Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-24 / 53. szám

2 DBLMAQYARORSZAQ 1925 julina 24. A régi Radics-hiveket kizárják a Radics-pártból... Belgrád, juliut 23. A horvát pariul* kMÍRadlct hifin e'nöklde alalt 01 hl tartott, amelyen UaUks képviselő Javítóin, hogy a klub aj poUtikáfával nem rokonszenvező tagokat tárják kL Trafanovtes képviselő választókerfl'eléből érkezett több levéllsl biconyitotta, hogy a választók a pórt aj peltttkdjdt nem helyeslik. UJni Bues, f agat let és Uravlct képviselik nyilatkosatot térimteltek dó, melyben s páit vezetőséggel köioiték, hogy a pártból kilépnek. Briand kifogásai a német jegyzék ellen. Olaaiorsiég biztosítékokat követel saját határainak épségére. Pdris, julins 23. Briand kOISgymlnintcr a köretkeiö hat p;nlban len kilogást a német vilaujegyzék ellen: 1. a rajnai megszállás, 2 a döntőbíráskodás nimet értelmezése, 3 szankciók a jóvátételi kötelezettségek elmulasztásának pótlására, 4. szankciók a leszerelési klauzulák megszegése miutl, 5. a keleti halárra vonatkozó döntőbírósági szerződések garantálása. 6. Németország felvétek a Népszövetségbe. PJrb, julina 23. Briand trgoap este bosazai tanácskozást folytatott a lengyel nagykOvdtel. Hir szerint a tanácskozáson a német legysékröl troli sző, neve leden Németország ellenállásáról azzal szemben, hogy orosz-lengyel kontllktus esetén Németország terUetén népszövet oégl csapitok vonalhassanak át. A német jegyzéket tegnap |ogi szakértőkkel vétették alapos vizsgálat alá. A vizsgálat ideiglenes eredményeképen U megillapithitú, hogy a francia és német álláspont tőbb részletre nézve erősen eltér egymástól. Különösen a döatő bírósági pont szátok dolgában mutatkozik erős kUCnbiég a fölfogásokKomoly ellentét a Pdris, juliua 23. A külügyminisztérium befejezte s biztonsági szerződésről s'óíó német jegyzéknek első alapos megvizsgálását. Briand kQ űgyniiiszter kimeri ö levelet intézett a londoni francia nagyköveihez. A levélben vázolja a jegyzék megvizsgálásának az eredményét és megbizzs a nagykövetet, hogy kOzOlje Chamberhin külügyminiszterrel a francia kormánynak többrendbeli femartását. A varsói és a prágai francia követeket megbízták, hogy érlesitsék a lengyel és a cseh kormányi, hogy bár a német kormány válaaza lehetővé ia teszi a tárgyalások megkezdését Németországgal, bas. Az ideiglenes szakértői vélemény nyomén a QJJÍ d'Onayn a bizikodó hingulatolt bizonyos kritikus tartózkodás viltolta le'. Róma, ju'lui 23. Az olaiz kormány a német válaszjegyzék dolgában érdekei állásfoglalásra kéuOl. Kormánykörökben, tekintettel arra, hogy az állásfoglalás részleteit mos! dolgozzák ki, tirtózkcdhul nyihtkoinak, de annyit je'einek. hogy O uiorsiág magatartása körülbelül a következő lesz: Rajnai paktun és a garancia paktum Olaszország felfogása szerint rendkívül használna a béke »gyének. Olassortzlg nem is kivin semmiféle akidilyl olyan szeríődiseknek ujába gördíteni, mdyek halhatóun előmozdítják a vüig megengeuielődését. Olaszországnak azonban megvannak sajál kívánságai és önmagával szemben való sajál kötelezettsége! Is, Jelesül biztosítékokat kell követelnie saját határainak épségére. Olaszország ennélfogva a kellő pillanatban úgynevezett Bremer-piktummil lép a szerződő hatalmik elé, mdyel ellenizoigUlatáiul kőrdd a rajnai paktum előmozdításáért. francia felfogásaal. mégis komoly ellentétben áll a francia felfogással, egyrészt s népszövetségi egyezmény 16. cikkdyének az értelmezése tekintetében, amely cikk viizály esetére a Népszövetséghez tartozó államok fellépését azibályozza, miirészt a döntőbírósági eljárásnál követelt német megszorítás tekin'etében. A francia kormány az érdekelt szőve ségi hatalmakkal fo!ytatott eszmecsere uán ki logji dolgozni a Németországhoz intézendő választervezetét, amdyet akkor fognik Berlinben álnyuj'ani, ha előzetesen a szövetségesek már végleges megegyezésre jutottak. ¡Angliában a további tirgyaláira alkalmasnak taitják a német julias 23i A Reuter Irodi а biztonsági kérdéssel kapcsolatban a következőket irja: At illetékei angol kötökben ninci hajlandóság arra, hogy a jegyzéket. német Jegyzék tartalmát ré.zlddben megvi ássák, még pedig azért nem, mert még nem volt elég idejük arra, hogy a jegyzék tartalmit behatóan mérlegdjék. Erenkivűi a jegyzékei előzetesen a kormánynak kdl megmu'atni. Ilyen körülmények között a jegnékről tarlózkodissal nyilatkoznak. Noha a német jegyzéket nem tekintik teljesen kielégítőnek, mégis ugy látszik, hogy alapul szolgálhat a további megvltatásokro, mert tanusigot tesz Németországnak a további megbeszélések és tirgyaláaok megkönnyítésére irányuló készségéről. Az s rész, amely a biztonsági szerződéit céiió mozgalomnak sz előrehaladására vonatkozik,tigen kielégítő, azonban lehetetlen mondani, hogy mi lesz a legközelebbi léph. Magitól értetődik, hogy a kormányok kicterdik a véeményeiket a további kibontakozásra. A szakértők szerint pokolgéppel robbantották fel az Erzsébetvárosi Kört. írásszakértők vlragálják meg Mirffy állítólagos írását. Budapest, juliui 23. A Mirtfy-bQn?) kiegészítő tárgyalása torán mára rendelte el Zachár táblabiró Loch Péler tOiériégi siakírtő ki lallgitáiát. Ezzel a biionyiték-klegéizitésiel a budipeiti tárgyalás lezárult és s táblabíró szombiton Oyőibi siili ki, hogy ott s város által belelentelt tanukat hallgassa ki. Az erziébsivárod bomba fennmaradt darabjait a blróiág asztalára helyezik és annak tarldmát Zichár táblibirJ hivatalosul megvi sgáltaiji él megkérdezi, hogy nem lehetne* eiy kis darab etrazltot az udvaron felrobbantani. A szakértő kijden'i, hogy ez lehetetlen. Zachár táblabíró Idhivja a szakértőt, hogy hooanik nagyitóüvegel és vizsgáiiák meg és lelentsék ki hatiroiottan, hogy a kerekek éi ciarirok valóban egy óra réud-e. Egynegyed órd szünet utin Cslda szakér.ő nagyilőOreggd az alkalrészekd megvizsgált!. Ai elnök megkérdezi, hogy lehetséges-e a darabokat egy óramOvé OitieUUlani. Szakértő: Igen, lehdaéges. Az elnök: Lehet-e az ilyen óraszerkezelet négy óránál bossssbb időre be állihni ? Szakértő: Igen, lehetaégei nyolc napra 1a. Elnök: Mennyi idő lelik d az elkészítéssel ? Szakértő: Ol perc Elnök: Beillitották-e e szerkezeid olt, ahol dkéssfllt? Szakértő: Igen. A vádit képvisdő fóflgyé ízhdyetles kérte a bíróságot, hogy írásszakértők meghallgatásával tisztázza MdrJJy kismegyeri táviratfeladásának az ügyit, neveieleaea vizsgálja meg, hogy az a távirati bejegyzh, amdy 1922 április 2 én 9. sorszám alalt sierepdt a kismegyeri állomái láviratkőnyvében, ténylegMirffy kezétől ered-e és hogy s bejegyzés milyen kOrOlménjek között történL A második indítvány eanak a kérdís tek a tisztázását cüozta, hogy a Jutaa állomásra elküldött tádral megérkeictt-e, illetőleg mikor érkezett meg a ju'asi állomáira. Kérte további a főügyéizhdyettei, hogy ezeknek a kérdéseknek a tisztázására k ere ne meg a birósig s sioabathelyi vasúti üzletvesdőséget Ii. Zichár István táblabíró sz indítványra kijelentene, hogy a szombathelyi üzldvezetőiég megkereshére irányu'ő réizél feleslegesnek tartja, mert abbin az irányban már koribban intézkedett. Továbbiakban, miutln az indítványt a védelem részéről nem kifojisoltik, el fogta rendelni az Irdsszakértői vizsgálatot is ennek foganatosítása irátd saját hatásköriben intézkedni fog. Etulin hmertdik Mirffy nagybityji, Varga Ferenc vallomását, aki rOvid idővd ezelőit azt vallotta a kőszegi törvényszéken, hogy Mirffy József az erziébdvároii bombamerénylet napján és az ezt megelőző napon át Kbtegen tartózkodott, ahol Varga Ferenc ozletében volt és ezt Qzleti kőnyvdvd igazolja. Kijelenti, hogy a feljegyzéseket sem előbb, sím utóbb, hane n s valóságnak megfddően legyezték be. E vdmás sierint Mirffy ss eriiébetvirod merénylet nspjin nem tartózkodott Budapesten és Így ez a vdlomls eietíeg perdöntő fontosságú. A tárgyalás az balok ismertetése uán beMnődölt. Rothschild Ausztria fökonzula. Bécs, Julim 23. D/. Orönberger, Auiztrii párisi követe, néhány napi tartózkodásra Bécsbe érkezeit és ad a livailitot telte az osdrák kormánynak, bogy Párlsian Ausztria főkonzulátus! álUtsou fú. As osztrák kormánynak az a szándéka, hagy e főkonzulátus vezetésire báró Rothschild Albertet, a Rothschildház fősökéi kérik fel Sió van arról, hon a párisi főkonzulitui ventáaét vagy biróRiothscUld Albert, vagy bíró Rothschild fenő, ScbOaborn Kitty grófnő férje fogadja eL Évforduló hajnalán. Irta: Vásárhelyt Jalta. ... A keze a kilincsel már majd lenyomta, amikor hirtelen megállt: maga dé nézett, mintha eszébe jutott volna valami, talán tegnapról, aadöttről, vagy egy esztendőről, aztán megfordult és gyorsan ment ki az uccából. A sarokig egyszer sem nézett vissza, nem mert, mintha félt volna a megbánástól. Olt megállt, visszatekintett, bosszún, fájdalmasan, megsápadt szájjal, szemében a búcsúzás lényével. Valahogyan agy nézett a szürke pesti bérházra, ahogyan a régi vándor könnyes lelke nehezedhetett meg faluja határán, amidőn sebzett lába először hagyta el annak köveit. — Mégis nehéz dolog lesz ez — gondolta —, három esztendő élményeit nem lehet csak ugy egyszerre kirázni az agyából, idegsrálalnak minden atom jtból. Nem Is a lány fáj annyira — okoskodott —, hanem az dröppent napok, elazállt évek, soha vissza nem Jövő elsuhant pillanatok, mindaz, ami ezentúl már csak emlék lesz, talán még az is, ami tegnap lüktelö élet, vibráló, meleg valóság volt. 0, boldog évek I Bizonyos: nem a lány fáj, csak as eltűnt tavasz sir id s szivében, az Összeomlott nyárnak őszi aranyba sápadt levdd kiáltanak leié, a ködbeveszett álmok foszlányai riogatják, a soha nem tdjesfltt remények, vágyakozások és mindaz, ami közösen volt as övék... Emília: ma várni fogja. Lehet bde is betegszik a hiába vaűó várás kínjaiba, de az Is bizonyos, hogy meg fog gyógyulni és hamarosan elfelejti öt Igen, meggyógyul és elfelejti. Hisz oly erős, biztos az a nem engedi magái legyüretni az dettől. Szinte % irányítja a sorsot, a maga nyűgöt embert torsát. Vde csak az történhet, amit ő akar, csak azt érez, amit maga is akar... Az élet bárdja még egysem tudta megsebezni finom lényét. Vájjon összeroppanthatná fegyelmezetten, okosan lelépitett éleiét egy tétova férfikéz?.. Eh. mindez azért van, mert Jobb az idegzete, izmos a kedélye, van dhatirozóképestége, tud akarni, nem 01 hajadokig szerkesztőségi asztal mellett, éjszakai láz: ilyen, vagy olyan, még nem kezdette ki a a munka aem őrölte még meg gyönyörű leány lestél És végeredményképen mit is jelenthetett 6, a fáradt, Un beteg újságíró e nagyszerű lánynak ?... A tehetsege, versei, fiókban heverő drimil érték-e annak, aki maga a kivirágzó talentum, akinek sugaras, nyíló ifjúsága táplálta, éltette az ő fáradt, szikkadt energlijit is?... A pesti szeptember csillagverte estjében e gondolatokkal sietett .A másik ul* című lap szerkesztősége felé, hűvösödött az idő, füttyentett az első szembejövő konflisnak és már nem sok ideje maradt gondolatainak az összegezésére. Hiába, ennek igy kdl történni Feleségül kdl vennie Herendi Mártát, a kiadója lányit ba csak nem akar .végleg elmerülni az adósságtengerben. És ezt mondja meg annak, aki sohasem volt megalkuvó, aki elhagyta meleg, uri otthonát, h jgy művészeiének élhessen?... Egy szál ruhában, kezében a palettjával és ecsetjévd jött el az apja házából Hadházy Emília, mert a család .rossz szemmel" nézte a mesterségéhez tartozó magános bolyongásalt a vl ágban. Esazzd értesse ömeg. hogy utálja a szegénységet, hogy haladni akar, hogy mindazt akarja, arait egy lehetséges harminc éves férfi akarhat az élettől, de amit a maga emberségéből nem kaphat meg, tehát ugy szerzi meg, ahogyan tudja. Ezeket mondja meg Emíliánál, aki Imádja a nyomorgó függetlenségét?... Eh, de minek is ennyit gondolkozni — egv semmitégen. Százával hagyják d a férfiak a nőket és ebbe nem szoktak belepusztulni, Az sem fog. Nem, egészen bizonyos. Es 0?... Ej, ez is mindegy. Megérkeztek. Kifizette a kocsist. Szaladt fd a lépcsőn. Hadházy Emília: életem. gyermekem, szerelmem, elhagylak téged, igen, most már bizonyos. Ez volt az utolsó gondolata. Benyitott a szerkesztőségi ajtón. • — Szervusz, Dezaóke — köszöntötte Horváth Ádám agglegény kollégáját -, van valamid?... Nekem majdnem semmi. — Szervusz, fiu. Valami .nőhang" keresett már vagy tízszer. A végén szegény már csak annyit kért, hon mondjam nem vagy e beteg. Haha... az én egészségemért ugyan senki aem aggódik. Ádám — folytatta átmelegedve —, ha olyan sz s no, amilyen a hangja: gratulálok neked. — O, ezek az asszonyok — akarta már cinikus fölénnyd zuhogni Horváth Aditn —, de ugy érezte, egyetlen profán szótót megfulladna. Hirtelen, egy pillanat alatt ráeszmélt aljasságára. Oaszeoraolva rogyott le s divánra. Csengett a telefon hosszan, sikoltva, mintha egy sebzett sirály szive esengett volna benne Horváth két széket Teldöntve rohant, majd szétroppantotta keze a készüléket: — ó, bocsánat, bocsánat... halaszthatatlan szerkesztőségi ügyek... de ennyi Izgalom... kedves, kedves... nem, igazin nem érdemlem meg... megyek, már Is... rohanok ... millószor... a két kis kezét... ... A homlokáról verejték cseppek hullottak: no, ezt ugyan Jól elintéztem magammd. Éi megint csak a teteton. De most a házi szerszám. A kiadó Herendi Frigyes szívélyes hangja: - Te vagy, A dám ?... szervusz. C«ak azt akarom mondád, ha nincs különösebb programod, szívesen látunk ma este A Kovács féle ügyet Is meg kell beszélnünk Serami ellenkezés, örülni fogunk, persze Márta is. Szervusz, viszontlátásra. Feleletet sem várt Letette a kagylót. — Nem, nem akarok hitvány lenni — tiltakozott a becsületes ember Horvátkban —, de érzem: mégis az lessek... • Az .Uj Festők* tárlatán feltűnést keltettek Hadházy Emilia képel Egyszerre „srrivé* lett Csupa idegen hangulat, messzi városok élményei, evekig Járta a távolt országokat és az a hir Járta, hogy sohasem fog hazajönni Valami azerdmi csalódásáról tudtak a beavatottak, mások apja elüldözéséröl beszéltek. Csupa kOd, merő homály vette körűi a huszonöt esztendős festőlányt, akiről csak anoyt volt bizonyos, hogy nagyon tehetséges, nagyon szép, nagyon fiatal és egyszer gazdag lesz. Mindezt már akkor Is mondolták róla, araikor szinte egyik napról a másikra tOnt d Pestről. Moat a régi hírek újra éledtek, mindenki tudott valami ujabbat is és egy este, amikor finom, halvány arca megjelent a Nemzeti Színház egyik lóidszinti páholya mélyén, az ismerősök tömege rohanta meg. A második felvonás végén Horvith Ádám nyugodtságot erőltetve lordult feleséj^btt о — Kedves Márta, pár percre távozom, Hadházy Emilia régi ismerősöm, szeretnék vde néhány szót váltani. Dezső, remélem, szórakoztatni logod a feleségem ? - mosolygott régi barátjára. Káidikicslt gúnyosan, de nagyon leverten nézett rá. E^ő tekintete mintha besaélt volna: — Mehetsz te, ahová akarsz, lottozhaiod a rongyos életedet, ahogyan akarod... • Egy pillanatra egyedül maradtak — Emilia — ennyit tudott mondani —