Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-11 / 57. szám

2 SZEGED 1925 március 11. bogy ők elengedik a titkosságot, Renczes János pedig olyan indítványt akart előterjeszteni, hogy ahol a szavaiás titkos lesz, ott szükiisék meg a választói jogosultságot. A kereskedők és a miniszterelnök. (Budapesti tudósttónk telefonfelentise.) Feltűnést keltett Bethlen István gróf vasárnapi beszéde, amelyben a kereskedőkről is beszélt. Azt mondotta, hogy nincs szükságüs a kereskedőknek arra, hogy az ellenzékhez ciallakozzanok, mert a kormány mindent megtesz a kereskedők érdekében. Ezzel szemben a kereskedők érdekképviseleteinek mindjobban okuk van arra, hogy eltávolodjanak a kormány politikájától, amit még elősegít az is, bogy a kormánynak még annyi ideje sem volt eddig, hogy a kereskedők legnagyobb egyesületé nek, az OMKE-nak elnökségét fogadja. E t a visszautasítást a kereskedőt nem tudják elfelejteni. A vasárnapi beszéd különben arra volt jó, hogy a kereskedők köréből ujabb hiveket toborozzon az ellenzék táborábi. állották-. Huszonnégy óráig ültünk börtönben, mig megmagyaráztuk, hogy kik vagyunk. Sajnálkoztak. Meleg kézszorítással bucsuztunk. — Amikor SanfranciskóbM New-Orleánsbi tartottunk a 3000 kilométeres uton, belekerültünk a Mtsslslpl rettenetes árvizébe. Nézze meg ezt a kocsit 1 Kimutat az ablakon. A fehér, kecses Ford előtt egy nagy tömeg csodálkozik. — Ezen a kocsin ötven kilométeren át gázoltunk a vizbenl ö; kilométert tettünk meg óránkint. Rendes uton 135 lel megyek velel Persze csak Angliáoan és Svájcban I Itt megelégszem 80 kilométerrel isi Kicsit pihen. Azt mondja, fáradt — Idáig háromszázötvenezer kilométert szaladtunk bel ' Mosollyal mondja két rövid mondatban: — 1914-ben résztvettem Shackleton expedíciójában 17 hónapig. Talán emlékeznek rám a filmről. 1916 ban besoroztak. Pilóta voltam a canadai hadseregben — Szalonlki alatti — Hogy mi van még hátra? Egy szuszban nevetve fújja le: — Belgrád, Szófia, Butarest, Costanza, Konstantinápoly, Szmirna, Palesztina, Egyiplom, Szudán, aztán Afrika, át a Szaharán, Kongó, Uj-Quiénia, ha lesz idő, le a Jóreménység fokáig; Aigtr, Tunisz, Q braitár, aztán India, vagy Japán, Cbína ... 26 nyarán otthon kell lenni 1 Mintha betanulta volna a földrajzkönyveket. — Három dollárral indulunk el. Dolgozunk egész uton. Levelezőlapot áruiuni, filmet kiszltünk és rögtön előadjuk, ami megvan. I t it maradunk vagy bárom napig. Talán megint lesz egy kis pénzünk. Filmet kell venni. Igy éldegélünk ebben az autóban, meg az idegen népek közölt I — Nous vlvons l kiáltja be vidáman, Mlle. Gutllemtnot, aki most érkezik a toiletietől. Rajta is barna bőrkabát, csattos bőrkamásli és pilóta sapka, szemüveg. Fáradt az arca, gyürük a szeme alatt — és mosolyog. Francia l Mikor indulnak, kérdem tője, bogt mit csinál otthon, Cinadában, a férje. A kapitány. Mlle. Quilleminot mosolyog. — A kapitány nekem nem a férjem I Csak utazom vele. Találkoztunk Csnadában. Újságíró vagyok, vele mentem. Mindenbova irok, négy nyelven is. Képzelje, mit fogok irni, ba majd o.tbon lestek 1 Buciuióul a kapitány kezembe nyom egy arcképet. Ráírta emlékül a fehér Ford-kocsi alá: „Best Wiskes Captain G. Armstrong Szeged, 10. 3. 25." Mlle. Guilleminot mellé kuporodik, a kormánykerék mellé. Imeget. Elindul a Fordkocsi. (v. gy.) %VWVrtWVWVWWWlMVS%WUWLWWVk A német eiaökválasztás. Ismét Marx lett poroaz miniszterelnök. Berlin, március 10. A birodalmi gyűlés demokrata frakciójának az összes íöbbi pártokhoz intézeti felhívását, hogy egyezzenek meg Simons-nak, a birodalmi törvényszék elnökének a birodalmi elnöki méltóságra való jelölésében, általában ugy Ítélik meg politikai (törökben, mint egy rendkívüli ügyes manővert, hogy Siege uraidnak, a centrumpárt jelöltjének esélyeit meghiúsítsák. A demokrata párt felhívása azonDan nem talált nagy visszhangra a többi pártok körében. Mindazonáltal felszólították a demokrata pirtot, hogy küldje el képviselőit a jobboldali pártok altal a birodalmi elnök választásának előkészítésére alakított bizottság mai tanácskozására. Berlin, március 10. A porosz országgyűlés ma választott miniszterelnököt. Összesen 443 szavazatot adtak le, amiből egy szavazat érvénytelen. A szavazatok a következőkép oszlanak meg: Marx 222, Rlchter német néppárti 151, Pick kommunista 42, Ludendorff közgazdasági egyesülés párti 16, Kirner nemzeti szocialista 11. Strausz István a titkos alapokról. Megválasztották a választójogi bizottságot. — A nemzetgyűlés appropriációs vitája. Budapest, március 10. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor alelnök, aki kegyeletes szavakkal parentálta el Hegyeshalmy Lajost. Napirend szerint következik az appropriációs javaslat tárgyalásának folytatása. Gaál Gaszton az első szónok. Alkotmányjogi szempontból aggályosnak tartja, hogy a miniszterelnök és a külügyminiszter diszkrét kiadásait kiveszik a költségvetésből és ezzel kivonják az ellenőrzés alól. Az appropriációt általában elfogadja, a törvénytelen intézkedéseket azonban nem fogadhatja el. Elvárja a kormánytól, hogy a Balatont, az országnak ezt a legdrágább kincsét, nagyobb szeretettel karolja fel, mint eddig. Kijelenti, hogy ha itt a parlamentben nem tudja eléggé kifejteni nézeteit, az ország szine előtt fogja a gazdasági politikának azokat a visszásságait és kinövéseit ostorozni, amelynek nap nap után tanúi lehetünk. Lehetetlen kereskedelmi és vámpolitika, amit a kormány folytat. Az elégedetlenség óriási országszerte. Az elnök ezután jelentést tesz a választójogi javaslat tárgyalására kiküldött külön bizottság megválasztásáról. 89 szavazatot kapott Apponyi Albert gróf, Bartos János, Csizmadia András, Erdélyi Aladár, Ernszt Sándor, Gömbös Gyula, Kállay Tibor. Kenéz Béla, Maday Gyula, Mokcsay Zoltán, Puky Endre, Rassay Károly, Rubinek István, Szabó József, Szipáry Lajos gróf, Szily Tamás, Tankovics János, Ugrón Gábor, Wolff Károly. 58 szavazatot kapott Erdőhegyi Lajos, Meskó Zoltán, Pataoy Dénes és Vázsonyi Vilmos. 56 szavazatot kapott Szilágyi Lajos és Platthy György. Következő felszólaló Strausz István: Immár két hónapja, hogy az aranyköltségvetést tárgyalja a nemzetgyűlés. A pénzügyminiszter 1924 december 12-én elmondott expozéjában ismertette szándékait és terveit, amelyek azt a feltevést sejtették, hogy uj fordulat következik az államháztartásban. Reformokat vártunk a közigazgatás terén, két hónap lelt el azóta, de nem történt semmi. Ma is csak a pusztulás jeleit látjuk az egész országban. Egy 1890. évben kelt törvény eltiltotta a kormányt attól, hogy a költségvetésbe mást is felvegyen, mint ami odavaló. Most a rádió-kérdéstől kezdve mindent bele vett a kormány. Részletesen birálja a legfőbb állami számvevőszék hatáskörét. Megfontoltan kijelenti, hogy azok a rendelkezések, amelyek szemben állanak a legfőbb szá nszék ellenőrzésével, a népre nem lehetnek kötelezők, mert ezek a rendelkezések szemben állnak az alkotmányossággal is. Kénytelen levonni azt a következtetést, hogy ezek a rendelkezések jogérvénynyel nem bírhatnak, annál is inkább, mert évek óta folyik ez a visszaélés a költségvetési joggal. A számszék hatáskörének megcsorbításával kapcsolatban ezekből a jelentésekből törvény lesz, mert a többség vakon szavaz. Zsitvay elnök: Méltóztassék tartózkodni az ilyen egész partokra vonatkozó kifejezésektől. Strausz ezután a titkos alapokkal foglalkozik. Már a költségvetés részletes vitájánál szót emelt a titkos alapok ellen, amelyeket akkor 25—30 milliárdra tett. Felszólalása óta a kormány ezeket a titkos alapokat 50 milliárdra emelte. A részletes tárgyalásnál határozati javaslatot fog beterjeszteni a törvény kiegészítésére, még pedig abban az értelemben, hogy iktassák törvénybe, hogy a legfőbb számszék elnöke az állami rezonszerüség érdekében időnként megvizsgálhassa ezeket a titkos alapokat. Nem lehet a költségvetésből bevételeket kihagyni, mert egyetlen európai nemzet alkotmánya sem engedi ezt meg. A nyugati államok jövedelmeinek közlése nyiltan, szabadon történik, ebbe mindenki beletekinthet és a költségvetésen kivül egy fillért sem lehet elkölteni. Ilyen tervezetet sehol sem lehet találni. A javaslat felsorolja, hogy mire fordítják a bevételeket és a végén ez áll: stb. stb. Ennek az eljárásnak nem lehet magyarázatot adni. Sándor Pál kéri a tanácskozóképesség megállapítását. Az elnök megállapítja, hogy a Ház nem tanácskozóképes és erre az ülést öt percre felfüggeszti. Huszár Károly két óra előtt tiz perccel nyitja meg újra az ülést, megszakítja a vitát és napirendi indítványt tesz, amely szerint a Ház legközelebbi ülését szerdán délelőtt tartja. fiárom dollárral, egy Ford-kocsin végig a világon. Captain Armstrong és Mlle. Guilleminot Szegeden. Szeged, március 10. (Saját tudósilónktői.) Hétfőn éjszaka egy fehér automobil érkezett be Szegedre sárosan és szürkén a poriól. A hátulsó kerekek fölött a 32 c*il|agos zászló. Elöl pedig piros-fehér zöld. Ejy nagy egyeB a fehér mezőben és a négy világrész rajza. , Arcúd the W/orld." Egy Ford-kocsin végig a világon. Captain Armstrong, egy canadai kapitány, aki harminchat évével, szőke bajával éa mosolygó szájával végigkocsikázza a világot. Aki Canadá ból egy szőke francia lánnyal induit el és — három dollárral a zsebben. Hogy megnyeije az amerikai automobil club d |át: 25 000 dollárt. Másfélmilliárd magyar korona t I yen összegek nálunk csak a bankok összeomlásánál keiülnek napfényre. Amerikában egy verseayre tűzik ki dijul I 1919 ben írták ki a versenyt. Azóa hat kocsi, hat ember indult neki az ulnak. 1926 nyarán kell visszaérkezni. £s most már csak három kocsi gördül az országu'akoi. Alaszkában, a Szaharában, Magyarországon és Indiában. Captain Armstrong vult az első, aki elindult. 1921 májuB 3 án reggel. És ez a dátum rá van írva M Ford oldalára, — mint egy hajóra, ami a sarkokra indul. Barna bőrkabátban ül előttem a kapi ány. Alatta az amerikai tisztek zöldes uniformisa. Es mellette egv mosolygó, kicsi kis francia lány, Mlle. D. Guilleminot, aki kíséri a kis kocsiban a kapitanyt. Angolosan elhúzva mondja a német szavak it, azu án franciára caap át. — Ezt jobban tudom l — mondja. Mikor pedig elakad egy-egy szónál, Mademoiselle Guilleminot segíti ki, aki francia. — Az amerikai automobil club — mondja — 1919 ben versenyt tűzött ki 25.000 dollár di||ai. Az nyeri meg a dijat, aki a legrövidebb idő alatt, a legtöbb földrajzi kilométert tesz meg kocsiján, aki a legtöbb országban utazik, aki a legtöbb várost érinti. De 1926 nyarán othon kell lenni 1 — Négy évvel ezelőtt, május 3-án a canadai Vancouver bői indulíam el ezen a kocsin — három dollárral a zsebemben. Vancouverből fölmentünk először a Niagaráig, mijd Alaskán át Ntw/orkba, a Hawii-szigetek után Mexikó o», aztán Cuoa és New Oríeansban bajóra szálltunk. — Londonban értük el Európa földjét, át Francitországon, Itálián, Spanyolországon, Svájcon, Nimetországon, Ausztrián, Csehszlovákián és most itt vagyunk. — Mindenütt rendesen ment minden, eltekintve attól, hogy egyszer bebörtönöztek is egyszer belekerültünk egy rettenetes árvízbe. És Szeged elölt az éjszakai hófúvásban eltivedtünk. ÖUen kilométeren át rossz uton jöitűnk, ötven ktlomiteren, 20 faluban nem akadt egy ember, aki megirtette volna nimet szavunkat, hogy Szegedre megmutassa az utatt Már kezdtünk kétségbeesni, amikor az uton Szvaton és Kucses urakkal találkoztunk, akik elébünk jötlek autójukkal. Es vigak voltunk u|ra. — Mexikóban Paucho Vila forradalmi csapatai elfogtak. Látták katonaruhámat, mint a vadak támadlak ránk: Üsd az amerikaitl kiDr. Káli <V Mmm jogi •iemlnárlam helyiségét Pallavlcini-utca 3. szám alól íóKRi-uícn io. szán nert helyezte át. Telefon 89. jegyzetkölcsönzés. HI04 Jutányos előkészítés.