Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-08 / 55. szám

6 SZEGED 1918 március 3. remegtető német gyáripír mellett. A lipcsei vásár sok tapasztalatából cs«k annyit, hogy azt minden magyar iparosnak meg kell néznie. —y. A szinház Sieti műsora. Legkényelmesebben valamennyi előadásra a Szeged jegyirodájában válthatja meg jegyét. Dugonics-tér 11. Telefon 306. Vasárnap délután, félhelyárakkal: Nótás kapitány, operett. Vasárnap este: Kiss Ferenc, a Nemzeti Szinház mii vészének vendégfelléptével, felemelt helyárakkal Falu­rossza énekes népszínmű. Hétfő : Törzs Jenő vendégfelléptével, felemelt hely­árakkal Peer Gynt, drámai költemény. Bérletszünet. Kedd: Törzs Jenő vendégfel léptével, felemelt hely­árakkal Peer Gynt, drámai Költemény. A bérlet 16. Szerda: Nótás kapitány, operett. Bérletszünet. Csütörtök: Törzs Jenő vendégfelléptével, felemelt helyárakkal, először Kreutzer szonáta, dráma. B bérlet 16 sz. Péntek, először: Marica grófnó, operett. Bérletszünet. Szombat: Marica grófnő, operett Bérletszünet. Vasárnap délután: Dery Rózsi felléptével Falnrossza, népszinmtt. Vasárnap este: Marica grófnő, operett. Bérletszünet. A Szeged jegyirodájában minden előadásra telefonon is megrendelheti színházjegyét. — Telefon 306. • Pogány Ferenc képkiállitása. Pogány Fe­renc festőművész, akinek jelentős sikerei voltak nemcsak állandó tartózkodási helyén, Budapesten, hanem külföldön is, vasárnap megnyitja kép­kiállitását Szegeden a Kass halljában. Pogány, képeiből következtetve, romantikus hajlamú ember, akiben tultengenek az érzések. Karakterének ez a sajátossága természetesen mély nyomokat hagy festészetében is. Innen van például, hogy színei gyakran olvadnak szürke melankóliába, amelyek azonban nem nyugtalanítóak, inkább a csöndes­ség és a béke érzését keltik. Akár a Balatont festi, akár hajladozó, merengő facsoportok kötik le az érdeklődését, az első, ami szemünkbe ötlik, az a leszűrt higgadtság, amely festői eszközeit jellemzi. Rokonszenves vonása még Pogánynak, hogy nem kap túlzásokba, a sok feitolakodó és kínálkozó „izmus" csábításai között megmaradt a maga igazsága mellett. Legszívesebben tájképeket fest, ebben a genreben bontakozhatott ki legteljesebben igazi természete, az egyszerű, purilán művész. Pogány nem szórja teli kezekkel a kincseit, bizo­nyos tartózkodó ökonómia, vagy talán inkább sze­rénység, ami visszatartja attól, hogy álmait pom­pázó színekben ragyogtassa meg előttünk. Csak némely helyen villan elő egy erősebb tüzű piros, vagy kék szin azokon a képeken, amelyeken a levegő végtelenségében átszűrődnek a napsugarak. Szépek a gomolygó felhői, a nagy ég, amely a tiszta tájkép lényegével kihangsúlyozza a levegő és a csendben elterülő magány életét. Sok küzde­lem lehet e mögött a kitisztult fölényesség mögött, harcok, amelyek lecsendesedtek, zokogások, ame­lyek megbékéltek. Ezek az érzések teszik olyan kedvessé Pogány képeit mindazokra nézve, akik figyelik a művész lelkében zengő muzsikát, a finomságokat és a hangulatot. Pogány képei kom­pjzicióban, rajzban is elsőrendüek, mindenféleké­pen kész művész, akinek a kifejezés már nem probléma. Megmulatja ezt figurális képein is. Ki­állítása élmény lehet nemcsak az igazi műértők­nek, hanem mindenkinek, aki a szépért lelke­sedni tud, /. v. * Tittel Bernát vezényli 13-án a budapesti Filharmonikus Társaság szegedi hangverse­nyét Jegyek Harmóniánál. * Vasárnap déluán méisékelt helyárakkal a Nótás kapitány kerül szinre 17-edszer. * Vasárnap e»te Kiss Ferenc és Diry Rózsi ven dégfelléDtével a Falurossza énekes népszínmű kerül szinre. Az ország legnépszerűbb színésze és Szeged város régi kedvence lépnek fel egy darabban, ami ert­hetőleg óriéei érdeklődést kelt nemcsak a városban, hanem az egész vidéken A többi szerepeket Eőry Erzsi, Veér Judith, L. Hollós Juci, Uti Giza, Lengyel Vilmo6, Harsanji, Virága, Herczeg, Kristóf és Delly játszák. A rendezés Rátkai Sándor kezeibe van letéve. * Törzs Jenő Szegeden. Hosszú éve* után létja viszont Szeged város közönsége Törzs Jenőt, szin­müvészetünk egyik legragyogóbb csillagát. Hétfőn és kedden a Peer Gynt címszerepét játsza el. Törzs ezen alakítása világszerte elismert es messze országokban csodálták magasan szárnyaló művészetét, a legnagyobb Peernek ismerve el az egész világon. Csütörtökön ke­rül szinre először Szegeden Folstoj Kreutzer szonáta cimü drámája, amelyet hasoncimü regénye bői alkal­mazott szinre két hires francia iró. A férjet Törzs J nő, az asszonyt Veér Judith, a művészt Lengyel Vilmos játsza. A darabot Harsányi Miklós rendezi. Hogy Törzs Jenő fellépiei mindenkinek hozzáférhetők legyenek, a fceiyárak csak 2J százalékkal emeltettek és a tisztviselői szelvények is érvényesítve vannak. * A SZEGED jegyirodája nyitva van d. e. 9-1 és d. u. 3-6. Telefon 3U6. VASÁRNAP ESTE: Falurossza. Népszínmű 3 felvonásban. Irta: Személyek: Feledi Gáspár, gazdag falusi föld­mivelő — — — — — — BoSka | ^rmeke, III Bál ki Tercsi, árva, Feledi Gáspár g\ámsága alatt - — — — — Göndör Sándor, szolgalegény — — Finum Ruzsi, menyecske — — — Csapó, gazdaember — — — — Megyei cserdbiztos — — — — Gonosz Pisla, bakter — — — ­Gonoszné — - — — — — Czene, cigányprímás — — — — fldus, ven cimbalmos — — - — Makkhetes, korcsmáros — — Jóska, béres — - — — — — Kántor — — — - — A délutáni előadás fél 4, az esti fél 8 Tóth Ede. Harsányi Miklós Lengyel Vilmos Eöry Erzsébet L. Hollós Juci Kiss Ferenc m. v. Déry Rózsi m. v. Csonka Antal Molnár Reiső Herczeg Vilmos Eayed Lenke Virágh Ferenc Polgár Gyula R. Nagy Gyula Kristót Ferenc Csordás György órakor kezdődik. * A .Szeged" kiadóhivatalában már most biztosithatja előjegyzéssel Lugosi—Bethlen ope­rettjének, a „Hópehely"-nek premier-jegyeit. ' Szerdán 28-adszor kerül azlnre > Nótás kapitány­* Marica giófnő* Kálmán Imre operettje, e nagy világsiker hozzánk is elérkezett, ma már a nem­zetközi elismerés nagy márkájával ellátva. Oly pazar kiállításban állítja elénk e darabot az igazgatóság, amely minden eddig látottat felülmúl. A női és gyermek­kórus pazar öltözékei, gyönyörű díszletek, szemkápráz­tatóak, a primadonnák toilettjeiröl nem is szólván. A főbb szerepekel Kovács Kató, Gábor Mara, Fenyves, Delly, Rátkai, Virágh jitszák. A bemutató péntekre van kitűzve és műsoron lesz egymásután tizenötször. * Kéter Tasziló zongoraestje mái cint* 2l-én. (Endrényi.) Részletfizetésre is ezOst és klneezllst evSeszkfizök 6, 12, 24 személyre. 10 Briliáns és arany ékszerek, Schaldiausen, Omega, Doxo zsebórák, ezüst tálcák, szelencék. Óriási választék, olcsó Arak. nm. , , a órás, ékszerészek Fischer Testverek szs„Kfe u lO. azaz kutató könyv 's zenemű vásárjaim meg­„Böngésző" „„^ nincs. Tudásvágy kényszerili vásárló közönséget ezen olcsó aukcióm reájuk nézve értékkel biró dolgokat megvásárolják, azaz kikutassák Sfépirodalml könyvek ezertől, zene­müvek 5—9 ezertől óriási raktár 30 Hungária Antlquarlum, szeged, Batthyány-utca 2. R AMO KÉSZÜLÉKEKET SZÁLL/T, FELSZEREL elsőrangú kivitelben: CSÁNYI KÁROLY okleveles elektremérnö* műszaki vállalata: KELEMEN UCCA I. SZÁM Készülékek, andim lámpák, fejhallgatók, kondenzátorok, batte­liák, szigetelő- és vezeték-anyagok jutányosán kaphatók. 22 Juhász Gyula oerseibőL Munkások a hidon. Kelenföld táján a hidon a zengő Hajnalba vágtat a vad gyorsvonat. A füstje száll, mint kóbor földi felhő, De én meglátom a munkásokat, Akik a hidon a dologtevésben Egy percre komoran megállanak, A kalapács az izmos barna kézben Lehanyatlik s ahogy fölkél a nap, Dús. bibor fényét homlokukra jonja És bronz karjukra hull kacagva csókja. A támadó láng igy ünnepli ők-t S mig a vonat tovább rohan a napba És száll a földre vig szikrák salakja, Utánuk leng tem még keszkenőmet I Óda Germániához. Midőn szerencséd harci csillaga A firmamentum o main delelt És négy nagy világot vertél győzedelmes Marsoddal s hitték: minden a tiéd, Én nem daloltam rólad éneket, Én Catovai a győztes istenek Helyett az elbukó ügyet segitem: A szabadság és szeretet ügyét! De most, mikor letépett koszorúddal, Vérző fejeddel és sebzett sziveddel A porba verve csillagokba nézel És hittel, mely sziklákat hengerít. Reménnyel, mely hős sírokon terem És szeretettel, mely legyőzhetetlen, Tovább küzdesz, dalolsz, vered az üllőt, A nagy jövő zenéjét zengve rajta, Most, hogy a szellem és az akarat Titáni műhelyébe visszatértél S dicső dacod kohóján a tüzet — A tudomány, a munka vesztalángját Versenyt s itod: fogadd u bús magyarság Hü énekes fiának himnuszát Jövő dalát világgá hirdető Nagy egyetértés és szent ellenállás Kettős vértjébe vont Germánia! Légy példa nékünk, hívó, biztató, Hogy fáklyád fényinél riadva lássa E pártos és hittelen magyarság. Hogy váltság és szabadság merre int S a legyőzöltnek üdv és g\ őzelem! Magyar mezítlábas. Egy szabad még: a sóhajtás, Szomorú sor, ugy e pajtás? Régi zászlónk rongyos, sáros, Rajtunk tenger komiszáros Régi csárdánk csupa rom mir, Más határban jó Fakónk már, Magunk ülünk fázva, fájva, A magyar siralomházba. Borunk fogytán, dalunk fogytán, Régi kedvünk mese volt tán, L* Régi hírünk szélbe szórva, Idegeni szérűn polyva. Hej, kenyeres, ha még egyszer Föltámad' ánk napkelettel, És halálos, hősi tettel Sírba dőlnénk — becsülettelt Mátyás király. Nézd Donatello márvány vésetét, A karvaly orrt, a dactól görbe ajkat, Mely gúnyt nyilazva sujt, bár csukva hallgat, Nézd a szemét, mely fényes és >etétt Ez ő I Rőt multunk ércizmu magyarja, Királyi holló, mely nyugatba tart, Mely fölgyújtja a bús magyar avart, Mert a jőv-.ndőt lángolón akarja I Pusztára épül tündérpalotája, Plulárkot érti és Cézárt csodálja És elmereng olasz kéz remekén. De garaboncá^ként viskóba járva, Mig irt keres az árva pór bajára, Érezi, hogy mily magányos szegény!

Next

/
Oldalképek
Tartalom