Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-13 / 59. szám

2 SZEGED 1925 március 15. sóba tenni. ' Pesthy Pál igazságagyminiszter közbeszól: Ez nem áll! Dénes István kifogásolja, hogy kevés a föld­rendezöbirák száma A belügyminiszter rendeletet adott ki, hogy azokat, akik a földigénylőket kép­viselik, elő kell állítani. (Felkiáltások : Demagógia I) Dénes István eseteket emlit fel, amikor letartóztat­ták az igénylő képviselőket. Schandl Károly: Negyven kiló búzát akartak kérni. Ezek a maga emberei! Dénes István: A képviselő ur valótlanságokat állit. Az elnök Dénes Istvánt rendreutasítja és figyel­mezteti, ha igy folytatja, megvonja tőle a szót. Dénes István: Parlamenti bizottság kiküldését kivánja, amely állapítsa meg azt, hogy a földrefor­mot ugy hajtották-e végre, ahogy a törvény elő­írja. Majd azt fejtegeti, hogy kevés fpldet osztot­tak ki. Nem akarja, hogv a földreformnak a mai formájában vége legyen. Törvényesen és közmeg­nyugvásra kell elintézni a földreformot. (Pesthy igazságügyminiszter: Törvényesen és közmeg­nyugvásra el lesz intézve.) Dénes István a javas­latot nem fogadja el. Farkas Tibor a következő felszólaló: Nagy Emil beszédébe kapcsolódik bele és megállapítja, hogy a mezőgazdasági cikkek ára legfeljebb elérte a világparitást, de az iparcikkek felülmúlják a világparitást Természetes tehát, hogy a külföldi vállalkozók állami garanciát követelnek, hitelnyúj­tás esetén. Majd helyes mezőgazdasági politikát követel. Az appropriációs javaslatban vannak olyan szakaszok, amelyek ellentétben vannak a rendes jogi helyzettel és alkotmányellenesek és épp ezért a javaslatot nem fogadja el. Sándor Pál személyes kérdésben szólal fel. Ki­jelenti, hogy tegnapi beszédében Wolff Károlyt nem akarta személyében megsérteni. Azt hiszi azonban, hogy ő távolabb állott Károlyitól, mint Wolff Károly. Javaslatot nem dolgozott ki a bol­sevistáknál. . Wolff Károly szintén személyes kérdésben szó­lalt fel. Leszögezi, hogy sohasem csinált javasla­tot a bolsevistáknak, mert a bolsevizmus kitörése­kor a vezetése alatt álló bíróságot már megszün­tették és az egész bolsevizmus alatt passzivitás­ban volt. Nem veszi rossz néven, hogy Sándor Pál védi a saját faját, de megköveteli, hogy ugyan­ezt a tiszteletet adja meg neki is. Az elnök javaslatára kimondja a nemzetgyűlés, hogy legközelebbi ülését pénteken délelőtt 10 óra­kor tartja a mai napirenddel. Az ülés háromnegyed 3-kor ért véget. Az egységes párt több főrendiházi választót hiván. (Budapesti tudósilónk telefonjelentése.) Az egységes párt ma este értekez etet tartott, ame­lyen folytatta a főrendiházi javaslat tárgyalását. Elsőnek Patay Tibor szólalt fel. Megállapí­totta, hogy a törvényj vaslat a jogfolytonosság elvét kivánja szolgálni. Széchenyi Viktor gróf rámutatott arra, hogy a csonkaország te>ületén körülbelül 104 olyan fő­úri családtag van, akik a törvény éit lmében jogosullak arra, hogy a 3000 aranykoronás cenzus alapján tagot válasszon a főrendi­házba. Tekintettel arra, hogy a törvény értel­mében 38 tagot van joguk választani, fel­fogása szerint igen kevés a választók száma és ezért a szelektálást tágabb körre kellene kiterjeszteni. Ezt a célt szolgálná, ha a 3000 koronás cenzust 2000 aranykoronára szállila nák le. Pesthy Pál igazságügyminisíter kijelentette, hogy a cenzus leszállítására vonatkozó statisz­tikai muikátatok folyamatban vannak. Eckhardt Tibor társadalmi forradalmat jósol. (Budapesti tudósítónk tele fon jelentése.) A fajvédők csütörtökön este vacsorát rendeztek, amelyen Csurth Gyula volt az első felszólaló. Utána Méhely Lajos szokott antiszemita elméle­tét fejtegette. Eckhardt Tibor támadta a kor­mány külpolitikáját és a mai gazdasági hely­zettel foglalkozott. Többek között azt mondotta, hogy ha ez igy megy tovább, akkor egy éven belül társadalmi forradalom lesz. Március 31-én tárgyalják az összeomlott Gazdasági Bank kényszeregyességét. Szeged, március 12. (Saját tadósitónktól.) Közel öt héttel ezelőtt került a nyilvánosságra a Szeged tudósításaiból a Szegedi Qazdasági Bank koraibeiül kétmilliárdos össieomlása. Mint még emlékezetes, a bank igazgatóiig Irak nyolc tagja, hogy elkerüljék a csődöt, riiagánvagyo­nukból másfélmilliárdot ajánlott föl a Két­milliárdos passzívára. U yanebben az időben följelentést tettek Moravek litván vezérigazgn ó ellen csalás és hatlen kezeiéi miatt, asi még ms is ai ügyészség fogházában van. Az eredeti terv az volt, hogy a hitelezőket, kfllönösen pedig a kis betevőket az igazgató­ság fölajánlott másfélmilliárdjából fogják foko­zatosan kielégíteni 70—90 százalék erejéig a szanálás kapcsán. Nemrégiben azu'án meg­változott a bank leépitéiének, ille ve likvidála­sának terve, amennyiben a törvényszéktől a csődönkivüli kényszeregyezség meglnditdsát kérte a bank. Ez az eháras valószínűleg kapcsolt­ban van a Pénzintézett Központ véleményével, amelyet az összeomlás, a status fölállítása után készítettek. A csődönkivüli kényszeregyezséget a tör­vényszék el is rendelte és az összeomlott bank vagyonfelügyelőjéül ügyvéd helyeit Koós Ele­mért, a Szeged Csongrádi Takarékpénztár ve­zérigazgató/át küldték kl. A bank ugyanis a Szeged Csongrádi uján akarta ax elsö perc­ben keresztülvinni a szanálást. Értesülésünk szerint aGndssági Bank, ille­tőleg a Mezőgazdáság Részvény-Társaság hite­lezőinek március 23 áig kell beterjeszteni kö­veteléseiket. Akt eddig az időpontig nem nyújtja be pontos követelését, az elveszti a kényszer­egyezségi tárgy lás során szavazati jogát. Az egyezségi tárgyalást egyébként március 31-én tartják meg Kulir törvényszéki biró előtt. Ezen a tárgyaláson dől e', hogy a hitelezőket milyen százalék arányában elé'iuk ki. A kormányzó pertörlést rendelt el röszkei „paprikalázadók" ügyében. Szeged, március 12. (Saját tudósítónktól) Emlékezetes még az az úgynevezett röszsei .paprikalázadás", amely hat e»vel ezelőtt, 1919 novemberének végén történt. Njvember 22-én ugyanis a psprikaközpont kirendeltségének megbízottai: Salvó Hugó és Mecsér József megj:lentek Röszke—Szentmihály teleken és megtiltották a Friedrich kormány rendelete ér­telmében, hogy a Szántó-malomban engedély nélkül őröljenek paprikát. A röszkei It kosság szerint — amelynek legnagyobbrésze p prika­terroeő — ez az intézkedés egyenlő volt azzal, nogy elveszik tőlük paprikájukat, vala­mint a megmaradt paprikát c&ak a megállapí­tott olcsó áron adhatják el, hololt a környé­kén, a megszállott területen, háronszoros áréit lehetett könnyen eladni a paprikát. Amikor ezt a rendeletet megtudta a lakos­ság, nagyon fölháborodott, sőt szervezkedett arra, hogy megakadályozzák a rendelet ke­resztül vitelét. Mikor másnap a tisztviselők, most már rendőrükkel jelentek meg a község­ben, a lakosság adott jelre összegyűlt a tem­p'om előtt. A hatósági közegek alig kezdték meg a rendelet megmagyarázását, amikor az egyre szaporodó tömeg kövekkel, botokkal, hu­sángokkal fegyverkezett fel és egyre fenyege­tőbben viselkedett. Hingos kiáltozások hsngiottak el, hígy éle­tük árán is megakadályozzák a rekvirálás ke­resztül vitelét, sőt a tömeg a Szántó-malom köré sereglett és elkiáltották, hogy Jde egyet­len lélek sem teszi be a lábát". Voltekegyesek, akik még fokozták bestédetkkel a tömeg izga­tottságé', mire végül is botok emelkedtek a levegőbe és verni kezdték ugy a rendőröket, mind a paprikaközpont közegeit. A rendőrök tehetetlenek voltak az összegyűlt fölfegyverke­zett, izgatott lakossággal szebben és igy vissza kellett vonulniok. A tömeg azonban még ezután is együtt ma­radt a templom körül éi határozatot hoztak, hogy semmi körülmények között, akárki is jön a községbe, megakadályozzák a rekvtrálást. Ennek a határozatnak a hire eljutott Sze­gedre is és igy másnap Pottyondy Miklós vá­rosi rendőrkapitány vezetésével igen erős kar­hatalom szállott ki a helyszínre. Amikor a lakosság észrevette a rendőrök közeledését, meg­kongatták a harangot, mire a lakosság most már ásóval, kapával, vasvillával fölfegyver­kezve tömött sorokban összegyűlt a templom körül A tömeg egyhangúan határozta el ismét, hogy élete árán is vlsszaszori/fa a rendőröket és nem engedi be őket a malomba. Csapatok alakullak, amelyek a község különböző helyére helyezkedtek el. Egy nagy csapat megszállotta a malmot. Ezután va'óságos csata fej'ődölt ki a rend­ölök és a lakosság között.' A lakosság egy tapodtat sem engedett, így a rendőrök raj­vonalba fejlődve, fegyvertüzzel lépésről-lépésre foglalta el a falu egyes részeit. A tömeg még egyszer összeverődött az összecsapás után a templom körül, még egyszer megkísérelte az ellentáilá8t, de a fegyveres rendőrök itt is meg­nyerték a csatát. Amikor a lakosság ezután megrémülve menekült ki a faluból, a templom körül számos sebesült, valamint egy halott Is maradt a földön. A rendőrség asszisztenciája mellett azután a paprikaközpont közegei végrehajtották a ren­deletet, ait a rendeletei, amelyet az általános fölzudulás után nemsokára visszavont a kor­mány. Ezekután azonban a „paprikaláiadás" miatt az ügyészség Szántó ]óz»ef malomtulajdonos, valamint 34 röszkei polgár ellen megindította a bűnvádi eljárás*, az ügyészség pedig ható­sági közegek ellen fegyveresen elkövetett erőszak büntette miatt vádiratot adott ki ellenük. Különböző technikai akadályok miatt az 1919 ben történt események ügyében csak az elmúlt év márciusában tudta kitűzni a főtárgya­lást a szegedi törvényszék Juhász-tanácsa. A főtárgyaláson dr. Barta Dezső védő kérte a tárgyalás elnapolását, mivel a kormányzónál pertőrlési akció indu t meg, tekintettel a régi oüncselekményre, amelyet a forradalmik utáni zavaros időkben követtek el. A törvényszék el is napolta a főtárgyalást, mig most s Szeged munkatársa ugy értesül, hogy a kormányzó a legutolsó napokban el is rendelte ebben az ügy­ben a pertörlést, illetve a bűnvádi eljárás meg­szüntetését mind a 35 vádlott ellen. Igy a nigy port fölvert ,p p ikaiázadás" ügye most már végleg eitünik a biróság elől és teljesen le­zárulnak az akták, amelyek egy izgatott, forra­dalmi kor lüktető életére mutatnak rá. Elrekvirálták Léderer Gusztáv lakását. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Léderer Gusztáv, a szomorú sorsú Kudelka hentesmester gyilkosának Tölgyfa utcai lakását a ház tulajdo­nosa felmondotta. Miután pedig a felmondást Léderer Gusztáv, illetőleg jogi képviselője nem vette tudomásul, a háztulajdonos polgári pörben kérte a felmondás jogosultságának birói megálla­pítását. A folytatólagosan megtartott tárgyaláson az I—III. kerületi járásbíróság illetékes birája, dr. Kiss-Sós László jarásbiró ma hozta meg az itéietet, mely­ben a biróság megállapítja a háztulajdonos fel­mondási jogát azzal az indokolással, hogy már a botrányos magatartás is jogot ad a háziúrnak az illető lakóval szemben a felmondásra. Tehát ebben a pörben teljesen indifferens, hogy a bün­tetőbíróságok Lédererék ügyében megállapitják-e a gyilkosságot, vagy ennél enyhébb büntetést fognak kiszabni, mert a bünpör tényként megállapított adatai feltétlenül meghaladják a rendes maga­tartásnak azt a mértéket, amely áthágása a fel­mondási jogot vonja maga után. Az itélet érdekessége különösen abban áll, hogy a háztulajdonos, bár a felmondási jogot megkapta, a lakás igénybevételére, vagy a bérlő kijelölésére aligha lesz jogosított, miután a lakásrendelet sze­rint azon lakástulajdonos lakása, akit egy évet meghaladó szabadságbüntetéssel sujt a biróság, a lakáshivatal által foganatosított rekvirálás tárgyát képezi Gyakorlat szerint pedig ebben az esetben a lakáshivatal a lakást minden bizonnyal a csendőr­parancsnokság, mint amelynek kötelékébe Léderer tartozott, egyik tisztje számára fogja rendelkezésre bocsájtani. Este 8 órakor a Tiszában lesz a pesti Filharmonikusok mai hangversenye. Az előre váltott jegyeket á 4 c • e r é 11 k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom