Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-04 / 15. szám

2 DELMAGYARORSZÁG 1925 ]unias 4. Vass utolsó szavai teljesen elvesznek a tüntetésszerü tapsviharban, amit az egy­ségespárti képviselők rendeznek. Peidl Gyula: Nagyatádi hivei tapsol­nak. Az elnök állandóan csenget és kén a képviselőket, hogy maradjanak csendben. Vass József: A kormányzói hatalom fogalmában két elem egyesül: az egyik az erő, a másik a tekintély. Az egyik tényező az erő, amely néikQl ne~n lehet az államhatalmat végrehajtani. Horváth Zoltán: A felelőtlen elem! Vass József: A másik pedig a tekin­tély. Azért a tekintély, mert a kormány­zói hatalom az erkölcsi törvények alapján áll és éppen ezért az erkölcsi momen­tumnak kell benne prevaleálni. Rupert Rezsó: De letartóztatják a ta­nukat I Hozomra betiltanak egy nagy, országos lapot! Vass József: Az államtekintélynek leg­főbb fokon való képviselője, tehát az ál­lam szerkezetének, struktúrájának záró­köve: az államfő, akár király, akár kor­mányzó. Az állam rendjét, az állam S ész struktúráját többféle módon pró­lják megingatni. Alulról, amikor a tö­megeket próbálják forradalmositani. Peyer Károly: Százötvenezer korona napidíjjal verbuválják a különítményeket! Vass József: A legveszedelmesebb tá­madás az állam belső rendje ellen, ami­kor felfelé történik a destrukciós kísérlet, amikor az államfő: a király, vagy a kor­mányzó személyéhez próbálnak hozzá­nyúlni. Az egyetlen nóvum az, hogy Be­niczky megpróbálta vakmerő és eléggé el nem Ítélhető módon a magyar államfőt, a magyar kormányzó személyét sárba­rántani, az egész Qgyet a biróság kezé­ből át akarják terelni a politika vágá­nyára, amikor a nagynehezen konszoli­dálódó állam vágányát át akarják váltani a forradalom vágányára. A kormányzó érdemei. Vass József ezután a kormányzó érde­meiről beszélt, de beszédét újból és új­ból viharos közbeszólások zavarták meg, ugy hogy a legtöbb esetben csak mon­dattöredékeket lehetett megérteni. Vass József miniszter azonban emelt hangon, a zajt túlharsogva folytatja be­szédét : — Tiltakozom a legerélyesebben a po­litikát élet megmérgezése ellen. A kor­mányzó tiszta, becsületes, magyar egyéni­sége önmagában is biztosíték arra, hogy ilyen aljas cselekedetek elkövetésére vagy elkővettetésére képtelen. Az ország éleié­nek ebben a momentumában miért van szükség, hogy a külföld felé kedvezőtlen képet állítsanak. Sajnálom, hogy elkövet­ték a Somogyi—Bacsó gyilkosságot, saj­nálom, hogy elkövettek más gyilkossá­gokat, de kérdem, hogy 1925-ben kinek az érdeke lehet, hogy a nemzet közfigyel­mét elvonja az életet érdeklő kérdésektől. Peidl Gyula személyes kérdésben kér szót, közben azonban Scitovszky Béla elnök az ülést öt percre már fel is füg­gesztette és félegy órakor újból megnyitja az ülést. Peidl Gjula személyes kérdésben kér szót, miután Vass József miniszterelnök­helyettes beszédében többször apasztro­fálta a szociáldemokrata pártot. Scitovszky Béla elnök : A házszabályok értelmében, miután meghosszabbított ülé­sekről van szó, nincs módomban a szót megadni a képviselő urnák, csak a napi­rend megállapítása után van joga fel­szólalni. Rupert Rezső: Illenék megengedni. Felkiáltások a baloláalon: Lojalitásból. Scitovszky Béla: A házszabályok e te­kintetben imperative rendelkeznek, nem az elnök diszkrecionális jogáról van szó. Peidl Gyula: Tehát a napirend meg­állapítása után fogok felszólalni. Napirend szerint köveikezik a választójogi törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Nagy Vince: Nem volna szabad egyebet tárgyalni, am'g a Beniciky­ügy el nincs intézve. Egy hang a középen: Menjen Ká­rolyi Mihályhoz! (Nagy zaj a jobb­oldalon) Pakots József: A föld szellemei do­bognak l Nagy Vince; Tessék tisztázni az ügyet, az ország jó hírneve és becsü­lete érdekében. A választói javaslathoz Szakáts An­dor szólal fel. A javaslatot nem fo­gadja el. A következő szónok Szakács József. A Javaslatot elfogadja. Létay Ernő: A javaslat n..„ felel meg a magyar parlamentárizmus szel­lemének, általános, titkos választójogot követel. Sürgeti a női választójog ki­terjesztését ; a javaslatot It kell venni a naptrendről és a választójogi bizo'.t­ságot utasítani kell arra, hogy az álta­lános litkos választójog alapján uj javaslatot dolgozzon ki. A javaslatot nem fogadja el. Batitz Gyula szólal fel: Kijelenti, hogy 0 igenis az osztályharc alapján áll, mert véleménye szerint az urak is (sztálypolilikát csinálnak. Az elnök ezután félbeszakitja a vitá1. Pikler Emilt és Peyer Károlyt utólag rendreutasítja a miniszterelnök beszéd; közben használt sértő kifejezéseikért. Nap'rendi Javaslatot tesz. Javasolja, hogy a legközelebbi ülés holnap dél­előtt legyen és annak napirendjére a választójogi javaslat folytatólagos tár­gyalását tűzzék kL Peyer Károly a napirendhez szólva inditványozia, hogy első pontként tűz­zék ki a Somogyi-ügy tárgyalását. Azt állítja, hogy a rendelkezésre bocsáj'olt vizsgálati adatokból meg iilapi ható, hogy a nyomozás torán hibák történ­tek. Nem kivánji a kormányzó szemé­lyét belevonni., a vitába, de a kor­mányzó tekintélyét helyre kell állítani. Óriási felháborodás tör ki erre a Ház mindéi oldalán, a jobboldalon erős és mindenünnen kiállóinak Peyer felé: Hogy lehat ilyet mondani, már megint rágalmaznak. Az elnök figyelmezteti a szónokol, hogy a kormányzó személyét ne vonja bele a vitába és miiel olyan kijelen­tést teU, minlha a kormányzó tekinté­lyén bármilyen csortu ás esett volna, ezérl rendreutasítja. Peyer ismételten hangsúlyozza, hogy legyék lehetővé, hogy az igazság ki­derüljön. Nemes Bertalan: Peyer Károly] indít­ványával szemben az elnlk napirendi indítványát fogadja el. Hegymegi Kiss Pál csatlakozik Pey:r Károly indítványához. Szabó Sándor: Az elnös napirendi indítványát fogadja el. A többség az elnök napirendi indít­ványához horzájárul. Peidl parlamenti bizottság kiküldetését indítványozza. Peidl Gyula személyes kétdéaben fzólal fel. Ez a szavazás, ami most le­f jlyt, súlyos sértés az orszig integri­tása ellen. Nagy Vince (a kormánypárt felé): Bűnpártolás 1 (Nagy vihar.) Peidl Gyula: Semmiféle többségi határozat nem lehet, hogy a felbuj ók megérdemelt büntetésüket elnyerjék. Már délelőtt fel akarl szólalni, de éltől elűlötték őket. Kétségtelenül mulasztást követtek el ¿s mi készek vagyunk se­gíteni abban, hoiy minden gyilkosság megtoroltassék. Történelmi tény, hogy sz 1919 augusztus 6-ika e'ött elköve­tett gyilkosságok megtorolt attak, de az ezután elköveteti gyilkosságok nem tá­roltatlak meg. Ismételten kijelentjük, hogy minden képisségünkkel rendelke­zésre állunk, hogy minden gyilkosság megtoroltassék, tekintet nélkül arra, hogy az milyen politikai érdekből tör­tént. Nemcsak a Somogyi és Bacsó földerítésében vagyunk hajlandók se­gédkezni, hanem minden más hasonló aljas cselekedet földerítésében. Nem akarunk poli ikai kérdést csinálni ebből az ügyből, mert ez az ország jó hír­nevének rovására történik. E téren azon­ban a kormány járjon elől jó példával. Parlamenti bizottság kiküldetését kéri, mert — úgymond — nem lehet az ördögöt az öreganyjánál bepanaszolni. Vass József miniszterei sökhelyettes azonnal válaszol. Teljesen egyetért Peidl Gyulával abban, hogy nemzeti érdek az ily:n ügyek kitisztázódása. Az ör­dög családi viszonyait nem ismeri. (Derültség.) A törvény értelmésen azon­ban minden bünűgy a megfelelő bró­ság elé tartozik és igy nem tudna hozzájárulni ahhoz, hogy bármily bűn­ügyet az arra illetékes hatóság kezéből kivegyenek. Ezután áttérnek az interpellációkra­Az első interpelláló Szeder Ferenc, interpellációjában szóváteszi a békés­csabai szociáldemokrata pártszervezet zaklatásait. Rakovszky Iván belügyminiszer: Be nem jelenteti üléseket tartottak. Szeder: Állítja, hogy öt és választóit detek ivek figyelik. Kéri a belüjyminisz­lert, vizsgáltassa meg ezeket a dolgo­kat és orvosolja a sérelmeket. Rakovszky Iván belügymin'szter vá­laszol: A de'ektivekkel való megfigye­lésre azt mondja, hogy az egyez ;rü nép körében gyakran lábra kapnak bizonyos híresztelések. Felszólítja Szeder Feren­cet, hasson oda, hogy a békéscsabai szakszervezetek a törvényes alapszabá­lyok betartásával müköd|enek. Szeder Ferenc és a belügyminiszter ujabb felszólalása után a Ház a választ tudomásul vette. Ezután Esztergályos János lette szóvá, hogy a mull év novemberétől kezdődö­leg 154 esetben tiltották be a szociális­ták gyűléseit. Rakovszky Iván belügyminiszter: A szabadság nem abbjn áll, hogy a kor­mány mindenkor kie'égitse az ellen­zéki pártok óhaj ásait. A kormánynak sokkal fonlosabb kötelességei vannak. Ügyelni fog egyébként arra, hogy a hatóságok eljárásukban tá'gy lagcs ala­pon álljanak Kéri válaszának tudomásul vé elét. Esztergályos János ujabb felszólalá­siban sióvá leszi, hogy Karcagon több uri képviselőnek megengedték, hogy beszéljenek. Rakovszky Iván be'ügyminísz'er ki­jelenti, bogy ha Esztergályost valame­lyik városban díszpolgárra választják, akkor ő neki is megengedik, hogy be­széljen. Az ülés fél 8 órakor ért véget. SMHMMMMMMMMMMMMWMMMMMMM^^ Beniczky csütörtökén kerül a vizsgálóbíró elé. sitja, jegyzőkönyvbe foglalja és nyom­ban kihirdeti a döntését a letartóztatás ügyében. A vádtanács egy-két napon belül dönt az Az Újság és Beniczky Qgyáben. Ha a vizsgálóbíró holnap végezni fog Beniczky kihallgatásával, ugy minden valószínűség szerint az Az Újság kiadó­hivatalának felfolyamodásával kapcso­latban a vádtanácshoz terjeszti be az iraokat, amely egy-két napon belül dönteni fog ugy az elkobzott ujságpél­ddny lefoglalása kérdésében, mint arról Is, hogy helyesnek tartja-e, hogy Be­niczky Ödönt a három vétség termé­szetű vád dolgában előzetes letartózta­tásba helyezze. Bkmi legyen is a vád 'anács döntése, ez aligha kerül fel a táblára, mert két egybahangzó határo­zat ellen szinte reménytelen djlog fel­folyamodni. Beniczky Ödön a Markó-ulcai ügyész­ségi fogház egyik második emeleli cel­lájában azl lehet mondani, türelmesen várja sorsa eldőltél. Amint halljuk, este kilenc óráig nyugodtan olvasott, talán még tovább is szórakozott volna ked­venc könyveivel, ha nem lenne tilos a kilenc órán fuli fennmaradái. Ma reggel a foghizszabályok értelmében hat óra­Budapest, jun'us 3.' A törvényszéken Beniczky bűnügyében szerdán délelőtt a hivatalos órák alatt semmiféle ér­demleges intézkedés nem történt. Az ügyre vonatkozó összes iratok Medvés Medicó István dr. büntetőtörvény széki vizsgálóbíró elé kerültek. A Beniczky­ügyre vona kozó érdemleges intézke­dés előreláthatólag csak holnap követ­kezhetlk be. A vizsgálóbírónak dönteni kell az ügyészség tegnap előterjesztett indít­ványa fölött, hogy elrendeli e Beniczky Ödön ellen a kormányzóséríés, a tiltott közlés és a hivatali tilók megsértésé­nek vétsége cimén az előzetes letartóz­tatását, vagy pedig elutasítja ezt az indítványt? Bármiképen szájon a vizs­gálóbíró határozata, egészen bizonyos, hogy az üggyel másodfokon a vád­tanács okvetlenül foglalkozni fog. Ha a biró a fogság mellett dönt, akkor Beniczky, ille ve védője él felfolyato­dással, ha pedig az ügyészség indít­ványát e'utasitaná a vizsgálóbíró, ugy a vádhatéság él jogorvoslattal. Medvés Medicó István vizsgálóbíró minden valószinüség szerint mielőtt végzését meghozná, mígaelé vezetteti Beniczky Ödönt, aki ebben az ügyben bíróilag kihallgatva még egyáltalán nincsen. Kihallgatását a vizsgálóbíró foganat o­kor kelt fel, elfogyasztotta még tegnap beadott reggelijét, azután végighsvere­dett ismét az ágyán és olvasni kezdett. Délelőtt folyamán többen kértek beszél­getési engedélyt, de addig, mig ügyében a vizsgálóbíró nem hozza meg dönté­sét, nem engednek senkit hozzá. Igen érdekes viselkedést tanusit a volt bel­ügyminiszter, amennyiben a többi vizs­gálati fogolytól eltérően nen ostromolja kérdésekkel a fogház vezetőségit, hanem belenyugszik mindenbe és igyekszik al­kalmazkodni a fogházi szabályokhoz, amelyek előírják, hogy kellő tiszteletet kell tanúsítania a fogházszemé'yzet iránt és engedelmességre van kötelezve minden parancs iránt. Baniczky párbaj-ügye. Beniczky Ödön 1922 junius havában Gaál Gaszlon nemze'gyülési képviselő­vel a Rákosi-vívóteremben kardpárbajt vívott, amelynek során Gaál Gaszton megsebesült. Ebben az ügyben Bs­niczky Ödön ellen párviadal vétsége cimén vádiratot adott be az ügyészség és a főtárgyalást Kraysel Miklós dr. örvény széki tanácselnök junius 5-ére tüite ki. Értesü'ésünk szerint a biró­ság intézkedni fog aziránt, hogy a fő­tárgyalásra Beniczky Ödönt mint vád­lottat a Markó-ulcai fogházból vezes­sék elő. Az U ságlrók Egyesülete a kormány­hez fordul az Az Ujsig érdekében. A Magyarországi Újságírók Egyesü­lete ma délutái választmányi ülést tar­tott, amelyen többek közt az Ai Újság betiltásával foglalkozott. A választmány utasította az elnökséget, hogy sürgősen lép;en érintkezésbe a kormánnyal a sé­relmes határozat visszavonása érdeké­ben. A betiltó t lap munkatársainak ügyét az egész újságíró társadalom magáévá teszi és szükség esetére őket a legmesszebbmenő támogatásban fogja részesi eni. Az egyesület határozata a következő: Az egyesület megdöbbenéssel érésűit az HAz Ujság'-nak közigazgatási uton történt betiltásáról. A kormánynak ez az ujabb intézkedése, amely már kezd rendszerré válni, a legsu'yosabb sérelme a sajtószabadságnak. A betiltás a leg­nagyebb mértékben ellenkezik a törvény intencióival. A múltban ismételten hang­súlyoztuk, hojy a lopbetiltás bírót ha­táskörbe tartozik, tiltakozunk az ellen, hogy a biról hatáskörbe tartozó intéz­kedést a kormány közigazgatási uton maga gyakorolj i. A kormány ezen csele­kedetével nem látja be azt sem, hogy 300 ember családjával kenyér nélk&l marad. U asitjuk az elnöksége', hogy lépjen érintkezésbe a kormánnyal, hogy az tegye meg a szükséges intézkedé­seket. Ezek után az elnökség tegyen jelentést az egyesület választmányának. Az egyesüet különbed biztosítja az Az Újság munkatársait, hogy ügyüket teljes mértékben magáévá teszi. A legitimisták a Benlczky-ügyröl. (Budapesti tudósítónk telefonjeleatése.) Feltűnő, hogy a legitimisták meglehető­sen távol tartják magukat a mostani eseményektől. Andrássy Gyula nem is jelent meg a nemzetgyűlésen, akik pe­dig olt voltak, Rakovszky, majd ké­tőbb Pdliavicini és Slgray egyáltalán nem szólaltak fel. Illetékes helyről nyert érteiűlés sze­rint a legitimisták a Beniczky ügyben önállóin akarnak eljárni. Pdliavicini például kijelentette, hogy ők a Be­niczky-ügyet teljesen függetlenül fog' iák kezelni a Somogyi—Bacsó gyll­kosságtól. Pallavicini különben egy újságírónak azt mondotta, bogy ő való' izinüleg fel fog szólalni a nemzetgyű­lésen, de nem a Beniczky-Sgyben. El­mondotta még, bogy még ma sem tudji, hogy milyen álláspontot fog el* fog'alni ssját személyében. Állítólag őt is köti a hivatalos titoktartás, mert at akkori kormányban ö is funk' cionált. Most azonban nem tudja» hogy kihez, vagy mihez köti öt ez a titoktartás. Ast te tudja tehát, hogy kérjen-e felmentést Dj ha kérne, nem udja, hogy kilől kérjen. Ettől a kor­mányzattól nem, mert a mostani kor­mányzatot még mindig forradalmi ala' p$n állónak tartja. A főcM most; az, bogy Beniczky minél előbb szabad legyen és szabadon védekezzék s* ellene emelt vádak ellen, illetőleg* hogy tisztáz sa magái.

Next

/
Oldalképek
Tartalom