Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-07 / 18. szám

1925 jnnius 7. DBLMАОYARORSZAO A német sajtó tiltakozik az ántántjegyzék ellen. Berlin, juniu* 6. A szövetségeseknek • lel'gy vérzés egyében intézett jegr­lékét kommentllva a lapok egyPn e­»en rérautatrak arra, hogy a jegyzék oly botstu id:(g tarló előkétdtése már nigában muftija. milyen lyönge lá­bon áU a magsiállás megbosszabbitá­iának magoboláia. A Deutsche Togeszellung isi mosdja, bt szűkség le l volna még egy bizo­nyltéln, hogy az ántánt ugy bánik velőnk, mint szuveréniiás Kéküli nippet, ugy igazol|a ext az a kö felelés, hogy a szövetségeiből i la'onai ellenőri ö b­zottságnsk kell dlogtdnl», löt egye­nesen mtgállapilaii a törvények stO­vegét. A Lokalanzeiger szerint ss iparra vonatkosó követelések órltsl himlőié­gflek Néme'orsiág gasdssági |0fő|e sretr pontjából. A felsorolt gépek eb pusztítása egynegyedmlllldrd arany­márka khddst Jelent, amely összeg elő­teremtése teljesen felborítaná a Dawes­tervezet végrehajtásának előJeilitekU. A Qermanla a jegyiétet annak bi­zonyítékául taitja, hogy a vtrssillesl béke nem bile, hanem csupán a há­borús siellem ébreniarlásánsk tszköze, amelyen az európsi izlkra iimél lángri Icbbinhs*. Hs a szövetségetek a békét skarják, ugy Néiretoraiágbin s meg* békOlés és megértés sze lemét kell tá­mogslnlok és nem izibid k'csinyes bosuantáiobka fdforralniok még a legbékéttbb német vérét is. A Vosstsche Zeitung a gépek és a gyárik letotcboláaára vonitkozó köve­telésben a német gazdaság, nem pedig a német véderő deformáláiái látja. Arról vin szó, bozy n angol iparral szexben a német ipar versenyképessé­gét gyöngítsék. , „ A Vorvaertz szerint ez a legyxék ki­ncaan em ékeafdi Németasiágol sris, hogy legyőzött álla®. A német bonvé­dtlmi éi re-d^ri balalom ügyeibe való i'yen rész e ekbe menő kfltsó beavat­kozás erkölcsileg elviselhető vlno, ha oly fórumtól Indulna ki, amely egyfor­mán fölötte állana valamennyi állom• nak éi mindegyikkel szemben egyenlő mértéket alkalmazna. Egyelőre aion­bán ugy áll a dolcg, hogy csak a le­győzötteknek kellett lesserein Ok és kell továbbra Is lesserelniOk abban a mér­tékben, ahogy in a stövdséj.eiek a maguk szerződésért elmetélével meg­íztbjáb. Berlin, Jun'ui 6. A Woltf Iroáa po­litikai munkatária a következőket je lenti áron benyomásról, melyet a szö vetiégeiek Itszerdéii jegyiéle. as itteni pjliükii körökre egyelőre leli: A jegyzék mellék eleinek megállipi tálaiból közvetlenül kitűnik, milyen bt­tiloai teljes tméúyeket vitt végbe Né me'orstág a leszerelés terén és milyen Jelentéktelenek nemietkOii szempontok­ból a itl.eiitményektiez viszonyítva aton eiyes pontok, i melyek elioiéií­tft a szövetségesek még kovetelheló­nek hisznek. Eisal etemben felette el­Idegenilöieg hat, hogy a Jegyzékben isméi kifejezésre jut a txö etséges kor másyoknak a német leszereléira vo r átkozó teljesen elhibázott le fogása és hogy azonkivOl tuljos német muliaz­táiokról éa a veria lleai béketzerzCdés lényeges rsnlelketéaeiaek a nen felje­iHéiéröl beszélnek. Hatszázmillió tartozással kényszeregyezséget kért a Suhajda-cukrászda. Szársiáialékot ajánlott fel a hitelezőknek. A legutóbbi időiben aem megy meg­S ¡létszámba az egyes vállaiítok és ek kényszeregyrziége, ami nem va­gyonbukásl jelent, banem Jelenti a mai egyre tulyosbodó gszdssági ét hitel­válságot, amikor inmobilitáaba kérni tiet könnyen a legaktivabb vállalat ii. Há­rom-négy bénap óla nem egyaaer tör­ténik kltivó kényszeregyetségi etet a izegedi törrénytzéker, most ssuián , uonbitoa oljpa esefet jelentettek be a törvényszéknek amely eddig teljeien példa nékfll áll a kénysseregyességl krónikákban. CtődOflkhrOli kényes« regyrzséget bért Dgyanls az Ismert Suhajda-cukrászda ét csokoládéárugyár, annak ellenére, hegy Jelentékeny aktívával is vagyon­nal rendelkezik. Ebben as esetben egyébként ss a példa nélkül álló, bogy n cég teljes száz szdzalikos kielégítést ajánlott föl hitelezőinek. Ez az ajánlat beszédesen bizony! |a az*, hogy egyre tartbatatlambb a gazdasági belyiet, uinte kcreikcddmi mozdulallaniág ter )sd d, amikor moratoriumot kall bérnle a kfllönbea vagyonos vállalatnak la. A Suha|da-cégnek évek ófa, amióta általánosan ismert lelt a Suhajda-cso­koládé, nigy raktára volt a fővárosban, akonean nemcsak a budapesti piac sze­rezte oe szűksegldét, banem a külföldi is. EienktvOl isámos cxpoiifurája volt a nigyobb vidéki gócpontokon. A leg­utolsó időben atuián egyre másra jelen­tettek Hzetéskéa'elcnségd a vidéki meg­bizoilak, ugy bogy százmilliók« rugó követeléséi nem tudta behajtani a Suhtjda-cég. De pasaii« lett a buda­B ati lerakat Is, a nsgy raktár teljesen űrfllt. Ennél sz esetnél a Suhajda cég mintegy háromszázmillió koronát vesz­ten. A kOIOnbözö váltókat pedig egyre­máira mutilták be a izsgedi központ­nak. Ez padig azt eredményezte, bogy a nagy raktár és a vagyoni aktivitás mellett sem tudott fizetni momentán a Suhajda-cég. A Délmagyarország munkatáras ille­tékes bdytol ugy értesül, hogy Suhajda főzsef szombaton megjelent a törvény­sziken is a csődönktvüll kénytzeregyez­ség megindítását kérte. Ertesatesűnk izet int isrtotául mintegy hatszázmillió boronál tesznek ki. Suha|ds egyébként bejelentette, bogy vagyona teljesen aktív, csupán a momentán fiaeiési kötelezd!­tégdnek nem tud degd lenni. A lOi vény izéken izinte meglepetés­sel fogsdták ad, amikor Suht|da be­jelentette, hogy egy év alatt tel/es száz százalékban elégíti ki hitelezőit, sőt az Időközben felmerül törvényes kamato­kat Is megfizeti. A meglepetés egészen indokolt, hiszen ritkaságszámba megy ma az, ha a fizetéskép'den cégek 60—70 százalékot a|ánlanak le'. A törvényszék, értesülésünk sierlnt, egyébként dr. Virágh Bélát bizta meg a vagyonfelügyelői tiszt­ség betöltésével. Százötven méter magasan légőrvény okozta a keddi repülőgép-katasztrófát. Kellő magasságban nem kövei kexett volna be a kataeztrófa. Cifltörtckön délután utolsó uijubra kisérték el bstslmss tömegek a kedd reggeli megrendítő repfllőkatasitrófa áldozatait, dr. Boross Jíz«ef igazgató­főorvost és vltéi Szentkirályi-Kern Dezső azái adóst. Ezzel a szomorú aklmsil azonban még nem fejeződő t be a kedd reggeli tragédia, hanem tovább folyl a vizsgálat ibbm az irányban, ho»y tutaj­donképen ml okozta a kr.'asztróját ? Mint már előizör jelenete a Dll­mo, varorszőg, . kstaiitréfj u'án dr. Vébi • Árpád rendőrkapitá ny vezetési­vel szc,irtai rerdőri b:zottslg szállott ki a helyszínre és az első vizs£á<aM megejtette. A bfzotliíg rendő't siem- i poritól megállapított». hogy senkit sem lehet felelősségre vonni a bekövetkezett katasztrófáért. Mint moit a Délmagyarország mun­katársa éttesO', moit ujabb bizottság szállott ki a helyszínre, amely nek tagjai légügyi szakértőkből állottak. A bizott­ság tagjai meghallgatták as Összes szem­tinukit, megvizsgálták a zuhsnát hely­színét, valamint tüzetesen megvizigái­ták az összetörött repűögépe», kűlC­nr^képen pedig a motor'. A bízott tág etu án elkészítette véleményéi. A s/akétfls vé.'eménye szerint a ku­asztrófát valószínűleg az okozta, hegy e gip 150—180 méter magasságban légörvénybe, légüres térbe került. A gép in dvesstdte egyensúlyát és a tizenkét méter mái sa nehéz gépet ekkor már erőteljes motortndttással sem lehetett egyensúlyba hozni A súlyos gép nagy etóvel tuhsnnl kesddt, mlu'án úgy­nevezett „dutótnnóba" kerfl'i. A ka­tasztrófát cuk akkor lehddt volna motorindítással megakadályozni, hs a gép legalább nigyszáz-ötszáz méter (MMNMIMMMMMttMMNMM magasan lett volna, mert az egyen­súlyba kerüléshez, illetőleg addig, még a gép kl tud jutni ax örvényből, leg­alább 300-350 méterre van szOkoig. A gyakorlatban sokszor lordul dő, bogy a gép Orvteybe bertt.de kdlö magas­ságban as m j«r veszéllyd. Megálla­pították egyébként ad ts, hogy e pos­do'jtvá zúzott géppd mintegy müttárdra tehetO a kár. ямяяйааммаемммиаммм i Tápé falu renitenskedett... Tápé község hősi halottainak emlék­tábláját — amely közel másfélszáz el­pusztul emberélet! ől ad számot — Pünkösd hétfőjén leptedék le ünne­pélyes kere'ek között. Az ünnepélyen — smi ,1 illik — a kisírt tzemü árvá­kon, Özvegyeken, anyákon kivOl meg­jelentek a különböző balóságok kép­viselői is. többek kOzOlt a kegyúr Sze­ged város képvisdetében dr. Oaál Endre bulturianácsnok is. A. szomorú ünnepélyen, — mert hál nagy szomo­tuság lógja d az embert, ht arra gon­dol, hogy ai alig háromezer lelkd számláló faluctka másfélszáz életlel áldotolt a világháborúban — a beava­tottaknak fdont valami. Eszrevdiék, hery az emléktábla nem odakerült, ahová a város tanácsa engedélyezte, hanem éppen oáa, ahonnan eltiltotta. Ak i' emlékei nek rá, lúdját, bogy milyen kemény harcok dúllak avalyatápél bősök emléktáblijtn k elhelyezése körOl. Afau népe ugy szere te volna, ha az em­léktábla a lemp cmtorony faiábi ke­rül, hadd lássák Jól as országul népd, de a kivátság leljesité e, akármilyen méltányos li tett volna, bizonyos aka­dályokba OtkOzOtt. A tápéi templom ugyanis ri'ka, árpádkori mfl emlék — kevés van ilyen at orsiágban, tehát vigyáznak rá, nebogy baja essék. A templom tornyának éppen arról a részéről smdyre ai emléktáblát esán­ták, állapi ották meg a hozzáértők, hogy az árpádhtd királyok idejében éptlli. At emléktábla számára kisse­melt fslfdotetei van egy primiHv ab laknyilás Az emléktábla ed az ablak­Í yiláat eltakarta volna. Bogos Béla, ápé falu esperet-plébánosa éppen tzen emelt kifogást az emléktábla ilyen módon való elhelyezése elen. Hiva kozott arra, hogy a kérdéses ab­laknyitás bozzátaitozik a templ >m mű­emlék jellegéhez, ht tehát efrdnék, a templ m mflemlék-jel'ege szenvedne csorbát. A falu népe két pár ra szakadt. A plébános eltenpá'tja kitalálta, hogy az abl k nen is műemlék-ab ak, azt a pap vágatta néhány év előtt a lemp ion faliba; «annak, kk megeskűsz- , nek rá, hogy lá lak alatta taltörtdé- | kd. A helyzet annyira kiélesedeH, bogy Bogos Béla a békestég kedvéért jobb meggyőződése d enére, vissuvonult, bejetenlvén a város tanácsának, bogy nem bánj*, akárhova 'eszi is a falu az emléktáb'á'. A város tanácsa azonban nem igy gondolkozott mert hiszen a műemlékek épségére szigora törvé­nyek vigyáznak. Kiküldött Tápéra egy szakértőbizottságot az ablakűjor tisz­tázása céljából. A bizottság megálla­pította, hogy az ablak, ha nem is egy­korú a templomtoronnyal, de nem sok­kal fiatalabb éa föltétlenül hozzátarto­zik a templom m0emlékJdlrgébez, le­bál befödni nem szabad. A bizottság kereteit éa falált is más helyet а еир­lomon az emléktábla számára. A temp­lom fsláhos néhány éwe| ezelőtt egy kis buibát. olyan .szakállizári ó'-félS épitdtek, amelynek már senki sem vette használ. A bizottság ad Javaeoiia, bogy a kegyúr város bontassa le ed hiábavaló kulibát és az igy fölszaba­duló templomidat jdölje ki az emlék­tábla számára. A tanács ekként Is ha­tározón. Érthető tehát dr. Oaál Endre ku'turszenátor meglepetése, amikor as em éktábis leleplezésekor ad tapasz­talta, bogy mégis csak betakarták a templom műemlék-ablakát. A dolog ugy történ', bogy a tanács határozatának kikétbetüése u'án egy tápéi deputáció keres e KM a polgár­mestert éa dmoadta, h gy a falu né­pének mégii csak as a vágyása, nri­a etinl a torony falára kerülpn ax ma­léktábta. Meri ha már nem sajnáltak a pénzt és ekésii diék a diszts emléket, akadjon meg rajta mindenki azem?. A polgármeder — akinek éppen sok egyéb éa sürgősebb dolga is akadt akkor — legyin ett a kezével éa kurtán annyit mondott, hogy tegye a táblát a f tht oda, ahova akarja. A küldöttség megelégedve távozott és s falu oda lette a táblát, ahova aksrta. Pedig baj lehet bdőie. A Műemlékek Országos В zottsága ugyanis a tanács ha ároza'át jóváhagyta és ki­mondotta, bogy .abban az esetben pe­dig, ha a falu renttenskedne és az em­léktáblát mégis a műemlék rovására helyezni d, e bizottság törvényes esz­közökkel fogja megvédelmezni a mim'ék épségif Egyetlen gramm mérget Pillioh Kálmán holttestében. Befejeződik a titokzatoi „tlalász bácsi" mérgezési bűnügye. Mhtegy két béllel ezdőtt résxteteien beizámolt a Délmagyarország az úgy­nevezett .PtllkH-féle mérgezési' bűn­ügyről. Az .Öreg Hdtsi 'tácii" ti­tokzatoi levelére ugyanis a hatóságok megindító ták a nyomozást, mivel olyan hiteket terjesztette k, amelyek szerint a 82 éves PiUkh Kálmánt, hogy hozzá­jussanak vagyonához, ismeretlen embe­rek arzénnal, vagy iilg^nnyj megmér­gezték. Ez a .mergetési ügy", amelyei a legkfl önbOiöb1) körök izgatott ffgye­hmnel tildék, hotizts nyomozás u án szombaton — ugy látszik — tejesen tisztázódott és — befejeződön. A nyomozta torán ujyanis számcs olyan tanú díomáa hangzott d, ame­lyekből gyanuokokil lehetett levonni, bogy tényleg megnérgeziék Pilüch Ki'­mtni. Erre azután — mint |clentettf < — elrendelték PUlich Kálmán exhumd­lását. Az Ogyvéd kopor.ójá' nemrágm ki is emelték a belvárosi temető atrji­ból. A törvényszéki orvosok elt^ették a bonrolát', mijd a hullarészeket fel• küldték az Országos Vegyvizsgáló Inté­zetnek. Az intézet vingáliiánik ered­ményétől lüggö t atuián sz, bogy ktll-e folytatni a bűnvádi ellátást a mérge­lés ügyiben. A Délmagyaiország munknlárs? ugy értesül, ho^y s Vegvvlng« ó Intézet vílrménye éjoi.bsmr, mtr 'e is érze­teti a izrgeui törréttyizékte. A leije­delmes vélemény SMgálapHJa, bogy Pilüch Kálmán haikuhzelien egyoSm gramm mérvet, sem hleanvt. nem ar­i»S'»»S rtVWirtl vvIfS OOO tini nem találtak. Ezzet a vétemánnyd most ugy látásik be la feJezOdOU a ti obulos .Hiláu bácsi- rejtelmes mér­gezési biitoriáji. Az iratokst ugyanis mod kiadták a törvényszéki orvosoknak, akiknek fd­adatuk megállapítani, hogy képen mi okozta az agg ügyvéd Iái Miután pedig a mérge tél megtör­téntén semmiféle positiv adat nem áU a hitóságok resddkeséeére, ciupán néhány ingadozó, gyanút kdihalő vsi­lónál, — iratán végleg bdejuődik a PilHcb-lél; .m«rfcc.ési-flgy" éi PtUl:h Ktimin most m/r zavarta'anul pihev he tovább s belva osl temetőben. Az uj btiga kormány. Brüsszel, junlus 6 Az uj kabinet va­lószínűleg 5 katolikusból éa 5 szocia­listából fog ál ani. A honvédelemügyi tárcát valós inüleg egy mrgasrangu katontfiszt kapja meg a liberálisak so­rúból. A kamara és a szenátus jobb­oldali pAr'jai PouUetnck, a szocialisták­kal folytatott tArgya!5«ai «eü *"len bizi'muku felez'ék ki.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom