Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-11 / 57. szám

6 SZEGED 1925 március 15. m I fikszer és óra vásárló közönség szives figyelmébe ajánlom gazdagon felszerelt arany, ezüst, óra és brilliáns nagy raktáramat: Ezüst evőeszközök faconnal gramja . . 2800 kor. Négyszáz napig járó disz óra, l-a minőség 1600 ezer K Vasutas Doxa óra eredeti svájci, teljesen béke minőség 380 „ „ Arany karóra pontosan szabályozva 450 ezer K Számos itt fel nem sorolható ékMassziv 14 karátos arany lánc . . 150 „ M szer tárgyak a legolcsóbb árban I I I I I Kun jenő órás és ékszerésznél Szeged, Széchenyi-tér 2.) | Telefon 133. asr Saját óra és ékszer műhely.BffiiZSSZZISímífflJaariSffUt j Sport Mit is jelentett a Slavia—SiAK találkozás? Az egyik előkelő fővárosi sportújság tegnapi számában A lehullott sorompók... címmel cikk jelent meg, amely végre kellően méltányolja az első magyar—cseh találkozást. W. Bensemann tollából közöl néhány sort a lap, amely élesen rávilágít a SzAK teljesítményére. Ezek a sorok kellően rávilágítanak ennek az eseménynek jelentőségére és magára a mérkőzés eredményére is. A cikk a következő: ,A stuttgarti Der Kicker Európoszerte ismert szerkesztője, Walther Bensemann tudvalevően az első volt, aki a magya -cseh sportbarátságot propagálta és aki úgyszólván az egész világ előtt szívós következetességgel birdette, hogy a cseh is a magyar labdarugósport legjelentősebb eseménye kibékillése a nemzetközi sportélet lesz. Bensemann a sportterén a legsúlyosabb szavú égyénisége Németországnak és minthogy a prágai Slavia— SzAK mérkőzésen az illusztris sportember személyesen jelent meg, érdemesnek tartjuk a Der Kicker e heti számában megjelent elmefuttatásból és kritikából szemelvényeket leközölni, már azért is, mert Bensemannak a véleménye mindenesetre eldönti azt a kérdést, bogy a szegediek szereplését a külföld hogy ítéli meg. Bensemann elsősorban természetesen a kibékülés tényét méltatja néhány meleg sorban. — A Szegedi AK szól tovább a referáda — vállalta magára azt'a felelősségteljes, de egyúttal megtisztelő feladatot, hogy a magyar spertot először képviselje Prágában. Előrelátható volt, hogy ennek a találkozónak a spoitbell értéke a históriai jelentőség mellett kissé háttérbe fog szorulni, de az ne kisebbítse ennek a történelmi nevezetességű napnak a jelentőségét, hogy nem Budapest, hanem a magyar vidék küldötte el reprezentánsát Prágába I — Maga a játék és a vendégcsapat nem felelt meg a várakozásnak. A kapus, a jobbhátvéd, a közép- és jobbszélaő csatár kétségtelenül jó játékerőt produkált, de a centerhalf helyén nagy ür tátongott Ezzel szemben a Slavia elragadó formában volt. Capek, Vanik és Soltys olyan hármas triót alkotott, amelyhez foghatót a kontinensen nem találhatunk. Azonban az a sportszerű forma, ahogy a fiatal szegedi játékosok vereségüket fogadták és a legnagyobb lelkesedéssel az utolsó pillanatig küzdöttek, például szolgálhat minden együttes számára. A mérkőzés kritikájában a következő sorokat találjuk: — A magyar csapat gyors volt, de játékából hiányzott az energia. Több erély birtokában a magyar csapat okvetlenül képes lett volna néhány komoly esélyt eredményesen kihasználni. Technika szempontjából a szegedi csapat nem éri el a pesti klasszist. Különösen kiemelendő a a csapat abszolút fair és uri magatartása. A Slavia formája az öl gólos győzelemmel adva van. Az első és a második félidő slavia teljesítménye között azonban egy egész klasszisdifferencia mutatkozott. Amikor azután a piroecsillagosok az utolsó ,generáloffenzívában' gólokat akartak elérni, a szegediek SZÍVÓS védelmét már nem tudták legyőzni." Sport kérdi sík a teh. Tanácsban. Egész sor spart-ügy került legutóbb tárgyalásra a tanácsban, amely rész'etcsen vitatta meg a kérdéseket, azonban — a takarékosság útjára lépve — egyszerre aggodalmaskodó Lu. Mái nem adják ki oly>n könnyen a garast, szóljon hozzá előbb a pénzügyi bizottság, meg a testnevelési tanács. Az e<ső Pgy a Szegedi Csónakázó Egylet kérelme volt. Megirta már a Szeged, hogy a hid melletti regatta milliárdos költséggel uj csónakházat épit s ehhez való hozzájárulásra kérte föl a tanácsot is. Százmillió koronát kért. amiről hamarosan élénk vita lámadt. — Valamit kellene adni, jegyezte meg a polgármester, véglére ez a regatta kissí történe mi nevezetességű is. Számok röpködlek a levegőben, egy ötmiiliós terv is felröppent, azo ban végül is az előbb emlietl két bizoilsághoz utalták a ké dést, adjanak azok véleményt. Abban azonban kidomborodott a tantcs felfogása, hogy adnak ugyan segélyt — százmilliót semmi esetre —, de ebben az esetben sz egylet enged|e át régi hajóházát az egyetemi ifjúságnak. A Délvidéki Lovas Egyesület h írom napos lovasmérkőzést tervez s erre Szegedet tartaná a legalkalmasabb helynek. Tudtul adva a tervet a tanácsnak, egyúttal meginstáiták, hogy támogassa a versenyt ötvenmillió korona seg llyel. A tanács tagjai megrökönyödve hallgatták a nagy összeget, Taschler főjegyző sietett is kijelenteni. — Akkor mar inkább a regattának adjuk meg a segélyt. Azonban Szendrey J*nő, meg fodor Jenő megmagyarázták, hogy ez a pénz csak látszólagos áldozat, mert • versenyekkel sok idegen ember kerül Szegedre, egyébként is forgalmi adó formájában visszakapjuk a milliókat. Döntés nem történt, végleges állásfoglalása előtt a tanács megkérdezi a pénzügyi bizot ságot. A SzAK még s kapott kétmilliót birkozóversenyének érmeire; amiket a város i d a győzteseknek. Ebben nem volt birkózás, akarjuk mondani vita Épp ugy jutóit pár százezer koronás segély a Zrinyi cserkeszcsapatnak is. ié£fi FEHÉRNEMÜEKET megrendelésre készit Pollák Testvérek Széchenyi-tér 17. 872 Csekonics-utca 6. Mérlegképes könyveld, önálló szerrezöképes tisztviselő, gabona, termény, papban £Sr"km4« állást változtatna. Szives értesítéseket .JÖVŐ" jeligére a kiadóba kér. Nibelignrpok hétfőtől a Belvárosiban. ÜUBUTOR-hálószobák .3 L A VON I A" bükk, tölgy, kőris, szil, keményfa hálószobák, hajlított székek, nagy választékban, meglepő olcsón Schaffer Testvéreknél ISf^'í; Magántisztviselők, közalkalmazottak és munkások tavaszi ruhavására az Excelsior Textilkereskedelmi RT. szegedi fiókjánál (Somogyi-utca 22, Zrínyi-utca sarok.) igen kényelmes lefizetést módozato t mellett. H^- Kérjük tavuszi ajdonsöga U megtek^níéHit, Foltok a szivárványon. (Regény.) (9) Irta: Sz. Szigethy Vilmos. Egy kis hadnagy, aki földöntúli lényekként tisztelte a nöi nemet, odalépett Klenóczyhoz; — Von Skribál. Aztán az egyik kamerádjáboz fordult. — Bolond ez, hogy igy merészel beszélni? — Nem a', alapjában véve jó fiu, de hogy azzá legyen, előbb le kell itatni. Józan állapotban nagyon pedáns, kissé kellemetlen is, ait hiszem, azért hívják bizalmas körökben parasztn k. Én mulaságosnak találom. — Különös természet, szeretném becsípve látni. — Egészen más ember, rá sem ismernél. — Kleníczy, Ifiállott az ügyvédre Éva, guri sa ide azt a hordót és üljön mellém. — Ha megengedi, inkább a székre ülök. — Nem engedem meg, azt tegye, amit parancsolok. Klenóczy szeretett volna eltávozni, de valami azt súgta, hogy ez mégis csak neveletlenség volna. Egy ideig komikus grimaszokat vágott, majd kissé szögletes mozdulattal széttárta a karját. — Engedelmeskedjen ? — kérdezte inkább a társaságtól. De már ugyanakkor ott is üt Éva lábánál. — Szerencséje, mondta a lány, meri ha egyetlen másodpercei késik, vígé közlünk tiiindennek. Vucseics főszolgabíró fölpattant. — Zoltán, kérlek, ebből ma emberhalál lesz. Az előbb Éviké közt és én köztem volt majdnem vége mindennek, mo«t pedig te vagy a boldogságunk korlátja? Éviké, töltsünk tiszta bort a pohjrba. A pincér, abban a hiszemben, hogy a felhívás tulajdonképen neki szól, nyomban megjelent, tálcán hozva egy sereg pohár italt. Éva nyúlt először a magáé u án. — Klenóczy, a maga jókedvére! Szerelném, ha es»ére fölvenné azt a másik alakját. — Melyiket? — Nem olyan nagy a válaszlék. A másik alatt természetesen azt értem, amelyik nem harapós. Tudniillik estére sokat akarok tánc .Ini, többek között magával is Klenóczy. — Hiszen én táncolok I Bobdayné komoly arccal kezde t beszélni, utánozva az ügyvéd mozdulatait: — Mert, hölgyeim, voltaképen mi a tánc? Józan eszű, vagy legalább is józanoknak lálszó emberek megfeledkezése Cnmagukról, izgatása az egyébként is elfajult idegeknek, akkordok szerinti ütemes rezgetése a testnek, mig fárad an roskad öes?e. Egy kis ittfelejtett őskor, bizonyítéka annak, hogy vademberek voltunk valamikor mindnyájan s az atavizmust képtelenek vagyunk leküzdeni. Csak tessék bennünket jól megfigyelni, szembetűnő annyi ezer ev elteltével is a vadság. Egyébként a tánc tisztára erotika. Csak lisz'ára, de nem tiszta. Öntudatunk alatt lappang a neT.iség. ami benne van a bölcsős gyetekben is és elhatalmasodik rajta, ha nem törődnek a nevelésével. A tánc piszkálja ki belőle a rosszat és víglére is — vallja be, asszonyom —, ha nem alattomos nemi ingerek zavarnák, hanem 'gyeiüi a plasztikus mozdulatok után vágya o/nik, nem növel láncolna férfiak helyett? És i»z a legszomorúbb benne, hogy fz ész mint irányító, felbujtó, működik