Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-09 / 19. szám

- _ - ' D E L-M A G Y A R MS Z Á © 1925 juaiua 9> Deréki Antal Szegeden Mint egy messzi útról jött vándor, ugy bukkant be Szegedre a 77 éves Deréki Antal, az öreg színművész, a jeles szép­író, akinek sikereiről, munkájáról vajmi keveset tud a mai nemzedék. Söt még az ezt megelőző generáció is halványan emlékezhet csak a kedves öreg úrra, aki 55 esztendőt töltött el, mint színész, majd mint színigazgató abban a misztikus vi­lágban, ahol a virág csak szimbólum s ahol a rózsacsokor hamarabb elhalványul, mint a legragyogóbb májusi hajnal. A dicsőségek emlékeim ringó előkelő müvészlélekhez nekünk szegedieknek nem­csak azért van közünk, mert Deréki bácsi mintegy ötven színdarabbal (köztük szá­mos népszínművel) gazdagította a magyar irodalmat, hanem azért is öleljük őt ma szeretettel a szivünkre, n-ert mint a kul­turát szóval és tollal hirdető apostol itt ült föl a nagyvíz előtti deszkaszinháznál a vándorszínészek echós kordéjára, dö­rögni, járni városról városra, hogy sok­kok szenvedések árán nemesítse a fogé­kony lelkeket. Ezek a nélkülözésteli utak nem ösmeretlenek előttünk. S ezért azok a kevesek, akik még visszatérnek onnan, olyanoknak tűnnek föl, mint megannyi hős, akik a hazaszeretettől sugallt mun-, kájukért valamennyien föl vannak diszitve az elismerés legszebb kitüntetéseivel, JÖlvennyolc esztendő előtt 1867-ben ko­pogtatott be Kocsisovszkyhoz, az akkori szegedi színigazgatóhoz és kért bebocsát­tatást Tháiia templomába. A szive von­zotta ide. Poétalelke kergette öt abba az ismeretlen világba, amely délibábként csil­log ma is az ideálokért (melyben ma ta­lán több a dicsőségszomj és a gazdago­űaLv Vií^y/ rajóngóífjuság lelke "ötíUt s amely akkor szinte epidemikus lázzal fűtötte a költészetért epedő diákembere­ket. Itt találkozott Petőfi Zoltánnal is, akivel a rögös vándorúton a közös sors és szenvedés meleg barátsággal fűzte össze. Zoltánt a gyenge szervezet és a gyakori kilengés csakhamar letépte a ba­ráti lélekről, mig ő ment tovább, tovább, gyűjteni a babérokat, melyeknek elsárgult leveleit ma már csak az emlékezés őrzi kegyelettel. Mint jellemszinész bejárta ezután a kin­cses Erdélyt, a felejthetetlenül szép Nagy­Magyarországot, mindenütt bevésvén mű­vésznevét Tháiia templomának oszlopára. Végre elérkezik a művészet Mekkájába, Budapestre, a Népszínház aranyveretes kapui nyílnak meg előtte és itt érvénye^* sitheti nemcsak színpadi tehetségét, ha­nem a vándorlás alatt irt alkotásait is. Rákosi Jenő sorra adatja elő müveit, amelyek közül az Eleven ördög operett olyan példátlan sikert hozott most már a jeles írónak, aminőt magyar iró ezideig még nem ért el. Nem kevesebbszer, mint 186 szor ment a darab egy esdendő alatt Blaha Lujzával a címszerepben. Nagy sikerei dacára ezután nemsokára megvált eredményes pályájától s mint iró belépett a Magyarországhoz, hol mint tárcaíró, színházi kritikus és fordító (né­met, francia, olasz) végezte 15 éven át munkáját. Számos könyvet adott ki, ezek közül a Pálcás szinészek, Vándorkomé­diások, Ripacsok a régi vándorszinészet­ből való érdekes emlékeket ölelik föl, melyek mindegyikének kultúrtörténeti értéke van. S ma valóban mint egy messzi útról jött fáradt vándormadár — Istenem egy 77 éves veteránnak hogyne lenne Ó Budá­tól idáig is „messze" az ut — jár le s föl Szeged modernná fejlődött fiatal utcáin, keresve a régi arcokat, a régi emlékeket, melyek felröpítik lelkében a boldogság aranymadarát. De hol vannak a régi arcok I? Javarészt eltűntek ... Alig van már, akik Deréki bácsit ismerik. A Deréki névre is csak a fancsiról emlékeznek a szegediek. A fiáról, Deréki Jánosról, a Magyar Szinház jeles művészéről, aki pár év előtt a szegedi színtársulathoz tartozott. Mégis talál a művész a mult színes világából előbukkanó emlékeket, melyek földeritik ma is vidoran csapongó lelkét. A régi és az uj színházat. Amannak a helyén mélyed el, hol azóta hangos ven­déglő keletkezett, emennek pedig díszes ornamentikáján, mely közül kicsendül a kórus zenéje. Lenn a falócán, a fal mellett ifjú emberek ülnek és csillogó szemekkel néz nek a lassú járású Valaki megjegyzi: öreg művész után. — Ez meg aHgftanem tatai* drága Deréki C-J* Reinitz Jakabot gyanúsítják egy 18 éve elkövetett gyilkossággal. Miskolc, junius 8. Reinitz Jakab gyilkosságainak pub'ikálása óta alig múlik el nap, hogy ujabb bűncselek­ménnyel ne vádolnák a román bíróság által életfogytiglani fegyházra itélt rabló­gyilkost. Legújabban arról tettek jelentést az ügyében nyomozó hatóságnak, hogy Reinitz Jakab Késmárkon is meggyil­kolt egy embert. Ezt a vádat arra ala­pozzák, hogy 18 évvel ezelőtt egy Bene Sándor nevű embsr 25 ezez ko­ronával elindult Budapestre, hogy ott egy bőrüzle'et vásároljon. Budapestre érkezvén, rokonainál szállt meg. Azok­nak elmondotta, hogy amennyiben nem sikerül tervének a végrehajtása, ugy ő Amerikába vándorol. Bene Sándor budapesti tariózkodá­sáról, a jelentés szerint, tudomást vett egy Reinitz Jakabhoz hasonló ember, aki fölkereste Bené». Közölte vele, hogy amennyiben Budapesten nem si­kerülne üzlelét lebonyolít ni, Nagy­kanizsán tud néki' egy timárüz'etet. Másnap mindketten elindultak Nagy­kanizsára. Ide azonban máig sem ér­kezeit meg és Benének azóta nyoma veszett. Annak idején széleskörű nyomo­zást indítottak fölkutatására, de ered­ménytelenül. Most tanuk jelentkeztek és határo­zottan állítják, hogy a budapesti roko­noknál megjelent ember azonos Reinitz Jakabbal, aki a jelek szerint, Bene Sándort is ellet e láb alól és elrabolta 25 ezer korona készpénzét is. A ksssai rendőr igazgatóság részéről Pongrdcz rendőrtanácsos nyomozást indított ebben az ügyben. Mára várják a miskolci rendőrség bündgyi osz­tályán a kassai rendőrség megkere­sését Reinitz Jakab rablógyilkossági ügyének kinyomozása ügyében. Ameny­nyiben ez a megkeresés megérkezik, dr. buchalla Sándor rendőrkapitány fogja iiányitani Reinitz Jakeb késmárki áldo­zatának eltűnése ügyében a nyomozást. i iwtáwwwwswwsww^ Ifirete lf I Itk KzM- Róm. kat. és protestáns • Prím. és F. Gör. kat. Hellád. (Nap kel 4 óra 3 perckor, nyugszik 7 óra YdKöpetekor. A 'nJleteorótógiai Intézet jelentése: Hazánk­ban a'z idő általában derült és hűvös. A hő­mérséklet nappal alig «w.v\lk«Jlk a 20 fok felé, éjjel 6-8 fokra is leszáll, frjgnozis: Túlnyomóan száraz Idő várható, némi " licf­emelkedéssel. Soirogyi-könyvtár nyitva d. e. 10—l-ig, d. u. 4—7-ig. Műiét)m nyitva d, e. 10—l-ig Egyetemi könyvtár (központi egyetem I. emelet) nyitva d. e. 8—1 ig, d. u. 3-8 ig. A szintiézi előadás este 8 órakor kezdődik. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgála­tot tartanak : ftpró Jenő Kossuth Lajos-sugárut 61 (telefon 996), Barcsav Károly Széchenyi-tér (telefon 27o), Borbély József Takaréktár utca (telefon 1268), Nagy György Boldog isszony­sugárut (telefon ti25), Moldvány Lajos Új­szeged (telefon 846). — A azsgedi hamm építkezése. A jzegtdi kereskedelmi és iparkamara már évek óta tervbe vette hivatali helyiségeinek átalakítását és a keres­kedelemügyi minisztériumnak jóváha­gyásával erre a célra megfelelő öss e­get állított be az 1924. évi költség­vetésébe. A kamara abban az elhatá­rozásában, hogy éppen most akarja építkezését végrehajtani, az a körül­mény vezette, hogy a maga részéről is lökést akar adu a pangó építőipar­nak. A kamara mai nagytermét a mellette levő könyvtárieremnek és kis ü'ésteremnek felhasználásával egyetlen előadói teremmé akarja átalakitaní, hogy alkalmas legyen nagy haligató­ságot befogadó tudományos ét köz gazdasági előadások tarlására. A könyv­tár és kis ülésterem az első emelet többi részein talál elkelyezést, mig a többi hivatalos helyiségek számára a kamara második emeletet építtet az épületnek azon a részén, tme'yet a kupola nem foglal el. Az elnökség in­tézkedése szerint a tervek már ké­szülnek és ezeknek elkészítésére a ka­mara szakmai csoportok szerinti árlej­tést fog kiírni. Az építkezés megindí­tását az elnökség julius l-re lervezi, ugy, hogy a munkaiatok még a nyári hónapok fo'yamán teljesen végrehajt­hatók legyenek. — Tető alatt v*n a város aj men­háza. A varos! bérházak és a fogadalmi templom építésénél kimaradt tégl&anyag fölhasználásával a mérnöki hivatal uj menházat épitett a Pacsirfa-u'cában. A falakra már a tetőt is felrakták és igy aktuálissá vált a bokréla-Qnnepély, A tanács elhatározta, hogy tz építőmun­kások között egymilliókétszázezer koro­nát osztat ki ahelyeit, hogy megven­dégelné őket. A pénznek jobban örül­nek — szólt a határozat indokolási. — Dr. Tone'It Sándor kamarai fótít**/ előadása B üsstelben. A nemzetközi\keretkedelmi ksmara junius 21—28. napj&iti Brősszelbsn általános kereskedelmi £ongresi>zu t rendez, a melynek tárgysoftoza án főleg a i újjá­építés kérdései Szerepelnek. Erre a fcongr sszusra Magyarország is meghí­vást kapó t. A magyar gazdasági érde­keltség képviselete foen Gratz Guszáv nyugalmazo l külügyminiszter ve eiése alatt a rmgy<r közgazdaságnak több kivilósága fog réstft venni, akik önálló előadások kere'ébeü ismertetik ^ 'rla­noni béke által megcsonkított Magyar­ország helyzetét és; vázolni fogják azo­kat az elf feltételeket, melyek sze int az újjáépítés történhet ik. A kongresszuson a magyar kamarai'intézmény képvise­leíéDen résztvesz tfr. Tonellt Sándor, a szegedi kereskedélmi és iparkamara főitkára, aki a megszakadt román és jugoszláv vasúi összeköttetések ügyé­ről tart előadást. Tonelli előadását nyomtatot füietb/ín francia és angol nyelven a kongresszus összes résztve­vői rcegk pják. — A leánygimnázium érettségijének eredménye. A szeg edi Arpádházi Szent Erzsébet leánygimmiziamban a szóbeli érettségi vizsgálatok' junius 3., 4. és 5-én folytak le. Az ered mény kiváló, 29-en jelentkeztek a vizsgáilatra s valamennyien megfeleltek, felesen jérettek : Bartos Ida, Freund Anna, Glücljwthal Anna, Lippay Márttia és Vozáry , Katalin. Jól érettek: Balogh Anna, Blask ó Paula, ülflck Márta, Lippay Klára, MüMler Erzsébet, Papp Eleonora, Pető Ma&da, Szabó Sarolta, Vass Klára, Wimm'er Rózsa és Weiner Anna. Érettek: Balci)g Júlia, Berzenczey Margit, Csórja Eta, • Gürtner Ilona, Gold­gruber Magda, Koót sz Margit, Motika Ida, Paul Rizsa, Somogjyi Margit, Székessy Ilona, Uray Mária, jWitzenetz Júlia. Új Ingatlanforgalmi Iroda Sza­gaden. Dr. Salgió B'la volt szegedi ügyvéd iz Országos Földbirlokrendező Bíróságtól ingatlanok üilelszerü adás­vételére és ingatlanok kőzve itésére rz engedélyt megkapt* és irodáját Szege­den, Kölcsey-u ca > 10. sr. alatt (Wil­heim bink helyiségében megnyitotta. Telefon 9—84. e S3M — Saf'őpör a szegedi egyetem bullarendelete miatt. Budapeairől je­lentik: Dr. Domokos László nyugal­mazott minigzteti oíz'álylanácsos, is­mert iró és hírlapíró, a Rög című heti­lap 1924 október 24-én megjelent számában hosszabb cikket irt, amely­ben a szegedi egyetem orvos'udományi tanári karénak azt a hirdetményét bí­rálta, amely szerint hallgatói mindaddig a bonctani órákat, Msra kerü'ő hullák íásu embernek a az egyetem zsidó nem látogathatják amíg a fölbonco­között zddóval­ímllája nem kerül a boncolóasztalra. Ennek kapcsán dr. Domokos László azt irta, hogy megdöbben az ember, amikorilen h'reket hall. Mintha a legsötétebb kö­zépkorban élnénk, amikor a ' pápSk zsoldos katonái százával hurcolták máglyára azokat a szerencsétlen em­bereket, akik másként imádják istenü­ket. A katolicizmus karddal és korbács­esal a kezében tiporja a másvallá­suakat. Már nemcsak a véresre vert zsidók jajdulnsk föl em?att, hanem a reformátusok és evangélikusok is. E közlemény miatt bűnügyi eljárás indult meg Donokos László ellen felekezeti izgatás címén, mert tényállításai és ki~ felezései tul mennek a tárgyilagos bí­rálaton és célzvtuknak megfelelően a szenvrdélyek fölkeltésére és a gyűlölet szitására alkalmasak. E bűnpör főtár­gyalását e héten tartják meg a buda­pesti bűntetötörvényszéken, dr. Schadl Ernő ité'őtanácsa e'őtf. Kiárusításból visszamaradt gyö­nyörű hajlított antik szekrény él egy oszlopos komod igen olcsón eladó Szalaynál, Kö'csey-utca 6. 3*) Költözködéseket helyben és vidékre leg­előnyösebb árban eszközöl U n g á r Benő szállítási vállalat. Orosilán-u. 7. Tel. 34. 157 Barbara la Marr nagy attrakciója A nőstény sátán péntektől a Belvárosiban, Férfi es női divatcikkek gazdag raktára 48 b Pollák Testvéreknél Széchenyi-tér 17. Csekonics-utca 6. PeltllnOen olcsó Árban készítek nyári zakóöltönyt mérték után a legjobb kivitelben, a legmodernebb szabással, kitűnő szövetből. 317 KRIER, Foketesas-utca 21. szám. KÁRPITOSMUNKÁK fUggönykéaxIUiok, ISltevéaek, bútor­átalakítások a leg­olcsóbb árban t 243 WINTER, Siegcd. Oszlrovszky-utca 3. Telcfonhivó • 7-39. Az Alföld legnagyobb táblaüveg raktára KÖRÖSI GÉZA üvegezósi vállalata Mérey-ulca 8. 2u Teleton 9-57. K solnakfestékek lakkok minden szinben 53 JÖnAs-nál, Károlyl-u. I. szám. fehérnemüeket megregdelé>re készít 48 d Poliák Testvérek Széchenyi-tér 17. Csekonics-utca 6. Te efon 11-85. KOBZO MSEI m | | H r---i.i-i-n.-n-.iixvi.-Li Telefon A I—85. Telefon: irodai 2-S8. Junius 9-én, kedden: orioh vic.rtoriic.Mi; 111 A hazugság Iégvaix Tragikomíd ;-. 6 felv. ban. Főszereplő: ENID BENNETT. Egyide jüíígf .u.oion. öan, viou kd n BELVÁROSI Nyári helyiség telefonszáma: '6—33, NIOZI Telefon: pénztári 5-82. Áz áruló levelek. ^j4tékF5öi^f3s: Junius 9-én, iK-én és 11-én, kedden, szerdán és csütörtökül^: Conway Tearle, ' 3D.©anicL lEete'jm .! Előállások ke/.dete 5, 7 és 9 órakor. Az eiti előadfc kedvezd idö esetén a Korzó Mozi !)en tartjuk meg. hcl.iso nyári a most feltűnt \ilághiiü star nagy filmje, * r Uránia 8 felvonásban. — Azonkívül: ft\0 Pm&PLKftU. 2 fvivonásoi fdlm* burleszk. Előadások ktfele », M i n órakor' Az e,,:. -ludast ktdvezfllCTö «s ín a Horváti i^-^'r*" ^y'^bon tartjuk meg. I _-nrTnnivii\lniTiiWuluu Telefon 11-85. KORZO MOZI Telefon 11-85. Junius 10 11-én, szerdán és csütörtökön Van a halálból visszatérés. Bünügyi dráma 7 felvonásban. Főszereplő: nnRCCLLH IlLBnNI, Azonkívül: Egy mozgalmas nap. Két felvonásoas ••DICK"-burleszk. Előadások kejdete 5, 7, 9, rst.törtökün 3, 5, ?, <J ómkor. Az <^ti (tőadás kedvező idő esetén a Korzó Mozi nyári helyiségéin lesz megtartva. v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom