Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-02 / 37. szám

DELMAGYARORSZAQ 1925 Julius 2. Rab-kabaré. A piac tele van áruval, a kalarábék hatalmasra nőttek az esőben a kelká­poszták ugy borítják ki sötétzöld levelü­ket, mint divatos asszony az ernyőjét. Ami azt illeti, van is a kel épp akkora, mint egy ilyen ernyő, amely — ugy tet­szik — a régi japán operettek díszlet­raktárából került elő. Az ember örökké fél, hogy valamelyik dáma a korzón hir­telen tipegni kezd, aztán táncba kezd, mondván, amint akkortájt mondódott: — Csonkina, Csonkina... Egyszer csak gyalogkocsi érkezik, ra­bok húzzák Újszegedről s rakják le a földre a krumplival teli bonrakat. Né­hány ilyen darócos fétiíu megüli a rácsot, mellettük maradnak a börtönőrök. A rabok arcát tanulmányozni érdemes. A legszélső egy kissé ijeszíős, Lavater nagyon örült volna a koponyájának, vas­tag, előre hajló állának. Nekem ifjúkori álmaim ijesztői jutnak eszembe. Akkori­ban olvastam ugyanis aMarineili Marinót megszámlálhatatlan sok füzetben. (Az ötö­dik füzet megvétele ut?i jogot szerzett mindenki, hogy csekély 1 forint 12 kraj­cár ráfizetése mellett Wekker órát kapjon a könyvkiadó cégtől, a tizedik füzetnél 2 forint 37 krajcár ráfizetéssel nikkel zseb­óra járt, mig az ötvenedik füzet csábjait már el se lehet képzelni. Jager r'sóruhák, gyerek kelengyék váltakoztak ott politú­rozott ágyakkal, csekély 10, vagy 12 forint ellenében.) A nagyobbik gyönyörűség azonban a regény volt, amelyben a velencei ólom­kamrák sütötték a népet és a sóhajok hidja szerepelt minden képzeletet felül­múlóan. Az akkori közigazgatásnak ez volt a legjobb elintéző referense s szám­talanszor álmodtam már azó'3 is maga­—4 polgármesternek, akit dühös inter­iciókkal nyugtalanítanak. Legyen szerencsém, mondom ilyen­a szegedi sóhajok hidján adom meg laszt. i én konstrukcióm szerint ott csapó­nyiiik s két perc múlva el van in­e ez a közigazgatási akta is. át az egyik rab arcában gyönyörködve enednek föl ezek az emlékek. Vala­olt láthattam. Aki meilette ül, az nyá­ifju, de nem bizonyos, hogy ő az ár­nabb. A legnagyobb bűnöket, sötét­:ket mosolygó némaságban, ég-kék nben találtam meg. Javakorabeli, nyu­t vonású ember a harmadik, — ugyan­i pszicholcgus legyen, aki kisüti, hogy on miért ülhet? ai ők itt csak a pihenő hátteret szól­alják, a krumplis-kosarak előtt egy fedik férfiú mozgolódik. Daróc a ka­ája neki is, zsákszövetből a nadrágja, i az a bizonyos sapka, amit a mozi­is ismerünk. Innen van még a har­con, közepes termelü és zömök, — ö ieráíja a htumpli». - Parancsoljon, nagyságos asszony, k egy terebelyes szakácsné eié. Ilyen lyörü holmit ugy se kap másfelé, gész kis embercsoport gyülekezik kö­ttük, a konferencier ragadja már a irat. - Mennyit mérjek le ebből az égi iából ? - Sáro3, jegyzi meg valaki, rabember csupa mosolygó fölény : egyszerre. - Ez? Ez volna sáros? Idenézzen, uj rózsaszínű, mint a hathetes malac ísztés ulán. Csakhogy nem mi fürösz­ük, hanem az Atyaúristen útközben, g idehoztuk. elkap néhány szemet a rabkertészet tekéből, mutogatja, kínálja. - A krumpli elátl hat esztendeig, de an is az. Csak a frisse a jó, ezt pedig szedtük ki. Tetszik fudni, egymáshoz tunk láncolva, ugy mászltink le érte a lbe. Mennyit mérjek? - Apró, — hangzik megint valamerről ellenvetés. - Amilyen a krumpli, kezét csókolom, mihelyt kókuszdiót termelünk, azok jyobbak lesznek. határozottan tetszik a népeknek a kon Sió ember, aki sűrűn ontja a kezit­íkolomokat, fürgén méri le a kivánt tinyiséget s minden arrahaladó sza­iros nőt megszólít. - Ah, kelkáposztát tetszett venni? imar hozzá egy kis krumplit, mert ez­j6 az. Megkérdezzük az egyik őrt. - Miért rab ez? - Nem tudom, kérem, mi nem kér­zzük őket. - Tán verekedésért? - Aligha, mert hat évre volt ítélve, jcemberben szabadul. - Akkor bicskát eresztett valakibe - Vagy kommunista volt. Vannak'ná­ík olyanok. Az ifjú széles jó kedvében nyiiván he­:t foglal a decemberi szabadulás go.i­lata, — micsoda boldogság lehet öt i elzárás után kijönni szabad levegőre, levájni a földbe a krumpliért s árulni piacon. A külsőségek nem számítanak. A rabruha arravaló, amire a másfajta, betakarja a testet, védi az időjárás ellen. A börtönőrök épp ugy lehetnek vevők, mint más erre haladók. A fő a szab3d mozgás, féllábbal benne van már me­gint a társadalomban, nincs sötét zárka, büntető bilincs, előtte szines virágaival a parktükör, tüdejében a fű szag, szabad emberekkel érintkezik. — Csókolom a kezét, nagyságos asz­szony, potom olcsó háromezer koronáért a krumplim, megbánja, ha nem vásárol belőle. Ott van, már teljesen visszatért. Azt mondja: „krumplim", szinte elképzeli a kereskedés hevében, hogy az övé. Pilla­natig se gondolok arra, hogy tán a múlt­ból megszokott kollektivizmus ütött benne vissza, — ez az ember most öntudatlanul is keresi a megszakadt láncot, belekap­csolja magát, mint ahogyan majd el fog helyezkedni szabadulásakor, decemberben. Ö ezekben a kis negyedórákban nem rab, hanem uj foglalkozású és boldog, hogy a levegőn lehet. Azon jár az eszem, amig nézem, hogy mennyi okos szeretet van abban, amikor nem a cellák mélyén hagyják eldacosodni, gyülöletgyüjtésben fetrengeni. Végtére tel­jesen lutri, hogy kit zárnak be és ki marad szabadlábon. Az egyik vakmerő­sége, rossz hajlama mellett ügyetlen is volt, rajtakapták, — a másik simán játsza meg a ragyogó cukorangyalt, nem is annyit lop, mint a kis-gonosz, hanem milliókat, milliárdokat, de mert szép sztaniol-csomagolást talált a cselekménye számára, közbecsüléshez jut. Határozottan gyönyörködlem ebben a ssegény rabban, aki viseli a cselekedete következményeit a darócból készült rubli­kával együtt. (Sz.) A Délmagyarország támogatja a munkásságot, a munkásság támogassa a Délmagyarországot. Ili -». Ili 1U Ifa Szerdán délután gyógyíthatatlan betegsége miatt agyonlőtte magát egy 21 éves fiatalember. Szerdán délután megdöbbentő ön­gyilkosságot követelt el egy husion­egy éves fiatalember, egy lói ismert szegedi család fiatal tagja. A fiatalem­ber öngyilkosságának okáról semmit sem hagyott hátra, vagy közölt család­jává, igy ugy hiszik, bogy már ré­gebbi gyógyíthatatlan betegsége miatt fordította maga ellen revolverét. Ifj. Friedrlch József iskoláinak el­végzése után édesapjának Dugonica­téii ismert egyenruházati üzletébe iáro­gafott ba, bogy teljesen megtanulja a szakmát és igy majd készen vehesse át Friedrich József régi üzletét. A fia­ia'enter szorgalmasan tanulmányozta tzakmáját és örömmel dolgozott édes­apja özhtében, ahol igen hasznos és eredményes munkát végzeit. Nemrégi­ben azu'áa egy váratlan betegség tá­madta meg, anely szerdán déiulán kettéíöríe egész életét. A fiatalember ugyanis súlyos vese­bajt kopott és ez a betegség, dacára az orvosok közbelépésének, egyre súlyos­bodott, ugy hogy az orvosok már-már gyógyíthatatlannak látták. Családi kör­nyezete gondosan titkolta ezt a szo­morú birt, de a legutolsó időben vala­honnan megtudtr, bogy betegsége gyógyíthatatlan és igy sokszor elkese­redetten fakadt ki hozzátartozói előtt. Szerdán délelőtt még megfordul! édes­apja üzletében, majd délfelé barátait kereste fel. Ebéd után azután szokásától eltérő­leg otlnn maradt Vítéz-utca 28. számú lakásán, kijelentette, hogy nügyön fá-. radtnak érzi magát. Amikor pedig né­hány percre egyedül maridt a lakás­ban, délután félháromkor elővitte From­mer-pisztolyát és szíven lőtte magát. A szerencsétlen fiatalember azonnal meg­halt. Ifjú Friedrich József semmifíle levelet nem hagyott bálra, el sem ba­csuzoít családjától. A menlöke! azon­nal kihívták a helyszínre, de már csak a halált konstatálhatták. A szerencsétlen fiatalemberhez közel­álló kötök a trfgikui öngyilkosságot nem tudjík egyedül betudni gyógyít­hatatlan vesebalánsk, banem annak a gyanúnak adnak kifejezést, hogy más okok ts közrejátszottak a tragüus ön­gyilkosságnál. Még nem találták meg a gyilkos szülőket, akik összeszurkálták gyermeküket, majd a Tiszába vetették. Napokkal eze'őtt részlelesen beszá­molt arról a Délmagyarország, hogy a szegedi csónaká.ók Tápé község határában egy kis leánygyermek bor­zalmasan összeszurkált holttes'ére akad­tak a Tiszában. A nyomozás azonnal megindult és az e ső percekben az volt a gyanú, hogy a szerencsétlen gyermeket szülői gyilkolták meg, először késekkel összeszurkálták, majd össze­kötözték és beledobták a Tiszába. A csendőrök nagy appará(ussal nyomoz­lak nyomról-nyomra és olyan valló másokat kaptak, amelyből azt követ­keztették, hogy a kis leányt Tápén gyilkolták meg. Ezt megerősítette az is, hogy a szakértők szerint alig egy óráig leintett a viiben a szerencséilen gyermek hutája. Igy azután szinte razziasz;rü nyo­mozást rendez ek Tápén a csendőrök napokon keresztül. Végigjártak szinte minden házat, rengeteg kihallgatást foganatosítottak különösen abba az irányban, bogy melyik családból tünt el legutoljára egy leánygyermek. Ennek a soknapos munkának azonban nem lett eredménye, Tápén nem találták meg a gyilkosokat és most már hatá­rozottan az a feltevése a hatóságok­nak, hogy nem Tápén gyilkolták meg a kisleányt. Legu'oljára ujabb szakértői szemlét tartottak a helyszínen, ahol kifogták a hullát és a szakértők véleménye szerint, annak ellenére, hogy a holttest csak rövid ideig volt a folyóban, valamelyik felsőbb fekvésű községben dobhatták a vizbe a hullát. Ezt az is megerősíti, hogy a kisleány holtteste a Tisza kö­zepén úszott, így azt mes8zebb*$ellett a vizbe dobni. Elsősorban Algyőre és Mindszentre gyanakodnak. A nyomozó hatóságok igy most Tápé vidíkéj nyomoznak, a községekben folytatják le a razztaszerű nyomozást, mivel csak ugy lehet eredményt elérni, ha szinte házról házra járnak. A csend­örök a ionban ezután is szemmel tart­juk Tápét, mivel ne n lehetetlen, hogy az etsö pontos nyomot itt fogják meg­kapni véletlenül, vagy egyesek vallo­másából. Oyan agilis nyomozást foly­tatnak egyébként, hogy biztosra veszik, hogy rövidesen a hatóságok kezére kerülnek a bestiális szü:ök, akik először összeszurkálták gyermeküket, majd a Tiszába vetették. Saguiy Ferenc botrányos dulakodást rendezett a törvényszék előtt. • B!!2íLpis!,\ H[ü% A ww-flgyrői ismertté váll Saguiy Ferencet, Bolla Józsefet és Helllg Józsefet bicikli opás miatt vonla felelősségre a biróság. A bünfelőtörvényszék Valentintanícsa ma délelőttre tűzte ki ebben az ügyben az i'élet kihirdetését. A három vád­lottat már a kora délelőtti órákban felhozták a tárgyalóterembe a fogház­őrök és nyugodtan vár iák az iiélet kihirdetését. A bírói emelvény elé csoportosniva hallgatták Valentin tábla­bírót, aki egy papirosról olvasta fel az ítéletet. — A biróság bűnösnek mondotta ki Bolla Józsefet, Saguiy Ferencet is Hellig Józsefet többrendbeli üzktszerien elkövetett lopás bűntettében. Ezért Bolla Józsefet két évi 't nyolc hónapi Jegyház­büntetésre, Saguiy Ftrnce' kit ivt is nigy hónapi fegyházbüntetésre... A táb'abirónak ennél a szavainál velőtrázó ordítás hangzik a teremben. — Drága feleségem, ártatlan va­gyok — kiáltotta Saguiy Ferenc és az­zal elvágódott a földön, rugkopálódzni kezdett, haját tépte, ordítozott is a közeliben állókat ütlegelni kezdte. A fogházörök rögtön rárohantak és a fog­házőrök segítségére sietett Hellig Jó­zsef is, valamennyien ráfeküdtek Sa­gulyra, dögönyözték is jó néhány per­cig eltartott, amig valamennyire lecsil­lapították az izgatott vádlottat. De eközben is folyton ordítozta, hogy ár­tatlan. — Ha ártatlan — figyelmezielte öt az elnök, — akkor felebbezen, de ne csináljon itt ilyen komidlát. Saguiy azonban tovább ordított, han­goztatta ártatlanságát és folyton „drága felesigét' hivogsfti. Valahányszor egy pillanatra szabadon maradt a keza, el­kezdte haját tépni és egy izben a saját jülit akarta kicsavarni. Vizet öntöttek rá és csak akkor tért némiképp;n ma­gához, amikor Miszner ügyészségi alelaök kinyszerzubbony alkalmazására, lletve bilincselisre adott ki utasítást. írre nyugodtan leölt a vádlottak pad­ára és a biróság tovább folytatta az téletbirdetést, amel.nek értelmében Saguiy büntetésiből az elszenvedett vizsgálati fogsággal négy hónapot ki­töltöttnek tekint a bíróság. Heltig Jó­zsefet kit ivl is egy hónapi Jogház­bün'elisre ítéli és az orgazdasággal vá­dolt négy vidlottat felmenti. Elrendelte továbbá a biróság, hogy a bűnjelként lefoglalt egy férfiruhát * Leier-gyilkos­sá? bünpCréhiz csatolják. Miután az elnök befejez'e az itélet rendelkező részének felolvasását, Saguiy harmadszor is dühöngő rohamot ka­pott, belerúgott a mellette ülő fogház­őrökbe, akik azonban rávetették magu­kat és nagynehezen sikerült őt végleg lestoritani a vádlottak padjára. Testszin és fehér divatharisnyák legnagyobb válaMlékban Lampel és Hegyi cégnél 467 Házat és lakást legeredménye­sebben és legméltányo­sabban közvetít 477 Güncz Márton ingatlan irodája, Zrlnyi-utoa 14, 14 napig OCCMIIO Árban lehet női kala­pokat vásárolni üzletátalakités miatt. Szatniáry kalapiizlet, Kölcsey utca 3. 411 a^UNDEHWOOD irodai, utazási és magán­használatra Underwood Standard gyári új és újjá­épített írógépek dfjUiaa bemuta­ti>aortzig«zerte. Mernie, tiinioló^éppk - Ooan feutadtofr* ~ WMrkípvi«elet« 1 — SEREBEN BÉLA Ru<Up«.t.VI., András.y ál 1. T.l.fén 1 88—M Az Alföld legnagyobb táblaüveg raktára KÖRÖSI GÉZA üvegezési vállalata Mérey-utca 8. 2U Teleion 9 57. Ifjúsági könyvek gazdag választika a Délmagyarország kölcsönkönyvtárában, Dugonics-tér 11. sz. Telefon 306.

Next

/
Oldalképek
Tartalom