Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-21 / 29. szám

unius 21. 1925 junius 21. DELMAGYARORSZAG 3 nyugodni, van a fiam, !gitségemre, kon, mikoi ilva, aztán ilacs diplo­akik gyen­: állí esz­sikerekkel i a Jancsi nap, mer §. mondj! ssátáshoz iába való rom évi les. san lelt az lassan, íja magát, nyelemen c i vőre ebből du ni nem Budapestre gint vála­mig végre y és junius tént a kor] orráavatása, log és csak nem huzó­;oron Széli lége miatt még távo­'es álmától, izonban fól szibad-e mni tizen­, micsoda őzre, hogy ek me lett 1 marad az >ért? is, mást is elyet rajta nek elő, —• szorgalmas aszt kapni k a hibát, ifií* is. A bizottságok nem javasolják a gázgyár megváltását lasági >an. 2. nemzet-, ;zut vasár­A kon­ozásai öt igyar kor­ivelésügyi delegáció li: Blas­Ulé-i kép­zky Dezső ilési kép­irenc fő­k junius rosba. téré válik Igy látom, íe, hanem ik a kép­ermészetét negy akár ig zvaló­t hozzánk gyűjtötte dolgozott vi obszer­bizásából. srvatórium tt magá- , nerikaiak­léseket, — ny ember . Különö­rn, akinek s akinek a benn­;y a leve­irt. nem ist Rómá­ar körül­i Német­a maga izagondo­régen el­esztendős tágon, — vészetem, el többet, í. Talán yein ke­ály, olyan ion, hogy A gázgyár megváltásának hoss?u évek óta huzóaó ügye szombat délután ne­vezetes fordulóponthoz juto't. A szak­értők véleményének és javaslatának le­tárgyalására ö.szehivott bizottság egy­hangúlag árra a álláspon'ra helyezke­de t, hogy meg kell szüntetni a gázgyár megváltásáért indított pöri és be kell várni azt az időt, amikor a világítási üzem a szerződés értelmében teljes egészébei minden kárpótlás nélkül a vároj tulajdonába kerül. A gózgyóri szakértők jelentőse. A pénzügyi és jogügyi bizotság együttes ülését pon'o&an nfgy órakor nyitota neg igen nagy érdeklődés mellett a polgármester t s felkérte dr. Rack Lipót pénzügyi an'csnokot a gázgyári szakérők jelenésínek ismer­telésére. Rsck Lipót réizletesen ismer­tette a jelen ést, amely szerint a város­nak a megváltási jog gyakorlása ese­tén öt és háromnegyedmillió aranyko­ronát kellene fizetnie. Ebből 3,777.185 korona a könyvek szeánt még amorii­zálatlan beruházás, a többi kártalaní­tás. A szerződés szerint a kártalanítási összeget a legutolsó öt év üzleti ered­ménye al pján kell megállapitari, a szakértők azonban ezt kevésnek talál­ták és ezért a békeid'k utolsó öt élé­nek Czleti eredményével kalkuláltak. Elmondotta Rack Lipót, hogy a szak­értői je'entéshez Barcsay Oszkár, a vá­ros szakértője küön javaslatot csatolt, amely szerint abban az esetben, ha a város megváltaná a gázgyárat, a r yolc­vanmil iárd papirkoronán felül még leg­alább húszmilliárd koronát kellene a világítási hálózat rendezésére fordítani. Igy P dig a várható jövedelmet a ki­mátok teljesen felemésztenék, sőt jelen* tékeny deficit állna eő. Ezért nem Ja­vasolja a gázgyár megváltását, de nem javasolja a háramiási idő bevárását sem, mert a gszgyár föltétlenül pörös útra terelné azt is, ellenben legcélsze­rűbbnek vagy a részvénytársasági meg­old Ist, vagy pedig a mostani koncesz­szió meghosszabbítását tartja. Rack Lipót ezzel szemben azt java­solja, hogy a váro3 álljon el megvál­tási szándékától és várja be azt a 10 esz'endőt, ami az ingyenes háramlásig még há'ra van. A gázgyár ugyanazt hangoztatja, hogy a város most mír köteles megváltani a gázgyárai, de jogi szempontból ez a felfogás nem helyt­álló. A szakértők horribilis adatai. Néh'ny fölvilágosító kérdés elinté­zése után e sőnek dr. Kormányos Ben 5 szólalt föl. Nem tud belenyugodni a szakérők véleményébe, mert az abban foglalt adatok nem győzték meg arról, hogy azok jödik is a valóságot. — Ne gyanúsítson — szólt közbe a polgár res'er. — Éi nem gyanusitok — mondoíta erre Kormányos B^nő —, ny Itan ki­mondom a véleményemet. Szerintem a szakértők azért állítottak fel Ilyen hor­ribilis adatokat, hogy a város közvéle­ményét a koncesszió meghosszabbítá­sára hangolják. Ha a város viss a­vonja a pört, akkor a hatalmas per­költség, amely különben ai alperes társaságot terhelné, teljes egészében a városra hárul. Ezért ellenzi a pör megszűntetését, de azért is, mert mire jogerős ítélettel befejeződik a pör, ad­dig a jelen egi nehézségek eltörpülnek éi a város számára nem lesznek többé áthidalhatatlanok. Legszívesebben az előadó Javaslatát fjgadná el, de tudja, hogy a gázgyár, amely i szerződését háootu előtt is csak pörös uton telje­sítette, föltétlenül ujabb plrre kénysze­rítené a várost • háramiási jog gya­korlásáért. Wimmer FII öp javaslata. Wimmer Ffllöp szólal föl ezután. Az előadó javaslatát elfogadja, mert arra a meggyőződésre juto't, hogy a kérdés­nek egyetlen megoldása van csak, az ingyenes háramiási tdő kivárása. Ettől fűggelenűl mindenben osztja Kormányos Benő fejtesetései'. Hivatko­zik arra a két cikkre, amelyet a Dél­magyarotszág bin irt a kérdésről. Ezekben kifejtette véleményét a szak­értők jelentéséről. Rámutatott arra, hogy a szakértők a gázgyár koncesszió­jából letelt harminc esztendőből a leg­jobb öt esztendőt vették ki, amikor arrél volt szó, hogy a kárialaniás összegére mondjanak vdeményf. A szer­ződés szerint az utolsó öt ér lett volna az irányadó. A szakértőknek — ha a háború utáni esztendők üzleti eredmé­nyét nem is tarto.ták megfelelőnek — az első husz év átlageredményével kel­lett volna kalkulálniok. Igy legfeljebb 800.000 koronás kártalanítást állapi hat­lak volna caak meg, nem pedig két­milliót. A megváltás teljes összege sze­rinte nem lehet több kétmillió koroná­nál. Feltűnő és lellemző, hogy a gáz­gyár üzemidejének első öt esztendejé­ről szörin-szálán eltűntek a könyvek. — Mivel a helyzet teljesen bizony­talan, ezért kell bevárni a háramlás Idejét — mondotta tovább Wimmer Fülöp — és küzdeni kell azért, hogy végre, legalább a bikenlvón rendeződ­jön a város közvilágítása. Megállapítja, hogy a döntőbizottságok túllépték ha­táskörüket, amikor az egységárak meg­állapításán kivül- az érvényben lévő alapszerződést is fölfüggeszteiték. Küz­deni kell iehát a döntőbizottságok meg­szüntetéseért, hogy az alapszerződés isiiét érvényre jusson. — A város azzal, hogy eláll a meg­váltási jog gyakorlásától, koncessziót tesz a gázgyárnak tehát joggal köve­telhet ezért ellenszolgáltatást, ellenszolgáltatás a közvilágítás zíse legyen. Ez az rende­A légszeszgyár szerződési hütleniéget követett el. Dr. Bodnár Géza szólalt fel ezután: — A légszeszgyár olyan szeri ődési hűtlenséget követettel a várossal szem­ben — kezdette beszédét —, amiből azt a morális következtetést vonhatjuk csak le, hogy a város többet uj szer­ződést nem köthet vele. Véleménye szerint a szakértői vé eménnyel, amely azt a célt érte el, hogy a város el­rémült a megváltási pör folytatásától, fö.ös'eges foglalkozni. Ezt a véleményt jellemzi, hogy a gázgyár háborús haszoncsökkenéeét f gyelembe veszi, de a termelés növekedését nem. A vá rosnak türelemmel be kell várnia a háramiási idő*. A plr megszüntetésé­vel k pcsolatban azonban jogi kérdések merülnek fel. Elhangzott az a kérdés, hogy a gázgyár kérheti-e a bíróságtól, hogy a varost most már kötelezze a megváltást jog gyakorlására, illetve, hogy a b.róság honorálhat-e ilye ké­relmet. Vélemenyem szerint nem. mert a megváltás a város egyoldalú joga és igy mindet piUanatban lemondhat an­nak gyakorlásáról és a gázgyár állás­pontjával szemben eredményesen hi­vatkozhatik arra, hogy a viszonyok éppen a gázgyárnak a pörben lanusí­tott magatartása következtében annyira megváltoztak, hogy ma már nem vát­hatja meg az üzeme*. Az előadó javas­latát fogadja el egyébként, mert mo­rális okok miatt a város ezzel a társa­sággal, amely kúriai megállapítás sze­rint szerződési hü lensége (követett el, rem tárgyalhat tovább. Üdvös volno, ha a város Indokolt feliratban kérné a kormánytól a döntőbizottsági intézmény megszüntetését is. Ezután dr. Thuróczy Mihály tiszti fő­ügyész ismereti a négy éve húzódó pör változatos történetét, majd a szakértők jelentésével foglalkozik és kijelenti, hogy Barcsay Oszkár, a város szak­értője mindig a város érdekeit védel­mezte. Barcsay többször proponálta a oékés megállapodást, de ő födözte fel, hogy ez a társaság eddigi működésé­vel olyan ellenszenvessé teüe magát a város közönsége előtt, hogy a békéi megállapodás nem sikerülhet. fk közérdek sérelme A tiszti főügyész után dr. Bledl Samu fejtette ki álláspontját. — Hónapokkai ezüótt - ir.cndotta ezen a helyen tgy ad-hcc bizoítság nélkül. értekezletén kifejtetlem már, hogy a várost a kérdés elbírálásánál egyetlen szempont i ányithatja csak, még pedig az, hogy egy ilyen nagy vlros közvilá­gítása nem hagyható a közérdek sé­relme nélkül egy magántársaság kezén, hanem ezt a lehető legsürgősebben ál kell vennie a városnak. Az ad­hoc bizottság akkor ki is mondta, hogy a gázgyárral a város semmiféle tranzakciós tárgyalásokba nem bocsát• kozhatik. A háramlás idejének bevárása — véleménye sieiint — a legrövidebb ut ahhoz, hogy a város a gázgyár tu­lajdonához jusson. Ettől az álláspont­jától csak az térítené el, ha a város olyan megváltási összegért juthatna a gázgyárhoz, amelyet a há­ramiási idő beiövetkeréséig, tehát liz év alatt amortizálhatna a gázgyár jöve­delméből. Mivel a szakértők jelentése után — ez nem remélhető, a káram­lási időt keli bevárni, mert a mai idők közvéleményén bizonyos megalománia, nagyzási hóbort vett erőt. A szakértők ezért merték a hatmillió aranykoronás megváltási árat kimondani. Hogy mi­lyen nagv ez az összeg, bizonyítja az, hogy a Tisza és Maros háború előtti egész fahozama nem volt bitmillió korona, pedig annik egy töredékéből meg lehetett volna venni, lebontani él újra fölépiteni az egész gázgyárat. A hangu'at ma olyai, hogy egy pros­peráló üzem értékét mind nki túlbe­csüli, mert olyan kevés a prosperáló üzem. Ez azonban biztosíték lehet arra, hogy az üzem annak idején a város kezében is prosperál majd. Szakértői véleménnyel töt háltén. — A város nem bocsátkozhatik olyan jogi kalandba — folytatta Biedl Samu, — hogy egy ilyen szakértől vélemény­nyel terhelten folytassa a megváltási pört. E< lehetünk készülve a multak tapasztalatai u'án arra, hogy a gázgyár a vátos háramiási jogát is kétségbe vonji és igy ujabb pörre kényszeríti a várost, de ez nem lehet akadálya az az előadói jsvas'at elfogadásának, mert a városnak módjában lesz felhasználni a hátralévő líz esztendőt a s.ükséges jogi intézkedések megtételére. Ajánla­tos lenne különben, hi a gázgyár ügye most már — taktikai okokból — leke­rülne a napirendről. Kormányos Benő ezután kijelenti, hogy taktikai és jogi szempontok miatt vitszavonji a megváltási p5r folytatá­sára vonatkozó indítványát és csatls­koiik az rlőadó javaslatához. A polgármester ezu'án megállapítja, hogy az előadd javaslatát a bizottság igy egyhangúlag elfogadta azzal, hogy a város feliratilag kérje a kormánytól a dOntőbizo tságok feloszlatását. A bi­zottság ezután a város kövezési prog­ramjával foglalkozott, amelytől lapunk más helyén számo'unk be. A kövezési program tárgy ilésa alatt dr. Turóczy Mihály egyenkint megkérte a jogügyi bizottság ta.jait, hogy at ülés után biza mas eszmecserére ma­radinak a tanácsteremben. A bizslmas esz necserén — értesülésünk szerint — a gázgyár-ügy jogi részének nyilvános­ságra nem való kérdéseiről volt szó. Az angol béketársaság a jelenlegi határok fenntartása ellen. „A haláltrösztök elleni küzdelem". London, junius 20. Az angol bíkelárstság most lartot'a meg 109. évi köz­gyűlését. Snowden volt pénzügyminiszter határozati javasla'ot te jesztett elő, amelyben a legélesebben elitéinek minden paktumot, amely Angolorszdgot és gyarmatait a jelenlegi európai határok fenntartására, vagy ezek érdekében való intervencióra Köteleznék. A na'ározati javaslat indoklásában Snowden kijelen'etle, hog 1 a világpolitika ezidőszerinti helyzete mindenkit a legkínosabb aatóddssal tölt el. A világ megint ott tart, ahol 1913-ban tartott, helyesebben a helyzet ma még veszedelmesebb, mint akkor. Ha Európa népei a béke és a biztonság garan­ciáit, jegyzőkönyvekben keresik, homokra építenek. Nem lehet az európai bíkét biztosítani addig, amig ezek a paktumok és jegyzőkönyvek csupin az Igazság­talan békeszerződések megtartását célozzák. A határozati javaslatot elfogadták E fogadták Donaldson apátnak, a westminsteri apátnak indi ványát i», aki á „a haláltrösztök elleni küzdelemre hiv fel mindenkit.' A ha'áltrösz* elnevezésével azokat a nemzetközi üdéi csoportokat ille'i, akiknek kezében a lőszer- és hadi­anyag gyártása és szálitása ö szpontosul. Rendezik a tanyai iskolák kérdését. Budapes', junius 20. A kultuszminisz ter programjának egyik lényeges pontja a tanyai isiolák megalkotása. Erről Klebelsberg gróf közoktatásügyi minisz­ter a következőkép nyilatkozott: — Mig városainkban a tankötelesek n»gyjában be vannak iskolázvf, addig az alföldi tanyákon es adunántuli lati­fundiumokon nagy számmal vannak iskolába nem járó gyermekek. Számos falusi iskolában pedig tűrhetetlen túl­zsúfoltság uralkodik. A kormányzópárt agrárpár; s mint ilyen már programja is kötelezi, hogy az eddigi egyoldalú­ság megkorrigálásával végre-vatahára behatóan foglalkozzunk a mezőgazda­sági népesség kulturigényein k kielégí­tésévé'. E t a célt biztosítja a törvény­javaslat, melyet a nemzetgyűlés elé terjesztek. — Végre az állam pénzügyi helyzete rregengedte, hogy az 1925 —26-iki köl ségvetésbe kétmillió aranykoronát állíthattam be a népiskolák építésére. Számításaim szeiint 200 iskolát épít­hetünk évente, ami annyit jelent, hogy minden tanév elején 8000 olyan gyer­meket állíthatunk be Iskolába, aki eddig beiskolázva nem volt. Ez öt év alatt 40.000 gyermeket jelent, kikről ha gon­doskodtunk, akker elmondhatjuk, hogy a népoktatásunk 1'gégetöbb sebe orvo­solva van. Küldöttségileg vitték el memorandumukat szegedi iparosok a hatósági üzemek ügyében a parlamentbe. Beszámolt pár nappal ezelőtt arról a Délmagyarorsidg, hogy a szegedi ipa­rosok ujabb memor ndumot intéztek a belügyminiszterhez a szegedi hatósági ü.emck leépiése, illetve megszüntetése flgyében. Eti a memorandumot azután inert küdöt ségileg vitték föl Buda­pestre. A szegedi küldő,tség egyene en a parlamentbe ment, hogy Rakovszky Iván oelügym niszternek személyesen és részletesen mondjak cl sérelmeikJ. A Hasban azonban éppen ekko' izgalmss via kezdődött a Somogyi—Bacsó-ügy körül, amelyen részt kel e t vennie a betügyminisztern k is, sőt t'ppen akkor, amikor a kadí ts'g a parim entbe ért, beszédet is mondott. Igy a szegeit küldöttséget a miniszter helyett KÓSÍÓ István államtitkár fogadta. Dr. Cserzy Mihály ismertette, ho^y rz első hónapban negyedére, később pedig egytizedére kelle t volna vissza­fejleszteni a hatósági üzemeket a mi­niszter rendelete szerint, ez azonban rem torén' meg. Az iparosok sze int az üzemek vUtozatl&-> arányokban dol­goznak tovább. Ezért most a szegedi iparcsjk azt kérik, hogy a belügymi­niszter szerezzen érvényt rendeletének. Dr. Kóizó István válaszában kijelen­tette, hogy az nnal referá'ni fog az ügyr.l a mirisziervk és tudomása síéről a fokozatos teípitésuek be kell következnie. A Délmngya'orszdg munlrat'imánjk 1' form'ciőja szernt rz iparosok mrmo­randumái. n íg nem érkezett érdem­leges VállbZ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom