Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-10 / 20. szám

Ára 2000 korona. DÉLMflQYAKORSZAG Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor-sugárut l. szám. Telefonszám 16 34. Szeged, 1925 junius 10, SZERDA Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor, Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2G0J kor., vasár- és ünnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 20. szám. A városok köicsöne. Ha a városoknak kölcsönre volt szükségek, maguk néztik utánr. A kormánynak legföljebb a belügyminiszter felügyeleti jogánál fegva veit bi leszólása a kölcsön felvitelének ís felhasználásának mikéntjébe. Ez volt az eljárás a mnllbsn. Mos», hogy a városoknak megint szükségük van pénzre — egyik-masiknak égető szüksége van rá — a kormány néz körül a pénzpiacon, a kormány tárgyal s ugy látszik, a kormány fog megállapodni a városoknak folyósítandó kölcsön föltételeire nézve. Nem lehet kifogást emelni a kormány iz aktiv szerepvállalása ellen, sót talán Crömmel és elégtétellel kell fogadni, hogy a kormányok — mert persze nerc csak a mostani kormányról beszélünk — akkor is törödni kezdenek a városokkal, amikor nem egy-egy uj intézményért való futtatás rendezéséről, állami célokra való pénzelőlegezésekről, kortcscéiokat szolgáló Ígéretekről és kinevezésekről van sző. A rendszert jebát, amely a szó egészen komoly érfeimében törődne « városokkal, belyeielnök. Sajnos, ninct azonban bizalmunk hozzá, hogy ebből rendszer épfll.ön ki. No de az ilyen cstké<y8ig ne rontst el a kormány kölctönszenéii akciója felett érzett örömünket. Még az te, hogy a politikai bizalmatlanságon kivdl bizalmatlanok vagyunk a kormány pénzügyi politikájával szemben ís. Bizonyos, hogy a kormány valamennyi város résiére egyszerre könnyebben tud szerezni kedvező feltételű kö'Cíönt, mintha az érintett városok valamennyien külön-külön keresgélnének pénz jitán. M/g sem szabadni negfeltdkeini arról, hogy egyes városok a kölcsön felvétele tekintetében kivételetek kedvező helyzetben vannak és hogy ezek, mert például nagy fö'dbiitokuk van, olcsóbb pénzhez tudnék hozzájutni, mint aminőt esetleg az állam szeres a számottevő ingatlannal nem rendelkező városok részére. A kérdésnek Üyen szempontból való megvilágítása és elbírálása bennünket szegedieket különösen érdekel és remélhetőleg figyelembe veszik az illetékesek, amikor majd tor kerül az állami közvetítéssel szerzett kölcsön föltételeinek elbírálására. A jelen esetben azonban azok a beruházások érdekelnek bennünket, amelyekre a kölcsönt a kormány terve szerint fel kellene használni. Ki kellene építeni a csatornázást, a világítást és végre kellene hajtani a lakásprobléma megoldását célzó épitkeiéseket. Ez a betuházási program, például Szegeden, természetesen távolról sem teljes. Nálunk ki kellene építeni, hogy mást most ne mendjunk, a vízvezetéket is, fel kellene épi'eni a tanyai vasutat, a vásárcsarnokot és semmi ecetre se lenne szabad elsza'asztani az uj kórházi épület emelésére kínálkozó alkalmat. A beruházási programnak Szegeden 2—3 évtizedes mul ja van. A program pontjai ez alatt az idő alatt megmaradtak, változás legföljebb annyiban történt, hogy a régiekhez ui pontok jöttek. A program tetiát tagadhatatlanul gazdagodott. A város bonban a városias ság Iegelsörendü "ítézményei tekintetében változatlanul legény maradt. Kérdés, hogy mcst, atoikor még távolról sem vagyunk tul * világháború és az annak nyomán '<rmészet8zerü!eg támadt forradalmak kőbetegségein, alkalmas financiális jgkör van e nemzedékeket érintő és éra<*lő teruházások eszközlésére. Ami Szegedet illeti, meggyőződéhogy hatalmas ingatlanainak seSiségévei vagy teljesen legyűrheti, a legkisebbre csökkévhe'i a Pénzügyi nehézségeket. A mérleg MS* serpenyőjét visszabillenlhetellerül nyomják le hatalmas városgazdasági és szociális érdekek. Igenis az volt a jó gazdálkodás, hogy a véros a rossz papírpénzt átváltotta értékálló há zakra. A rossz papírpénz ujabban sokat javult, de még mindig a legokosabb gazdálkodás és még sokáig az marad, ha a várcs építkezik, be fek'e*. Azt pedig ne mondta ser ki, hogy szociális köteles-égének eleget telt a város, ha néhány házat épít e'ett s ez el ideig-fnig kenyeret biztosított 10—20 iparosnak és 2—300 munkásnak. Folytatni, sőt nagyobb arányokban kell ki'ejteni ezt a szociális poli ikát. Hiszen a városnak nem kerül semmibe, vagy nagyon kevésbe s a hatóság okos városépítési és gazdasági rendszert inaugurálna. Az emiitett nagy közmunkák évekre megnyitnák a kereseti forrásokat egyes iparos szakmák és a munkások százai számára, aminek jótékony és élénkítő hatása természetesen rövidesen észl 1hetö lenne az ipar többi ága ban és a kereskedelemben, tehát az egyéb szakmáknál foglalkoztatott munkások és alkalmazottak körében is. Azok a tárgyalások, ame;yeket a kormány a városok részére szerzendö kölcsönről folyta', ime, igy ringatnak illúziókba minket. Még meg sinci a kocsi s mi már a bakon ülünk és h?j«juk a gyönyörű telivé eket. És kíváncsian várjuk, mi mondtfni vallja lesz a hatóságnak, ha a tárgyalások eredménnyel végződ aek és meglesz a kölcsön. MMMMMMMM^MMIMÍMM^^ A Népszövetség tanácsa* Jóváhagyta a Magyarországra vonatkozó bizottsági határozatokat. Genf, junius 9. A Nemzetek Szövetséginek Tanácsa ma jóváhagyfa a Magyarország és Ausztria ügyében M küldölt tanács bizottságának határozatait, amelyeknek tartamát lényegében már a tegnapi közlemény ismertette. A tanácsnak a magyarországi szanálá 1 mü tekintetében hozott döntés megállapítja, hogy a szigorúan végrehajtott adózási rendelkezések következében a magyar államháztartás ehö zárótzámsdá a 1925 julius 1-én az eredetileg megállapított 100 millió aranykorona deficit helyett tekintélyes fölösleget tüntet fel és hegy az 1926. éi kölségelöirányzat ugyancsak egyensúlyban van. A határozat a továbbiakban azt a reményét fejezi ki, hogy Magyarországok és a többi érdekeit államoknak a fáradozásaival a kereskedelmi szerződé ek és a ki- és beviteli korlálo.ások megszüntetése érdekében tett előrehaladást siketült elérnie. A Nemzetek Szövetségének T*nác?a végül állást foglalt a további tisztviselői létszámcsökkentés és ezzel egyidejű leg a tisztviselői fizetések felemelése mellett és azt óhajtja, hogy a szanálási kölcsön még hátralévő részéből nyújtsanak hitelt termelési célokra. Az első szanálási évnek tapasztalatai már magukba véve alapot nyújtanak azon renunyre, hogy a szanálási müvet szerencsésen végre lehet hajtani. Az ausztriai szanáláu mü tekinteében a Nemzetek Szövetségének Ta< ácsa az osztrák kérelemnek megfelelően hozzájárult két gazdasági szakértőnek, még pedig Layton angol álampolgárnak, az Economist cimü londoni folyóirat igazgatójának és Rist párisi eg>etemi lanárrak a kiküldetéséhez, hogy végezzék el Ausztria je enlegi' gazdasági viszonyainak pártatlan megviisgálását. Chamberlain, mint a kérdís előadója, hangsúlyozta, hogy a vizsgála ot pártatlanul és lehetőleg sürgősen kell megejteni. Genf junius 9. A Nemzetek Szövetsége Tanácsának mai nyilvános ülésén Magyarország szanálásának ügye volt a napirend eső p nija. Sctaloja olasz delegátus felolvas'a a migyar bizottságban elfogadott határozatokat, majd hozzá etie, hogy a márciusi ülésszakban kért felvilágosi ásókra a magyar bi.ottságban Bethlen Istv/n gréf miniszterelnök és Smiih Jeremiás föbizos kimerítően válaszollak. Ezután Comnene román követ emelkedett fel és előad'a, hogy Chamberlain és Smilh főbiztos kijelentései al pján Románia elfogadja a javaslatokat, hogy ezzel is kimutassa a Nemzetek Szövetsége iránti ragas.* kedását. Veverka csehszlovák követ csa1 lakozott Scialcji és Comnene kijelentéseihez. A javaslatot a maga teljességében e'fogadta. Magyarország szanálása. A főbiztos ezután tömörképben vázolta a szanálás ered t ényeit. Rámuta'ott az eddigi nagy haladásra, hogy a költségvetést egyensúlyba hozták, az államháztartás deficije pedig megszün'. Kifejtette azután, hogy sz adózís elérte a legmagasabb batárt, a fejenkénti adó 75 aranykorona. Mindezeknél fogva igyekeznek a lakosság terhét c ökkenteni. Végül nagy tetszés közben jelentette ki, hogy Magyarország pénzügyi újjáépítése a legjobb uton halad előre. Báró Korányi Frigyes párisi köve*, Magysrorazág delegátusa a fübii'os előadásának befejeztével köszönetét fejezte ti ugy a tanácsnak, mint a főbiztosnak. Beszédében utalt arra, hogy Magyarország blr nehéz viszonyok közt, mégis lövette a Nenzetek Szövetségének tanácrait és javaslatait, jóllehet ez nagy áldozatokba került. t::n»»»:»»»»»nntn:tttmmuua Zárt ülés volt a nemzetgyűlésen. PeidI beterjesztette az államfői hatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló törvény módosítása iránti indítványát. Budopest, Junius 9. A nemzetgyűlés mai ülését izenegy óra u án néhány perccel nyitotta meg Scltovszky Béla elnök. Folytalják a választójogi javaslat általános vitáját. Strausz István: Valószinü, hogy a választójog kérdését rövidesen uiból kell tárgyalni. Jellemző, hogy az egyik kormánypárti szónok, Bessenyey Zé ó, egyenesen megbélyegezte Apponyit. (Ellentmondások a jobboldalon ) A belügyminiszter nem hive ennek a javallatnak, ezt ö csak magára okirojáíva dolgozta ki. Ráoktrojálta ezt a t öt vényjavaslatot Bethlen István gróf miniszterelnök a miga fanatizmusával a bel ügy miniszter re és az egységes pártra. Példa van már arra, hogy majdnem az az egész ország elveszett, mert a vezért bálványozták és vakon követték. Mondanom ácm kel, hogy Tisza Istvánra gondolok. A vilasztójojj a kormányoknak mindenkor csak játék volt, de elvitázhstatlan, hogy szükség van az általános titkos választójogra. A többsíg crak politikai uralmát akarja konzer.válni, pedig bűnhődés néikii ilyen cé lókra i.cm lehet a váasztőjogot kihaizrálni. (Zajos helyeslés a baloldalon) Ez a törvényjavaslat jóvá akarj) hagyni az elmúlt választások atrocitásait. Teljesen érhetetlen a miniszterelnök maga artása. Kinek akar ezzel kedveskedni? Ellenzi a javaslatot és nem fogadja el. (Éljenzés a ba'oldalon ) Györki l.vrej Tessék nyíltan bevallani, hrgy be akarják vezetni az örökös képviselőséget. Meskó Zo tán: Be is lesznek balzsamozva utána/ G)örki Imre: Azelőtt a nemzetiségi vesiedtlmet fesletUk a falra, mint ördögöt a választójog ellen, mcst pedig a demagógiára hivatkoznak ís ezen a címen tiltat óznak a választójog általánossága ellen. Mindenki egyformán nasinos polgára az országnak, aki dolgozik. Nem lehet kiváltságokat adományozni, nem lehet pspirosalkotmánnyal kormányozni. Tisztában ke l lenni azzal, hogy minél szélesebb alapokra fekte jük az alkotmányt, annál szi árdabf. A javaslatban őszintén is leplezetlenül nyilvánul meg, hogy igenis a legfőbb törekvés a ma u almon lévő osztály hataf ának biztosítási. Ezek után ne a szcc áldemokráciát vádolják osz'ályharccal és osztályuralmi tötekvésekkel. A javaslat indokoláia tiiztán mutatja az osz á yuralmi tCrekvést. Bizonyítja ezt főleg a nők választójogának indokolása. Erután a választhatósággal kapcsolatban fölmerült; igazságtalanságokról szól. Fölérniili példíul Plósz Sándor esetét, aki ellen igazoltatás! eljárást indítottak és ennek alapján Plósz Sándor volt igazságügy miniszter, v. b. t. t., egyetemi tanár nem lett volna választható úgynevezett forradalmi magatartásai mi-att. Nem lehet i<'yen,súlyos éa ilyen igazságtalan mértékkel mérni, főleg amikor i túloldalon számos forradalmi főispán és termelöbíztos ül. Nem lehet ilyen igazságtalan rendelkezéseket a választhatóságról törvénybe iktatni Ezután a képvitelői esküvel foglalkozik, amely szerinte szintén a szociáldemokraták ellen irányú', amint ez a javaslat szövegéből ii kitűnik. Ezután a kiviteli engedélyek kérdésével foglalkozik, amelyekkel kurzusvállalatokon igyekeztek segíteni. Nem vált be az erőszakos birtokpolitika sem. De nemcsak gazdasági téren, politikai téren is eredménytelen lesz az erőszak politikája. Továbbra is égeö lesz a választójog kérdése, ami nem lesz ad acta léve. A javaslatot nem fogadja el. Mivel a Hiz nem tanácskozóképes, az elnök az üllst felfüggeszti. Szünet után Szabó Imre szólal fel. Szilárd híve az általános titkos szavazásnak s igy a javaslatot nem fogadja el. U ána Nagy Vince beszél: Kijelentette, hogy 0 nem ii akart felsiólalnt, mert 0 a passzivitás hivr. Sicihte ezen a nemzetgyűlésen ugy sem lehet érdemes munkát végezni és hogy mégis felszólal, ezt csupán válaszúi iráni kötelességből és szeretetből teszi. Szól Daruváry egyik cikkéről, ma'd igy folytatja: A mostani időben a választójog volna az, amel yei egy lépéssel közeledhetnénk a derokráciahoz. A kormány azonban ezt az első lépést is le ak rja ronan1. Ha i nyugat melett és annak demokráciája mögött lépcsőfokkal lemaradtunk, moit van itt az ideje annak, hogy egy nagyot ugorjunk és behozzunk vaiatcit; nem .'ehet az, hogy a nemzetgyűlés oym jogokat vindikáljon magának, amellyel megváltoztatja az alkotmányt. Nem különbözik a mostani kormány a régi munkapírttói, mert itt a kisgazdák tagadják meg elveike*. Idézi Hegedűs Lóránt egyik cikkét, amelyben azt mondja, hogy ha ludta vO'na azt, hrgy megizOletik »z arcnesziii-rendeie*, nem vállalta volna el a pénzügymin si'eri tiizlségft, mert az döntötte meg az ö munfciját, hogy kiadták az amreutía-rerd:lítet és kiengedték ezzel a gyiikorokat; ne ciak