Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-23 / 5. szám

Ara 2000 k< DÉLMAGYARORSZÁG Strrk«iV.*»s: Díík Ferenc-u. 2. Tilt Km IJ-31 Kiadókivatal, »¡»«§fln*l»n)-vtlr éa inT'r«'» Dugón >c«-t*r ||. Telrlon 306 Nyomda CriAli SAndor-Mifírat I. »»lm. Tílnon»;Jm 16 34 Szeged, 1925 május 23, SZOMBAT P.IAti/rt**i >uk I (v hlnapia tirívlirn «'.i 00 kor, lludtipritrn í» Milíkín 45.IDO k.w. P,vn «un tra h*tka»nap 30<J kor. vasAi- f< Onnrpnap :«M) kuron.i I. íviolyar-, 5. iiim Nemes verseny. A válasz'ójogi törvényjavaslat ál'anos vitájában Rassay Károly azon a nipon mordla el nagy bes/édé', amelyen sz ország érdeklődése a budapesti választási barc kimenetele felé összpontosuL Rassay azonban mint szónok is, mint liberális politikus is, van o'yan legény, hogy lehe ellenség meg nem ballsniésszó nélkoi elmenni amellett a tfle srokallanul erős támadás mellett, smellyel s kormányzati politikát ostorozta. Emlékezetesek még a: ellenforradalom első hónapjai, amelyek alatt egy bosszú ideig kilátástalan jövő rémületében eltünk. Emlékezetes még Rissay Károly nevének elsó felldnéie, amikor a majd teljesen ismeretlen nevQ államtitkát t, mint kabinetjének többi tagjá', a legteljesebb bizalmatlansággal fogad'a a liberális éi demokratikus közvélemény. Röviddel ezután Rassay az ellenzéki padsorokról barcolt a kurzus vészes kinövései ellen, majd bá'or szókimondásával, szónoki és publicisztikai képességének sz elnyomott* i és ü dözöttek mellé"Állításával egyik reménysége lett atoknak, akik csak a Hallerfélc propaganda eredményének teljes visszabuzédtsától várhatták loriuk jobbrafordulását. Rasssy — ha jól emlékszQak — egyformán indokol'a meg az államtitkári állás elfogadását és visszaadását. Komolyan vette a keresztény kurzust, alkotni és dolgozni akart a keresztényi szeretet jegyében. Kétségleien, hogy ma már a zsidókat Bem pofoizák, a különítmények kiskirályságának befellegzett. Lehet, hogy vannak, akik — a népjóléti miniszter recept|e szerint — ezért olthatatlan hálát éreznek a mai kormányzat iránt. A mi állampolgári önérzetünket azonban mélyen sérti az intézmény ezet antiszemitizmus és a szabadságjogok teljes hiánya ugy a polgári társadslom, mint a szervezkedésiben megbénított munkásság résiére. A hossrabb ideje aránylag csendesen viselkedő Rasssy ma megint félremagyarázást cemiűrő módon nyilatkozott meg polgárság és munkásság ezen szabadságjogai mellett és ezzel iimét azt a reliefet mulatta, ami a kurzus első éveiből él eltörölhetetlen emlékeinkben. Magunk óvakodva nyúlnánk a mai kormányzati politika o'yan szellemű boncolgatásához, aminőben azt Rassay részesítette. 0 mondta — mi csak idézzfik —, hogy ennek a kormányzísnak a neve nem parlamentarizmus, hanem diktatúra, hogy a numerus clausus szembenáil a vallási egyenlőséggel, hogy a hitbizományok érintetlenségében és a tervezeti felsőházi reformban a rendikorszak maradványai kísértenek és hogy nincsenek meg a polgári szabadságjogok. O mondta, hogy a korI mányzat mostani merev elzárkózása a | baloldal felé haj'ja az embereket és hogy a kormányuk ki kell gyógyulnia a demokráciától való félelemből. Magunk megelégszünk annyival, hogy bejelentjüt az ura kodó politikai rezsim ilyen jellemzéséhez való csatlakozásunkat, azzal a hozzáidáisal, hogy a képen nagy folytonosa'gi hiányok mutatkoznak. Gyakorlati ér éket azonban — legalább is közvetlen gyakoriali ériéket — nem tulajdonítunk Rassay felszólalásának sem, hiszen a választójogi törvényjavaslat ellen él:s harcot indított a parlamentben App nyi is, Andrásy is, üe nincs érv, amely képes lenne a kormányt egy jo tányira is kimozditani mozdula lan helyzetiből a haladás felé. Pedig Rassay beszédének *rrCl is van egy igen érdekei mondat», amikor azt htide t, hogy nem engedhetjük át a haladás g'ndo'atának képviseletét ki.á ró'ag a szcciáldemokrala pártnak. ReS'ay tudvalévőleg kívül á 1 a demokratikus blokkon (s ebtei ez elhatározásában legmgjobb réize éppen annak van, hogy nem akart poli ikai izöve s'get kötni a szcciáldemokrats párttal. S játrágos, begy msi felszólalásában méfii óvs inti a kormányt attól, hrgr a reakciót a szcc'áldetokrácis lérhódi'ásálól való félelem ütüiye alatt intézményeiifse. A gondolatmenete azonban nagyon helyes. Ai egységes polgári frontot nem lebet rorgctinálM s izociáldemokrácis elten hirdetett bsre je'igéje alatt. Igenis a kormánynak ki kell gyógyulnia a demokráciától való féltlméből éi síét kell végre foszlinis annak a tévhitnek, amely a bolsevizmust azonoii'ji a demokráciával. Igaia v»n R.naynak: a ma' kormányzati colitlka, ba állandóm', pedig állandósulni látszik, egyre jobban balfclé foglahajtinl as embereket. Mint megállapítás, hiányos azonban as s követelmény, bogy a halsdái gondolatának képviseletét ne engedjék át kizárólsg a szociáldemokrata pártnak, mert igenis vannak polgári pártok ir. amelyek a haladás S

ondolaUt képviselik. A haladás gonolatának ssolgá atában áll maga Rusay iv. Helyeien tehát ugy lehetne ezt a tételt felállitsni, bogy ne zárkózzék el teljesen a kormány a haladás gondolatának képviseletétől és megvalósításától éi ne engedje át eit s képviseletet és fca cot kizárólsg az ellenzéli pártoknak. Erre a politikai álcioportoiulásra azonban természetesen lemmi remény nincs. Fenmarid lehit az a talán nem u'ópists pelitikai számi á?, bogy likerOlni fog ismét egy táborban felicrakozni azoknak, akik a demokratikus hiladás vtlinrnnyi vivmányaiirl u'őgondolat nélkül h rcolnak. Mi a munkásokkal való politikai szöretlégnek vagyunk hívei, mert az ellenkező teljesen bibis taktika, mely az eróknek nemcsak felei'e»et, banem vészes izéteiéiét és szétforgácsc lódátál jelenlené. Rusiy óva intette a kormányt attól, bogy a demokráciát a bolsevismuissl azonoiits». Kellő óv«tosiágra kell inteni a ¡okit ír, akik a ssociáldetokricát azonosítják a bolsevizmuisal. Ms — éi még a messzi jőrőben is — munkátságnak és liberális polgárságnak közős politikai céljaik vinmk. A fokról-fokra való térhódítást föltétlenül előbb biztosítja egy helyesebb, mint egy helytelenül alkalmazott taktika, már pedig a helyes taktika kizárólag sí, ha iz egyes csapattestek nem srétSiőrvi, hanem Csizevonva, koncentráltan harcolnak a po'itikai ellenfél ellen. Rassay mai bcsiéde után még inkább hlsil sz orsiág közvéleménye, mint vilaba, hogy aiok vilamenynyten, akik nemes versenyre kelve kOadenek a demokratikus gondolat vívmányaiért, rövidesen megint egymásra találnak. •MMIMMMMMMWMMMWMMMMM^^ i A francia miniszterelnök az európai békeszervezés szükségéről. Greaoble, május 22. A nemzetkőzi' vizierOk iállitást ms délben nyitotta meg Painlevé miniszterelnök, aki a kereskedelemügyi, a munkaügyi és nég néhány más miniszter kíséretében érkezett Qrenobleba. A kiállításon, amely még nem készült el teljesen, Németország is részt vesz, még pedig a .fehér szénnel* elő állított villamoierőt bemu'ató terjedelmes külön kiállttá sial. A német kiállítást a Baden-, Bayer- és az Inn erőmüvek rendezik. A német kiállítás paVillonját junius 1 én nylják meg. A kiállítással kapcsolatosan nemzetközi luristaf. rgalmi kiálí'ás is lesz. Painlevé miniizletelnök beizídében többek között eieket mondta: — A kormány nem mulaszt el tetnmit, togy a nemzetközi erköfciök fejlődését előmozdítsa. Enélkttl nem «latsat fenn a Népizöve's'g és nem bistoiitható a népek együttmunkálkodása. A legközelebbi tlz évben vagy meg fogják szervezni az európai békét, vagy a legborzasztóbb háborúra kerül a sor. Ezt egyetlen államférfinak sem szabad szeme elöl tévesztenie, ha nem akar vétkes könnyelműséggel eljárni. — Franciaország pénzügyi problémái tekintetében Painlevé hangoztaja, hogy az ország hitele a szigorú, kíméletlen és vita tárgyává nem tehető pénzügyi egyensúlytól jügg. Ugy az 1925. évi, mint az e'őkészületben levő 1926. évi költségvetés valamennyi kíidást magában foglal, anélkül, hogy egyetlen seu deficit Is mutatkoznék. A fővárosi választás. A szavazások összeszámlálása egész éjjel tartott (Budo pesti tudósítónk telefon jelentése) A fővárosi választások meglepő nyugalommal, minden komolyabb rendzavarás nélkül foly ak le, pedig olyan erős és eszközeiben annyira r.em válogatós agitáció a főváros választásait talln még sohaiem előzte meg, mint amilyentől hosszú heteken keresztül most volt hangos Budapest. Minden párt te jes erővel és teljes fegyverzetben szállt síkra a főváros uralmáért, mert a harc jelentősége messze túlszárnyalta a községi választás kereteit. Tadta minden párt, hogy a budapesti válaszláiok eredményétől virja az orizág lakossága sz országos po iika jövendő irányának meghatározását. Tudták ezt a hatalmon levő pártok is és mindent elkövettek, hogy a fővárosi válssztások eredménye biztosítsa további hatalmon maradásukat. A választás még is nyugodtan folyt le. A főváros lakossága lázas érdek ődéssel figyelt a szavazóhe'yiségek felé, ahol ezrével jelentek meg a választók, hogy szavaza ukksl eldöntsék a fővá os Eortá'. A fővárcs huszonkét válasziókerü'ctíben ké'szíz szavazóköri es ennek megfe'e'őleg kétszáz S7a azéhelyisíget rerilezttk bc. anelyekbin a szavazás irányítását négy tagból álló szavazatszedő küldöttségek in ézték. A helyiségek elölt rendörörszemek vigyáztak a rendre. A választás csütörtökön reggel nyolc érakor kezdődött, de eleinte a választók cstk gyér számban jelentek meg. Élénkebb forgalom ciak a külterületen volt, ahol a munkásság tömegesen vonult fel az urnákhoz. Tiz óra felé megélénkültek a belső kerületek is és a szavazó helyilégek előtt ezrekre menő tömeg sorakozott fel. Az érdeklődés késő délutánig tartott, de es efelé a szavazók már csak egyenkint je'entkeztek. Este nyolc órakor az elnökök lezárták a szavazást. A párok bizalmi f rfiai a szavazó hely iségtkben töltötték régi szokás szerint az éjszakát. Pénteken reggel nyolc órakor kezdődött ismét a szavazás. Ismét a legnagyobb rend és békes'ég uralkodott az urnák körül ugy, bogy Budapest külső képén nem is látszott mrg, hogy a po'gáriég most dönt a lő város jövő sorsa fölött. Kisebb incidensek történlek ugyan, de minden komolyabb jelen'őség nélkül. A ferencvárosi kerületben néhány ébredő fie la/ember cz egyik szavazóhelyiség előtt harsányan éljenezte Vázsonyit és a szocialistákat, majd néhányan lözülük panwzt emellek az elnöknél, hogy szavalatukban bejotyásolnt akarják őket és kérték a választás felfüggesztését. Az e'nök azonban átlátott a szitán éi a csoportot a rerdőrökkel osz'aita szét. Komolyabb incidens játsiódott le Kőbányán. Két nő röpiratokat ositogitott, a választókerületi elnök utasítására a két női rendőrök állították el3 az elöljáróságon, »hol jegyzökönyvet vettek föl as ete tői. Este Hs ónkor Fekete Mii lós bankhivalslnok, ss efjik rOpiratosztó nő fia, felelő: ségre vonta a válssztési elnököt és a vitatkozás Aievében tettleg Inzultálta, mi/e az elnök visszaütötte. A botrányos jelen :tntk tendör vetett véget. Folkusházl polgármester a belügyminiszter rendele e alapján hirdetést tett közzé, amely szerint este 8 óra után is szavasba' nak a választók. Egyes lapok megírták, hogy Rskovszky belügyminiszter nem szavazhatott le, men neve nem szerepelt a listán. A hír aaptalannak bizonyult, amennyiben a belflgymir.iizler a 144-es körben leszavazott. (iBudapesti tudósítónk telefonjelentése.) A fővárosi választásoknál a szavazatok Osszeszámlálását éjjel 12 órakor kezdték meg. £ijel háromnegyed ket ökor a kOretkezö eredmények ismeretesek : XIII. kerület: DeaMkrata ellenzéki kilenc. WoifT-párti kettő, Ugren- párti egy. XIV. kerület: Demokrata ellenzéki nyolc, Wolff-pártl három, Ugron-pártl egyA szavizaiok összeszámlálása egész reggelig folyik. French tábornok meghalt. Budapest, május 22. French tábornok, aki a háború angol vezérlő tábornokai között leginkább kitüntette migát, tudvalevően hosszabb ideié betegeskedett. Mint most Londonból jelentik, a tábornok megbalt. A halál pénteken este hét órakor követke:ett be. Lord French, ujabb rangja szerint eare ol Cypres, a világháború előtt anr.ak Idején a bur háborúban is jeles ka onának bizonyult, 0 volt az angol lovasság vezetője. 1915-IŐI 1921 ig az Ir alkirályi méltóságot viselte. Francia támogatás a cseh Skoda-ágyagyárnak. Prága, május 22. A Cseszko Szlovo megemlíti Béranger szenátornska francia szenátus pénzügyi bizottiágában lelt ama közlését, hogy a francia kormány ötm llió frank hi elt szándékozik megszavazni a pilseni Skoda müveknek, amelyek háborús teljesítőképességét annyira akarják fokozni, hogy elérje a Krupp-müvek színvonalát. Elntaztak a román kormány gazdasági képviie ól. Budapes'röl jelenlik: Hétfő óta tárgyalt Bud pei'en Tanatcscu román kereskedelmi államtitkár és Osiceanu a román pe rólcumszövetség e'nöke a magyar kormány megbizo taival, hogy a magyar petróleumvámok leszállítását kieizközöljék és rnnek ellenében bizonyos vámkedvezményekel jut'as3anak Magyarországnak. A tárgyalások során a rcmán megbizot ak jegyzéket kaptak a mrgyfr megb zottakól azokról a cikkekről, airelyekre kedvezményes vámokat vátunk. A tárgyalás eredményeképen a román megbizotak ezt a jegyzéket most bemutalják a román kormánynak és annak az álláspontját megismerve, pünkPsd u'én folytatják Budapesten tárgyalásukat.