Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-21 / 4. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Az orvosok is helyet kapnak az uj felsőházban. Amikor a kormány a felsőházi (örvény ja vaslatot a nemzetgyűlés elé terjesztette, nrnnenfelé nagy feltűnést keltelt, hogy a felsőházba tagokai küldő érdekeltségek, szervezetek és felekezetek sorából az orvosok hiányoztak. Az O szágos Orvosszöveiség elnöksége ma dé előtt kereste fel ebben iz ügyben Bethlen Isiván gróf miniszterelnököt, aki pirlamenü szobájában fogadt< a küldöttségei. Dtllinger Gyula egyetemi tanár felhívta a miniszterelnök figyelroé azokra a nagy érdekekre, amelyeket az orvosszövetség képvisel. Előadta, hogy addig is, amig az orvosok kamarája neg nem a'akul, minden körülmények közö.t óhajtandó, hogy az Országos Orvosszövets'g küldhessen három tagot az uj felsőházba. Bethlen István gróf miniszterelnök válaszában a következőket mondotta: — Nemcsak én, hanem a kormánynak minden tagja ismeri és méltányolja az orvos ársadalom nagy erkö!c?i jelentőségél, valamint az or>osszövetség érdemeit is. A kormány részéről semmiesetre sem akart az orvostársadalom lebecsülése lenni az, hogy a szövetséget nem vették tel a főrendiházba — tagokat küldő érdekeltségek sordia. — A helyzet azonban az, hogy csak olyan érdekeltségeket lehetett figyelembe venni, amelyeknek törvényes szervezetüli van. Mindaddig azonban, amig az orvosi kamarát törvényhozás utjta meg nem szervez ék, az orvos szövetséget kell a kamara helyettesítő jéül tekin'eni és éppen e^ért a legnagyobb készséggel hajlandó vagyok gondoskodni arról, hogy az országos orvosszövetség az uj felsőházban képviseletet nyerjen. A minisztere'nök válaszát a küldöttség tagjai megnyugvással vették tudomásul. „A titkosság kérdése vitán felül áll egész Európában." Andrássy nagy beszéde a titkos választójogról. Budapest, május 20. A nemzetgyűlés mai ülését egynegyed 12 órakor nyitotta meg Scltovszky Bila elnök. Napirend szerint folytatják a választójogi javaslat tárgyalását. Kószö István az első szónok: Elitéli a passzivitást, mert a bizottsági tárgyalás alkalmával meggyőződhetett arról az ellenzék, bog? ugy a bizottság, mint a kormány konciliánsan Viselkedett az ellenzékkel szemben. A női válaiztójogban a választójog kiterjesztésének nagy fokát látja. A nők különben nem szívesen választanak. Gublcza Ferenc: Ugy van, faluhelyen még a csendőrök sem tudják az asszonyokat az urnákhoz zavarni. Kószö István helyesnek tartja az ö választójoguk megoldását. De tekintettel arra, hogy háború óta jóval több a nő, mint a féri', meg kell szorítani a nők választójogát, nehogy női parlament, nőt kormányzat jöjjön létre. A magyar ember nyílt ésöizinte jelleméhez való a nyilt szavazás. Amiket Apponyi mondott — a nyilt választójoggal szemben, az optikai csalódáson alapszik. Véleménye szerint, aki nyíltan szavaz, ren gyáva. (Derültség.) Nem mondhatja senki, hogy a legutoUó választások alkalmával a kormány bosszul állott volna amiatt, mert egyik vagy másik enber ide vagy oda szavazott. (Ellentmondás balról.) A következő srónok Andrássy Gyula gróf. Amikor Andrássy sióliira emelkedik, a folyosón tartozkodó képviselők sűrű to'Okban bevorulnak a terembe és megjelenik Bethlen István gróf miniszterelnök is. Andrássy Gyula grói: JÓI tudjuk, hogy hiábi minden erőfeszi'é ; a titkosság, amelyet mi követelünk, ol/an jogkilerjesztés, amely a miniszterelnök ur pártjának bukását jelentené t nem hihető, bogy ő szép szavak kedvéért ilyen öngyilkosságot el tudna követni. Nem szólaltam volna fel, ba a minis :terelnök nem kényszeritett volna erre azzal, hogy a múltkor Apponyi Albert grót beszédire szubjektív kirohanással válaszolt. Amikor én a pluralitásos választójogi javaslatot benyújtottam, akkor a 48-iki válaszlój gi törvény volt érvényben. Evek óta nem volt semm'féle jogkilerjesztés ezen a téren. Nem emékszem arra, hogy a miniszterelnök ur, aki akkor velünk együtt, az én pártomban volt, kifejezte-e előttem abbeli véleményét, hogy a választójogi javaslat nagyon veszedelmes hatadás és kockázatos lépés, tudó n azonban, itogy Tisza István gróf, aki a miniszerelnök uthjz politikai felfogás do'g4ban igen közel állott, akkor felke esett engem és üdvözölte a pluralitás elvét, *ert ezt tartotta akkor az egye len megoldási módnak és esik a garan* cákal ne ti találta elég erőseknek. Mi a mostani törvényjavaslat ? Direkt visszalépés, direkt reakció. A mostani örvénylavas'atot igazság szerint a Friedrich féle válásitójog?al kell összehasonlítani, ezzel szemben egyáltalában nem vitatbitó retrográd lépés, törvénybeiktatása az erőszakos és merész rendeleti u'on végreh íjtolt Jogfosztásnak. (Élje izé«.) — Ennél a javaslatnál is, mint egész politikai p'lyámon, azt a célt tar om szem előtt, lehet e ezzel erősíteni a magyar faji, a magyar államot. E cél érdekében olyan intézkedést is elfogadnék, amely reakciós. A választójogi kérdésben a legfontosabb t hogy a vezetés, az irányit«« gencia kezében maradjon. Ebben azt hiszem, mindnyájan egyetértünk. Kuna P. AnJrás: En isi Nagyon helyesI (Viharos derültség a Ház minden oldalán.) Andrássy Gyula gróf: Azt mondják a poli í káról, hogy uri huncutság. Lendvai István: Na nem éppen uri, csak huncutiág. (Derültség.) Andrássy Gyula gróf: A politika nem sport, nem játék. A poli'ika a nemzet életével vagy halálával játszik. A rossz politikát mindenki saját bőrén érzi. Egész Európa visszaesett egy fél századdal azért, mert vezetői szenvedélyes politikát űzlek, ahelyelt, hogy a józan észre hallgattak vo'na. Nem kérdéses tehát, hegy a nemzet életével és halálával játszó politika csak intelligens embereknek állhat az irányítása alatt. — A történelem azt bizoayitja, hogy a rövidlátás mindig megbosszulta maiját. Elég a legutóbbi magyar példára mutatni. Ne kövessük el ezt a hibát még egyszer, ne hivjuk ki a sorsot még egyszer ugyanazzal a rövidlátással m agunk ellen. (Nigy éljenzés és taps a baloldalon.) Van még egy példa. A magyar példa. A magyar példa 1848ban, amikor a nemesség legyőzve aggodalmait, rgy bátor lépést tett a jogkitérjesz és terén. Ezzel nemcsak az országot mentette meg, hanem önmagát is. Ha ez 1848 ban nem történik msg, akkor felülről rendelik el a jogki'erjeszlés' és akkora nem:sség e'lei fordult volna a nemzet színe-jav». A történelem tehát azt bizonyítja, hogy mindig azok a nemzetek jártak rosszul, amelyek titkosak akartak lenni is amelyek az intelligencia vezető szerepit nagy néptömegeknek a jogokból való kizárásával próbálták megvédelmezni. — Higyjék el tisz'e't túloldali képviselő urak, ha önök valóban megakarják menteli a konzervatív eszmét, akkor járnak el helyesen, ha jó politikát csinálmk, ha ragaszkodnak a jogfolytonossághoz, hi a régi alkotmányt tartják szem élőit és ha a régi alkotmány alapján haladnak, nem pedig uj mesterségesen gyártott papirosalkotmányokkal törik össze a régi ezeréves és évszázados intézményeket. Ezeket a végzetes hibákat a titkosság kikapcsolásával nem lehet helyrehozni; azt a elki mérleget, azt a forradalmi anyagot, amit a kormány ezekkel az intézkedéseivel beleönt a népbe, erőszakos intézkedésekkel semmivé tenni nem fjgja, hanem napról-napra mélyebb lesz a néplélekben a törvény nemtisztelésének érzéke. (Nagy taps a baloldalon.) Andrássy Gyula gréf: ... A titkosság kérdése vitán kívül áll egész Európában. Ezéit sehol politikai küzdelem nem folyik. Mindenütt bevezet, lék a titkosságot, mint célszerűségi eszközt, mert biztosítani kellett azt, hogy a neki megadott jogával mindenki ugy é'hessen, atagy lelkiismerete parancsolja. (V.haros tapj és éljenzés a s é söbaloldalon) FenmaradáUUU U — UVQ , __ gali e zméket vettünk át és azokkal konzervál'uk nemze i erőnket. Nincsen destruktívabb, forradalmibb politika, mint amit a kormány követ. Sokorópátkal Szabó Isiván a következő szónok. Ezután Dlnich Ödön állt fel, bogy újra szóvá tegye azt a támidást, amelylyel őt a tegnapi ülés végén Karcagon mondot beszéde mi itt Szilág,i Lijos illette. Fe'elösségel várai azért, amit Karcigon mondott, de megállapítja, hogy ö nem azt mondta, bogy az ellenzéki képviselők sápot szedtek, vagy sápot nyertek, hanem azt, bogy sápot kértek. Szilágyi Lajos: Az ellenzék kivétel nélkül axon az ál'ásponton van, h)gy Din eh Ödön he ydibitése után is éppen o'yan su'yjsm sértve érzi miglt. Dinied egyetlen bizonyítékot sem tudott felhozni. Lendvai István személyes meglámadlatás cimén szólal fel. A tegnapi ülés folyamán a viharos zajban nem hallottam azt a közbeszólás», ami rendkívül franciás modorban rokoko stílus* ban, egy illemtanárhoz kétségtelenül ülő formában repült felém. Dínich képviselő ur velem szemben a szemtele i disznó kifejezést használta. Ltndvai István Dinich Oiön felé : Lehet, bogy Ojnsk az a megjegyzése, amely szerint szemtelen vagyok, valóban megáll. En sohasem tudtam olyan szemes lenni, mint 011 O.i szerint szemesnek áll a világ, szemesnek áll az ellenzék, amikor kell és szemesnek áll a kormány, amikor az kell. Ami az állatkert megjelölést illeti, (viharos zaj < balold don) az a válaszom, bogy ceglédi beszéden miatt kénytelen vagyok két és félmillió koronái deponálni, de ha 0.1 itt kiviteli panamákról b:szé>, még két és félmillió koronát hozzáennék, hogy kirigyék az országból az olyan szemtelen disznókat, mint ön. Lendvii István erre leü1. Zsilvay Tibor elnök hosszasan rázza a csengői és a nagy zajban javaslatot tesz a nemze'gy ülésnek arr*, hogy Lendvai Istvánt ezirt a kifejezésért utasítsa a mentelmi bizottság elé. Az elnök enu-ciációját a baloldal viharos, percekig tartó tüntető lármával fogadja. Az ellenzék összes jelenlévő tagjai a padokat csapkodják, felugrálnak heyűkröl és ugy kiáltoznak az elnök feé: — Igazságot köve'e'ünkl Mind a kettőt! Dinich Ödönt is t ssék a mentelmi bizottság e'é utasítani 1 A nemzetgyűlés ezután Lendvai Is!' vánt inkriminát kijelentése miatt a me .telmi bizottság elé utasi ja. Sándor Pál in'erpelációji után az ülés 3 óra után véget ért. HHHIIIIIIHIIIIHIIII winnnHummiiniH* A,Délmagyarország' telefonszámai; Szerkesztőség 13-33. Kiadóhivatal és jegyiroda. 306. Nyomda 16-34. Szakállszáritó. írja: Juhász Gyula. Aforizmák. Lehet, hogy Heine szerelmei elmúl nak az idővel, de Heine gyűlölete, az halhatatlan. * Vannak emberek, akik annyira sze rétik magukat, hogy ebből a nagy szeretetből még a többi ember számára is marad egy kevés fölöslegük. * A legtöbb ember oly nagyon él, hogy nem is v szi észre. * A munka nemesit, a robot gazdagít. Csak nem a robotost gazdagítja. * Az élet betegségéből az orvosok ellensége gy'gyit ki mindnyájunkat: a halál. Költeni annyit tesz, mini elfelejteni az elmúlástI * A hülye azt mondja a lángésznek: bolond. Sokan azért szeretik és azért írják a fantasztikus regényeket, mivel nincsen jantáziájuk. * <- A Marseillaise azért a legjobb induló, m rt ettől jönnek a legtöbben indulatba. * Nem különös, hogy a pacsirták nem ismerik a katasztert, pedig mindig a földek fölött lebegnek ? * Mikor az uralkodók engedményeket tesznek, akkor a fejükkel játszanak. * Az optimisták bekötött szemű pe szi misták. * A női divatban sem a ruha a lényeg, hanem a test. » s/Az iskolában a gyermek hamarabb megtanulja azt, hogy mi a harmadfokú egyenlet, mint azt, hogy mi az elsőfokú teendői • Gyulai Pál nagy jellem volt, de kis lélek. * Mi ugy nézünk a felhőkre, mint a mulandóság vándoraira. Vájjon ők hogy néznek le ránk? * ^A turáni átok valóságos áldás azokra, akik jó pénzért hangoztatják. * A legjobb történelmi tragédia a legzavarosabb és a legcéltalanabb dráma volna. Mert ez fe ezné ki' leghívebben a történelem igazi logikáját. * \y A paraszt földéhsége és a munkás kulturszomja: ezek az uj magyar história mozgatói. * Mindnyáj m a boldogság trónörökösei vagyunk ezen a földön. És mindnyájan száműzetésb:n. * A jó újság a közönség hivatalos lapja. * u Helyi szerző? Vájjon mit szólna hozzá Schopenhauer, ha őt a frankfurtiak elneveznék helyi filozófusnak ? * A tehetségtelen emberek rossz embert k. Személyes sértést látnak minden talentumban és halálos ellenséget minden zseniben. Gárdonyi a magyarság Theokritosa• fény« Kár, hogy Tolsztoja akart lenni. * — Wilde nagyon becsületes méregkeveri volt. Először is magát mérgezte meg» — így hal meg az igaz — moV dotta a nagy Gergely pápa. Igen Öfl' tudatos ember volt, nem őzért, meij. magát igaznak tartotta, hanem met „ tudta, hogy meghal. j ¿JJJ J Olt ü' A Jókaiak címerében kard volt, m<j" e*I eg gasra emelve. Amit a kard elvesztet'' — azt majd visszaszerzi a toll, amw losabt Jókait az örökkévalóságba emelte. - 1 ®8eí?é 'út 1 ' I S20r A mozi a demokrácia színháza. § lelkese * ] Eiső A fiatalság szemében minden p^ *emré{ Versailles és minden temető taláW r~ I hely. i löbbsr 9 9 mag Minden halálos szerelem unalom lesz, ha sokáig tart. * Aki nagyon magyarkodik, nagyon magyar! halál* I útjáról Jpoa er az