Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-17 / 49. szám

KARLSBAD MA A LEGSZOMORÚBB FÜRDŐVÁROS. Karlsbad, julius 12. Hosszú, lejtűs pályán kanyarodik s vonat az egyszerű állomás elé. A perronon több a magyar szó, mint a német és s kurlista kimutatása szerint is túlsúlyban vannak a m?gyarok, ha sz elszakított részekről ideözönlött magyarokat is számítóba ve*»ük. Szabadka, Várad, Kolozs!XJ£í5I*B?®r,lrÍal ÍM adtak egymásnak tddkozót és bátran állithatom, hogy Karls nsdban több Ismerősre akadtam, mint amennyivel otthon rendelkezem, pedig ebben nem szenvedek hiányt — Szegeden. A város maga elég forgalmas, •eak a penziók és a szállodák szomorúak. Az idén történt meg először — karlsbadiak szerint —, hogy a penzió- és villatulajdonosok a vonat állomásnál várják az idegeneket és kínálják szobáikat. Pedig ez tilos, de mit törődnek a tilalommal, ha |>énzrő! van szó. Egyszerre tizen rohantak meg és mindegyik száz koronát kért egy napra egy kétágyas szobáért Erre ötvenet igértem és kezdtünk lefelé alkudni. Hatvan koronában megegyeztem az egyikkel és alig hogy megérkeztem a Villa Schwarzenbergbe, a szomszédból, a Villa Bayerböl átjött a boy, hogy pakoijak össze, ötven koronáért adnak egy szebb szobát. Ez örvendetes jelenség az idegenek szempontjából, de csak most, juliusban, a főszezonban lapasztalható. Májusban 16 000 idegen tartózkodott a fürdőn, (ele volt minden szálloda, minden penzió, aztán jöttek sz esős napok, a felfelé törő árakat megunták a vendégek és lassan-lassan többen utaztak el, mim amennyien érkeztek. A karlsbadiak egyszerre azt vették észre, hogy üres a fürdő. A lokálok 11-12 óra leié kiürülnek és csak az Elefánt bárban van egy kis élet. A világ minden részéből idesereglett demimo.-.dok, szédítően elegáns loiiettjeikben itt lesik az áldozatokat. És áldozatok, ugy látszik, akadnak elég szép számban... A Hotel Pupp hiába nyújtja ki csábítóan szép karjait a fürdővendégek felé, üresek a szobák és az igazgatóság — amely pedig nem szokott az árral úszni — olcsóbb árakat állapított meg. Hasztalan. A világ egyik legszebb éttermében alig vacsorázik egy-két amerikai, vagy másik jobb valutáju országú vendég. Talán az egyetlen magyar verdége Apponyi Albert gróf, akinek szikár alakját tiszteletteljes pillantásokkal kísérik végig a hotel internacionális vendégel Egyszer étkez lem a Puppban, hogy impressziókat gyűjtsek magamnak, de nagyon Ielapo3odott pénztárcával távoztam. A Pupp várja Pasicsot. Nagyon szeretnék ott lenni Pasics és Apponyi találkozásánál. A figyelmes szállodaigazgatóság az épület két különböző szárnyában nyitott lakosztályt a két politikus számára. Az idei nyaralás már véget ért Karlsbadban. Julius közepén csak vegetál az üres fürdő. Legjobb üzleteket a szőrmekereskedők csinálják, mert Karlsbadban szőrme nélkül nem mehet ki nő az uccára. Ezt részint a divat, részint pedig az időjárás diktálta. Az üzletek itt is üresek, cssk a szőrméseknél tolonganak az emberek. Az árak csak husz-huszonöt százalékkal olcsóbbak a magyarországi áraknál, aminek az az oka, hogv most hossz van ebben a szakmában Rendes körülmények között 40 - 50 százalék a differencia. Mit nem tesz az idői A legnagyobb élet teimészetesen a Mülbrunn környékén van lit reggel hittóltizig megfordul mindenki, aiű Karlsbadban tartózkodik. Szegediek nagyon kevesen v annak, azt hiszem annak az az oka, hogy dterjedt a lakáshiány hire és ezért tartózkodnak az ideutazástól. Magyar színésznő nélkül természetesen d se lehet képzdni a fürdőt Fedák Sári és Pécsy Erzsi már régebben érkeztek, m<g tegnap megjött Küry Klára ia, aki husz év óta az dmarad hatatlan fürdővendégek közé tartozik. A karlsbadiak most azt remélik, hogy augusztus vége és szeptember hozza meg sz igazi szezont, mert akkor már 10 koronáiért is lehd majd azobát kapni és a vendéglők is felére száliilják le az árakat Be is rendezkednek erre az időre Már hirdetik a lóversenyeket és itt lesz a belgyógyászok világkongresszusa, azonkívül kiállítás és még egyéb látványosság ami vonz, ami csábit és ami haszno. jelent Kartabadnak. Azt azonban egynapi itt tartózkodás után is meg lehet állapítani, hogy Karlsbad i"a a legszomorúbb fürdőváros és a karlagadiak ezt az időjárásnak tulajdonítják. En azonban azt hiszem, az európai gazdasági krízisben kiesendő a .uoa, mert luxusia ¿s k(5nn>el;.»ü nyaralásra csak ai elég s^p ¿zámhui ia latlózkudj amerikaiaknak telik. Ur György. OELMAQYARORSZAQ 1925 jonna 17. Adakozzunk a munkásgyermekek ujszegedi nyara/tatására. Egy egyetemi memorandum. Ezzel a címmel megjelent cikkre, miután nem engedhetem, hogy egyoldalú információ állal a közönsíg e fontos kérdésben (évedéibe ejtessék, a kövelkizőket közlöm a közöniéggel: A várcs azt mpottijából minden egyébnek majdcen változatlanul hagyin mellett tisztán arról un azó, hogy a vároa tulajdonában megmaradó kórházat a vároa közönsége, a magyar állam egyeteme fininazlrozia e. Hi átadjuk a kórházat az egyetemnek, természetesen ugy, mint Péciett történt, közkórházi jellegét szerződésileg fenntartjuk, ami annyit jelent, hogy oda minden betegei, ha ctak belefér, fel kell venni. Nem egéizen uj dolog ez, hiizen rgyrészít már régen átadtuk, az elme- és ideggyógyrészét. Et van-e emiatt bal? Nincs. Aidőlt.amig városi volt a kórház, én, mint volt főkapitány, vigyok rá a tanú, hogy a rendőrségi cellában mindig volt egy-két elmebeteg, mert a városi kórház nem tudta befogidnl. Mióti ai egyetemé az elmeosztály, erre még nem volt eset. Ai egyetem ed az osz'ályt kétszer akkorára bővitelte ki és diclra, hogy a világ legidígölőbb korát moit éltük át, illetve éljük, minden elmebeteget felvetz az egyelem, pedig erre még csak szerződést sem kötöttünk vele. Ismétlem és nem győzöm elég nyomatékkal ismételni, kizárólag arról van szó, vájjon ki fizesse a kórházat, a vAros-e. vagy az állam ? Mert nem igaz az, hogy a kórház deficitmen'es volna, vagy hogy kifizetné magát. Szó sincs róla. Több mint 1500 millió ma is a s ha meg rem térülő tartozása és ez mindig szaporodni fjg. Miből állt ez elő? A gyógydijak, amit a beteg után beszedhe ünk, ugy, amit a szegény be cg u'án az országos betegápolási alap megfize, — ezt a gyógydijat nem mi, hanem a 'épjólé'i minisz'er állapit;« meg. Például mi a kői ségvetésben megállapítjuk, hogy egy beteg egy napra 30 000 koronába kerül. Ezzel a miniszter a múltban nem töiődött, mert öt meg fermésze tesen kötő te az országos betegápolási tdA menny sége és egyszerűen megállapította a tényleges 30.000 korona helyett 20.000 koronábao az ápolási dijat. Képzdje el a közönség, hogy mit fizet rá ilyenkor a saját zsebéből egy-egy esetleg vidéki betegre. Mert a kórház evvel a több mint másfélmilliárddal nem banknak far'odk ám. A bank a kórháznak nem ad kölcsönt. Sem nem az államnak, óh, mi tzegediek az állami napfény és mdeg sugarában kevesebbet fürödhetünk, mint más szerencsésebb városok. A kóiház ezzel a nagy összeggd a várcs főpénztárának tartozik. Ki kelletí ezt az összeget vennünk a kevés bői, a közslapitásból, vagy egyéb szűkségldekböL Deficit jelen'kezik a kórháznál abból 1a, rogy a miniszter mindig takarékos ságra int, viszont a mindenkori kórházigazgató kijelenti, hogy az ő felelősségére a beteg, k rovása nélkül tovább takarékoskodni nem lehet. En is és mindnyájan e kérdésben az igizgató mdié állunk, de a minitz'er az ö álláipon'ját tartja bdyesnek és nála lévén a rendelkezési jog, némdy léteit töröl a kiadásból, amelyek pedig megvdósulnak. Az is deficites tétel, hogy nem lehd behajtani a fizetésképesnek itélt betegen az ápolási dijat, stb., db. Ezek olyan balok, melyek mindig megvoltak és meglesznek a jövőben is. A mult évben is, az idén Is. többszázmilliót költünk a kórház épdldtre. Ebből az állam 100,000.000 koronát megtérít, de a többi megint a város pénz'árából megy, stb. stb. Nézzük, közegészségügyi szempontból mit jelent az átadás. Annyit jelent, hogy ugyanaz a személyzet, amely moit a kórházban van. teljes egészében megmarad. Ottmaradnak n kiváló osz'ályos főorvosok ia. De ezenfelül az egye'em kiváló professzorai is beállanának a kórhíz szolgálatába. Ez roppant előnyére válnék a mi kórházunknak és betegeinknek. Azok ii gyógykezelnék őket, akik az orvosokat kiképezik. Megkérdeztem Pécs város polgármesterét, aki az otlani egyetemnek á'adla a kórháza', hogy érez-e a közönség ebből valami hátrányt? Azt mondotta, nemcsak semmi hátrányt nem érez, lunem érzi azt az előnyt, hogy az egyetem kiváló professzorai ii dolgoznak a kórházban és hogy nem kell a kórháznak a város pénztárából havonkint soha vissza nem térülő százmillió (100,000.000) előlegeket adni. Egy beteg sem volt, akit fd nem vettek volna. Hi valami dolog előny szempontjából vitás lehe*, ér<em, hogy érvelnek pro és contrs, de ahol ilyen napnál ví'ágosabb a város közönségének előnye, el kellene, hogy nému'jon minden ellenérv, mert nincs ia. De igen van. Emlékezetébe hozom a »áros közönségének, hogy mikor az egye'emet idehoztuk, mennyi ellenzője volt anndt I Sőt volt id\ mikor ugy látszott, hogy mindrnll elenzi. Majdnem egymagam voltam, aki erősen akartam. Azóta, remélem, nemcsak megszerette az esyetcmet a város közönsége, hanem tdjea erejével tiltakoznék annak bármi megcsonkítása d'en la, mert az egyetem majdnem a félvárosi jeleni. Ma is ugyansron köröktől indul ki s kórház átadásának dle zéae. Én pedig azt mondom, bogy minden magánérdeknek rl kell némulnia a nagv közérdek előtt. Tudom, bogy a kórházi ou'ályos orvotok nem fagják szerdai az átadást, mert mégis az egydemnek némileg alá eiznek rendelve és mert átadás esdén sz igazgatói állás bdöltése fe eslegessé válik. Tudom, hoty ellenzik a bejáró orvosok, Hk köd igen sok kiváló ember van, meri félnek, hogy magánpraxisuk csökkenni fog, tiohi sz edd gfekbfil meggyőződhettek, bogy az egye em nekik ii nagy hasznukra van. Ellenzik ezeknek hozzátartozói és ellenilk a fé reveze ettek. Éppen az utóbbiik számára Ir am e közlemény', bogy felvilágosítsam sz eietet Igaza van Midáchnsk: .Enyésszen sz egyén, ha d a köz mety egyesekből nagy egésd csinál " Dr. Semsgyl Szilveszter. Nyilvánossági Jellege« kapott a pécsi irgalmasok kórháza. Az egyetem mellstt modern intézménayé fejlesztik. Pécsdt, ahol csakugyan átadtak aköikórházat az egyetemnek, van míg egy kórhár. az Irgalmai-rendé. amely nemrég kapott «yilvánoasági jelleget s amelynek modern intézménnyé való kifejlesztését megkezdték. Érdekes, hogy írről az ügytől sz a .Pécsi Nopló• írja a következő natyon rokonizenvei hangú tuddeltást. amely hrlyesdle aa oltani várod kórháznak •z egyetem részére vsló itidásit Az Irgalmas-rend pécti kórházában, irji a .Pécsi Napló", néhány nap óta iázaa inuaka folyik. Berecz Fldél perjel, i kórház uj igazgatójának Péctie érkeIimerdei az az elvi harc; amely a szegedi városi köakórhéz egyetemedtéie körűi folyik. Éppm md számunk bin ködünk erről a témáról dr. Somogyi Szilveszter polgármeder tollából egy aktét. Legközelebbi számunkban még visasatéiűak a cikk tűbb téves áNitására és helytelen beállítására, most csak egyetlen, véletlenül keiüakbe került döntő adatot köziünk. Nigy dőszeretettel hozzák fel érvül a szegedi köikórház rgydemesitése mellett, bogy hiszen Debrecen is, Péci is átadta kórhazát az egjfdemnek. A közönség vaamennyire ¡¿iéknstatva vin már aa áttdás körülményeitől és köve kezményeitól. Eddij{ a.onbin nen tudtuk, hogy sése óta nagv átalakítások lo'ynak a rendi kórházban. Meszelik a kórtér*, kd, fedékesrubáju mesteremberek • bútordarabok átfestésén dolgoznak, * Irgalmas-rend kátszáz éves pécti kör. háza u*. rigvogó komák dá érkeam Hiromszázmil'ió kölliéggd teljes«,; újjáalakítják a kórházat. Vadonatúj, i* bér emallirozott ágyakban fogják gyó. . gvltant a betegeket, a legmodernebbe \ berendezett műiőben operálják meg * op'ráciőra szorulókai: az Irgslmasread a kórházit erejét meghaladó áldozatkészséggel teljesen ujjáilakit|a. Százmfl. Hó korona köl'séggel renováltatta a kór házat, száTill ő koronáért uj fehérnemű vásároltak és ötvenmillióvá' az uj mft. töt rendezik be. Még ötvenmilliót felemésztenek az egyéb, st uj berendezéshez szükséges kiadátok, игу hog) a kórház uj berendezése 300 milU koronába kerül. És ezt a hatalma összeget jőrészben maginak a rendnet kell lefizetnie, mert ma mir alig van. ntk emberek, aki értékelni ludjik, hogy mit jelent az Irgalmas-rend kétszáz évei kflrházán<k újjáalakítása. Vagy, akik értékelni tudják, nincs módiukhaa réiztvenni s kől'ségek fedezésében. EgyedQl a jótékonyságiról közismert pesti bankár, Kronfeld Móric báró ad> minyoiott a célra ötvenmilliót és kilátásba helyezte, hogyha a rend a kórház újjáalakítás! kOl'ségeit másként nea tudla előteremteni, késséggel len segítségükre egy kedvezményei kölciöa megszerzésében, ts erre valószínűleg sor is kerül, mert mint a házfőnök informál, a rend egyedüli vagyona a bérház, melynek jövedelméből bizony nea tudják a szükséges összeget döteremteni. Társadalmi ulon kellene összegyűjteni Pécsett <s azt az összeget, melyd az irgalmasok nem tudnak megszerezni. mint Pápán, ahol a város társadalma százmillió koronával járult hozd az újjáalakítást költségekhez. Pécs társadalma ezideig még nem vette tudomásul, mily fontos volna, hogy a kórháznak anyagi gondjai ne legyenek. De a kórhlz vezetőségét, a 12 éf előtti pécti tartózkodása alkalmával megszeretett Berecz Fidél háifőnököt, i kórház igazgatóját és dr. Schlk Jácint főorvost ez nem rettenti vissza áttét hogy az Irgalmasok kórházit, amely nemrég nyilvánossági felleget kapott, uf, modern Intézménnyé fejlesszék. | Bimbula (Biscott) I

nsgy filmje Larzac asszony leánya I hétfőn és kedden a Belviroalkaa. riad« m>Mrtti « Timi Lajot-konrt BtUc. Ш tiauo oúllitert. «ЧУ WlUHál MgYkOrutnü UM tunUkáiul, üzletekkel iSü •ilHMrtlM k»t MM (ММ. ЮаМПМ МММ 10 mmiótrt. 44 MM tMBt MrtM IM aUlMért a évi WU»M«»»I. Sok tUwbb m* Mézeméi ÜSÜSJE! Ü MAR тоет rendeli« meg • hasa ISKOLAKÖNYVEKET FÉLÁRON KOVÁCS HEMRIKköoyvkeraakedéaábaa Szeged, Kölcsey kci 4. m BÉRPALOTA аама' _ -- Qaá| ir^k^gc.».» Varrógép e k. Kerékpárok, ' Gyermekkocsik réssletfixetéerr it SéSV МИ rtDéniMiáOM. Stec«L Keleti-palota. кед jsrllémlkij^ A

lulírottak TABUM OdSPAiOf Sajka utca 1. sz. aUtti tauer és vaiif kereskedését meg aaa'juk venni. Fel leér fO" hl telelőit, bogy nálunk 8 napon be!Ui jeM* kezsenek, mett fúetésl kötaletettaégri vállalunk helyette. Szeatgylriyi Uttnm Ortt* FVMpné Sajka носа 6. uw """ A .Délmagyarország' telefonszámai'' Szerkesztőség 13 Kiadóhivatal és jegyiroda 3» Nyomda I® 3,1