Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-26 / 33. szám

2 DELMAGYARORSZAG 1925 junius 26. Bábszínház, csődök, kényszeregyezségek, munkanélküliség. Súlyos kritikát a kormány politikájáról. Budapest, junius 25. Scitovszky Béla elnök a nemzetgyüés mai ülését há romnegyed 11 órakor nyitotta meg. Az indemnitási javaslat tárgyalását folytatják. Esztergályos János a mai vita első szénoka. Nem érti, hogyan fogadhatja el Sándor Pál ellenzéki padsorokból azt a javaslatot, amelynek elfogadása bizalmat jelent a kormánnyal szembm. A kormány politikája óriási elkeseredést kelt az fgész országban. A kormány szociális természetű javaslatokkal még sohasem lépett a Ház elé. Az ország érdeke, hogy lépést tartsunk a kulturállamok demokratikus haladásával. A kisemberek f zetik aránylag a nagyobb adókat. Esztergályos ezután a kisipar kríziséről beszél, amelyet főleg a magas forgalmiadó idézett elő. A kormánynak haladéktalanul intékcdnie kell, mert különben teljesen elpusztul a kisiparosság. Tamássy József örömmel üdvözli a forgalmiadó és házluszonrésesedés leszállítását. A kormány Genfoen elért eredményeinek sorában a legcsekélyebb a közalkalmazottak iletményeinek rendezése s megállapítható, hogy a köztisztviselők köriben Igen nagy,a csalódás. Határozati javaslatot terjestt elő a közalkalmazottak j avad almazásának megfelelőbb összegben való megállapitáia érdekében. „Bábszínház." Drózdy Győző: Mi ez a parlament nem más, mint az abszolutizmus bábszínháza. A parlament úgyszólván minden jogáról lemondott s a kormány egyetlenegy lépéssel sem közeledik sz alkotmányos élet felé. Ez i parlament nem már, mint jószándéku, naiv dzsentlmenek gyülekezete, amely egyáltalában nem tudja megoldani a ráváró nagy feladatokat. A kormány tegnap a hatóság embereit elküldte s FöldműveiS-övetség vagyonának lefoglalására. A lakásomon megjelent egy dr. Szenes István nevü fővárosi tanácjjegyző két szolgávd és a Földmtlves-Szövelsíg kasszáját, továbbá a szövetség összes iratai', ame'yek között ott voltak az én nevemre szó ó levelek is, lefoglalta és elvitte. Leszed e továbbá a szövetség tábláját a há: faliról. A hatósági viszszailisek legszörnyűbb pilddját látja ebben. Ilyen körülmények között nem hajlandó a kormány javallatát elfogadni. Beck Lajos a következő szónok. A deficitmentes költségvetés, adóleszállitások dacára az államháztartás egyensúlyának biz os kilátása olyan kecsegtető jövőt rajzol elénk, ame'yben aligalig bírunk bizni. Nem fagadh ltjuk, hogy ma is tari míg az a súlyos gaz* dasági krízis, amely még csak sulyoBőrkötés hófehér vállból. Ajánlom Szalay József dr.-nak, a rajongó könyvbarátnak. 0 Legalább huszonöt esztendő óta hordom magamban ezt a történetet, akkor olvastam valahol. Most, hogy Flammarion Kamill meghalt s nekrológokkal, megemlékezésekkel volt tele a világsajtó, egyre vártam, mikor eleveníti föl valaki. De nyilvánvalóan megfeledkeztek róla, elmondom hát én, ugy hangzik úgyis, mint valami mélabús, bizarr novella. Nagyon nagy ember volt a csillagász, amellett naiv és álmodozó, mint a gyermek. A töldi göröngyökön nem érezte biztonságban magát, az ő világa a végtelenség volt, amelyre mi értetlenül, só várogva tekintünk föl. — Válasszunk magunknak csillagot 1... mondta Erzsikének Petőfi a négyökrös szekéren. Mindenki választ s ad belőle pazarul, talán éppen azért, mert nem az övé. Talán ez a szerelmesek legőszintébb ajándékozása, hiszen odakQldik a sóhajaikat, vonzza őket a nagy misztikum, az ismeretlenség. A szerelmes le szeretné hozni a csillagokat, Flammarion hozzájuk közeledett s ő is választott belőlük, a Marsba lett szerelmes. Micsoda könyvtárat töltene be az a sok munka, amely erről a kérdésről megjelent I Laknak e benne ? Mit jelentenek a foltjai, az átkai? Megmarad e rajta az élőlény s vájjon épp olyan-e a figurája, sabbá vált azáltal, hogy fogyasztási krízissé élesedett, a kimerült magyar közönség felvevőképességének csődjévé. Kell e ennek megvilágítására élesebb adat annál, hogy a munkanélküliek ma már nyolc százalékát teszik összes ipari is kereskedelmi alkalmazottainknak. A csődök és kényszeregyezs£gek száma p dig ugy megnövekedet', hogy amig 1924 ben 66 csőd is 196 kinyszeregyeszsig volt, addig 1925 első három hónapjában egyedül 84 csőd, 696 kényszeregyezség volt. Ilyen körülmények között kétszeresen suyos felelősség terheli a kormányzatot, hogy egységes gazdasági koncepció nélkül vezette eddig az ország ügseit. Államháztartásunk egyemu'yámk helyreállításával egyidejűleg felbillent magángazdaságunk, mert a kormány azt a másik megbocsáthatatl >n hibát követe el, hogy a rendelkezésre álló kölcsönrészleteket nem vette igénybe, dreára annak, hogy azok után kamatot kell fizetni. .Adópolitikánk túlfeszítette a húrt." Az adózó teljes kimerülése két okra vezethető vissza: adópolitikánk túlzásaira és kereskedelmi és iparpolitikánk csonkaságára. Adópolitikánk túlfeszítette a hurt és ezt most a minszlerelaök és a pénzügyminiszter beismerte. A másik oka a gizdasági krízisnek: kereskedelmi, ipari és hitelpolitikánk ctonkaság*. A külföldi hitel kérdésében a kormányt mu'aszlás vádja illeti: miért kezdte olyan későn egész akcióját? Szükséges szakítani a papirkoronával és minden provizórium elkerülésével végleges rendet teremteni. A tisztviselőkérdést az ujabb genfi megállapodás sem oldja meg. Meg kell teremteni az uj státust; kevés tisztviselőt a békebeli fizetésshei igazodó illetménnyel. A feleslegeseket külföldi kölcsön segitsigével nyugdíjazás helyett végkielégiteni kell, ugy hogy végkielégítésük felerészét uj exiszleacii kezdésére tőkésítve ki kell adni, másik felét tíz évi életjáradékká átalakítani és biztosítással kombinálni. A nagy bizonytalanság nagy bizalmatlanságot szült. Sok és érdemes reformnak kell életUelépni, hogy a közönség u]ra bimi tudj jn. Herczeg Béla részletesen foglalkozik az Alföld mezőgazdasági helyzetével és annak a reményének ad kifejezést, hogy a kormány a fölösleges gabona értékesítésénél meg fogja találni a magyar gazdasági érdekeknek és a magyar politikai céloknak szempontjából a helyes utat. A következő szónok Szeder Ferenc, összesen az e'nökke', az előadóval és Pesthy Pál igazságügyminisz errel együtt alig van a teremben öt-hat képviselő, beleértve a szónokot is. Félórákon keresztül előfordul, hogy a jobbolda'on és a középen egyetlen képviselő sem ül. Három határozati javasla'ot terjeszt elő. Az egyikben kéri, hogy uta3i'sa a nemzetgyűlés a belügyminisztert az egyesülisi is a gyülekezist jog kezeiisire vo natkozó törvinyjavaslat benyújtására, a másodikban, hogy tegyen jelentést a miniszter a földvagyonvál ságföldek kezeléséről, a harmadik határozati javaslatban p:dig azt kéri. hogy utasítsa a nemzetgyűlés a földmivelésUgyi minisztert, hogy (egyen j Ien'ést a földreform végrehajtásáról. Az indemnitás! nem fogadja el. A következő felszólaló Kéthly Anna. Határozati javaslatot terjeszt be, melyben kéri, hogy a lakásod augusztus 1-ére tervezett öt százalékos biremelését szabályozó rendeletet a népjóléti miniszter helyezze hatályon kivül. Minthogy a Hái nem tanácskozóképes, az elnök az üést fe függeszti. Az ujramegnyitás u'án Plkler Emil szólal fei: Határozati javaslatban sürgeti a magánalkalmazottak jogviszonyainak rendezéséről szóló törvényjavas'at benyújtását. Ugyancsak kéri a kereskedelmi minisztert, hogy a magánalkalmazottak nyugdíjbiztosításáról szóló törvényjavas atot terjessze a Híz elé. Add g is rendeletileg kényszerítse a vállalatokat, hogy a nyugdijakat valorizálva fizessék. Rottenstein Mór törvénytelennek tartja Az Újság betiltását. Polemizál Eckhardt fölhiborodást keltő beszédé/el. Az indemnitást nem fogadja el. Ezután az elnök napirendi indítványt tesz A Hiz kimondja, hogy legközelebbi ülését holnap tartja meg a mai napirenddel. Az ülés hat órakor véget ért. Ismét előrenyomulnak a rif-kabilok. Páris, junius 25. A marokkói helyze'ről kiadott hivatalos jelentés a következőket közli: A rtf-kablloknak tegnap este jelentékeny megerősítések folytán sikerült Aln Maatuf irányában délfeli előnyomultok A rif kabllokat a franciákhoz hü benszülötlek állandóan támadják. A francia repülőraj bombái a felkelőkben nagy pusztításokat végeznek. Katonai puccs Görögországban. Az Havas ügynökség jelenti Szalonlkibői: Az Independent cimü lap közlése szerint a szalonikii helyőrség tisztjei elh ttározták, hogy követelni fogják a Mihalokopulosz- kormány haladéktalan távozását és katonai kormány alakítását. A tisztek megszállották a vezé kar helyiségét, a városházát, a pályaudvarodat, valamint az ösizes katonai intézeteket. Egész Görögországban sehol sem mu'atkozoü semmiféle ellenállás. Hadzsi Ktriskos tengernagy csatlakozott a mozgalomhoz, majd táviratot intézett a köztársaság elnökihez, amelyben a kormányt elmozdilottnak jelenti ki. Fiedler rendőrfogalmazó a biróság előtt. Gyuláról jelenti tadósitónk: Fiedler Pál lökösbázai rendőrfogalmazó és társai bűnügyének főtárgyalását csütörtökön re igei kezd'e meg a békésgyulai törvényszék Tóth tanácsa. A vádlottak: Fiedler Pál rendőrfogalmazó, Sdrossy János rendőrfelügyelő, Pál G/örgy rendőrőrmester, Csukonyi László polgári rendőr, Llkovszki András, Nagy László és Koös Illés rendőrök. A vádirat értelmében Lökötházán 1925 február 26 án a lőköshízai állomásfőnök elvesztett egy 13 ezer leit tartalmazó le/elet. A rendőrfogalmazó és társai — mint jelentettük — gyanuokok alapján elfogták Aufmulh Jánost, Aufmulh JőzsíJet, Aufmuth Józsefnit és Ifjabb Aufmulh Józsefet és ütlegelés közben vallatni kezdjék, aminek következtében Aufmuth Józsefné a fogdában fölakasztotta magát. • Fiedler fogalmazó tagadji a tárgyaláson, bogy ütlegelte volna Aufmulhíkat, veg/ hogy erre nézve paranc ot adott volna alárendeltj :inek. A többi ; vádlottak részben beismerik, hogy cs>- I kélyebb méivben bántalmazták a nyomozás érdekében Aufmuthékit és ssemibe mondják Fleilerntk, hogy látták, amikor ő ütlegelte a gya msitottakai is hogy erre nézve nekik is parancsot adolt. Beismerték, hogy Aujmuthol Fiedler parancsára kétszer kikötötték, háromszor megtalpalták is néhányszor meg. pojozták. Aujmuthnét kétszer talpalták meg. A délutáni tárgyalás f jl/a.nán a tanuk kihallgatására került a so% akik nagyrészt terhelően vallották. Többen hallották Aufmulhni jajgatását, az ütis is a pofonok csattogását. Lttták Auímuthné hulláját közvetlenül az öngyilkosság u'ái, a szerencsitlen asszony arcán a ptjonoklól származó kik foltokat is libán a talpalás nyomait. Azt a gyanút, hog* Aufmu'hné a rendőrök bántalmazása köfetkeztében balt meg megcáfolta a boncolási jegyzőkönyv. A tanúi kihallgatása u'án a pörbesződetre került a sor. I éle'et valősziszinüleg pén'eken hirdstik ki. mint a miénk ? Használna-e nekünk a tudás, hogy élők lakják ? A másik véglet — szinte extázisban — odáig halad, hogy feltételezi amazok előbbrevalóságát, köztünk járnak a Mars lakók, de olyan átlátszóak, mint Wells láthatatlan embere, sose vesszük észre. (Hogy mulathat ez rajtunk, kicsinyeskedő földlakókon! Hiszen nálunk minden két ember közül három átlátszó, mihelyt kinyitja a száját s önzetlenségről, közérdekről kezd beszélni 1) A hármasszabály figuráját is hiába rajzolják a nagy hőmezőkre, nem jön rá válasz, vagy ha jön is, mit értjük mi. Könnyen lehetséges, hogy ugy vagyunk vele, mint az egyszeri ácsok. — Jó reggelt sógor. — Csónakot foltozok, láthatja. Flammarion nagyon szerette a tudományos kutatásait élőszóval is terjeszteni s csillagvizsgálója mindig tele volt érdeklődőkkel. A szakállas kisember csupa láz lett ilyenkor, forgatta, igazgatta amesszelátókat, elevenen, gyermekmódra. — Most nézze! Feljárt hozzá egy naeyon szép asszony is a többiek során. Egő vörös hajú és lángoló szemű, aki — Isten tudja, mit keresett a szférákban. De soha ilyen csillagbolondot, mintha a föld kihűlt volna a számára s odafenn találná meg, amit keres. Valósággal önkéntes munkatársa lett a tudósnak, aki oktatta, tanította, beavatta az apróbb, meg az érdekesebb titkokba, merről kell érkeznie az égi csodának, hol keresztezi egymást két ragyogó szeg a mennyei bakacsinon? Mindent feltárt előtte, már mint ami odafentre való, mert hatalmas tudós volt a tudós a földöntúli dolgokban, éppen csak hogy a földi csillagokat nem vette észre. Pedig talán vannak ezek is olyan érdekesek, mint amazok; mi lehet a mélységükben, villanásuk vihart, vagy napsugarat jósol, hová érnek el, kit találnak és kivel kereszteződnek? Egyszer mégis megtörtént, hogy hasztalan igazgatta a messzelátót, nem sikerült negtalálni azt, arait keres. — Valami érthetetlen zavart tapasztalok, minden beleolvad a nagy, ritka fehérségbe. Az íróasztalához lépett, számolgatni kezdett, — elméletileg é3 papíron rendben is volt minden, csak a valóságban nem stimmelt. — Ml lehet ez? Az égi terep olyan biztos, hogy nem lehet benne tévedni hajszálnyit, tizedmásodpercet sem. Ment vi3sza a messzilálóhoz. — Jöjjön asszonyom, segítsen, hátha az én szemem rossz. És akkor, mikor egymáshoz hajolnak s keresik azt, ami távol van, a tudós elmosolyodik. — Most már tudom, mi a zavar oka. Az ön válla, asszonyom. Gyermekesen, naivan, kitárult szemmel csodálkozott. — Soha még ilyen hófehér vállat nem láttam. Megengedi, hogy megérintsem? A tapintása is gyámoltalan, ahogy a vaskos, csontos ujjak könnyedén érintik. — Csodálatos! Hanem legyen olyan kegyes, takarja be egy kendővel, mert két ' örök hófehérség árt egymásnak. Ennyi történt, semmi más, hiszen mondtuk már, hogy Flammarion nem a földi csillagok, ragyogó hómezők számára született, ő csak az eget kutatta. A tanítvány pedig eljött azután is, hallgatta a magyarázatot a felettünk álló csodákról s behunyt szemmel .tudta már, mi lesz a következő mondat. — Az ön váltának asszonyom, nincs mása. Az elefántcsont, az alabastrom egyesül benne a tej finom lágyságávai. — Nagyon lekötelez, kedves mester. Aztán egyszer elmaradt az asszony. Nem a tudóst unta meg, nem is a tudományt, hanem beteg lett. Nem hosszan, sorvadásosan, ami kivetkőzteti formájából az embert, hanem gyors elhatározással, ami halállal végződik. — Legkedvesebb munkatársamat veszítettem el benne, siránkozott Flammarion és belenézett a messzeiátóba, hátha észrevszi, merre száll épp most. Az egész tájék hófehér volt, alighanem ő világított, de meglehet, hogy a tudós könnyei homályositották el az üveget. Néhány nap múlva pedig kis csomagot kapott. Benne egy különös, hófehér bőr, mellette az asszony utolsó levele. — Mester, ön olyan szeretetreméltóan csodálta mindig a vállamat, hogy nem vihettem el magammal a másvilágra. Meg hagytam a végrendeletemben, hogy szedjék le a bőrt és küldjék el önnek, akit arra kérek, köttesse bele legközelebbi munkáját. Hogy mindig lássa, mindig a közelében legyen . . . (Sz)