Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-30 / 58. szám

HR ÍTHé! Ara 2000 k( an DRUÍ rckSZ?is. tár. t.u IMI. f t 3b iU •Í7 itt»> >• 1 cl 15 t. >b :lf 1 a r, iz délmagyarorszag Deák Perenc-u. 2. Telefon 11-33. Kiadóhivatal, 5esSnMn>vUr " l*»/1»«1«: Dugonles-tér II. Teleion 3UL * itt«« Sándor-sugárut l. iiin Telelonsiám 16-34. Szeged, 1925 julius 30, CSÜTÖRTÖK Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.'«) kor, Budapesten éa vidéken 45ÍW0 kor. Egyes sián ára hétköznap 2T00 kor* vasár- ét Onnepnap JHO korona. I. évfolyam, 5". Benárd búja. Benárd Ágoston orvos és trianoni iláiró csöndetcn mrgvált attól a kurluilsptót, amelynek olyan hangosan illott élére annak !de]én. Múltadban tincs öröm, jövőáten nincs remény — jordclja magiban Benárd Agcston és inkább szépen fé'reáll és marad nyu godtar. Nincs konjurklúnlja már annak a hangnak és modornak, amtlyet Benárd Ágos'on volt {¿szerkesztő úr lapja honosított meg a kurzus hajnalán, annak a hangnak, amely lármával akart hatni éa annak a modornak, amely eddig ismereilen- és meg nem engedett volt a magyar publicisztikában. Benárd Ágoston lapja azonban úttörő a'eart lenni és a korcsmai verekedések tónusában próbálta megoldari a magyar lét és nemlét nagy kérdéseit. Mocskolídó és gyalázó szavak, állandó sértegető jeli ők, az emberi méltóságot megalázó kitételek illették ebben a lapban azokat, akik nem a trianoni aláírónak, Benárd Ágostonnak és gyűlölettől elvakult és megvadult munkatársainak po'iiikája szerint szereitea hazát, gyógyiiot a a jelen sebeit és építette a ms«ytr jövendőt. Benárd Ágoston lapjinek cikkein lelkesüllek annak idején a Somogyi—Bacsó gyilkosai, az erzsébetvárosi és a csongrádi merényletek értelmi szerzői, ennek a kurzuslapnak voll nemzei eszménye Héjjas Iván és a lap egy ideig különös kedvezményekben részesült, ez a lap nem voll destruktív, ext a lapot nem kellett betiltani, ez a lap ztszló lett aze k kezében, akik álandósitani óhajtották az etlentonadahnat és akik keserű mosolygással néalék a konszolidációt. Lehet, hogy benárd Ágost orvos és volt főszerkesztő ma már Dandin György rezignált áHátpuntjáról nézi az egész elmúlt teccef, az egész elviharzott kurzuszivalart, lehet, hogy ö is azt mondja: Te akarlad, Dandin Ágast és amikor ctöndesen elhagyja hangos dobogóját és leszáll az eszményi hordóról, halk megbánás és meggondolás kél lelkében. Mert hiszen Benárd Ágoston lapja éppen annyit használhatóit volna a magyar jelennek és jövőnek, mint amennyitt ártott azzal a példátlanul durva és oktalan gyűlölködö hanggal, amely elvadította tőle a jóérzésű és épizlésű embereket Ha Benárd Agoitonék lapja Trianon után a magyar iniegritái egyedül lehetséges módját szolgálja: hs mir.den magyarllélek, szellem, ér ék, alkotás és munka egyesítését, összefogását birdeti, ha romboló gyűlölet helyett termékeny szerete'et prédikál, ha nem gyanús neki mindenki, aki magyar él és nem a: Benárd Ágost receptje szerint akar ödvözflln»', ha esik ugyan a magyar kuliura pallérozásán, a magyar sebek gyógyításán, a magyar romok eltakarításán dolgoiik: akkor ma nem kellene Benárd Á^oiionnak zajtalanul eltávoznia zajos pozicójából, nem kellene Anks Jánosnak külföldi tanul mányulra mennie és akkor nem kellett volna eit a vezérel nélkül rraradl éa olvasóitól elhagyott kunuslapol márólholnapra átfestenie és átépítenie egy uj cégnek, .mely a szobatiszta hangot '^Z'Üi meRhoncailani a tocsmil sékeltebb" ideálokat log ei után szolgálni az arany középút iíányábaa N/gy erkölcsi tökét pazaroltak el az évek folyamán Benárd Agoslonék. Nem mondiuk, hogy ez éppin sz ő falát kOl:n erkölcsi tökéjük volt. De ba «i! i nemzeti visszahatást, amely a proletíidikiafurái követte, a lelkek és hitek nagy lendületét a magyar jövő fei<j "inak Idején bölcsen és ígazá^ lössígük és hirtelen, váratlan jölt kaiísük áiérzésfvel és Cnludalával föln'Wnáij4K az egyeil:ri ;ehelté4es és szükséges és szentséges cél: a mrgyar egység érdekéten, olysn etköcsi tokét halmozhattak volna föl, i melynek erőtirtoléka százidokra ssóll volca. ók, síjoos, csak pazarcltsk. Elpocsékolták és elherdálták a hitel, a reményt és a szeretetet. EUetélték a jövő». Es most e firmái leveszik a boltról, amelyet templomnak gondoltak a hivők. Es elmennek pihenni babéraikon. Nem irigyeljük tőlük, legyenek boldogok rajluk. Nagyon drága babér as valahány, egy ország idla meg iz árát Isten vele, Ágostont -LVLVT-ia'űl'll'l— A kormánypárt augusztusi értekezlete az őszi munkaprogramról Budoptst, julius 29. Több aktuális kérdést fog a kormánypáit augusztusi érekezletén le'árgyalni. Az értekezlet munkarendjéről Almássy László ügyvezető alelnök a következőket rrondotia: — A nemzetgyűlés őszi munkarendlét legelőször a klllségvetés tárgyalásával fogja megkeideni. A költség vetéssel a párl augusztus 14 én tartandó nsgy pártértekezletén fog első Ízben foglalkozni. Takarékossági szempontból fogja bírálni az értekezlet a költségvetést. A személyi kiadárok csökkentését és a beruházások emelését tartja szem elölt a párt. A külpolitikai kérdést Bogya János fogja szóvátenni. A magyar érdekek szempontjából a külpolitikai kérdéseket behatóan fogják tárgyalni. Nincs eldöntve még, hogy a miniszterelnök megjelenik-e az értekezleten, azonban nem valósi inű, hogy tzsbadságál, amelyei csak szeptember ten kíván befe.ezni, a pártértekez'el miatt megszaki'ja. r^VW Szombathelyen izgatott tömeg szembeszállt a katonai ellenőrző bizottsággal. A bizottság váratlan vizsgálatot tartott a megyeházán. — Egy elbocsájjtott tiszthelyettes árulása. (Badopestl tudósítónk telefonjelentise.) A keddi mpon Szombathelyre ártántfiizltkből álló katonai ellenőrző bizottság szállt ki. A bizottság tagjai fel vcltak szerelte térképekkel, tervraji okkal és utasításokkal. Megérkezésük u'án azonnal, minden kérdezőikődés nélkül a vármegyeházára mentek, hogy házkutatást tartsanak. Átkutatták az egén második emeletet, de természetesen még csak gyanús dolgokat sem Islállak. A második emelel után az első emeleten és a földszinten akarták folytatni munkájukat, azonban az épcletmk ezt s kél részéi zárva találták. Erre megkérték az épületben tartózkodó árvaszéki ülnököt, bogy nyittassa ki a lezárt helyiségek*. Az irvaaséki ülnök azonban irra való hlvafkoslstai, bogy ax épületet esők felettes hatóságának utasítására boaálhatfa rendelkezésükre, megtagadta az épület felnyitását és azt mondotta a bizottság tagjainak, hogyha megmaradnak követelésük mellett, kitfenek szántára a belügyminisztertől utasítást Az ántántt'sitek azonnal táviratot adtak fel, miotbogy azonban estig választ nem kaptak, az éjszakát a vármegyeház épületében töltölték. Reggelre aztán a város közönsége is neszét vette a dolognak és a délelőtti órákban már hatalmas tömeg szorongott a vármegyeház előtti téren. Izgatotlcn tárgyalták az eseményeket, incidenstől kellett tartani s csakhamar egy csapat rendőr jelent meg, hogy az esetleg bekövetkező eseményeknek útját vágja. A rendőrök megjelenése még inkább izgatta a mintegy tzer főre felszaporodott tömeg hangulatát es ilyen hangok hal la szóltak: — Le a franciákkal I Éljen Aod el Krimi Menjenek a franciák Marokkó bal Mit keresnek itt, ott a helyük, ott csináljanak rendet I A rendőrség veszélyesnek látta a helyzetet és m után attól is lehetett (irtani, hogy a tömeg megrohanja a vármegyeházát, megszállta az épületet. A rendőrség feltevése tényleg igazoltnak látszott, mert csakhamar kiadták a jelszót, hogy meg kell ostromolni a vármegyeház t! A (elszci fett követte és cintrgy 50—60 főnyi cscpoit Q2zal a klóit ás: a', h*ey ha a franciák nem távoznak szép Hetivel, ki kell dsbai (ket az cblakoe, hangos »zltkozódások között benyomult a vármegyeházba. Egészen a második emeletig jutottak, itt azonban a rendőrségnek segítségére szolgált a ízűk és sötét folyosó és sikerült a tömeget visszaszorítania. A rendőrséggel való dulakodás mintegy negyed óráig fartőit Megjelent aztán a rendőrség segítsége re az árvaszéki elntk is, aki szép szavakkal akirla a tömeget lecsillapítani. Elmondotta, bogy a házkutatás ugy sem történik meg, a tisztek már el is akarnak az épületből távozni, de a tömeg viselkedése miatt értbelő, hogy a házat nem bagyhaják eL A tömeg erre ugy, ihegy lecsillapodott, visszahúzódott a vármegyeház előtti térre is ott várta be a fejleményeket és várta, bogy az ántánttisztek elhagyják a vármeavebáz épü'etét Tiz percnyi hiábavaló várakozás után a hangulat ismét Izgatott lett, az árvaszéki elnök beszéde most már olaj volt a tűzre, Ismét hangosan kiáltozni kezdtek, éltették Abd El Krímet. Kórusban kiáltották: Nem hagyjuk magunkatl Menjenek a franciák MarokMegjelent néhány szakasz katona, mert a rendőrség kevésnek bizonyult. Az árvaszéki elnök most az erkélyre jöll ki és ezeket mondotta: — Csak természetes, hogy nem hagytuk magunkat, nem teszünk eleget a franciák kérésének. Még akarta nyugtatni a tömeget és kijelentette, bogy a franciák sz épű!e!et mák elhagyják. Ez a beszéde is azonban izgatólag hatott. Valaki most elkiál'otla magát, hogy gyerünk az állomásra, biztosan már ott vannak t A tömeg tényleg az állomás felé vetette útját. Mikor kiértek a pályaudvarra, követelték a kalauzoktól, hogy engedjék felnyitni a waggonokat. Végűi is a kilauzok ellenkezése dacára felkutatták az egész vonatot, de eredménytelenül, mert az ántánttisztek nem voltak ott. A tömeg erre visszament a vármegyeház elé, behatolt ai udvarra és kereste a bizottságot. A katonaságnak és rendőrségnek aztán sikerült öt óra felé a teret fegyverhasználat nélkül megtisztítani. H l óra felé aztrn három lefüggönyözött kocsin az ellenőrző bizottság tagjai a Kovács szállóba hojtattak, ahol esti kilencig tartóikodtsk. A tömeg aionb;n megludtj, hogy hol tartózkodnak és cr.oit mir a azáloda elölt tömörült és fo'ylatU tzitkozódását Kilenc óra után a lisztek újból kocsiba ültek, bogy kimenjenek a féltízkor induló budapesti gyorsvonathoz. A tömeg hanÍ

utala újból elkeseredett és a tiszteket övekkel kezdték dobálni. Szerencsére azonban sebesülés nem törtint, agy hogy a bizottságnak sikerült minden komolyabb baj nélkül elérni a pesti vonatot. Az ántántbizottság tagjai reggel hét óra öt perckcr érkeznek Budapestre, akol azonnal jelentést tesznek a történtekről ugy fölöttes hatóságuknak, mint a magyar kormánynak. Az eset előzményeként azt em'egelik Szombathelyen, hogy egy K. nevű tiszthelyettes, akit szabálytalanságok elköve ése miatt a katonaság kötelékéből elbocsátottak, bosszúból följelentést, még pedig aloptclan följelentést tett az ántántbizottságnál. Erre migya rázzák azt is, bogya tisztek mái teljesen kész tervrajzokkal jelenlek meg a vármegyeházán. Ez s feltevés valószínűnek bizonyul, ntft K. (jszjhelyet'es azóa már csilidjávil együtt elhagyta az országot és Klagenfurtba költözCtl. A tömeg elkeseredését pedig az váltotta ki, bogy egy ilyen alaptalan feljelentés miatt a katonai ellen ői ző bizoysig házkutatási akart tartini a siombilbelyf vármegrebízán. Ausztria és Németország közötti forgalomban nem kell vizűm. Berlin, julius 29. A külügyminisztériumban szerdán irta alá dr. Stresemann birodalmi külügyminiszter is Frank berlini osztrák követ a kit kormány közt a vizűm kölcsönős megszüntetéseről létrejött egyezményt Franciaországban jobboldali blokk alakul. Párts, julius 29. ffescoetf/szoc'alista képviselő, Lunel választókerületben beszédet mondott, melyben a baloldali kartelipolitika fenntartása me lett foglalt állást. • Minthogy az a veszedelem fenyeget, hogy Maglnot vezetése alatt lobholdali blokk alakul, kérte szocialista barátait, bogy a pártnak a kormányögyekben való részvétele mellett fog-, latjanak állást. A görög-török kibékülés. Athén, julius 29. Törökország u] athéni követe, Dievad bég tegasp délután nyújtotta át megbízólevelét. Az uj követ hosszabb betzédet mondott, melyben többek között kijelentette bogy kormányától a legmesszebbmenő felhatalmazást kapta arra vonatkozólag, bogy mindent megtegyen a két áUam közötti egyetértés és békés együttműködés elősegítésére. Belgium is rendezni akarja amerikai tartozásait. Brüsszel, julius 29. A Temps Jelentése szerint ma utazik el az a belga pénzügyi bizottság, amely Amerikában a hadié dósságok rendezése ügyében fog tárgyalásokat folytatni. A washingtoni belga követ a delegációval együtt utazik vissza állomáshelyére. Befejezik az osztrák—jugoszláv kereskedelmi tárgyalásokat Bécs, julius 29. A Neue Frete Presse jelentése szerint az osztrák—jugoszláv kereskedelmi szerződéses tárgyalásokat még e Ítél Llyamán befejezik. A szerződés niags nagy vonásokban már elkészült és csupán lényegtelen kérdések megszövegezése tat há'ra. A vámtételek tekiníetébenvrénány kivételtől eltekintve, mir lélrejr" szerződést valós irják alá. Ireftt a megegyezís. A ilótzinüleg a jövö hé en