Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-25 / 32. szám

t r * tanács javaslatát elfogadja, mert a városi höiíüágifás bővítésre sióiul, ezérl nem vállalhat a város hatósága felelősséget tiz évi esetleges stagnációért. Eiért kiegészítésül a következő indítvány it terje zti elő: Mondja ki a közgyűlés: 1. A város ü telepek ingyenes háramlásának bevárás* helyett utasítja a polgármestert és tanácsot, hogy olyan műszaki és kereskedelmi srakértő aíkalmizása meüett, akik eddig sem a gázgyár mellett, sem ellene véleményt nem nyilvánítottak, áliapitsr, meg elsősorban azon üzen i, világítási és energia szolgáltatási szükségleteket, mélyek kielégítése a város fejlesztése szempontjából kívánatosak, 2. Állapítsa meg. azon befektetési tőkék összegét és beruházási-programot, mely a szükségletek teljesítésére elkerülhetlen. 3. Állapítsa meg azon feltételeket, melyek mellett tr.indezen szükségletek és beruházások létesítésének biztosítására a városnak cél szerű a világítási vállalattal uj szerződést kötnie. 4. Ezen szakértők által megállapi andó fettételek közlőével záros határidő kikötése mellett kérjen a vállalattól kőtelező szerződési •ajánlatot s <K igy megkötendő szerződés szövegét terjessze a szeptemberi közgyűlés elé. A tanácsnak nem voltak )ó tanácsadót. Wimmer Fülöp a tanács indítványát teljes egészében elfogadj a, azt a részét is, amely további tárgyalások lehetőségét biz'ositja. Indítványozza, bogy a közgyűlés küldjön ki kit olyan szakértőt, kiket a tanács minden tárgyalásba bevonni tartozik, egy kereskedelmi dolgokban járatos jogászt, Pap Róbertet tartja a legalkalmasabbnak. A másiknak önmagát ajánlja, mint aki A közgyűlés váltjai meg m gázgyárat. Tizennégymilliárd értékű kövezésre kötött a vérot megállapodást. Mindössze harminckét pontból állt a juniufii közgyűlés tárgysorozata, de azért szerepelt rajta néhány nagyobb jelentőségű kérdés, a súlyosabb természetűek közül való, Az érdeklődéi mégfs nagyon közepes volt. Amikor a polgármester Eegyedötbor íEegnyi'otta a közgyűlést, a teremben aíig harmincan tartűskodtak a tanács tagjaival és a tisztviselőkkel együtt. Ds lassankint lapszámban gyűltek össze mégis a városatyák ugy, hogy a végén már telt padsorok hallgatták az előterjesztéseket. Ek. Pávó Ferenc felolvassa a polgármester jelentését, amelynek eltő pontjában arról számol be, hogy a miniszterelnököi gyógyulást alkalmából táviratilag üdvözölte. A jelentés végén pedig axt jélentette bc a polgármester, hogy augusztus elsején megkezdi hat hétig tartó nyári szabadságát. A polgármesteri Jelentés tudomásulvétele után dr. Ördögfi Lajos tb. tanácsnok ismerteti a tanácsnak a földbérek redukálására vonatkozó javaslatát. Magyar József kifogátolja, hogy a homoki földekre a tanács aránytalanul nagyobb kedvezményt javasol, mint a feketcfö'dsknél. Ezenkívül kifogásolja, hogy a tanács felhatalmazást kér további földbérrtdukáláeokra fe. Ha meg it adja ezt a közgyűlés, i indítványozza, hogy azzal adja csak meg, hogy minden esetet a közgyűlés elé kell terjesztenie jóváhagyás végett. A közgyűlés a polgármester felszólalása ulán a tanács javaslatát lényegtelen módosítással elfogadta. A munkanélküliség enyhítése érdekében. Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos adja elő ezután a követési javaslatot. Az alkudozás eralménnyel járt, amennyiben a vállalat jelentékenyen mérsékelte eredeli ajánlatában foglilt egységárait. Hajlandó ebben az évben három évi,részletre 14 milliárd kowna értékű utcakövezésre. A javaslat ismertetése után a polgármester elmondja, hogy ezt a javaslatot a szegedi munkanélküliség enyhítése érdekében terjesztette a tanács a közgyűlés elé. (Éljenzés minden oldalon.) Valószínű, hogy a lövőben már nem lesz ilyen nagyarányú a munkanélküliség, ezért végeztet el a város egy év alatt bárom évi kövezést. Magyar József aggodalmaskodik, mett ugy hallotta, hogy csak c Belváros kap uj utcakövezéseket, a külvárosrészek azonban nem kapnak semmi*. A polgármester kijelenti, hogy egyelőre csak a nagykörút kikövezését határozták el véglegesen, a programot a kövezési bizottság állítja majd össze. A közgyűlés a íanács javaslatát ezután egyhangúlag elfogadta. Timeo denaos... Néhány jelentéktelenebb kérdés letárgyalása után Rack Lipót a tanács gázgyárOgyi javaslatát terjeszti elő. Közben dr. Aigner Károly főispán váltja fei az elnöklésben a polgármestert, aki el is távozik a közgyűlési teremből, de a jav&s'at előterjesztése után visuatér és a főispán melleit foglal Jcelyet sz elnöki emelvényen. A gázgyári j« vaslat ehő szónoka dr. Kormányos Benő. Engedélyt kér arra, hogy részfelesen ismertesse a gázgyár cgéiz múltját. —- Múltjában nincs öröm, jövőjében "incs remény — szó:t közbe valaki enyhe derűt keltve. . Kormányos Benő ezután azokat a viszályokat ismeríetf, amelyek mindun[*tan felmerüllek a város és a gázgyár 'ÖJÖlt, amely papirrongyaak tekintette Wndig a szerződést. Éppen ezért nem J»j!«tjdó ismét tárgya'ásba bccsájkczni J SáJgyáiTil, akkor sem, ha aranyJ*; skei is .gérre, mert ,ttmeo damos ,/"ia fertaiey". Ha a gázgyár megvál;oztafnA » jövőbei. magatartását, ba tetbizunyüaiiá jóindulatát, akkor SS^L2f#f?8 ,ár*>«W. d° a város nem mondhat le arról i jósáról hopv * világítási üzemet, amint Uhtí. buckába vegye. A tanács javas'aiát ef[ogadja, de a javaslatnak azt a kapuját, 'Helyen keresztül uj viharok támadhatok, nem tartja kinyithatónak. Ottovay Károly Indít* ^yo. Ottovay Károly szólalt fei e«» n. A meglehetősen tájékozott a kérdésben. A tanácsnak be kell látnia, hogy eddig nem veitek jó tanácsadói. Ezért van szükség a szakértők kíkü'désére. Részletesen fejlegeti a szakértői jelentés hibáit és tarthatatlanságát. Csu pán ezért adta fel eredeti álláspontját, amely szerint meg keli váltani a gázgyárat, mert kiküldte a polgármester a szakértőket, akiknek jelentése precedens a birói eljárásban és ezért csatlakozik a tanács javaRlatához. A gázgyárral csak akkor lehet tárgyalni, ha eijogad ható javaslattal áll elő. Dr. Kovács Jiisef szintén elfogsdja a fanács javaslatát. Szerinte a gázgyárnak kell közeledni megfelelő szerződési javaslattal. Magyar József Wím cer Fülöp indítványát toldja el azzal, hogy a közgyűlés ne két-, hanem legalább lizenkéttagú bizottságot küldjön ki. A tanács a felszólalásokra nem adolt választ, a polgármester bejelenti, hogy a tanács az indítványokból Oltovay és Wimmer indítványát elfogadja ugy, hogy egy kedvező ajánlat esetén a városi tisztviselőkből alakítandó bizolt ságba e^y jogász, egy iparos és egy kereskedő városatyát is meghiv.* A polgármester ezután elrendeli a szavazást, amelynek eredménye szerint " a kö'.gyűlés túlnyomó többsége a tmád javjslatát fogadta el Winmer Fülöp és Ottovay Károly kiegészítéseinek felhasználásával. A polgármester ezután az idő előrehaladó tságára való tekintettel negyed nyolc órak.r félbeszakítja a közgyűlést és folytatását csütörtök délután négy órára tűzi ki. Bizalmat szavaztak a Painlevé-kortnánynak. Painlevé a rifterületnek autonómiát igért. dölt, amely mindenben megerősítette Painlevé ama kijelentéseit, hogy minél előbb meg kell teremteni Marokkóban a végleges békét. At ülés egész tartama alatt a szocialisták viselkedése eléggé ingadozó volt. Csupán az ülés végefelé, a szocialisták hosszas és élénk tanácskozás mán határozták el, hogy a maguk részéről is csatlakoznak a bizalmi szavazathoz. Páris, junius 24. A kamara „nagy ülésének kezdetén Bertou kommunista sürgette, hogy Franciaország haladéktalanul kössön fegyverszünetet Abd el Krímmel. Doriot kommunista képviselő t izgató közbekiáltására nagy vihar tört ki a kamarában, ugy hogy a szocialista párt megbízottá, Renaudel csak nagy zajban tudta megkezdeni beszédét. Először a kommunisták ellen fordult, majd megkérdezte • Painlevél, ho^y a kermány milyen alapon tárgyal Spanyolországgal* és hajlandó-e megadat a rlfterületnek az autonómiát ? Painlevé miniszterelnök kijelentette, hogy a Spanyolországgal való tárgyalások csak most indultak meg és hogy a kormány politikája csak arra törekszik, hogy Ű rif nép és a marokkói francia tartományok hkossága között tartós legyen a béke. A miniszterelnök beszédét a kamara valamennyi , pártja nagy helyesléssel fogadta. Utána Briand külügyminiszter fejtette ki, hogy a madridi tárgyalások remélhetőleg a legrövidebb idő alalt békére ás megegyezésre fognak vezetni. Ezzel bezárult a vita. Herriot elnök éjjel 1 óra 10 perckor nyitotta meg ujbúi az ülést és felolvasta a baloldali kartel napirendi indítványát, amely bizalmát nyilvánítja a kormány iránt. A kartel indítványát .510 szavazattat 30 ellen határozattá emelték. Az indítvány ellen csak a kommunisták szavaztak. Negyven szocialista képviselő tartózkodott a szavazástól. Páris, junius 24. A kamara nagy izgalommal várt ülése végül is impozáns szamarányu bizalmi szavazattal végzőTagadhatatlan, hogy eléggé nehe zükre esett saját ellenzékükkel együ'l bizalmat szavazni a kormánynak, azonban megállapítható, hogy Painlevének a kommunista veszélyre vonatkozólag telt erőteljes kijelentései, mint a kommunisták kihivó magatartása, valamennyi párt számára bebizonyította, hogy a jelen pillanatban szükség van a kormány erőteljes támogatására. A szocialisták utolsó meggondolásait is eltüntette B i«nd és Painleré ama ktfelentése, bogy a Spanyolországgal való tárgyaitok semmiképpen sem a hadmüveteiek megaosszabbitását, h • nem a béke mielőbbi megteremtést szolgáijár. Eiek a tárgyasok legfőbb céljuknak ait tekintik, hogy a Tifkabiiok számára is megteremtik a nyugodt és rendeieit életlehetőségeket. Ezt a kijelentést az egész kamara ugy feÍÍJH'^J « ^-autonómia esetleges megvalósításának bejelentését, anélkül azonban hogy a marokkót szultán síuveréniíását bármi módon megsértenek. Painlevé nyomatékosan kijelentette. ÍQZJ \bikét Abd el Krim messzetörő kell kölni megva,ósitdsa előlí >s meg Tyésrity Gy. János halála. Akit 65 éves korában szenteltek pappá. — Hogyan pólója a görögkeleti szerb egyház a Délvidékre vándorolt papokat ? A régi Szeged e.jik tipikus alakja halt meg a napokban Deszken, de örök pihenőre hazahozták a szegedi temetőbe. Tyószity Gy. János a szegedi görögkeleti hitfelikezeii iskolának volt hosszú időn keresztül a tanítója. Hivatásában komoly és értékes erő, aki teljes negyven esztendőn át Unitotta az ifjúságot. Rmgetegen ismerték, sokan szerették kedves, kedélyes közvetlenségeit. Alakja lett a városnak a kccskeszakálas, pápaszeme fölölt az emberre tekintő tanító, aki magas cilinderét c ak a legnagyobb kánikula idején esete föl nagykarimájú szalme.ka!«pjával, de az első hűvös fuvallatra ismCt viszszatért előkeiő vise'etéhez, amelyet ki^ vüle már senki sem hordott. Politikába, társadalmi mozgalmakba nr-i keveredd, szerelte a várost, főltg a thzaparu kis vendégeket iva alkonyatkor beté- a likkad» vándor egy pohár hils italra é' megVérdi a már előbb Érkezei. 1: - Hogy és mint szolgál, uram, becses egészsége ? Itt esnek továbbá szavak az élet hullámzásairól, nevezetesen a mindjobban feliünővé váló drágaságról, a sót pótlékokról s a fizitések elmaradott állapotáról. De az érdek ődés központjává avatódik bárki, ha hirt hoz, hogy valamerre jobb bort mérnek. A Maros-utcában lakott Tyószity Gy. János és mire ennan beérkezett a templomáig, sok fapasz'alatot tudott gyűjteni, sok emberrel áilt meg egy szóra, páratlan udvariassággal, sőt bizonyos francUs íinomkodással érdeklődvén az illető hogyléte után. Aztán a korzón foglalt he'yet, olt olvasta az újságokat, mig az alkonyati órák megérkeztek, hogy szenvedé yének, a barákozásnak, hódoljon. A témái közül sosem maradt ki a főtisztelendő plébános ur, aki iránt ádáz haragot tartott, sőt egy időben htreot is viselt. Bizonyára spró, benső okok voltak azok, amik a két egyhízi férfut elbidegitették egymástól, talán nem is volt ez ildomos dolog, hiszen a hivők lelkileg hogyan épülhetnének az i'yesmin, — de Tyószity Gy. János (aki alkalomadán szerette hangoztam, hosy a Gy. betű a nevében Győri-t jelent), az ujvid'ki püspöknél, a szentszéknél is fett jelentéseket a papja ellen, kizárólag adminisztratív kérdésekben. Sevity Lázár tisztelendő urnák határozottan kellemetlen volt a dolog s mikor fieőí lépésekkel végezte a Stefánián esteli sétáját, soktzor szónokolt magában, kél ksrját is feltárta az égnek, hogy: — Hej, az a Tyószity, az a Tyószity l A béke akkor kezdett valahogyan helyreáll-i, mik r a tanitó ur, betöltvén negyven éves szolgálatát, nyugdíjba vonul', aktiv szerepe megszűnt és összeütközése sem lehetett a papjáva'. Mint a törvényszék hites tolmácsa keresett va'amit a nyugdija mellé 8 fordításokat végzett. Ez nagyon is nekivaló foglalkozás volt, e eményekhez jutót, elmélyedt bennük, mint újdonságokban, részesévé vált valaminek, amiből különben kieseit volna. — Tolmácsol am, kérem, mesétte este. Nem is hiszik az urak, milyen érdekes ügy volt. Mindig érdekes, már mint neki, de mégis az a legfontosabb, hogy közremükPdheiett benne. Tiitnon azonban változásokat hozolt minden téren. A budai egyházkerületben, amelyhez a szegedi görögkeleti plébánia is tartozik, van körülbelül 90 plébánia, viszont csak 14—15 pap. A többi üresedésbe.! van. nen lehet betölteni, mert hiJnyoznák a teológusok, a pá'yára nem kívánkozik iz amúgy is megfogystkozott hívek ifjúsága. A régi papok javarész: átment Jugoszláviába igy választottá* meg plébánosn-k Sevi y Lázárt is az adaiak. A szegedi szerb plébánia mirdig szegényes javadalmat jelentelt, a hitközség k esi, gazdag lagjai nincsenek, — ellenben Adán ötven hold fődet íap haszonéi.ezetre a pap. A nagy gondokban !é*ő budai püspök, hogy sejtsen a hivőin, akik nem maradhatnak lelkipásztor nélkül, felbizatta az időiebb, megáll?pjdott tanitóbat, hogy végezzék el a teológiát. A szerb tani ő, ski va'amennyi kán'or is egyu tal, külön min5si'é3 nélkül, már a képzőben is sokkal nagyobb mér ékben tanulja az egyházi funkciókkal összefüggő dolgokat, mint például a katholikusoknál. A kattnlikus tanító csak ugy lehet p p ha külön elvégzi a teológiát, a szerb püspük azonban tizenkét hónapos kurzus után pappá szentelt Tyószity Gy. fánost és a télen adminisztrátorrá ne-ezte ki •D.szkre. A*koribin élénk feltűnést is keltett hogy a mi derék Tyósziyunk kék cingulusos reverendában jel mik meg Szegeden, éléaken figyelő arccal keresi az ismerősöket, a hajdani c linder örök idíre nyugalomba vonu't, he yét a nyulszőöf, fényes, nagykarimájú papi kalap fogblta el. A görögkeleti szokás szerint papot addig nem szentelnek föl, amig meg nem nősült. Viszont házasod ia csak egyszer szabad. Tyószity nak megvolt itt is a minősi'ése, rég nős ember, a fia a szerb hadseregbzn tisz'. Csak ó nem akart átmenni, megszokta, megszerette az országot, a lörnyezetet, s várost, >tmely íonastm szeue t neki kellemetlensége. Vár a a próbaévét, amelynek feleltével újból vizsgára occ^ájij k, csak azután v.Vaszlhatja meg papjának a deszki hitközség. Etl az idö. azonban nem érte meg, mert régi gyomorrákja kiujull s az öreg u , íki 65 éves korá-