Szeged, 1925. április (6. évfolyam, 74-77. szám)
1925-04-01 / 74. szám
4 SZEGED 1925 április 2. állapítani, bogy az idö nagyon, de nagyon megérett már a közigazgatás reformjára. A vfeos agyéit nem intézheti tovább olyan testület, amely képtelen arra, bogy a kOzérdeket feliétlenOI a magánérdekek fölé emelje, amely gavalléros tempóvil hajlandó kidobni néhány százmilliót a város zsebéből rkkor, a-nikor a legégetőbb szükségletek pénzhiány miatt kielegitetlenek, amikor — kuituráről nem is beszélve — csatornáza'lan, lerogyott u'cák, hihetetlen sötétség és roskadozó, nedves viskók B«!kánná varázsolják az ország leggazdagabb vidéki városát. Mártfüi téglát vásárolt a város. Nem szakadnak m :g az építkezések. Szeged, március 31. (Saját tudósítónktól.) Megirta a Szeged, hogy a város építkezéseit téglahiány alakjában komoly veszedelem fenyegeti. A város területén és közvetlen környékéa levő téglagyárak raktárai ugyanis teljesen kimerüllek és igy a folyamaiban levő építkezésekhez szükséges tö: b százezer darab nagyformáju tégla szállítására teljesen képtelenek. A helyi téglagyárak — köztük a város téglagyára is — az elmúlt évben nem számiíot'ak arra, hogy az építkezési ezezon — hála a kedvező időjárásnak — ilyen korán, már március elején megkezdődik, nem gondoskodtak, mert talán rem is gondoskodhattak arról, hogy már az év elején az építő város rendelkezésére bocsájtbassák a szükséges téglamennyiséget. A téglahiány rendkivül nehéz helyzet elé állito'ta a városi mérnökség épitési osztályát. A város ebben a pillanatban négy helyen épit; épiti a fogada mi templomot, a Gyeriyámosulcai és a lemp'om éti bérhazakat és a városi menházat a Tavasz-u'cában. A téghiány beköszöntésekor, illetve amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a szegedi téglagyárak legkorábban májusra szállíthatnak csak nagyformáju téglát, az építkezéseknél felraktározott falazó tégla legfeljebb tiz napra volt elegendő. Az a veszedelem fenyegette tehát a varost éppen ugy, mint az épitkezeseknéi foglalkozta ott nagyszámú munkásságot-, hogy — abban az esetben — ha a mérnöki hivatal két héten belül nem tud megfelelő mennyiségű téglát szerezni, megszakad a műnk?. Ez pedig még azzal a veszedelemmel is járt volna, hogy a két uj bérház befejezésének ideje bizonytalan időre elolódik, pedig valamennyi városi ép tkezés között eppen a bérházak építése a legsürgősebb, ami — a mai lakásínség idejében — egészen természetes. A mérnöki hivatalnak hosszas u ánjárás után végre sikerült a fenyegető veszedelmet elhárítani. A tanács felhatalmazásával megvásárolt kétszázezer darab nagyformáju falazó téglát a Szolnok mellett levő máriiüi téglagyárban száztizennégymillió koronáért. A téglát hajókkal uszítják le a Tiszán Szegedre. A hajók már elindultak Szolnok felé és remény van arra, hogy még húsvét előtt vissztiérkeznek a mártfüi téglaszállitmánnyal. Addig is, hogy a munka egyik építkezésnél se akadjon fenn, a meglevő tanait ktéglát a mérnökség testvériesen felosztotta közöttük. Érdekes, hogy a város még a mult évben többszázezer téglát előre bifizeiett a várost téglagyárnak és most kénytelen mégis más, vidéki gyárban vá>árolni. A városi téglagyár — értesülésünk szerint — csak május derekán szállíthatja le a megrendelt kvantum e:sö részletét. A tábla négy évi fegyházra súlyosbította Klein Gyula bűntettét. Kleia Gyulánét fölmentették. Szeged, március 31. (Saját tudósítónktól.) Kedden délután egy igen jelentős állomáshoz érkezeit el az a bünügy, amelynek középpontjában a csalással és sikkasztással vádolt Klein Oyula volt hitok ató ál* és ^m ly iránt egy év vei ezelőtt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg a legszélesebb körönből. Klein Gyula mint emlékezess, azzal az indokolással, ho^y szegényes tan tó fizetéséből ne n ludja el artani családját, évekkel ezelőtt, a konjunktura ide|én a legkülönbözőbb üz etekkel kezdet foglalkozni. Különbö ő nagy nyereséggel járó ü leteket heyeze t kilátásba feleinek, akik apró zálogokért nogv összegeket helyeitek et kosztba Kitinnél. Kiéin 8—10 százalékot fizetett hetenkint akkor, amikot ,a bankok nem adlak többet 2—3 százaléknál. Ezek az üzletek nagy haszonnal jártak hosszú hónapok alait, mig 1924 tavaszán Klein egész egzisztenciája omlott össze a nagy kamatok miatt. Az utolsó napokban Klein rokonainál mindent megpróbált, hogy passzíváját egyenlítsék ki, azonoan még mielőtt.utja eredménnyel járt volna, a följelentök egész serege jelentkezett a rendőrségen. A nyomozást megindították, Klein Gyulát pedig csendőrök a Nyírségben elfogták. A törvényszéken dr. Tarajossy Béla törvényszéki biró hosszas tárgya'ás után bűnösnek mondotta ki Klein Gyulát 14 rendbeli csalás büntette, 12 rendbeli csalás vétsége és két rendbeli sikkasztás büntette miatt és ezért két és fél évi fegyházra Ítélte. A törvényszék bűnösnek mondta ki Klein Gyula feeségét is, akit hét hónapi börtönre ítélt. Az ezután következett események még ismeretesek. A tábla ugyan s a felebbviteli főtárgyaláson szabadlábra helyezte Kielnt és elrendelte a bizonyítás kiegészítését. A szegedi ítélőtáblán dr. /frvrfcsRkus elnökletével igy kedden folytatiák a felebbviteli fötárgyalást. Dr. Hubay előadó délelőtt részletesen ismertette az iratokat, majd dr. Boross Dezső főügyész mondotta el vádbeszédít. A főügyész zugbankárnak és ingóforgalmt ügynöknek nevezte Kielnt, aki magasztos hivatását erre cserélte fe'. A törvényszék ítéletét súlyosbítani kérte. A délutáni órákban került sor dr. Eisner Manó védőbe-zédére, aki részletesen fejtegette, bogy Kleinben nem volt meg a bűnözési szán dék. Sohasem ejtette feleit ravasz fondorlattal tévedésbe. Itt az a heiyzet, hogy a legkülönbözőbb emberek egy hitoktatón akartak óriási összegeket keresni. Az ő pályája az emberek kapistságán tört ketí. Kitin Gyulái fel kell menteni. Az itéiőtábl i hosszas tanácskozás után este hat órakor hirdette ki i ételét, amely szerint megváltoztatta a tör vény szik verdiktjét. A törvényszék értelmezésével ellentétben csak egy, illetve további négy rendbeli csalás bűntettében mondotta ki bűt,ősnek és mi el etek tz esetek su'yosabb elbírálás ala tartoznak, négy évi fegyházra, félmillió pénzbüntetésre és 10 évi hivatalvesztésre súlyosbította az Ítéletet. A bünte é&ből hat hónapot kitöltöttnek vett. Ezzel szemben Klein Gyulánét teljesen fölmentette, mtvel bűnösségét semmi sem igazolta. Az iélet indokolása megállapítja a ravasz fondorlatot. Az volt a fondorlat, hogy különböző üzletekkel áltatja feleit. Bün etlenséget a magas kamatok sem biztosítanak, mert ezzel is tévedésb: ejtette azokat, akik pénzüket hozzá vit'ék. A tábla enyhitő körülményt nem talált Klein javára. A büntetlen előélet náa nem enyhítő, mivel az ő foglakozásánál magától értetődik a fedhetetlen eőélet. Súlyosbító körülmén eket azonoan nagyon is talált a tábla Elsősorban sulyosbitőnak vették a bűncselekmények halmazalát, a károk nagyságát, valamim azt, hogy Klein hitoktató létére követte el ezeket a bűncselekményeket, akinek pedig az erkölcsös életre való neveién lett volna a hivatása. A főügyész megnyugodott az ítéletben, mig a védő semtriségi panasszal él! és igy az ügy a Kúria elé kerüi. Klein Gyu a ez ítélet után ezeket a szavakat mondotta: — A lelkiismeretem tiszta! Ezután eltávozott a tabla epületéből. Férfi és női divatcikkek gazdag raktára Pollák Testvéreknél Széchenyi-tér 17. m Csekonics-utca 6. Muntál Lajos közvitéz hagyatéka. Szeged, március 31. (Saját tudósítónktól.) Muntál Lajos közvitéz, a hajdani negyvenhatos gyalogezred egyik névtelen katonája, a véres világégés valamelyik rettenetes napján, amikor örjöngve tomboltak a világra szabadított rémségek, hősi halált halt az olasz fronton. Pedig bizonyára még nem akart meghalni. Egyszerű, fiatal szivében kétségbeesetten követelte az életet az életerő, talán a patrujban, a kavernában vagy a lövészárokban, amikor beteljesedett a sorsa, éppen arra gondolt, hogy milyen szép lesz, milyen jó lesz a béke, a hazatérés. Talán édesanyjára gondolt, akinek könnyes szeme olyan sokáig kisérte, amikor dalolva, virágosán, részegen indult el a vidámra parancsolt menettel — végzete felé I Talán lehunyt szemével egy barna kislányt látott, akinek egyszerű, meghatott szavakkal ígérte meg, hogy visszajön érte, ha az urak megunják ezt a hadakozást. Talán arra is gondolt, hogy aztán eltűnt a könnyes anyaszem, elhalványodott a fehér leányarc és ő ment, ment dübörgő vonatokon, amerre vezették, nem tudta hova, meddig, merre, nem kérdezte miért. Aztán szétpattant a feje fölött valami digógránát. Akkor eszmélt rá, hogy hol van. Talán összeszorította a fogát, lehunyta a szemét — hogy ne 'ássa a rémségeket — és vadul, reménytelenül vágyakozott az élet után. Aztán nem történt semmi többet. Cendesen, jajszó nélkül lefeküdt az idegen földre, szája szegletéből bőségesen ömlött a forró, piros embervér, fölpattant szeme ijedt csodálkozással kapaszkodott az olasz ég végtelen kékségébe. Muntál Lajos közvitéz elesett. Talán a n^ve bele került még a hősi halottak névsorába is. 0 már azt sem bánta. Akkor sem szólt semmit, amikor kd-t szanitéc hordágyba emelte véres, sáros, megmerevedett testét és lehajtott fejjel cipelte a megásott gödör felé. A gödör szélén letették. Gyakorlott kézzel leoldották nyakáról a halálcetlit és kiszedték zsebéből az értéktárgyakat, aztán bedobták a gödörbe a Kis Mihályok, Nagy Jánosok és Tóth Istvánok közé. Meszet is öntöttek rá, vastag fehér szemfedő meszet, aztán rákaparták a talián földet, a hagyatékát pedig szabályosan átadták a parancsnokságnak. Muntál Lajos közvitéz után értékes hagyaték maradt. Találtak zsebében négy korona készpénzt, — legutolsó lénungja volt — egy rézből való zsebórát vastag nikkel lánccal, két noteszt, olyan vásárfia-félét és egy üres, rózsaszínű, tábori levelezőlapot. Az elesett közvitézek hagyatéka mindig drága kincs. A törvény is vigyáz rá, nehogy elkallódjon az élettel együtt. Muntál Lajos közvitéz hagyatékára is vigyázott. A parancsnokság szép leltárt készített róla negyedárkus, fehér papíron és elküldte Nagyváradra, a hadosztályparancsnoksághoz. A hadosztályparancsnokság pedig — a törvény szigorú p rancsa szerint -- elküldte Muntál Lajos közvitéz szülővárosába, Szegedre. Itt a nemes város vette át, mert a törvénv megparancsolja, hogy amig a biróság a szabályos hagyatéki eljárást le nem folytatja, a közvitéz hagyatéka városi letétként kezelendő. A négy koronát, az órát, a láncot, a két noteszt és a levelezőlapot meg is őrizte a nemes város. Még most is őrzi. Megunta ugyan már az őrzést, de azért unottan is őrzi tovább. Az őrzéssel megbízott hivatal drága, szép papíron — hogy méltó legyen a hősi halált halt közvitéz emlékéhez — javaslatot terjesztett a hagyaték ügyében a tanács elé. Szép hivatalos írással &rra kérte a tanácsot, hogy mentse fel már a további őrzés alól és helyezze Muntál Lajos közvitéz hagyatékát birói letétbe, mert kezelése sok hiábavaló munkával jár. A tanács kiadta az előterjesztési véleményezés végett az ügyésznek. Az ügyész ugjy véleményezte, hogy a javaslat mellőzését inditvájnyozta, mert a birói letétet kérvényezni kell, a kérvényre bélyeget kell ragasztani, olyan sok bélyegeit, hogy annak ára a hagyaték között elfekvő nébv koronákból nem futja ki, az ingóságok e célra v. tó értékesítését pedig tiltja a kegyeletes törvény. Mert hátha van valaki ezen a nagy világon, akinek drága kincs Muntál Lajos közvitéz réz órája, levelezőlapja ... Talán a könnyes szer nü édesanyja, vagy az a barna hajú, fehérképü, szomorú kislány. A tanács nem is engedte meg az ingóságok értékesítését. Kimondotta, hogy a hagyatékot nem helyezi birói letétbe, hanem utasitjá a könyvvivőséget, hogy továbbra is őrizze — hlátha jelentkezik érte egyszer valaki. \ Muntál Lajos közvitéz pedig nyugodtan porladozik tovább a talián föld mélyébén, mert hát nem köll begyulladni, ha már az e nbert nem is őrizték mög, a hagyatékára kegyelettel vigyáznak. m. I. Bartók zongoraest sütflrtökön fél 9 kor KMS IABMONIA