Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-24 / 7. szám

1MB májas 24. DBLM AO Y ARORSZÁG 3 A szegedi színtársulat küldöttsége s polgármestertől kérte a színház szanálását Hatak óta nam kapnak gázalt a axloéizak. A szegedi izinház anyagi helyzete ahelyett, hogy szanálódns, egyre sulyoés fciiá'áslalanabbá vilik. A fizetésé« ssbbá társulat legtöbb tagja mtjuai nek cuk kis hányadát ksp a még meg, de tObb szinész áfr lísi járandóságainak egy résiével is tarozik még a szinház A ülnének 50—100 eier koronás tételekben jutnak csak járandóságaikhoz. A síinbáz nyomaszt} helyzete srra indi'otta s társulat tagjait, hogy szombaton társulati Ölés kereében tárgyalják meg a 'ehe öségeket. A lársulati ülésen elhatározták hojj mindeddig nem megy it a prózaPtársulat Hód mezővásárbet yre, smig májusi jirandóságait minden szinész teljes egészében meg nem kspja. A szlnigsigsto ugyanis a prózai társulatot már a jövő bé'en ál akarja kOldem Hódmezővásárhelyre, hogy ott heleokint négy előadásban bemutathasu • szezon próssi újdonságait. Ebben az esetben természetesen s szegedi szinháibsn a szezon hátralevő részében a műsor operettekből és operákból állana. A társulat elhatározta azt is, hogy Baróthy József lórendezö ve/e ésével kildöttségHeg játul o polgármesterhez és a várostól kéri a szinház sirgős szanálását. A küldöttség tts órakor jelent mof a polgárit esiernéi. Baróthy József hossszaob beszéd kei elében lairertette a szinhiz tarthalstlan helyzeté*, elmondoits, hogy a színészek hihetetlen nyomorban vergődnek, mert a szinhiz nem képes megszolgált illetményeik folyosltására. Arra kérte a polgármestert, hogy a város vslamilycn módon szanálja a színházit és mentse meg a művészeket A segítség legalkalmasebb módjának a társulat szt tartaná, hi a váras a színigazgatónak adott készpénz segély helyett megvásárolná a színházjegyek bizonyos hányadát, esetleg itven százalékát és a jegyeket azok között osztaná szét, akik egyébként pénzért nem mehetnének színházba. A polgármester boiszsbb lélekzetü válaszában azt bizonyítgatta, hogy a város már eddig is meghozott minden áldozatot a színházért, amit csak meghozhatott, de a lehetőségek halárait nem lépheti tul. Andor Zsigmondról elismeressel állapítja meg mindenki, hogy nagyszerűen ért a színház művé* ii veze'éséhez és sikerűit a színház nívóját jelen ékenyen felemelnie. De Andor Zsigát nem tartja ügyes üzletembernek, mert nem tud számolni a körülményekkel, fölö.leges mértékben költekezik és ezért kerül állardóan anyagi nehézségek elé. Ha a szegedi közönség képtelen eltsrtani a jelenlegi kibővített zenekart, bármennyire fáj, mig is csak redukálni kelt, sót, ha elkeríthetetlen, a zenekart egy zongora Is pótolhatja. Ei nem jelenti azt, hogy Mtétlenül sfllyesz'eni kell sz eléri nívót, hanem azt, bogv alkalmazkodni kell a meglévő keretekhez. Takarékoskodni lehe ne — s polgármester szerint — s díszleteknél és a karszemélyzet ruházisánál is. Nem muszáj minden uj operett kedvéért uj ruhsgarnilurát csináltatni. Azt javasolta végűi a polgármester, hogy gondolkozzanak a színészek vatemi konzorclonálls megoldásról. Baróthy József erre kijelentette, hogy e konzorcium nem jelent megoldást, mert az lejtőre juttatja a szegedi szintszetet, amennyiben a jobb színének elszoknék a bizonylahnság elől oda, okol fixösszeggel biztosíthatják exisztenciájakat. A polgármester végül felkérte a ssinéizeket, hegy kivániágsikat írásban adják be a város tatácsához és dolgazsák ki azt a szanálási tervezetet, anuiy szerint a város megmenthetné a szia házat. ÉtlesOlésünk szerint a társulat leijesiti a polgármester kívánság» ^ igy a tanács már hétfőn Utdrg, ua a bmdvJnyt, amely minden valószínűség nerint a szerdúl közgyűlés elé ketüi. A síinügyi bkottség ülése. A izinügyi bizottság dr. Qaá* Endre «1 u tanac.nok elnökleté'el pintek déln án tartolts meg májusi Ölésit, aiűe ylárgfsorors án három kérdés szerepell. Andor Zsigs as Vés megnyitása útin bemutstts mOtorterveieté', smely szerint előadásra kerfll a CtiW, sMagnefe, a Dolly, aa Árnyék (Paligy ék vendégszereplésével) a Clgányprimás (Rózaahigii Kálmárni') a Feleségen osbája, a Májusi atu sika és s Bajaizók. Oaál Endre ezután befelente'le, hogy a szinigszgató kérvényt intézett a város tanácsához, a jövő évi városi támogatás pontos prec zirozását kéri, hogy pontos összegek alapi'n állíthassa össze a jövő szezon költségvetését és tudjs magát mihez tartani. Abban az ese ben ugyanis, ha a város olyan stflkmarku lesz a színház iránt, mint amilyen az idén volt, kénytelen lesz társulstát alaposan restringálni, me t nem vállalkozhat irra, hogy jövőre hasonló fizetési za arok\«i viaskodjon. Azt kéri a tanácstól, hogy a békebeli szubvenciót szavazza meg a színház stámára, vagyis adjon ^0fi00ta0iaot0otatit>oiaot00i0>ot0ot0iok0>0tat>0oiiioo^n0m00^mam0mamamamamamam0o nyolcezer aranykoronát és vállalMi el a színház fűtésének és villgitásának költségeit. A síinügyi bizottság egyhsngulsg elhatározta, hogy a sztatgazgató kérelmét páitoló javaslattal terieszti a tanács elé. Az ülésen ismét felmerült sz a pinasz, hogy Szegeden a belügyminísz ter engedélye a'aplán egyre-rrásra előadásokat tartanak olyan mutatfá yos vállalkozások, smelyek kulturális szempontból nem sokat jelentenek, de a szinház közönségét elvonják mégis. A bizottság mrgá Upi'otta, hogy a belügyminiszter s helyi hatóságok megkérdezése nélkül kiadott országos engedélyeivel megsérti a várs auton miáját, ezért elhsározfs, hogy felír s kuliu-zminiszlerhez éi a belügyminiszternél való közbejárá.ra kéri fel. Andor Z iga a tárgysc;oza on kívül bejeien eile, hogy — ha a város más megold4st nem találna — legsziveseb ben azt fogadná el, ht a sziabáz is a város bizíkezelésébe kerülne és ót bíznák meg fxfizetéssel a szinház üzem igazgatásival. -— Huszonhat cég kért kényszeregyezséget a szegedi törvényszéktől május második felében. Nemrégiben nyilvánosságra került az a statisztika, amely szomorú számokkal bizo yi'otta azt, hogy a súlyos gazdagági és hitelválság valóiággal megtizedelte a szegedi és a Szegedkörnyéki kereskele me», ipari és vállalkozást. A legu o'aó sta'isztikák szerint március és április hónapokban legalább százra volt tehető azoknak a kereskedőknek és vállalkozóknak a száma, amelyek a súlyos [válságban kényitie nek voltok csődönkivim kényszeregyezséget kérni. Ennek a mintegy száz cégnek passzívája pedig túlhalad a a 70—80 milliárd koronát. Jelenleg az a helyzet, hogy a fizetésképtelenségek száma egyenes srányban mutatja meg a szegedi és környéki kereskedelem helyzetét. Ez a mérce pedig a legutolsó időkben egyre su yosabb és söté ebb képet tár a nyilvánosság elé. Mig március és április hónapokban a fizetésképtelenaégek száma n-integy száz volt, sddig május második telében huszonhat cég kárt kényszeregyezségei a szegedi tö> vény széktől. Ez a szám pedig szt bizonyitjs, hogy a súlyos válság nem hogy enyhilne, de legutóbb mig fokozódott tt. Május második felében ugysnis — smint a rendelkezésünkre álló ststisztikából kitűnik — a következő cégek kérték a csödönkivűli kényszeregyezség megindítását s szegedi törvényszéktől: Valkai Pál és ne|e szentesi kereskedők (vagyonfelügyelő dr. Csik Oyuls), Winkler Samu szegedi (vagyonfelügyelő dr. Baich Perenc), Körtek Hgosion szegedi (dr. Szeiess Jó.sel), Psgler Ltszló és ce|e szegedi (dr. Qrflner Fülöp), Webel Ferenc maiéi (Pulitzer Jenő), Farkai Qynla makói mészáros (Datócsy Mátyái), Bírczi Ltssló szegedi (dr. Zborsy Jené), Német Slndor meiökovfcsházi (Fekete Ssttu), Ernst Sándor ssegedi (Salgó Béla), Agécs Mátvás mesőkováctházaí (Görög LtszlóX Cseh Jlncs csongrádi szabó (Albert Áron), Rosenfdd Mór mezőkcvácsházi (Klein Lijo»), Ankei János makói szabó (Tamássy András), Lukács István mezőkovicshiiai (Boch Ernő), Bálint Mátyáa szegedi italmérök (Bilasss Jenő), Szegssárdi Józsefaé szegedi ptprikés (Schwartz Jené), Singet Szidónia szentesi (4№eriinyi Andor), Oyörgy Béla szegedi piaci árus (Oltványi Józ ef), Farkas Unác szegvári (Fenyvesi Jínő), Rosenberg R zső szegedi rőfös (Kálmán Oszkár), Feuer Rudolf ujszegedi (Kertész Bíla), Arberraann Ziigmond kunágotai (Schwartz Andor), Scttimterling József stegedi kárpitos (Lévsy Ferenc), Tóth Mialós makói (Dózsa l<nn) es E dei Sándor hódmezővásárhelyi nyomdász (Dtkáiy QjUla), — mig s törvényszék íregnyttot s a csődöt sz Összeomlott Kelemen Deisőné áiuforgalmi irodála ellen és tömeggondnokui dr. Barts Dessőt rendelte ki. így a legutolsó időkben s törvényszéken nyilvántartott fizetésképtelen cJgek passzívéi már jóval túlhaladják a százmillió koronát. A második eneleti nagy esküdtszék! teremben pedig a monstre bűnügyek helyett összeomlott cégek ügyét tárgyalja a törvinyssék. »MM»i»»M»»itHiiiiHHHiiiiiii»»»i»i»»i»»»»»»HHMiMHiiHtmn Hogyan kallódott el a város házilag kezelt hirdetési vállalata. A címzetes üxeraveiető é» az Qiembériő jövedelme. A házi kezelés. Hetek óta suttognak, titkolóznak a városházán valamiről, ami megtörtént, aminek nem lelt volna szabad megtörtianie, de amin változtatni n;héz is, kényei is lenne, dscáre innak, hogy a város egyeit intéző tanica kifejezett szándéks és tvozzájáru'áss nélkül történt metf. A város .házikezelésbe vett" hirdető vállalatáról van szó, amelyei annak ideién hatósági Oze nmé minősi ettek és tekintélyes jövedelmet re v.élt belőle a város. Ei a reménység, hogy, hogy cem, c-.ak léaaben valósult mrg, smenyl .cn a háziletelésbe veti hatósági lzo.n tekint ilyes jövedelmet ü:jt usyau, de azt nem a város kopja. város a j Jvedelenböi csak nagyon elenyésző részt élvei ós hs ez a csekélység jelentékenyen tul Is szárny v'ja a hiidetési vállalat muli évi j*»«d:tmet, az kvrántsatn jelenti t. v^os siempontjából a jóveiMmi lehetőségek t- jcs zitiaaznUásál, hanem legfeljebb azt, hrgy eulőtt a vállalatból .rég roisubi üzleti, csinált s százbaikezü baioik. *cis. A hirdetés', vállalat házikczeíésbe véle'.éuek története rörid:n a köreikezó: Amikor a közgyűlés elhatározta, hogy reglnditja a Törvényhatósági Hivatalos Lapot, a határozatba, anélkül, hogy ai szemet szúrt volm valakinek, egy furcsa pissras is belekerült. Eszerint s hivatalos lap vezetőjét megbízza a város közöntéjge, hogy aboan az esetben, hs a varos hirdetési vállalatának j<lea'egi bérlője — a Tevéi-nyomda — szerződésén** lejártával megszűnik bérlője lenni a vál ala'nik, vegye azt át és házilag kezelje, e jövedelm 20 százaléka etenébeo. A TivéJ-nyomdi srerződése jaaulr rlsejc-d .íjért. Bárdost Bála tb. főj<tgyzö, a hi*atslos Lp szerkesztője és vezetője, a közgyűlés hstárouts ér'elrj.-fcrn háii zeléibe vetie a hird.tési v»l' la'ot. Ezt mrge'őzőleg kidolgozott Sfil ird'.lesi siabaiyrendeletet, amely meghitározta többe* között a hirdetési tarifát is. A s>abál<rendt'et általános elviént kimondta, hosy Steged város bizdetisi vállaia i a főváros h tdetési vállalat« il!0 szedeti díj ételek 50—75 »<ái.l*.aát ued »eii. Az állandó ni d-.ős — p«Iliül s színházak és s mozik — psuiáléban fs mezállspídhslnak. de a pausllé nagyságát a város fan/cia határozza meg. Eddig rendben ia IsM vo'na a dolog, a vá'Mal üzletfelíinek, a hirdetőinek legfeljebb a tarifa el enlleUetett és vcli is kitogásnk, meri a ssetedí és s pes I díjtételek kOzött nem volt meg a kívánatos arányosság. A főváros hirdető válirlats ugyanis a plak/tikat legalább kétezer betyen rsgasztjs ki, ezzel szemben Stegedenalig ötven hirdetőnz'op és Ub*a á l a htrde ők rendelkezété e, tehát a hirdetők pénzűt ért lényegesen keveubb ellenszolgáltatást kapnak a budapesti hirdetők áltat élvezett ellenszolgáltatások 50-75 százalékánál. Nagyobb baj azonban az, ami ezután történt. Blrdois Béla tb. főjegyző, mint a házikezelésbe vett hirdetési vállalat űremvezetf je, jogaitok épségben tartása mellett megfelelő albérlő atán nézett. Nem ke le t sokáig kersnie. A Magyar Hirdető Iroda, ame'y a Magyar Távirati Iroda egyik alvállalata, ké-zséggel vállaik zott a városi hírdetőűzem adminisztrációjának átvételére. Mivel azoaban a MHI. köztudomás szerint nem altruista vállalkozás, megfelelő honorá iumra tartott igényt. B.rdots Béla tb. főjegyző rövid tanácskozás u'án megállapodott a honorárium dolgában a MHI.-val. A megál apadás szerint a MHI a hirdetési vállalat bruttó jövedelmének harminc százalékát kapja, hogy mifr<, azt senki sem tudjs. A dolog ugyanis ugy áll, hogy s MHI. csak a hirdetőiek fölvételére, a dijak inkasszálására vállalkozott, a plakátokat továbbra Is a városnak kell kiragasztatnia a város fjpénztárából fizetett alkalmazottakkaL A megálapcdás szerint tehát a vállalat pénzügyi képe ugy festet, hogy a bru tó jövedelem 20 százalékát kapja Bárdoss Béla, 30 százalékát a MHL, a városé marad ötven percent, de ebből kell fedezni az összes kiadásokat a nirdetésfelvétdi és inkasszálási költségen kivfll. A megállapodást a város tantcsa szankcionálta, de a szsakcionálás u'án, ami kor megkezdődött s rosszaló kritizálás, senki sem tudott a szankcionált megállapodás részleteiről. A MHI. időközben kevésnek ta'á ta a harminc százalékot és a tan les Bárdoss Béla előterjesztésére felemelte a MHI. honoráriumát negyven százalékra anélkül, hogy tudott volna a határozat jelentőségéről és meggondolta volna annak abszurd voltát. A város haszna. Ilyen kOtűlTények között a város a hirdetési vállalat bruttó jövedelmének hetven százalékától esik el és csak harmint százalékot élvez, de ebbM nincs nagy haszna, mert a vállalat rezsije az utolsó fillérig felemeszti azt. Pedig a „házrag kezelt- hirdetési vállalat nem roitt üzlet. Bárdoss Béla és a MHL például egész tekintélyes jövedelmet élveznek belőle, Bárdon, mint címzetes üzemvezető, s MHI. pedig, mint a . házilag kezelt" üzem albérlője. Ez a két meghatározás kíné parad xonnak hangzik, mert joggal kérdezhetné bárki, hogy mi szükség van üzemvezetőre, ha az üzennek albérlője van és miért adják albérletbe az üzemet, ha a. közgyűlés annak házikezelésbe vételit ha ározta és rendelte el ? De hát nem paradoxonok esek a furcsaságok még sem, mert az albérlőt egyszerűen az üzem vezetésével is admir.iszlrálásával megbízott vállalatnak nevezi a tanács által is szaakcnnált albérleti szerződés és Bárdon Bélát a közgyűlés határozata jogosítja fel a ,,házilag kezelt" üzem bruttó husz százaléknyi haszonélvezetére. A p* US ál ék megállapítása. De történtek más bajok is. A M. H I. a vállalat jövedelmezőségét saját jól felfogott étd^ben i maximumig kívánta felfokozni & igyebtu^lébea megfeledkezett a szabályi >.'.<ne>c a.i( arról a pon'járói, amely szerint az állandá hirdetési p 'usáléj 7 csak a tanács állapíthat,a meg. A megállapítás jogát egyszeiüen k sajátította és hihetetlen piusáékat ál'apitott meg. A színházra például a mult évi 380.o00 ko.onás havi pausálí helyei hdrommütkó koronát veteti ki, a mozikra pedig rnoünkint négymillió koronát. A színház és a mozik igazgatói füt-iát megmozgat-