva lesz hoizá elég pénzűnk, nem kell h'Jtz étig törlesztenünk, hanem a hátralékot egyösszegOen is viiszatizet­he'|Pk. A néüyxilliO ers ykorora fel­használásai után, ha lehet, ujabb köl­csön után nézünk. Steretném a város adóiságát legalább tízmillió aranykoro­nán ki'gé'zi'eni. Ennyi: ugyanis még elég könnyen elbírunk é* nagyon sok rriident megarálhJtuftk belőle. Három­száz u'cdnk kövezetlen még! Azért nem akrrok lulmeui a tízmilliós haláron, hogy u óJaink számára is maradjon kclc<cnfelvevrsi lehsiő-ég. .Nagyon szeretném felépíteni a zenepalotát." Ezután megkétdeztok a polgármes­tert, hegy — ha sor ketülnet rá — hol és mit épít a kölcsönből a város. — Egy és két szobás likásokra van mcst a legnegyobb szűkség — mon­dotta —, tehát eltősorban ilyeneket kell építenünk. Csak azt cea tujon még, hol epiitűnk. A városnak van sok al­kalmab és Qres háztelke, ki kell néhá­nyat válaaz ani közülük. — Aztán — folytatta rövid szOnet után a polgármester — nagyon szeret­ném felépíteni a zenepalotái. Ha csak e*y mCú lesz rá, fel is ép tjak, még pedig ugy, hjgy a földiáin jén üzlet­helyiségek leunsk, eső emeletén a zeneiskola és a hstalmaa h ngverseny­terem, amelynek mennyezete a másxük, vajy a harmadik eme'et mennyezetével lett egy vonsloan, a második és a harmadik emeleten pedig lakások len­nének. így jövedelmező is lenne ez a bei uh árát. — Nagyon szeretőim felépíteni a zenepalotát. A zenepalota régi tervai. A polgármester óhajtása — ugy vél­jük — találkozik a város közönségé­nek régi kivánságávsl. A város már régen, bosszú évtizedek óla adós ön­tmgának a zenepalotával, ahol meg­felelő hajléka khet a szépen fejlődő zenekultúrának. A zenepalota építését még jóvol a háború elő t elhatározta a kö-yülés. A terveket Spiegel és Mát­kas műépítészek teljesen el is készi­PRÓFÉTÁBAN KATONAZENE: SZONIBATOJ esti 6—8 éráig. Felfllmulhatlan konyha. №7 Figyelmes kiszolgál is. Csapon a Kőbányai Polgári Serfőzde világhírű Sast. Istvékn Idénysor«

Next

/
Oldalképek
Tartalom