Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-12 / 58. szám

Eüfgg s«ám ára 2000 korona Szerkesztőség: Deák Ferencutca 2 (FOreá iskolával szemben). Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor-sugárut 1. Telefon 16-34. ElOfizetési árak: Egy b ntprn helyben 40CC0, Budap itea és vidéken «C00 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mi. 500, 1 hasábon 1( 00 kor. Szövegközi ÍO százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 2000, jeligés 3000 kor Szövegközti közlemények soronként 10.000, családi értesítés 50.000. Nyilttér és gyász jelentés 100 0/()-al drágább. VI. évfolyam. Szeged, 1925 március 12, CSÜTÖRTÖK. 58-ik szám. A népszövetsgéi tanács magyar albizottságának határozati javaslata A tanács a javaslatot elfogadta. Genf, március 11. A népszövetségi tanács mapyír albizottsága a kCveUező határozati javaslatot terjesztette elő: 1. Tudomásul veszi a magyarországi főbiztos jelentését, továbbá a pénzügyi bizottság jelentését sz ujjáép tési program folytán feimeifllt kérdések tárgyéban. 2. Megerőei i azokat tz ir diiványokat, emelyeket a pénzCgyi albizottság lett. 3. Megelégedését nyilvániija afelett a figyelemreméltó haladás felett, amely az ujjáépiiés müvének folyamán eléretett. 4. Megjegyzi, bogy ax a színvonal, amelyen a kölhégvetés egyensúlyát biztosították, számottevő módon magasabb annál s színvonalnál, amelyet az 1924. év márciusában kötölt egyezmény megállapított. 5. Felhit ja a bizottság figyelmét a bizottság kebelében elhangzott észrevételekre és fe kéri, h gy szives) edljék utólagos behütó vizsgálat céljából a szükséges felvilágosításokat megadni. A tanács külónös figyelemmel vesz tudo* mást a pénzügyi albizottságnak és a főbiztosnak amaz észrevételeiről, amelyek Magyarország állami igazgaási szolgálatának gyökeres reformjára es ciökíentétére vonatkoznak f abból a célból, hogy azokat össihangzésba hozzák az ország jelenlegi szükségétéivé!. Végül reméli, hogy a magyar állami kormány folytatja szoros együttműködését a főbiztossal s hisii, hogy ilyen módon az újjáépítés jó eredménnyel fog végződni. Genf, március 11. A népszövetség tanácsa Chamberlain elnöklőiével nyilvános ülést tar tott. Az előidó Scialoja voh Scialoja néhány szavas bevezetés után' előterjesztette a tanács magyar albizottságának határozati javaslatát, amelyet egyhangúlag elfogadtak. Pacher magyar delegátus erre a következő nyilatkozatot, tette: — A magyar kormány szilárdan el van tökélve, hogy az uijáipités müvét folytatja ugyanabban a szellemben, amely eddig őt áthatotta. Az ország továbbra is meghozza az áldozatokat, hogy a megkezdett munka kedvező befejezésit biztosítsa. Mulasztanék kötelességem ellen, ha nem emléseznim me? azokról a kiváló szolgálatokról, amelyeket a főbiztos tett Magyarországnak a szanálás során. A határozati javaslatot a kisáalánt képviselői szintén e fogadták. A Rote Hilfe körül. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés szerdai ülésének volt szenzációja a Rote Hilfe bécsi kommunista bizottság, amelynek pénzéből olyan családokat segélyeztek Budapesten, amelyeknek eltartói politikai okokból internálva, vagy börtönben voltak. E^y fajvédő képviselő, Lendvai-Lehner interpellált ebben az ügyben és a belügyminiszter válaszában a fajvédők helyeslése mellett azt felelte, hogy az eddigi vizsgálat szerint a szociáldemokraták a pénzt csak ínséges családok segítésére fordították, de ha bebizonyul, hogy más célokra is használták a pénzt, akkor a kormány a legnagyobb szigorral fog eljárni. A belügyminiszter beszédéről Peyer Károly a következőket mondotta: — Végre azt is elértük, hogy a belügyminiszter a fajvédők helyeslését is megkapta. Pedig hát, amikor az ebredők elleni vádakról volt szó, — amikor nem pénzeket, hanem bombákat osztogattak — nem volt olyan határozott, mint most. Ami a Rote Hllfet ileli, nost halljuk először, hogy bün az, ha a fogságban lévCk nyomorgó családtagjait segélyben részesitik. Ehhez kommentár igazán nem kell. A szakszervezetekre vonatkozólag azt mondotta Peyer, hogy nagyfokú tájékozatlanságot áiu'nak el a jobboldalon, mikor azt mondják, hogy a szakszervezetekben politizálnak. Erre a célra politikai párt van. A beígért vizsgálatot éppen ezér! legnyugodtabb^ várjuk és örülünk annak, szeretnénk azonban, ha ezt más társadalmi egyesületekben Is foganatosítanák. Ugrón kivonulása az Erzsébetvárosi Kórból (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ismeretes, hogy az Eizsébetvárosi Kör kedden este Ehrlich elnök ele alatt ülést tartolt, amelyen kimondották, hogy feltétlenül szükséges, hogy a fővárosi választásoknál együtt küzdjenek a demokratákkal és a szociáldemokratákkal. Ugrón Gábor azzal, hogy ott most már nincs semmi keresnivalója, elhagyta a kör helyiségét. Mivel aztán a kör egyes tagjai azt hangoztatták, hogy a határozatot nem teljes választmány hozta, szerdára újból értekezletet hívtak össze, amelyen mintegy hatvanan jelentek meg. Az ülésen éténk vita indult meg, amelynek vége az lett, hogy leszögezték, hogy ezután most már formai kérdésekről lehet szó. Elhatározták, hogy Ugrón Gábornak bizalmat fognak szavazni, de a harcot a passzivlsták oldalán fogják megvívni. A kérdés végleges elintézése érdekében azonban még egy ülést fognak összehívni. :»ntin»:tt»:»i»t:«»::unntttttttittKU3?K^ Sándor Pál beszéde a kereskedelem súlyos helyzetéről. Interpelláció a szociáldemokraták bécsi segelypénzéről. Budapest, március 11. A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Nikovényi Jenő a mentelmi bizottság több jelentését terjesztette elö, majd az appropriációs javaslat folytatólagos tárgyalására tér át a Ház. Az első felszólaló Sándor Pá). Az appropriációs javaslat tekintetében csatlakozik Strausz István fejtegetéseihez. Felszólalásában kizárólag gazdasági kérdésekkel és kereskedelemügyi problémákkal kiván foglalkozni. A kereskedelem ma válságos helyzetben van. Egymás után kerülnek csődbe régi, hires cégeink és vállalataink.'Rettenetes terhek nyomják a kereskedőket, ugy hogy nem tudnak prosperálni. Szemére veti a kormánynak, hogy nem foglalkozik eleget e kérdéssel, pedig, ha a helyzeten nem segítünk, akkor könnyen katasztrófába kerülhet az ország. Kifogásolja, hogy egymás után öt vagyonváltságot róttak ki a polgárságra. Mi a főoka a kereskedelmi válságnak? A kereskedelmi válságnak főokát abban látja, hogy a közönség nem képes vásárolni. A magas vámoknak tulajdonítja, hogy nálunk nagyobb a drágaság, mint bárhol a világon. Rámutat arra, hogy a bankok, amikor jött a krizis, ahelyett, hogy segítettek volna, megszorították a hiteleket és a legbiztosabb cégeknek sem adtak kölcsönöket. Kéri a oénzügyminisztert, hogy gyakoroljon nyomást a TÉBE-re, hogy ez az állapot megváltozzék, esetleg olyan formában, hogy a Jegybank ne adjon hiteleket azon intézeteknek, amelyek nem folyósítanak kölcsönöket. Helyesnek tartaná azt is, hogy a kormány egy garancia-alapot létesítsen, vagy egyes cégek moratóriumot kapnának a pénzügyminisztertől. (Bud pénzügyminiszter: Ez lehetetlenség.) Kifejti ezután, hogy a kereskedők csak a vagyonuk konzerválása érdekében mentek a tőzsdére, ahol amikor beütött a krach, elvesztették a vagyonukat. Ezután a népszövetségi főbiztos legutóbbi jelentésével foglalkozik és ezzel kapcsolatban bírálja a főbiztos működését. Csalódott a főbiztosban, ugy látszik, hogy nem azért küldték ide, hogy Magyarországot szanálja, hanem inkább azért jött Magyarországra, hogy ellenőrizze azt, vájjon a külföldi kölcsön biztonságban van-e. A főbiztos nem elég gerinces, mert ha az volna, akkor nem engedné az egész ország lakosságát kiuzsorázni. Kérdezi, hogy miért nem tett a kormány kísérletet arra, hogy a zsoldos hadsereg helyett rendes hadseregünk legyen. (Pesthy Pál igazságügyminiszter: Tettünk kísérletet.) Meg kell mondani a nagy nemzeteknek, hogy nem bírjuk ezt a kiadást. Miért nem tett Smith főbiztos erre vonatkozólag csak egyetlen lépést is. A földreform sincs véleménye szerint megfelelően végrehajtva. Foglalkozik ezután az ellenzéki passzivitással. Ezt a passzivitást egyáltalán nem helyesli, mert a képviselőt azért választják meg, hogy fejtse ki nézeteit ott, ahol tudja és a képviselőnek minden körülmények között itt, a parlamentben van a helye. A miniszterelnök ur a Vigadóban Ripka mellett beszélt és közben saját pártjának tagjai Ripka ellen fordulnak és Wolffékkal mennek. Bismarck két vasat tartott a tűzbe. Bethlen tizet tart. Bárczy István: Az államnak pedig egy vasa sincs l Liberális, vagy nem liberális a kormány? Sándor Pál (a kormánypárt felé): Mik Önök? Liberálisok, vagy nem liberálisok? Wolffékkal mennek ? Buday Dezső: Keresztény nemzeti alapon állanak. Sándor Pál: Önök a legszentebb szimbólumokkal jöttek és nemrég még pogány isteneket imádtak. Nagyon jól tudják, hogy mire gondolok. Apró, kis vallásfelekezetet üldöztek. Mondja meg végre az egységes párt, hogy mi a felfogása: liberális, vagy nem liberális. Ripkát támogatják, akit Bethlen a városházára küldött, vagy Wolffékat támogatják. őszintén meg kell mondanom, hogy néhány év óta haladást is látunk, a személy- és vagyonbiztonságot a kormány helyreállította. Dénes István: Csak a nagy vagyon biztonságát. Sándor Pál: Meggyőződésem szerint azonban addig nem lesz rend, amig nem áll helyre a bizalom, mig az ország újra nem tér vissza a törvényes királysághoz. Hol vannak a régi liberálisok ? Bartos Andor: Nem választották tneg őket. Sándor Pál: Mit csinálnak ezek? Passzivitásba vonultak vissza ? Sváb neveket látunk mindenütt. Wolff Károly: Jobb magyarok, mint az uj magyar nevüek. Léndvai- Lehner István: Schlesinger ős turáni. Sándor Pál: Mindenesetre előbb voltam itt, mint ön I Wolff Károly: Négyszáz esztendeje jöttünk ide és szereztük meg itt a jogot. Nem ötven krajcárral szereztük meg itt a jogot. Ötven krajcáros magyarok. Sándor Pál: Én ötven krajcáros magyar vagyok, de az én magyarságom többet ér, mint az önöké! Én nem csatlakoztam Károlyihoz, én nem dolgoztam ki elaborátumot a bolsevikieknek. Vagyok olyan magyar, mint Ön... Folytonos közbeszólások hangzanak. Az elnök kéri, hogy ne szóljanak közbe s egyben kéri a szónokot, hogy ne ragadtassa el magát. Sándor Pál: El tudok képzelni konzervatív kormányt, amely liberális irányban dolgozik. Nem a név fontos itt. Romániában például népszerű liberális kormány van, pedig ez a kormány a legutálatosabb reakciót képviseli. Meg vagyok győződve arról, hogy Bethlen 24 óra alatt rendet tudna csinálni hacsak tőle függne. — Nagyon sajnálom azokat, amiket Vass József mondott. Bethlen és Vass József beszéde ellentétben is van, mert Bethlen azt mondotta, hogy neki mindegy, zsidó vagy nem zsidó, aki bűnös, azt függetlenül attól, hogy milyen vallású, meg kell büntetni. A zsidóságnak különben sincs nagyobb