Szeged, 1925. április (6. évfolyam, 74-77. szám)

1925-04-01 / 74. szám

Egyti szám ára 2000 k Szerkesztőség: Oaák Fertoc•tca 2 (Főreáliskola ral nemben). Teleion 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és legyiroda: Dugonics-tér 11. Telelőn 306. Nyomda: Petőfi Sándor-sugárut 1. Teleion 16-34. Előfizetési árak: Egy btaapra helyben 40000, Budapatai és vidéken 4K00 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 500, 1 hasábon 1000 kor. Szövegközt 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 2000, Jeligés 3000] kor. Szövegközti közlemények loronként 10.000, családi értesítés 50.000. Nyilttér és gyász jelentés 100</0-al drágább. VI. évfolyam. Szeged, 1925 április !, SZERDA. 74-ik szám. Nincs igazuk a tudósoknak. Alaposan meghánytuk-vetettük a dolgot, mielfltt irásba kezdtünk és arra a konklúzióra jutó tunk, hogy az iró és a tudós semmi esetre se olyan tekintély, ha ugyan egyáltalán tekintély, akinek a babéréit ne lehessen megtépdesni. Az iró és a tudós, amint sz egyik legdícsöbb kurzusintízooényen, az ujságiró-akadémián taníthatják, nem politikus, élete, búvárkodása, alkotásai tehát a legtávoUbbi vonatkozásba sem ho2hatók az or«zág teiin élyével. Ezek sxerint nem is követünk el teiintélyrombolást, ha a szen'elt vizet eiennel leszedjük róluk. Nincs igazuk a tudósoknak és nincs igazuk az irrknak, amikor rebeliskednek, mert a bel tlgyminiszter egyetlen egy helyet ad nekik a főváros törvényhatósági bizottságában. A tudósok és az irók érjek be annyival, amennyit kapnak, mert feje tetejére borul a rend é* a hazafiság ebben az országban, ba mondjuk, olyan testület is a sarkára mer állni, mint aminő az Akadémia és követeli a közügyekből eddig teljesen kinullázott szekták érdemszerinti részel eiésé. Meg is mondja a belűgymíniszer, hogy nem tételezhető fel az Akadémiáról, mely mindig a nemzeti szellem zászlótartója volt, bogy szembe akar helyezkedni a törvénnyel. Az Akadémia tehát megszűnik a nemzeti szellem zászlótartója lenni, ha méltatlannak tartja, hogy a tudósok és irók csak egy taggal legyenek képviselve a főváros ügyeinek intézésénél és ha nem hajandó kormánybiztos jelenlétében megejteni ennek az egy tagnak a ktjelilésit. Ezt nem mi mondjuk. Ezt a oelOgyminisiter mondja. De igy lenre akkor is, ha nem mondaná. A hazafiságnak, nth»ny év óta, uj kritériuma és uj tartalmi jelentősége van. Az Akadémia tudós tagjai, egyenkint és összeségükben, sok mindent tudnak és tanulhatnak. Ezt az egyet azonban nem elég jól tudják és nem elég jól tanulták meg. Ezért részesülnek most osztályfőnöki megrovásban. Ezért nincs igazuk. De nincs igazuk a tudósoknak és íróknak azért sem, meri túlságosan komolyan veszik a tervbevett reformot. Egy fecske nem csinál nyarat. Lehetnek, akik a tudomány és irodalom n gy megtiszteltetését látják abban, hogy a közélet, a politika leereszkedett hozzájuk. Szerit; tünk a hasonló ujitások jók porhintésre, de a ma»yar közélet szanálásának még csak a kezdetét sem jelentik. Azzal legyflnk tisztában, hogy a kormány a fővárosi törvényt is a maga céljainak és erőviszonyainak figyelembevételével csinálta. Az a mód, ahogyan a tudósok és irók számára biztositoti egyetlen helyet betölteni kivánja, rosizul leplezett formája a kinevezésnek. Ez ellen lehet ágálni. Ez ellen lehet passzív reziszfenciáskodni. Csak érvelni nem szabad. Mert a kormánynak nem a tudós, vagy iró kell elsősorban, hanem a maga kinevezési jogának biztosítása eggyel több tagsági hely betöltésénél. Hogy aztán az az egy tag véletlenül tudós, vagy iró, az ördög bánja. A tudós akadémikusok azonban ezt sem tudják. Ezért sincs igazuk. De nincs igazunk nekünk se, akik az ország és a város stk baja és gondja mellett amiatt fájlaljuk a fejünket, hogy nincs igazuk a tudósoknak és az íróknak. Olyan fráterek ezek, akikéit nem érdemes veszkődni. A történelem minden korszaka följegyzi róluk, hogy ök gyúrták azokat a kovászokat, amelyekben érlelődni kezdtek a haladás áldott csirái. Nem jó őket közel engedni a politikához. Persze nem Haller István gondolunk, akiben ritka tökéletességgel egyesültek a legveszedelmesebb izgató és a legfélelmetesebb üzletember legkiválóbb tulajdonsá gai. Az ilyen tudóst be kell engedni ezentúl is a politikai aténába. Söt ezentúl is vezérszerephez kell juttatni. A zsidóság és a munkásság elleni gyűlölet szent nevében. De azokat,- akiknek halk a szavuk, mély és nemzetközi vonatkozásokban is számottevő a tudásuk és tehetségűk továbbra is távol kell tartani a közélettől, ha állásfoglalásuk nem látsiik biztosítottnak a kormány számára. A tudósok, ugy lálsnk, azzal « merész gondolattal foglalkoztak, hogy srámbelilrg méltó aránybm és ilyen szempontoktól teljesen függetlenül választhatnak tagokit. Tehát jelentékenyen több szabadságot vindikáltak naguknak, mint amennyit mostanában mifelénk e gedé yezni szoktak. Tudósokért, akik ennyit se tudi<k, igazán nem érdemes telelármá/ni a vi ág >t. Pót választ ás lesz Bárczy Dezső és Németh Károly között. A győri választás eredménye. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Győrból jelentik: A szavazó urnákat 9 órakor zár ták és 10 órakor hozzáfogtak a *zaviz«tok összeszámolásához. Éjjel fé egy órakor a kövek ző a számlálás eredménye: Bárczy Dező 1366, Nimeth Kuoly 1043, Vámbiry Rusztem 1087. A szavazatok összeszámolását egynegyed kettőkor fejezték be. Végleges eredmény : Bárczy D-isŐ 1524, Nimeth Káruly 1428, Vámbiry Rusztem 1335. Bárczy is Nimeth kizOít tehát pótválaiztds tesz. A porosz miniszterelnökválaoztás. Berlin, márslui 31. A porosz országvyoiében a miniszterelnökválasztáson összesen 466 szavazatot adtak le. Ebből 211 eseti a demokrau Hopker-Ascboffra, aki a mostani minisztérium pénzagyminiszteie, 176 eseit dr. Peter volt lezereléíi biztosra, 43 pedig a kommunista Pickrr. Hat szavazat üres volt. Hopker-Aschoff és dr. Peter kö t pótvilasztás lesr. WWWJWWVWM^^ A felsőházi javaslatot letárgyalta a bizottság. Budapest, március 31. A nemzetgyűlés közjogi és igazságügyi bizottsága kedden délután Platthy G.örgy elnöklete alatt ülést tartóit, amelyen folytatta a felsőházról szóló törvényjavaslat részié es tárgyalását. Egy se eg módo sitást fogadtak el, amelyek közül a jelentő sebbek: A 19. §-nál, amely a szervezetek és intézmények részéről kiküldendö felsőházi tagok választásáról rendelkezik, Ugrón Gábor szükségesnek tartaná, hogy a közgazdaság három legnagyobb ága, az OMGE, az OMKE és a GyOSz utján képviseetet nyerjen. Eckhardt Tibor javasolja, hogy a vitézi széket bárom tag képviselje. Nagy Emil azt javasolja, hogy az OKH éa a Hangya is kapjon egy-egy képviseletet. Lukács György az Országos Közegészségügyi Tanácsnak és az Országos Képzőművészeti Tanácsnak is kiván képviseletet. A bizottság a szakaszt azzal a módosítással fogadta el, hogy a vitézi szék egy tagot választ. A 23. § nál, mely a kinevezésen alapuló felsőházi tagságról intézkedik, a bizottság a Nagy Emil a Ital kifejtetteket magáévá téve kimondja, hogy a bizottsá* jelentésébe fdveendő, hogy a bizottság ezt a szakaszt azzal az értelmezéssel fogadta el, hogy az „érdemes polgárok közül" szavak alatt nők is értendők. Az előadó javasolja ezután, hogy a régi 26, 27., 28. § ok összevonásával egy uj 27. §-t alakítsanak, melynek szövege a következő volna: A felsőházi tagságot megszűntnek kell kimondani arra a tagra' nézve, 1. aki a meghívó-, vagy megbízólevél bemutatását elmulasztja és mulasztását a felsőház elnökének hivatalos felszólítására sem pótolja, 2. aki az eskü letételét megtagadja, vagy elmulasztja, 3. akinek működése az esküben fogadott kötelezettségével ellentélbe kerül. Akinek tagságát megszűntnek mondták ki, az öt éven át az országgyűlés egyik házának tagjává sem választható., A bizottság az előadó által indítványozott 27. §-t elfogadja. A továbbiak folyamán az előadó uj 43. § felvételét javasolja, mely szerint az izraelita vallásfelekezet képviseleére hivatott felsőházi tag választásának szabályait az érdekelt hitközségekkel való tárgyalások alapján a kultusz- és az igazságügyminiszter egyetértően állapitia meg. E rendeletet a nevezett miniszterek bármikor módosíthatják. A bizottság elfogadja az uj uzakaszt. Ezután az előadó olyan módosi ás ajánl, hogy az uf felsőházat legkisöbb 1925. iv végiig össze kell htvnL A hátralévő szakaszokat a bizottság vál oztatás nélkül elfogadta. Ezzel a javaslatot részleteiben letárgyalták. Az ülés vege háromnegyed 9 órakor volt. A szociáldemokrata párt nem adja fel a passzivitást. Budapest, március 31. A szociáldemokraták semmi körülmények közt sem adják fel a paszfzivi ást, mert ennek a fenntartására komoly belső pártügyet kényszeritik a párt parlamenti csoportját. A szociáldemokrata párt illetékes fóruma semmi esetre sem fog a passzivitás feladása mellett állást foglalni, ami annyit jelent, hogy a szociáldemokrata képviselők a választójog tárgyalására sem mennek be a Házba, ha azonban a blokk valamelyik tagja feladná a passzivitást, ennek a konzekvenciáit magára nézve le kell vonnia. A mezőgazdasági hitel-javaslat a kormánypártban. (Budapesti tudósilónk telefonjelenlise.) A mezőgazdasági hiteltől szóló törvényjavaslatot tárgyalta kedd esti értekezletén a kormánypárt. Bud János pénzügyminiszter mondott hosszabb beszédet, amelyben azt hangsúlyozta, hogy a törvény feladata: visszaadni a magyar földnek a hitelképességét és módot adni az agrártársadalom számára, hogy a hitel végre megszülessen. Egyes intézetek aranyvagyonuk arányában részt vehetnek a mezőgazdasági hitelakcióban, kivételt csak az altruis'a földhitelintézetek kapnak. A javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadták. A nemzetgyűlés szűnetelőtti munkarendje. Budapest, március 31. Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke a következőkben nyilatkozott : E héten mindenesetre elvégzi a nemzetgyűlés a szünet előtt elintézendő teendőket. Tekintettel arra, hegy a felsőházi javaslatot a bizottság legnagyobb részben már letárgyalta, annak nem lenne akadálya, hogy előbb a felsőházi javaslatot tárgyalja általánosságban a nemzetgyűlés és azután kerüljön sor arra, hogy a bizottság mennyire haladt a választójogi törvényjavaslat tárgyalásával. E tekintetben még nincs határozott döntés. — Ami a választójog parlamenti tárgyalását illeti, azt hiszem, hogy ez nem lesz akadálya