Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-24 / 7. szám

1MB májas 24. DBLM AO Y ARORSZÁG 3 A szegedi színtársulat küldöttsége s polgármestertől kérte a színház szanálását Hatak óta nam kapnak gázalt a axloéizak. A szegedi izinház anyagi helyzete ahelyett, hogy szanálódns, egyre sulyo­és fciiá'áslalanabbá vilik. A fizetésé« ssbbá társulat legtöbb tagja mtjuai nek cuk kis hányadát ksp a még meg, de tObb szinész áfr lísi járandóságai­nak egy résiével is tarozik még a szinház A ülnének 50—100 eier koronás tételekben jutnak csak járan­dóságaikhoz. A síinbáz nyomaszt} helyzete srra indi'otta s társulat tagjait, hogy szom­baton társulati Ölés kereében tárgyal­ják meg a 'ehe öségeket. A lársulati ülésen elhatározták hojj mindeddig nem megy it a prózaPtársulat Hód mezővásárbet yre, smig májusi jirandó­ságait minden szinész teljes egészében meg nem kspja. A szlnigsigsto ugyanis a prózai társulatot már a jövő bé'en ál akarja kOldem Hódmezővásárhelyre, hogy ott heleokint négy előadásban bemutathasu • szezon próssi újdon­ságait. Ebben az esetben természete­sen s szegedi szinháibsn a szezon hátralevő részében a műsor operettek­ből és operákból állana. A társulat el­határozta azt is, hogy Baróthy József lórendezö ve/e ésével kildöttségHeg já­tul o polgármesterhez és a várostól kéri a szinház sirgős szanálását. A küldöttség tts órakor jelent mof a polgárit esiernéi. Baróthy József hoss­szaob beszéd kei elében lairertette a szinhiz tarthalstlan helyzeté*, elmon­doits, hogy a színészek hihetetlen nyo­morban vergődnek, mert a szinhiz nem képes megszolgált illetményeik folyosl­tására. Arra kérte a polgármestert, hogy a város vslamilycn módon szanálja a színházit és mentse meg a művésze­ket A segítség legalkalmasebb mód­jának a társulat szt tartaná, hi a váras a színigazgatónak adott készpénz segély helyett megvásárolná a színházjegyek bizonyos hányadát, esetleg itven százalé­kát és a jegyeket azok között osztaná szét, akik egyébként pénzért nem me­hetnének színházba. A polgármester boiszsbb lélekzetü válaszában azt bizonyítgatta, hogy a város már eddig is meghozott minden áldozatot a színházért, amit csak meg­hozhatott, de a lehetőségek halárait nem lépheti tul. Andor Zsigmondról elismeressel állapítja meg mindenki, hogy nagyszerűen ért a színház mű­vé* ii veze'éséhez és sikerűit a színház nívóját jelen ékenyen felemelnie. De Andor Zsigát nem tartja ügyes üzlet­embernek, mert nem tud számolni a körülményekkel, fölö.leges mértékben költekezik és ezért kerül állardóan anyagi nehézségek elé. Ha a szegedi közönség képtelen eltsrtani a jelenlegi kibővített zenekart, bármennyire fáj, mig is csak redukálni kelt, sót, ha el­keríthetetlen, a zenekart egy zongora Is pótolhatja. Ei nem jelenti azt, hogy Mtétlenül sfllyesz'eni kell sz eléri nívót, hanem azt, bogv alkalmazkodni kell a meglévő keretekhez. Takarékos­kodni lehe ne — s polgármester szerint — s díszleteknél és a karszemélyzet ruházisánál is. Nem muszáj minden uj operett kedvéért uj ruhsgarnilurát csináltatni. Azt javasolta végűi a polgármester, hogy gondolkozzanak a színészek va­temi konzorclonálls megoldásról. Baróthy József erre kijelentette, hogy e konzorcium nem jelent megoldást, mert az lejtőre juttatja a szegedi szi­ntszetet, amennyiben a jobb színének elszoknék a bizonylahnság elől oda, okol fixösszeggel biztosíthatják exisz­tenciájakat. A polgármester végül felkérte a ssi­néizeket, hegy kivániágsikat írásban adják be a város tatácsához és dolgaz­sák ki azt a szanálási tervezetet, anuiy szerint a város megmenthetné a szia házat. ÉtlesOlésünk szerint a társulat leije­siti a polgármester kívánság» ^ igy a tanács már hétfőn Utdrg, ua a bmdvJnyt, amely minden valószínűség nerint a szerdúl közgyűlés elé ketüi. A síinügyi bkottség ülése. A izinügyi bizottság dr. Qaá* Endre «1 u tanac.nok elnökleté'el pintek dél­n án tartolts meg májusi Ölésit, aiűe y­lárgfsorors án három kérdés sze­repell. Andor Zsigs as Vés megnyitása útin bemutstts mOtorterveieté', smely szerint előadásra kerfll a CtiW, sMag­nefe, a Dolly, aa Árnyék (Paligy ék vendégszereplésével) a Clgányprimás (Rózaahigii Kálmárni') a Feleségen osbája, a Májusi atu sika és s Bajaizók. Oaál Endre ezután befelente'le, hogy a szinigszgató kérvényt intézett a vá­ros tanácsához, a jövő évi városi tá­mogatás pontos prec zirozását kéri, hogy pontos összegek alapi'n állít­hassa össze a jövő szezon költségve­tését és tudjs magát mihez tartani. Abban az ese ben ugyanis, ha a vá­ros olyan stflkmarku lesz a színház iránt, mint amilyen az idén volt, kény­telen lesz társulstát alaposan restrin­gálni, me t nem vállalkozhat irra, hogy jövőre hasonló fizetési za arok\«i viaskodjon. Azt kéri a tanácstól, hogy a békebeli szubvenciót szavazza meg a színház stámára, vagyis adjon ^0fi00ta0iaot0otatit>oiaot00i0>ot0ot0iok0>0tat>0oiiioo^n0m00^mam0mamamamamamam0o nyolcezer aranykoronát és vállalMi el a színház fűtésének és villgitásának költségeit. A síinügyi bizottság egyhsngulsg elhatározta, hogy a sztatgazgató kérel­mét páitoló javaslattal terieszti a ta­nács elé. Az ülésen ismét felmerült sz a pi­nasz, hogy Szegeden a belügyminísz ter engedélye a'aplán egyre-rrásra előadásokat tartanak olyan mutatfá yos vállalkozások, smelyek kulturális szem­pontból nem sokat jelentenek, de a szinház közönségét elvonják mégis. A bizottság mrgá Upi'otta, hogy a bel­ügyminiszter s helyi hatóságok meg­kérdezése nélkül kiadott országos en­gedélyeivel megsérti a várs auto­n miáját, ezért elhsározfs, hogy felír s kuliu-zminiszlerhez éi a belügy­miniszternél való közbejárá.ra kéri fel. Andor Z iga a tárgysc;oza on kívül bejeien eile, hogy — ha a város más megold4st nem találna — legsziveseb ben azt fogadná el, ht a sziabáz is a város bizíkezelésébe kerülne és ót bíz­nák meg fxfizetéssel a szinház üzem igazgatásival. -— Huszonhat cég kért kényszeregyezséget a szegedi törvényszéktől május második felében. Nemrégiben nyilvánosságra került az a statisztika, amely szomorú számok­kal bizo yi'otta azt, hogy a súlyos gazdagági és hitelválság valóiággal megtizedelte a szegedi és a Szeged­környéki kereskele me», ipari és vállal­kozást. A legu o'aó sta'isztikák szerint március és április hónapokban legalább százra volt tehető azoknak a kereske­dőknek és vállalkozóknak a száma, amelyek a súlyos [válságban kényitie nek voltok csődönkivim kényszeregyez­séget kérni. Ennek a mintegy száz cégnek passzívája pedig túlhalad a a 70—80 milliárd koronát. Jelenleg az a helyzet, hogy a fizetés­képtelenségek száma egyenes srányban mutatja meg a szegedi és környéki kereskedelem helyzetét. Ez a mérce pedig a legutolsó időkben egyre su yo­sabb és söté ebb képet tár a nyilvá­nosság elé. Mig március és április hó­napokban a fizetésképtelenaégek száma n-integy száz volt, sddig május máso­dik telében huszonhat cég kárt kény­szeregyezségei a szegedi tö> vény széktől. Ez a szám pedig szt bizonyitjs, hogy a súlyos válság nem hogy enyhilne, de legutóbb mig fokozódott tt. Május második felében ugysnis — smint a rendelkezésünkre álló ststisz­tikából kitűnik — a következő cégek kérték a csödönkivűli kényszeregyezség megindítását s szegedi törvényszéktől: Valkai Pál és ne|e szentesi kereske­dők (vagyonfelügyelő dr. Csik Oyuls), Winkler Samu szegedi (vagyonfel­ügyelő dr. Baich Perenc), Körtek Hgosion szegedi (dr. Szeiess Jó.sel), Psgler Ltszló és ce|e szegedi (dr. Qrflner Fülöp), Webel Ferenc maiéi (Pulitzer Jenő), Farkai Qynla makói mészáros (Datócsy Mátyái), Bírczi Ltssló szegedi (dr. Zborsy Jené), Né­met Slndor meiökovfcsházi (Fekete Ssttu), Ernst Sándor ssegedi (Salgó Béla), Agécs Mátvás mesőkováctházaí (Görög LtszlóX Cseh Jlncs csongrádi szabó (Albert Áron), Rosenfdd Mór mezőkcvácsházi (Klein Lijo»), Ankei János makói szabó (Tamássy András), Lukács István mezőkovicshiiai (Boch Ernő), Bálint Mátyáa szegedi italmé­rök (Bilasss Jenő), Szegssárdi Józsefaé szegedi ptprikés (Schwartz Jené), Sin­get Szidónia szentesi (4№eriinyi An­dor), Oyörgy Béla szegedi piaci árus (Oltványi Józ ef), Farkas Unác szeg­vári (Fenyvesi Jínő), Rosenberg R zső szegedi rőfös (Kálmán Oszkár), Feuer Rudolf ujszegedi (Kertész Bíla), Arber­raann Ziigmond kunágotai (Schwartz Andor), Scttimterling József stegedi kárpitos (Lévsy Ferenc), Tóth Mialós makói (Dózsa l<nn) es E dei Sándor hódmezővásárhelyi nyomdász (Dtkáiy QjUla), — mig s törvényszék íregnyt­tot s a csődöt sz Összeomlott Kelemen Deisőné áiuforgalmi irodála ellen és tömeggondnokui dr. Barts Dessőt ren­delte ki. így a legutolsó időkben s törvény­széken nyilvántartott fizetésképtelen cJ­gek passzívéi már jóval túlhaladják a százmillió koronát. A második eneleti nagy esküdtszék! teremben pedig a monstre bűnügyek helyett összeomlott cégek ügyét tárgyalja a törvinyssék. »MM»i»»M»»itHiiiiHHHiiiiiii»»»i»i»»i»»»»»»HHMiMHiiHtmn Hogyan kallódott el a város házilag kezelt hirdetési vállalata. A címzetes üxeraveiető é» az Qiembériő jövedelme. A házi kezelés. Hetek óta suttognak, titkolóznak a városházán valamiről, ami megtörtént, aminek nem lelt volna szabad meg­törtianie, de amin változtatni n;héz is, kényei is lenne, dscáre innak, hogy a város egyeit intéző tanica kifejezett szándéks és tvozzájáru'áss nélkül tör­tént metf. A város .házikezelésbe vett" hirdető vállalatáról van szó, amelyei annak ideién hatósági Oze nmé minősi ettek és tekintélyes jövedelmet re v.élt belőle a város. Ei a reménység, hogy, hogy cem, c-.ak léaaben valósult mrg, smenyl .cn a háziletelésbe veti ható­sági lzo.n tekint ilyes jövedelmet ü:jt usyau, de azt nem a város kopja. város a j Jvedelenböi csak nagyon el­enyésző részt élvei ós hs ez a cse­kélység jelentékenyen tul Is szárny v'ja a hiidetési vállalat muli évi j*»«d:t­met, az kvrántsatn jelenti t. v^os siempontjából a jóveiMmi lehetőségek t- jcs zitiaaznUásál, hanem legfeljebb azt, hrgy eulőtt a vállalatból .rég roisubi üzleti, csinált s százbaikezü baioik. *cis. A hirdetés', vállalat házikczeíésbe vé­le'.éuek története rörid:n a köreikezó: Amikor a közgyűlés elhatározta, hogy reglnditja a Törvényhatósági Hivata­los Lapot, a határozatba, anélkül, hogy ai szemet szúrt volm valakinek, egy furcsa pissras is belekerült. Eszerint s hivatalos lap vezetőjét megbízza a vá­ros közöntéjge, hogy aboan az eset­ben, hs a varos hirdetési vállalatának j<lea'egi bérlője — a Tevéi-nyomda — szerződésén** lejártával megszűnik bér­lője lenni a vál ala'nik, vegye azt át és házilag kezelje, e jövedelm 20 szá­zaléka etenébeo. A TivéJ-nyomdi srerződése jaaulr rlsejc-d .íjért. Bárdost Bála tb. fő­j<tgyzö, a hi*atslos Lp szerkesztője és vezetője, a közgyűlés hstárouts ér'el­rj.-fcrn háii zeléibe vetie a hird.tési v»l' la'ot. Ezt mrge'őzőleg kidolgozott Sfil ird'.lesi siabaiyrendeletet, amely meghitározta többe* között a hirdetési tarifát is. A s>abál<rendt'et általános elviént kimondta, hosy Steged város bizdetisi vállaia i a főváros h tdetési vállalat« il!0 szedeti díj ételek 50—75 »<ái.l*.aát ued »eii. Az állandó ni d-.­ős — p«Iliül s színházak és s mo­zik — psuiáléban fs mezállspídhsl­nak. de a pausllé nagyságát a város fan/cia határozza meg. Eddig rendben ia IsM vo'na a do­log, a vá'Mal üzletfelíinek, a hirde­tőinek legfeljebb a tarifa el enlleUetett és vcli is kitogásnk, meri a ssetedí és s pes I díjtételek kOzött nem volt meg a kívánatos arányosság. A főváros hirdető válirlats ugyanis a plak/tikat legalább kétezer betyen rsgasztjs ki, ezzel szemben Stegedenalig ötven hir­detőnz'op és Ub*a á l a htrde ők ren­delkezété e, tehát a hirdetők pénzűt ért lényegesen keveubb ellenszolgáltatást kapnak a budapesti hirdetők áltat él­vezett ellenszolgáltatások 50-75 szá­zalékánál. Nagyobb baj azonban az, ami ez­után történt. Blrdois Béla tb. főjegyző, mint a házikezelésbe vett hirdetési vállalat űremvezetf je, jogaitok épség­ben tartása mellett megfelelő albérlő atán nézett. Nem ke le t sokáig ke­rsnie. A Magyar Hirdető Iroda, ame'y a Magyar Távirati Iroda egyik alvállalata, ké-zséggel vállaik zott a városi hírdetőűzem adminisztrációjá­nak átvételére. Mivel azoaban a MHI. köztudomás szerint nem altruista vál­lalkozás, megfelelő honorá iumra tar­tott igényt. B.rdots Béla tb. főjegyző rövid tanácskozás u'án megállapodott a honorárium dolgában a MHI.-val. A megál apadás szerint a MHI a hirde­tési vállalat bruttó jövedelmének har­minc százalékát kapja, hogy mifr<, azt senki sem tudjs. A dolog ugyanis ugy áll, hogy s MHI. csak a hirdető­iek fölvételére, a dijak inkasszálására vállalkozott, a plakátokat továbbra Is a városnak kell kiragasztatnia a város fjpénztárából fizetett alkalmazottakkaL A megálapcdás szerint tehát a vál­lalat pénzügyi képe ugy festet, hogy a bru tó jövedelem 20 százalékát kapja Bárdoss Béla, 30 százalékát a MHL, a városé marad ötven percent, de ebből kell fedezni az összes kiadásokat a nirdetésfelvétdi és inkasszálási költsé­gen kivfll. A megállapodást a város tantcsa szankcionálta, de a szsakcionálás u'án, ami kor megkezdődött s rosszaló kriti­zálás, senki sem tudott a szankcionált megállapodás részleteiről. A MHI. idő­közben kevésnek ta'á ta a harminc százalékot és a tan les Bárdoss Béla előterjesztésére felemelte a MHI. hono­ráriumát negyven százalékra anélkül, hogy tudott volna a határozat jelentő­ségéről és meggondolta volna annak abszurd voltát. A város haszna. Ilyen kOtűlTények között a város a hirdetési vállalat bruttó jövedelmének hetven százalékától esik el és csak har­mint százalékot élvez, de ebbM nincs nagy haszna, mert a vállalat rezsije az utolsó fillérig felemeszti azt. Pedig a „házrag kezelt- hirdetési vállalat nem roitt üzlet. Bárdoss Béla és a MHL például egész tekintélyes jöve­delmet élveznek belőle, Bárdon, mint címzetes üzemvezető, s MHI. pedig, mint a . házilag kezelt" üzem albérlője. Ez a két meghatározás kíné para­d xonnak hangzik, mert joggal kér­dezhetné bárki, hogy mi szükség van üzemvezetőre, ha az üzennek albér­lője van és miért adják albérletbe az üzemet, ha a. közgyűlés annak házi­kezelésbe vételit ha ározta és rendelte el ? De hát nem paradoxonok esek a furcsaságok még sem, mert az albérlőt egyszerűen az üzem vezetésével is ad­mir.iszlrálásával megbízott vállalatnak nevezi a tanács által is szaakcnnált albérleti szerződés és Bárdon Bélát a közgyűlés határozata jogosítja fel a ,,házilag kezelt" üzem bruttó husz százaléknyi haszonélvezetére. A p* US ál ék megállapítása. De történtek más bajok is. A M. H I. a vállalat jövedelmezőségét saját jól felfogott étd^ben i maximumig kívánta felfokozni & igyebtu^lébea megfeledkezett a szabályi >.'.<ne>c a.i( ar­ról a pon'járói, amely szerint az ál­landá hirdetési p 'usáléj 7 csak a tanács állapíthat,a meg. A megállapítás jogát egyszeiüen k sajátította és hihetetlen piusáékat ál'apitott meg. A színházra például a mult évi 380.o00 ko.onás havi pausálí helyei hdrommütkó koro­nát veteti ki, a mozikra pedig rnoün­kint négymillió koronát. A színház és a mozik igazgatói füt-iát megmozgat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom