Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-24 / 7. szám

DELMAGYARORSZAG 192S A iCrvéflybalAtJgl b'iottság tngjal: Demokratikus tUtnték: Dr. QU Jenő, SchrOder Ferenc, Oyürey Rudolf, Bedfl Mór, Rieti József, Zali Ztigmond, HeiedOa Jómf, Fiicier Márton. Walt/-párt: Dr. Unka Árpid, Bem­(hi'ler A Quaztáv. Szabadelvű párt: Slera Sándor, Sctieud Róbert. IX. választóker. (Belső Terézváros.) Demokratikus ellenzik 9 Bindálua Wolff párt 2 . Ripka-pdrt ' 2 . A tórvénjbitósági bizottság tigjai: Demokratikus ellenzik: Vázsonyi Vilmos, Batthyány Kálmán, Kin Jenő, Kovács Ernő, Boinyák I.só, Hoffasna Mihály, Bibili Horváth János, Csillag Ferenc, Qrlndl Károly. Wolff-párt: Fflzesstry Zoltán. X. választókerület (KSzép-Terézváros) Demokratikus ellenzik 9 msndátum Welff-pdrt 2 > • Ripka-pirt * .1 . , " A törvény batós'gi bízottéig tagjai: Demokratikus ellenzik: Bródy Ernő dr., Deutsch Jenő, Feleky Oéza, Ha­láu Alfréd, Horváth IV. Károly, Raze> rák Miku, Halász Manó dr., Kör­mendy Oyula, WilSelo Adolf. Wolff-párt: Tanffer Oábor, Plüss Győző. Rlpka-piri: Radocta Jfnoi. XI. választókerület (Közép-Terézváros) Demokratlkui ellentik 6 mandátum Weiffpirt 3 Ripka-pirt 1 i ' A tör vény htlóiági bizottság tagialt Demokratikus ellenzék: Kakulyai Ká­roly, B ró Dezső, Lázár Miklós, Vár­konyi Kálmán, Stera S:erén, Tart Béli. Welff-pdrt: Mihajlovics Zsigmond, Kircbner Béláaé, Ambrus Oyula. I Rlpka-piri: Biyrr Antal. XII. választókerület (Angyalföld.): Demokratikus ellenzik 7 mandátum Wolff-párt 3 Rlpkapirt » — A törvényhatósági bizottság tagjai: Demokratikus ellenzik: Peyer Karoly, Nagy Vince, Staomt Aibaat, Savest Vtlmoa, H vváth PáV Wdia Lipót is Földváry Béla. Wolff párt: Hononnay Tivadar, Hu!­nsgel Imre és Kocsán Károly. XUL választókerület (Belső-Erzsébetv.) Demokratikus tlieniik 9 mandátum £' '" .2 m . ' ..-C.s | tósigl bizottság tagjai: Demokratikus elleusiki Bárcsy Ist­ván, Ehrlich Q. Qisztáv, Pászthr Ká­roly, Lrd rmann Mór, Stdnhsrz Slno\ B. Virág Oéza, OaldttKhek Marcell, Vita Emil ée Auer PáL Wolff-párt: Milotay látván és B:n­zsay Károly. Szabadelvű párt: Ugrón Oábor. XIV. választókerület (Közép-Erzsé­betváros) : Dimokratikus ellenzék 8 mandátum, Wolft-párt . 3 Szabadelvű párt 1 A törvényhatósági bizottság tagjai: Demokratikus ellenzék : Fábián Béla, Déry Ferenc, Gál Benő, Magyar Mik­lós, Elek Hugó, Deák Lajos, Szentir­mai Imréné, Illés István. Wolff-párt: Karc* Kristóf, MOller József L-ó, Perndl Flóris. Szabadelvű pirt : Nasay Oyula. XV. választókerfilet (Külső Erzsébet­város): Demokratikus ellenzék 6 mandátum, Wolff párt 3 . Ripka-pirt 1 A torvényhalósági bizottság tagjii: Demokratikus ellenzék: Propper Sán­d r, KUs Ferenc. Bresztovszky Ede, Ung Lajos, Vámbéry Rusztem és dr. №ár Zoltán. 1 :i Wolff párt: Tabódy Tibor, dr. Ha­lász Pal, Takács Istváo. Ripka-pirl: Ba'tenberg Lajos. r XVL választókertlet (Külső Erzaébet­r " ««. város)« Demokratikus ellentik 5 mandátum, Wolff párt 4 •Ripka-pirt .1 . A tOrvény ha'dsági bizottság tagjai: Demokratikus ellentik: Vanczák Já­nos, Éber Antal. Wfesenberger Vilmos, Kerekes ódon, Lévay Sándor. Weiff pirt: Petrovácz Oyula, Pálffy József, Nagy István, Páulhda Ferenc. Rlpka-párt: L'pták PáL XVII. válaaztókerület (Belső József­város): Demokratikus ellenzik 4 mandátum, Weiffpirt 7 ar Rlpkapirt 1 , w A törvényhatósági bizottság tagjai: - Demokratikus eüenték .-Hajdú Marcell, Matós Jenő Gézi, Vi'éz Aladár, Vörös János. Wolff-pírt: MOller Antal, Ozv. DIr­ner Ouaztávné, llovszky János, Havas Rezső dr., Biber J izaef dr., Lakitos Gézi. E. Andrássy Glta. ' Ripka-pirt: 0!ück Frigyes. XVUI. választókerület (Közép­lózsefváros) Demokratikus ellenzik 6 mandátum Wolff párt 3 Rlpkapirt 1 , A töivényhatósági bizottság tagjai: Demokratikus blokk: Pddl Oyula, Zsombor Géza, Horowitz Gábor, Wd­ler Ernő dr.. Berkes Jenő és Zimmer­mann Dezső. Wolff párt: Csilléri András, Bries­ner Ágoston, Szakáll Béla. R'pka párt: Csécsi Nagy Miklós. XIX. választókerület (Külső­Józsefváros) : Dimokratikus ellenzék 5 mandátum Wolff-pírt 4 Rlpka pirt i A törvényhatósági bizottság tagjai: Demokratikus ellenzik: Györki Imre, Körmöczy Zoltán dr., Péer József, Polónyi Dezső dr. és Gonda Béla dr. Wolff-párt: Szabó József. Bohn József. Pás:ty Jinos és Csepregi Hor­v*«b Jáno'. ^ ; Rp*a-párt: Schmidi Richárd. XX választókerület (Belsó-Ferencv.): Demokratikus ellenzik 5 mandátun Wolff-párt 7 . 64 demokrata, 53 A demokratikus ditnzéd blokkban egyesülten négy párt vette föl a küz­delmei: a Nemzeti Demokrata Párt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, az Országos Kossatk-párt, a Szilágyi­ftie Demokratikus Szivetstg. A de­mokratapárthoz csatlakoztak a Bárczy litván veretése alatt álló szabadelvűek is. A blokk Ossseaen 128 mandátumot A tör vlrty hatósági bbottsig tagjai: Demokratikus ellenzik: Pakols Jó­ziet Révész Zsigmond, Angyalfy Sla­dor, Steririosiky Lipőá, Barois János. Wolff-párt: Eckhsrdt Tibor, Verebéty Jsnő, Cseh Jenő, Vkstdssky Oyula, Ravasz Árpid, Vau Bál* Hunkár Oíza. XXI. választókerület (Külső Ferencv.);. Demokratikus ellenzik: 5 mandátum Wolff-párt: 4 . Rlpka-párt: 1 . Demokratikus ellenzik: Rhróaz Ml­hály, dr. Keönch Boldizsár, Sávolt J|. nos, D rvas Oyula, S:hwarz Márkus. Wolff párt : Buday Daső, Usetty Béla. Wanaky Nándor, Mayr Vilmos. Rlpkapirt: Ereky Károly. XXII. választókerület (Kőbánya): Demokratikus ellenzék: 5 raandá ui Wolff-párt 4 . Rlpka-párt 1 A törvény hatósági bizottság tagjai'. Demokratikus.ellenzék: Farkai lat. ván, Altér Károly, Reisz Móric, Litinák Jenő, Frrkaa Z Titán. Wolff-párt: Walnicsek BHa, Seemai Mihály, Viczián látván, D3rfler Lajos. Ripka-pirt: Sajó Jáns. szociáldemokrata. kapotL Ez a szám a b okk kereldn be­lül a következőképen ósdik meg: Nemzeti Demokrata Párt (a Bárcay­léle szabadelvűekkel együt) 64; Magyarországi Szociáldemokrata Páti 53; Országos Kossulh-pirt 8; Szilágyi-fiié Dimokratikus Szövetség 3 mandátum. yiDolgoxsunk л szeretet nevében.11 Vázsooyi ш választás eredményéről. (Budapesti tudósítónk telefon/elentise) A fővárosi választás alkalmával lead­lak összesen 218000 szavazatot, ami Ml érvénytelen volt Ötezer. A blokkra esett 114.000 szivaza', míg a többi megoszlott a többi pártok között. Szombat esle nagyobb vacsora volt a demokrata körben, aze'yen Vázsonyi mondott beszédet. Beszédében foglalkozott a választás eredményével és méltatta a győzelem jeleatőaégéL Többek közölt azt mon­dotta, hogy bebizonyosodott, hogy a (•akció n:m beszélhet a f3város ke­resztény népe nevében, mert egy olyan kerületben, ahol a sHdó likos­ság ciak buazonkét százalékot teáz ki. még ott is 70 százalék szavazatot 1» pett a demokratikus blokk. Budapest népe — mondotta Vázsonyi — a Mi­napi is tegnapelőtti választáson meg* adut a fényiéit az országnak a reakció letörésére. Nem azért megyünk oe a városházára — fejezte be beszédét, hogy gyűlölködjünk és hogy bosszút álljunk, hanem, hogy összefogjunk —' még az e fenségeinkkel is — ás ásb gezzunk együttesen a nemzet nevében. Et a ml programunk. A .Délmagyarország' telefonszámai: Szerkesztőség 13—33. Kiadóhivatal és jegyiroda. 306. Nyomda lt-34. Nagyevők. irta: Móra Ftrtnc. Az Isten bQnül ne vegye, nem na­gyon tudom sajnálni a debreceni nagy­evőt, Kerékgyár ó Sámuelt, aki az új­ságok szeri t a nagyevésbe halt bele a mull héten Fogadot, -hogy meg­eszik három tál töltött káposztát A fogadást meg is nyer e, mert elbánt a hiron tál töltött káposztákkal, de nen sok hasznát vette, mert a lényes győ­zelem az asztal alá guriloita. Ez a s:egény hazánkfia nem szánni­való ember, mert ritka szép halála volt. Nagyon kevéa halott dicsekedhet azzal mostanában Magyarországon, hogy őróla azt álhpüota meg a ha ott-kém: a halál oka három tál 101'ött káposzta. Ha ezt Anglia meg­tudja, mindjárt megint megkeményedik a szive irán'unk. Tudjs ő azt az angol történelemből, hogy tendben van an­nak az országnak a szénája, ahol ilyen szép halálesetek fordu'nak elő. Angliá­ban is akkor volt jó világ, mikor a ciarancei herceg egy h rdó malváziai borba fulasz'ot a b:lé magát. Igaz, hjgy nen egészen a maga jószántá­ból, hanem az ura bá'yja, Henrik ki­r ily parancsolatiára, aki igy gondolta l.gs'mábbaa elinlézhe'önek a trón­viszályt. (Gondolom, azóti nem ked­velik a trónkövetelők a maiváziát.) A claiancei hercfg nevezetes halála i ivén fce'ekerült a Shakjspeare IV. Hen­rikébe, de a debreceni nagyevő fölött lyilván a varjú si károg többe'. Neki még annyira se maradt fönn a hire­tieye, mint a nagyéku Kórogyinak, aki legalább a népuondiba belekerült. Persze az közjórj gyümölcsöztette a tudományát s különben is nagyobb tehetsfg volt, mint a debrec-ni dvis. Azok is olyan .daliás idők* voltak, mint a mos atnak, mikor Kórogyi Pé­ter vitézkedett, de légink Ibb csak ka­ná'lal, kéud. Mert nem volt 0 valami deli levente, akinek a tettd a Toldi Miklóséival ve'ekedtek volna, hanem vo'.t igen jámbor kukta a Nagy Lajos király udvarában, annak azonban igen ieles. Amelyik sült malacra ő ráfogta a fegyverét, abból egy porcogó se ma ridt meg. De még egy kemencebél rétest is megevett rá, egy tariaznya diót is elropogtatott utána, arra le (Ál­dott egy csobolyó bort a akkor azt monda, hogy mos! már dverte az étté». Az u Ivari apródok sokat dévődtek a nagyétkű kuktával, hanem főszakács • gyszer megunta a tudományát. Meg­jdentet'e a kirá'ynak, hogy nem lehet meggyózni a Kórogyi étvágyát, se rá­bízni stmn.it, mert amit süt-fóz maga éli d. — Nem b)j az, — nevetdt a király — ennyit csat clbir még a magyar király udvara. El is bitt, hiszen hirom tenger ter­melte akkor a hala a magyar kirá yi udvar számár;. Aztán meg a parla nen­tárizmus te volt még aklor ki'alálva s nem nézett bele az országgyűlés az udvar szájába, mit eszik, mit isaik. (Merek fogadni, hogy most se n 5z bele, mihelyst megint három tengerünk lesz.) Gyöngy lete is volt aitá" nagyétkű Kórogyinak egétz az olasz Ind járatig, de azt senki se szenvedte meg ugy, mint 0. Bizony, mik» a király is akárhányszor esik ugy a körme közül ebéddl, a k aktának se ige t tedlgcl ek asztali Mire N polyig leértek, csakúgy csörgött már a csontja. Narancsot csak szopogathatod volna, de húsféléhez nem igen ju'olt az istenadta, ha csak varjut, verebet nem nyilazott. Utoljára pedg azok is kerülték már a magyar Ubort, annyit riogat a őket a kukta. Három hétig tartott már Nápoly ostroma, mikor az oliszok követséget küldtek ki Lajo h )z egyezkedéi végett. Persze a szépé: válogatták az uri né­peknek, azálfa termetű daliákat, — hadd gondolják a magyarok, hogy csupa ilyenek maradlak odabent is. A maguk fitogtatására vi ézi to nát is ját­szottak a mezőn, dárdát hánytak, kop ját törtek, u óljára egy behemót olasz nekiugrott a tábor mdlet legeltető maradék gu'yának, fölkapta a legerő­sebb ökrOt s odate te Lajos károly elé. Azt hitte szegény feje, a magyar király most mingyárt takarodót fu at ijedté­bei, de Lajos csak leg inte t. — Ez nem ntgy tra la, h II. d. Ne­kem a legkisebb kuktám is megeszi ezt az ökröt, amit te éppen csak meg­emelintett. I. Az olaszok nevettek a tréfán, de Lackfi n dor mingyárt elírtetle a szót és szalajtotta a csatlósokat a nagyétkű Kórogyiert, aki éppen sáskákat szede­get t a mezőn és átkozta az olasz földe', hogy ktilOnb hust nem terem. (Erről a sá.-kaevö Kórogyiról lat­vinffy is megemlékszik a históriájában, csakhogy ő a mohied Lajos király idejére teszi. De hát egy kétszáz esz­tendőre nem néz az ember a múltban, mikor a jelenben se bizonyos, hogy 1923 e. vagy 1523.) — Készülj az ebidre, Péter fiam — mond a neki a főszakács —, meg kell menteged a magyar becsületet, meg kell enned az ökröt. Azt mondta rá Kórogyi Pé'er, hog/ ő arra mindig készen van, cssk ai ebéd kész legyen. S addig it, mig ek készül, megeve t elűljárób* két kukorica­kenyeret Az olaszok pedig átdakultak ellenőrző bizottsággá, ketten kimentek a konyhába, vigyázni, hogy elkéazi ik-e az egész öiröt, a többiek meg Oda­ültek a kuktát ie>ni, hogy hová teszi majd azt a tenger hust Hát azftiézhették egész estig, ahogy Péter a gallérji mögé eieszgette az ebédet. Remekdt a Föszakáci, csinált vagy harminc fogást az ökörből. Sűtti pecsenyének, f)z e bxsináltnak, készí­tette borsos létei, tárkonnyal, tejfölös máriással, gyömbérrel, kavarta káposz­tával, keverte mindentéle fűszerszám­ma'. Péter pedig ette Idekzet ndiül, az egyik azája végén tOmte b.felé a husi, a másikon szór la kifelé a csontot s mire az utolsó mócaingot is lekdklte a horpiszába, alig látszott ki a csont­hegyek közül. Akkor aztán azt mondta nagy alázatosan: — Talán hozhatnák is már azt as ökröt, mert ez a sok, mindenfée dűl jiró pjsz mász majd el találja veini az étvágyamat 1 Az olaszok ugy eltátotláka szájukat, hogy majd kiesett rajta a fejűk éa dd» tek haza kinyittatni a város kapuit a magyarok elő t Mert olyan emberekkd nem lehd harcolni, akik egy ültőhe­lyükben megesznek egy OkríV, hagy észre se veszik. ...Mink pedig örüljünk neki, ho^y ennyire elkorcsosodtunt és már három tál töltöit- káposztába bele tálunk. Hi­nteti ha a régi j4 étvágyunk megma­radt volna, már rég megettük vo!na 1 egymást ii. Ugyan ami azt illeti, elég derekas; munkát végzünk mi igy is. i l kul uá

Next

/
Oldalképek
Tartalom