Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-01 / 49. szám

10 SZEGED 1925 március 1. * A szerdal előadás a Főldesi hangverseny miatt 8 órakor kezdődik. * Tévedések játéka a cime Shakespeare egyik kitűnő vígjátékának, mely szombaton este kerül szinre. Egy estén kerül bemutatásra Heyermanns nálunk még nem adott A király kegyelme cimü egyfelvonásosa, mely nagy drámai hatásával egyedül áll a világirodalomban. A főalakot, mely őt alakban jelenik meg közönségünk előtt, Baróthy József adja, ismét bizonyítékát adva kiváló képességeinek. A másik főszerepet Herczeg Vilmos adja, a tőle már megszokott művészettel. Ezen irodalmi est városunk legszéleseDb köreiben a legnagyobb érdeklődést kelti. VASÁRNAP DÉLUTÁN : Postás Katica. Operett 3 felvonásban. Irta: Harmath Imre. Zenéjét szerzette: Zerkovitz Béla. Rendező: Rátkai Sándor. Karnagy: Bethlen László. Személyek: Id. Áfchy János — — — — — Herczeg Vilmos Mária, a felesége— — — — — Herczegné Janika, a fiuk — — — — — Fenyves Sándor Katica, postáskisasszony — — — Kovács Kató Özv. Csele Kristófné — — — — A. Faith Giza Málika, a leánya — — — — — Gábor Mara Csillag Péter, patikus— — — — Virágh Ferenc Réthy Laci, állatorvos — — — Delly Ferenc Kuka Marci, cigányprímás— — — Berki József Tanitó — - — — — — — Ardai Árpád Tanítónő — — — — — — Scarry Margit Wajsz, boltos — — — — — Berengh József Wajszné— — — — — — — Kurusa Margit öreg plébános — — — — — Rátkai Sándor Dengeleghy, színigazgató — — — Polgár Gyula Partaghy, jellemszinész — — — Molnár Rezső Boháthy, hősszerelmes — — — Csordás György Virágh Micike, primadonna — — Baán Klári Zsuzsu, cseléd — — — — — Salvó Éva VASÁRNAP ESTE: Nótás kapitány. Operett 3 felvonásban. Irta és zenéjét szerzette: Farkas Imre. Rendező : Rátkai S. Karnagy : Bethlen László. Személyek: Grete Hohenau grófkisasszony — Ferdinánd herceg— — — — — Szentmarjai Pál, huszárezredes — Váry Tóth Islván, kapitány — — Boriska, kantinoslány— — — — Miska, közhuszár— — — — — Őrmester, Ragyás — — — — Bódy gróf, főudvarmester — — — Bébi grófnő -----Kósza kürtös — — — — — 1-ső > — — — — 2-ik } udvarhölgy — — — — 3-ik I - - - — Primás — — — — — — — Kontrás — — — — — — — Kovács Kató Virágh Ferenc Oláh Ferenc Fenyyes Sándor Gábor Mara Delly Ferenc Herczeg Vilmos Berki József Kendecsi Aranka Csordás György Kózsássy ibolya Tolnai Éva Rajz Irén Csonka Antal Berengh József A délutáni előadás fél 4, az esti 7 órakor kezdődik. Sport " A Szegedi Vívó-Egylet versenyének szombati eredményei. Izgalmas versenyekkel indult meg az az országos jellegű vivó verseny, amelyet az állami gimnázium tornatermében tart két napon át a Szegedi Vivó-Egyesfliet. Az elödöntőkbm 49 versenyző mérkőzött éi iz egyes helyekért mindvégig izgalmas küzdelem olyt. A középdöntőbe a következő versenyzők kerültek be: Kilencen Szegedről: dr. Fiscber, Kolozs, Witticb, Feigl, Siarka, Heppeich, Markovics, Armentanó és dr. Szabó. Debrecenből heten: Vadányi, Takács, Hidrányi, a két Majerszky, Pelzner és Simon. Qyőrböl hárman : Hatsek, Meixner, Murai, Hódmezővásárhelyről pedig Qönci. A középdöntőket vasárnap délelőtt, a döntőket pedig délután fél 5 órai kezdettel tartják meg. Az egyéni bajnok tág kérdése teljesen nyilt. A „Halló Amerika" griljeinél szebbeket láthat a Vénusz templomá'-han hétfőtől Belvárosiban. MEGNYÍLT ! ENDRÉNYI IMRENÍ, SCHATZ MAQDA FŰZŐSZALÓNJA 951 SOMOUYI UCCA 15 mr Köszönetnyilvánítás. Mindazon rokonoknak, jóbarátoknak, ismerősöknek, valamint a Szegedi Fcsti)munkások Termelő Szövetkezel tagjainak, a Munkás dalkör, úgyszintén a Felsővárosi lpatoskOr tagjainak, kik felejthetetlen férjem temetésén koszorú, virág és megjelenésükkel fájdalmunkat Is kő enyhíteni igyekeztek ezúton mondunk hálás köszönetet, özv. Révész Ferencní és családja. Foltok a szivárványon. (Regény.) (l) Irta: Sz. Szigethy Vilmos. A megyeszékhely épp olyan képet mutatott, mintha restauráció készülne, az is a viharosabb fajtából. A „Rózsabokor"-ban délben is húzta a cigány s ez annál feltűnőbb volt, mert szürke hétköznapokon még este is meggondolta, bogy szolgáltasson-e egy kis zenét, akkor is inkább népdalokat, mint operákat, operának nevezve mindent, ami kivfll esik a népdal határain. Nem volt ez érzéketlenség, Kevevárán idolt alkalmakkor nagyon is szerették a muzsikát, a jó cigány itt házat szerzett, azonban az elet szürke idején a Rózsabokor helyiségeit a latéiner elem lepte el, idehozta feleségét — hetenkint egyszer — az ügyvéd, hogy vacsora után átlapozzák a képes lapokat s kivágják belőlük a divatujdonságokat, ruhában és művésznőben egyaránt. Tiz óra táján aztán, mikor megérkeztek a menázsiból az ifjú bakatiszlek s ábrándosan kezdtek pislogni a kaszirnőre, a jó polgár ásitozni kezdett s az asszony illendőnek tartotta, hogy ő is megelégedjék a szórakozással. Ma azonban más volt a helyzet. A megyebizottsági tagok közül ebédeltek ott néhányan, még délelőtt étkeztek az óvatosság szabályainak mindennemű betartásával. Mert ámbátor a közgyűlés csak holnapután lesz, tekintetbe kell mégis venni a hiányos utakat, a vicinális szeszéiyeskedését s az előre nem látható egyéb körülményeket, amiknek az utasember ki van téve. Megérkezésük után nyomban hozzáláttak az ebédhez, az étteremből kiszűrődő cigányzene egyre lelkesedőbb lett, már pedig a cigány nem lelkesedik, ha nincs, aki jó szivvel hallgassa. Nem is annyira a sziv itt a fő, mint inkább a kedély, ami egyenes arányban áll az üres boros palackokkal s a fekete fiuk életveszedelmével. (Teszem azt, a repülő poharakat véve alapul, na ugyan általában vtn állandó alapja egy repülő pohárnak.) A külső kávénázi részben békés mesterek itlák a feketéjüket, figyelve Mihalecz csizmadia billiárd-bravúrjait Debelán szabóval, iki ezen fontos müvelet idején sem szűnt meg az ipar rendkívül mostoha helyzetéről panaszkodni. Itt gibiceltek továbbá a fiakkerosok, ostorral a kezűkben és eléggé közel a söntéshez, ami nagy elmeélre vall, mert igy közel vannak mindenhez, az étteremben mulatozó urakboz legkivált. Délután háromkor már magukra is maradtak, mert az iparosok ellátogattak a műhelyükbe, minekutánna bámulatos pontossággal betartották a hivatalos órát. — Csak időm volna 1 — sóhajtott Dehelán sxabó —, majd megmutatnám, hogy mit kell tenni az ipar érdekében. De ki az égi jóság ér rá 1 A kávéház lassankint kiürült, az étterembe ellenben leveses tálakban vitték be a feketekávét. Mert hogy szavamat ne feledjem, a vicinális igen süttien közlekedett, habár bizonytalanul is, délután négyre befutott a hajnali vonat és akadtak emoerek, akik mrgállták kommentár nélkül ezt a befutási fényt, ötkor uj segédcsapatok kerültek, ámbár hat táján a rendes távnyomalu is életjelt adott magáról s a rendezett tanácau város polgármestere állandóén ott sétált a Rózsabokor és a Király között, bogy kellő reverenciával fogadja a vidéki notabilitásokat. Falusi jegyzőkből alkonyatra annyi volt már együtt, hogy a bresztováci főpenna erőnek erejével meg akarta alapítani a jegyzők temetkezési egyesületét s csupán az a körülmény tántorította el makacs szándékatói, hogy Mitó cigány hirtelen belekezdett egy különös dallamba, amely az el spánról szólt, aki bizonyos kalapokhoz rózsái tett és állítólag piros borral itatta a társaságnak daloló tagjait. A leghangosabbak a megyei tisztikar köréből kerüliek ki, egy részük már itt volt reggel óta, a másik rész ellenben csak szállingózva érkezett annak a férfiúnak rendkívüli elfoglaltsága révén, akit az imént dallatrokba foglaltak, kapcsolatban a rózsával és a piros borral. Nyolc órakor valaki kinyitotta az ebédiö sjtajá', aztín hamarosan becsukta megint. Visszavonulásra azonban nem maradi ideje, mert egyszerre tizen is ugrálta!' utana és cp^ltfk be naqy diadallal. — Éljen Klenr'czy, itt van Kle;óczyl — harsogtak mindenfelól s a jövevénynek, bármilyen savanyu képpel is, de et kellett foglalnia a főhelyet, ahol két kövér megyebizottsági tag szuszogott a végkimerülés és családi gutahagyomány csalhatatlan szimptomái között. — Kedves fiskális ur, az Isten éltessel — koccintottak vele minden oldalról. — Tessék kiinni! — biztatta a kél kövér közül a kövérebbik, mert különben sosem ér bennünket utói — Csak engedjék meg, hogy előbb vacsoráljak. Ezt kivételesen megengedték, pláne mikor a delibláti jegyző megmagyarázta, hogy a vacsorára jobbaR csúszik a bor és kellemesebben hangzik a muzsika. -*JggS ír $ Zsibongott már a terem, alakok tűntek el és elő, egyszerre akart mindenki jbeszéini. Egypár fiatal aljegyző kiment a kúthoz és megeresztette a csapot a fejére. — Nem tudok majd referálni I — magyarázta a kövérebbik elülülönek. ? Az szuszogott néhányat s mivel igy lendületbe hozta a tüdejét, nagyolt krcagoit. — Kerül is a te referádádra az elsö nspon sort — Engedelmet, kedves bátyám, már hogyne kerülnel Rögtön a számadásos után követsezem. Ez, az eddigi prakszisom szerint nem vesz husz percnél nagyobb időt igénybe, ami azt jelenti, hogy tízre jelen ke l lennem. (Folytatjuk.) A SZEGED telefonszámai március l-től: Szerkesztőség 13-33. Kiadóhivatal és jegyiroda. 306. Nyomda 16-34. Könyvek. József Attila: Nem én kiáltok. (Versek. Koroknay-kiadás ) József Attila második verseskönyve, amely nemrégiben jelent meg a szegedi könyvpiacon, körülbelül két esztendő termékeit hozza a nyilvánosság elé. A köliö elsö kötete óta, amely szintén Szegeden jelent meg, hosszú utat tett meg a modern magyar lira előbbrevitelében egy még ismeretlen, egészséges kibontakozás felé. A Nem én kiáltok inkább formai, mint tartalmi változatosságot ad és egy világszemléleti átalakulást a szubjektív szerelmi lírától a szociális ember lírájáig, a konstruktivizmusig. József Attila sokat ígérő tehetségének gazdag, sokszor egészen egyéni eszközeivel harcol és vajúdik a valahová-fejlődés utján, de az a pont, ahol a kötet befejeződik, még nem jelent megállást. A Nem én kiáltok formailag és világszemléletiles Kassák Lajosig jutott el, de nem jutott el — József Attiláig. József Attila még nem találta meg önmagát, még sok-sok keresni valója van, sok-sok levetni valója van, mig elérkezik a letisztult formákhoz, az egyszerűség lírájához. József Attila szocialista költészetet csinál — polgári formában, polgári atmoszférában s ez nyilvánvalóan ellenkezik irányának, életfelfogásának tendenciájával és céljával. Ezek a szempontok nem érintik, főként pedig nem csökkentik a Nem én kiáltok kötetének irodalmi értékét. József Attila a fiatal magyar költői gárda egyik legreményteljesebb tagja, akit el kell olvasni és meg kell ismerni mindenkinek, aki a mai magyar líra fejlődésképességére kíváncsi. (p. t.) Szépknti Miklós: Éa — végtelen (versek). Sehol soha (misztérium). A szépség betege e< a különös, réreteglelkü szegedi fiatal költő. A végtelenség szerelmese, a titkok sutfogója. Két ség'elen poétái tehetség, finom, söt tulfinom érzékenység, aki az élet és halál, a föld és ég határain táncol rímeivel. Dekadens költő, akt mintha Oscar Wilde korából tévedt volna közénk. Verseinek monoton zenéje mégis megragad, ha érezzük is, hogy e vérző világban más hangok kellenének. Misztériumában is sok érték, szépség és fájó finomság csillan meg, hogy elmerüljön a végtelenségbe zengő szavak örvényében. Kár volna ez igazán talentumos ifjúért, ha nem tudná megtalálni valódi énjét és valódi hangját. A szerelem és női szépség filmje hétfőtől a Belvárosiban. [érfi FEHÉRNEMÜEKET megrendelésre készít Pollák Testvérek SzJchenyi-tdr 17. w. Csekonics-utca 6.