Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-01 / 36. szám

1925 július I. DELMAGYARORSZAG Neves budapesti hírlapírókat látott vendégfii a Délmagyarország. Az elmúlt kél flnnepnipol m?nt a Délmagyarország vendége Szegeden töltölte a budapesti újságírás tizenkét kitűnősége. Részint srorobaton, részint vasárnap a kővetkezők érkeztek meg: Balassa Imre, a Pesti Hitlap helyettes szerkesztője, Balassa József, s Világ nuika'ária, dr. Feleky Qézs, a Világ főszerkesztője, Habár Mihály, s Magyar­országi Újságírók Egyesületének elnöke, Hegtdís Oyuli, a Oíthon írók és Hir­laptrők Körének főtitkára, dr. Kerekes Aladár, a Budapesti Hírlap munkatársa, Krúdy O/ula író, dr. Kun Andor, az Amerikai Mrgyar Népsziva bud pesti nerkeszlője, Lázár Miklós A Reggel főszerkesztője, Mann Hugó. a Héttői Hírlap azetkesz1ö|e, Róna Lijos, a Tőzs­dei Kurír szerkesztője és Szalmárt Mér publicista. A vendégek valameny­nylen a Kssi- szállóban szálltak meg, ahol visárnsp délben ebédet adott tiszteletükre Somogyi Szilveszter pol­gármester. Az ebédre a budipestieken kivűl hivatalost k vo'iak Cserzy Mihály, dr. Dobay Oyu'a. dr. Erdélyi Jenő, Ftank József, dr. Gadl Endre, Juhász Oyula, dr. Kontor Lijos, Lengyel Vilma, Ligeti Jenő, Móra Ferenc, Móra Fe­rencné, 01,'ovay Károly, Pásztor Jó­zsef, Pásztor Józsefné, Sr. Szlgethy Vilmos, Wenner Sándor és Wlmmer Fülöp. Somagyi po'gármeser felkö­szöntöjében a város helyzetére hivta fel a budapesti síjtó munkásainak figyelmét, m»|d az ujságiró munkájá­nak rOvid méltatása után a vendégekre ürítette poharát Szutmárl Mór, a len­dületes és finom tollú 68 évei publi­cista válaszolt a po'gármester szavaira. Ékesen és találóan beszélt arról a nagy jelentőségtől, amellyel a sajtó szabad: ága as áiltmi, társadalmi, gaz­dasági és kulturális élet minden meg­nyilvánulására van, majd a várcs kö­zönségéi ürítette poharát. Este a Délmogyarerszdg adott va­csorát, amelyen a budapes'i uságiró­kon klvüi résztvettek a vállalat vezelő­sége, a Délmogyarország egész szer­kesztősége, a helyi lapok ««késztől és meghívott vendégek. Beszédei mond­tak Wimmer Fülöp. dr. Feleky Géza, dr. Kun Andor, Móra Ferenc, Szigeihy Vilmos és Szatmári Mór, Juhász Gyula pedig felolvasta egy Krúdy Oyulához irt rendkívül hargula'os és szép verséi. A társaság a legkitűnőbb hangulatban együtt maradt egész reg­gelig. A vacsoráról a következő táv­iratot küldték ' a betiltott Az Uj'ág szerkesztőségének: A Délmagyarország cimen feltámadt Szeged mrgindulása alkalmából egybe­gyOlt szegedi és budapeiti újságírók őszinte szeretettel gondolnak az Az Újság munkatársaira, azt remélve és azt kívánva, hogy a most mér egy­hónapos kényszerű pihenés ulán minél előbb meginduljon a munka az Az Új­ság i óasztalainál is. A Délmagyaror­stág szerkesztősége, Habár Mihály, Feleky Géza, Szatmári Mór, dr. Kun Andor, Krúdy Gyula, Bal-ssa József, Lázár Miklós, Róni Lajos, Mann Hugó, Balasia Imre, dr. Balogh Henrik. A budapesti újságírók a hélfö dél­u áni gyorssal utazlak el. Már a keddi budapesti lapok cikkekben emlékez ek meg a szegedi kirándulásról, amelynek üdvös hatása bizonyára nem marad el a városra nézve és amely az Az Újsághoz küldött táviraton kívül az újságírás egyetemét, tehát közvetve az egész kö­zönséget érdeklő löbb lerv és gondolat fölvetésére a olgált alkalmul. Létszámapasztás a városházán. Hétfőn, Péter Pál napján összeült a városháza tanácstermében a létszámapasztó bizottság, hogy végrehajtsa a szanálási törvénynek a városi alkalmazottak létszám­csökkentésére vonatkozó rendelkezéseit. Az Ölés — amelyen dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnökölt — szigoiuan zárt ajtók mögött folyt le és hozott határoza­táról vajmi kevés szivárgott nyilvános­ságra. Erdi érdeklődésűnkre a következőket tudtuk meg: A lélstámcsökkentö bizottság most Is arra as álláspontra helyezkedett, hegy a városházán nagyobb létszámapasztás ról nem lehet beszélni, mert a városi köz­igazgatás teendői a háború óta Jelenté­kenyen megszaporodtak, munkaköre arány­talanul bövűlt, az állam ugyanis számos olyan közigazgatási funkció elvégzését hárította át az utóbbi időben a városra, amely azelőtt vagy nem létezett, vagy pedig az állam látta el. Az eddigi lét­számcsökkentések, amelyekre megérkezett már a kormányhatóság jóváhagyása is, kimerítettek úgyszólván minden apaszlási lehetőséget ugy, hogy több Ízben munka­torlódások esetén segéderők beállítása válik szükségessé. A vezető állások közül már korábban megszüntették azokat, amelyek természetes uton üresedtek meg, igy például Balogh Károly tanácsnoki állása is betöltetlen maradt, ügyosztá­lyának munkakörét szétosztották az elől- ( járósági és pénzügyi osztá yok, valamint a mérnöki hivatal között. Az épilési ügyeket azóta Berzenczey Domokos műszaki taná­csos referálja a tanácsüléseken. Az ala­csonyabb aliások körül ugyanilyen a helyzet, a napidijasok létszáma pedig annyira csökkent már, hogy a további csökkentés lehetetlen. ElbocsájthatO utca­seprő és kórházi ápolónő nincs már ugy, hogy a létszámapasztó bizottság alaposan letarolt mezőre került a Péter Pál-napi apasztó gyűlésen. Értesülésünk szerint a bizottság elvileg kimondotta, hogy naptdljast ez alkalommal nem helyez B listára. Néhány megürese­dett állás betöltésének felfüggesztésén kivűl egyetlen magasabb állású városi tisztviselőt vont végelbánás alá: Bárdoss Béla tb. főjegyzőt, a Törvényhatósági Hivatalos Lap szerkesztőjét és a Városi Hirdetési Vállalat üzemvezetőjét, aki egy­időben a fegyelmi ügyek vizsgálóbiztosa is volt, de nemrégen beteget jelentett a polgármesternek és hosszabb szabadságot kért. Bárdoss Béla — mint értesülünk — megfelebbezi a létszámapasztó bizottság határozatát azon a cimen, hogy harcieret S rt katonatiszt nem helyezhető B listára. ivei azonban a létszámapasztó bizottság pozitív határozatai Jogerősek, a felebbezés eredményességében nem igen hisznek a városházán. Uihelyben, a Somogyi—Baosó Ügyben, befejezték a kihallgatásokat. Sátoraljaújhely, junius 30. Földes Reziö alezredes-had Író Ujhelyben t.nr­tózkedik, hoiy kihallgatásokat fogana­tosítson a Somogyi—Bació-ügyben. Sátoraljau,helyen kei szeresen lázas ér­deklődéssel figyelik az esemény eV el, hiszen az egyik tiszt, akli a rablógyilkos­Sággal katcsolathan parlamenti közbe­izúlisóiban (a napirendi vitákban megneveztek szcciaiista képviselők, Sol­tész István főhadnagy, a kommunizmus ulánl zürzivitot dőkben isme ellen megfordul: a váróin. Soltész főhad­nagyot, aki egy legenyet gaidálkodó fi-, n.:gyon sofan ismerik itt. Élénk emlékezőben él még hatalmas szürke autója, amelyben a Somogyi—Bacsó­gyilko.ság után néhány nappal gyak­ran szágu dott végig a vároion. Földes alezredes-hadbíró, a legnagyobb csönd­ben, kerül-r minden fölösleges fö tü­nést, a honvédlaktanyákban foganato­sította a kihallgatásokat. A kihallgatá­*ok Soltész István főbadnaj y, Fényes László volt orszéggyClési képviselő és dr. Bánóczy Kálmán minin e I taná­csos, Sátoraljaújhely volt népizert pol­gármesterének vallomásaival vol ak ösz­szefüggésben és több dflntő fon'oiságu kérdést vol ak hivatva UsztáinL Igy eltőaorban ai A. III—36. autó Ujheiy­ten és környékén valö lar ózkedásá­nak idejét éa körülményeit, annak a meg­állapítását, hogy kik és hányan érkeztek az au:ón a kritikua Időben Budapestről — Ujheiy be, hogy a Magyar Király­szállodán kivűl még hol szálllak meg, mily kijelentéseket lettek, k kkel állottak bizalmas összeköttetésben. Földes alez­redes-hiübiró súlyt helyezett a kihall gatáiok során arra, hogy az a csempé­szeti ügy, amely már a korábbi vizsgálat adataiban szerepel, ujabb tanúvallomásokkal kitias'ázlassék. A ki­hallgitáiokat oly csendben éa feltűnés nélkül foganatosították, hogy a város­ban még a tanuk kilétét is kevesen tudják. Nagyon érdekes körülményre vonatkozóan hallgatták ki » Nemretl Bank egyik újhelyi vezetőjét, aki a rablógyilkcsság idején az Osztrák-Ma­gyar Bjnk fő isztviselője vof. A vizs­galat során ugyanis az a gyanú is fel­me ült, hogy Somogyi Bíla aranyóráját az Autó utasai ennél a banktisztvise­lőnél helyezték volna le'éibe, akinek természetesen sejtelme sem volt arról, hogy az aranyóra h gyan ju'ott meg­bízóinak birtokába. A kihallga'ás so-án. bír srerinl, a főtisztviselő ugy nyilatko­zott, hogy az aranyórát njm Soltész Is ván, de a bátyja helyezte nála bi­zalmi leté be ; nein a gyilkosság idején, h:ncn amikor egyszer hosszabb időre külföldre távozott. A nyomozás kiter­jedt Soltéiz István katonai rangfoko­zatának hitt les megállapítására is. Eszerint So'tész nem e névéi, mint hsdnagy le jesitetl a háború utolió hó­napjaiban szo'gálatot és bár ezred pa­rancsnoksága nem terjeszfet'e föl elő­léptetésre, mégis valószínű főhadnagyi kinevezése, mert kottásait 1918 novem­ber f-en főhadnagyokká léptették elő. röldes alezredes-hadbiró tíz tanú ki­hallgatását s ombiton délutánra befe­jezte ét az éjszakai vonattil visszauta­zott Budapestre. Negyven éves működés után kedden megszűnt a szegedi központi leszámolóhivatal. ötvenhárom tsztvisslőt B-Határa helyeztek. Junius Imvinciaikán, kedden dél­előtt körülbelül negyven évei működés után niegstünt a szegedi vaiuti köz­ponti leszátiolóhivatiL Ez a hir szinte már nem hat újszerűen, mivel a leépi­éi már régen a nyilváno'srgra került, de a nagymultu intézmény megszűné­sét méyis meglepetéssel fogadta a nyil­vánosság. A leszámolóhivatal ugysnis sz illetékes <é lyezők elölt már fctetle­geué vált a trianoni szerződéi alá­iráiakor, mert hiszen Magyarországról eltünek ezzel a szerződéssel azoknak a vasutasaknak legnagvobbréue, ame­lyek lesiámolási munkálatait ez a sze­gedi hivatal végez'e. 1919 óta pedig lokozatossn keidték meg a hivstal le­építését, a legutolsó hónapokbin pedig már csak a rtinimális kere'ek között intézték el a likvídációs munkálatokat, mig a szanálási ¡örvény kapcsán most juniui 30 án végleg megszült A nyolcvanss éve* végén alapitotlák az összes magyar vaiutak ezt iz in'ét­ményt, ahol mindegyik vaiut képviselője helyei foglilt és együttes munkával intézték el a vállalatok kölcsönös leszá­molásait. 1912-ben építettek azután a Korcsolya-tó egy részére a hatalmas palotát, amelyben megmgyobbított ke­retek közölt fo'yt a munka a bt ború végéig. III bonyolították le a Máv. a DéUvasut, a Kassa—oderbergl vasul, u Győr—Sopron—eben/urtl vasul, az Arad—csanádl egyesüli vasutak, vala­mint az összes helyltrdekü vasutak köl­csönös leszámolásait. A les;á-nolótiivatal az uj palota megnyitásakor mintegy ötszáz tisztvise­lővel folytatta a munká', mig ez a siá n fokoza'oian legutóbb 184 Jőre csökkent. A hivatalban hónapok előtt megkezdődött a likridJcióa min ka, amit junius utol ó ntpjsibtn befejeztek és igy a h'vatal a Budapesten létesitetl leszámolási irodábi olvadt be. A 184 tisztviselő közül 102-őt Budipes're he­lyezlek, mig 53 ut B-listára tettek. A többi tisztviselőt pedig az üzletvezető­ségekhez helyezték át. A B-lialáa liizt­vlselők december 31-éig szibadiágon vannak, míg aiuián vagy megkapják végkielégítésüket, vagy nyugdíjba men­nek. A hivatalban pedig most már lázasan csomagolnak, röv.'deseti föl­viszik Budapes re az Íróasztalokat és a teljes fölszerelést, azu'án pedig a tágat palotái átveszi az — egyetem. s%e%svs\s%s%i%s%s%s%i\s%a%s%s%i\a\a%a%a Ütés, ököl és erőszak nélkül nincs élet, ­mondotta Kádár Lehel az ébredők vasárnapi gyűlésén. „Ne legyünk olyan meggondoltak és kevesebb zsidó lesz Szegeden!" Azok az agilis é redők, akik magu­kat fajvédőknek nevezik, nyári vándjr­utjukon v sá;nap Szegedre jötek egy vezérkzii kű önitménnyel. Gömbös Gyula, Ulain Ferenc t s Kádár Lehel jöttek le Sz rged te, akiktől mindenki politikai nyilatkozatot várt, etelyett azonban meg kellett elégedni a mir közh llyé szűrkitett izgat ő frázisokkai, nagyhangú „faj >édöa-fogadalmakkal és különböző tendencióiusin cscportoti­fott s latitz ikával. A Korzó Mozi nyári helyiségében déln'án négy órakor szervezett munká­sokkal, nagysztmu ellenkező meggyő­ződésű érdeklődőkkel, fiatalemberekkel, papokkal, lisz viselőkkel, nőkkel, gyer­mekekkel és hívőkkel együtt mintegy ezren helyezkedtek el a székek közö t. A gyűlésen izgatott hangulat h.lyett inkább a mosoly volt az uralkodó, mi­vel a szónokok nagy ha gu frázisai iz­galom helyett inkább derűt kelte t a hallgatóságban. Lábas Endre elnök üdvözlő szivai után Gömbös G,ula napoleoni piában kezdte meg a szónoklás«. Elsősorban is leszögeate, hogy ők zsidómentes Ma­gyarországot akarnak Harcos embe­rekre van szűkség éa nem meglapuló kukacokra. — Ml rem vagyunk szélsőségesek, mondta, hiszen az ellenforradalom alatt és u!án sem let semmi baja a zsidó­ságnak. Ezt pedig annak köszönhetjük, hogy a pipogya nemzedék megalkudott a zsidósággal. - Híveket IMtűnk ide toborozni Látjá'ok- e a zsidóság rettenetei polip­jli ? Most még csak a nagybirtokra fáj a foguk, de aztán jön a kisbirtok és ezután — mindent A legnagyobb bűnünk, hogy sohasem voltunk eléggé sovinitzák. Lakájokká neveltek ben­nünket, mi el akarjuk tdn'etni a lakáj­nemzedéket. Ezután a fajvéde'enröl beszél. Ki­jelenti. hogy már 1922-ben az Arauy Bullában szó vanTT fajvédelemről. Szent Láizló egyszer már kiutasította a zsidókat. — Dekcdens nemzet at, amelynek szüksége van idegenekre, fejezte be beszédét nagy hjngon. A történelem Igazo t bennünket és adja isten, hogy továtb is igy legyen! A lelkes hivők lelkesen éljeneztek, mire Kádár Lehel állolt a szónoki asztal melé. Kijelenti, hogy a mérsék­let és a mérsékelt emberek tették tönkre Magyarországot. — Így engedtük be a zsidókat, akik tönkretették az erszágot. A zsidók nem voltak mérsékeltek. En hajlandó vagyok magamat mérsékelni, ha a zsidók is mérséklik magukat. Addig azonban, mig a zsidók nem esznek kevesebbet, mig ktvésbbé nem híznak, addig ém nem vogyok hajlandó semmiféle sékletre I — Jegyezzék meg maguknik: ___ zsidó csak a terelőben van 1 Én nem haragszom rájuk, nem is gyűlölöm őket, mert nem érdemes, de nagyon undorodom tó Ok. Még mindig nem vonluk le az ellenforradalom tanulsá­gait I Volt ellenforradalom és nem ver­tük ki 6ke' I Mcgalkud unk egy zsidó nöszemé yé t, egy pozícióért, a kegyel­mes ur kézaiori ásáért Az aj nemoe­dék atonbin győzni fog az öklével és az akaratával. — Az volna szép dolog, ka kellene védenem Héjjast, mondta et­u'án. mire a hívek lelkesen éjenezték H'jjas Ivánt Ütés, ököl és erőszak nél­kül nincs élet! És eddig még soha­sem mutatták meg öklünkéi. — Most kel enel — kiáltották. — Bizony most kellene, válaszolt Kádár. Ezután integritásról és a visz­sz98::rzési h »borútól beszél. Közben pedig belopakodott a világ legnagyobb rablója: a zsidó. Meg ke l tisslununk mindenképen a zsidóságtól Szervez­kedni kell. Ha nem elég a na* ott van az éjszaka. Valami cieiekedeicl szeretnék látni, ne legyünk olyan meg­goudol.'ak és kevesebb zsidó lesz Sze­geden. _ A h*;m? i szőnok Ulaln Ferenc volt, aki e. .ka! a iLUszUkákai olvaaia

Next

/
Oldalképek
Tartalom