Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-07 / 54. szám

1926 március 7 SZEGED 3 57 napja van kitiltva az utcáról a Szeged/ A tanács többsége hallani sem akar a közkórház átadásáról az egyetem számára A polgármester beszámolója budapesti útjáról. Szeged, március 6. (Saját tadósitónktól.) A polgármester, aki két nap előtt mcglepetés­szerQlrg Budapestre utazott, tegnap este gyorssal hazaérkezett Szegedre és pénteken már meg is jelent hivatalában. Hirtelen eluta­zásából irra lehetett következtetni, bogy utazá sának fontos célja lehetett és mivel éppen el utazása napján került nyilvánosságra a kórház egyetemesitésének a hire, kézenfekvő volt a feltevés, begy az egyetem ügyében látogatott Pest-Budára a polgármester. Amikor fölketestük hivatalában, hogy pesti utjlnik eredményéről érdeklődjön*, sokféle fel­világosítást kaptunk tőle, sőt a kórház ügyéről is beszélt, de csak ugy, mellékesen. — A belügyminisztérium számvevőségének vezetőjét, Neviczky főszámtanácsost kerestem fel elsősorban — mondotta a polgármester — és megsürgettem nála a város visszatartott ke reseti adójövedelmének kiutalását. Az átméreti időben ugyanis, amikor az állam a városokra hári otla át a városi alkalmazottak javadalma­zásának teljes terhét, a kormány bizonyos elő­legeket utalt ki a városnak szzal, hogy a pénzt az állami alkalmazottak fizetéséből levont, de a váróit illető kereseti adókból vonja majd le. A kereseti adótörvény végrehajtása -óta a város ebből a visszatartott pénzből egy fillért sem kapott, pedig az állami előlegek már régen kiegyenlítődtek. A tanács még azt sem tudja pontosan, hegy a szegedi állami alkalmazottak eddig mennyi kereseii adót fizettek, mert az állami hivataloktól pontos kimutatást nem kapott és igy azt sem tudjuk, hogy mennyi követelésünk van az államtól. A belügyminisz­térium számvevősége sem tudott most fel vilá­gosifást adni, de Neviczky főszámtanácsos meg­ígérte, hogy a számadások összeállítása előtt - amely nagyon hosszadalmas munka lesz — megfelelő előleget utaltat ki a városnak. — Jártain a kultuszminisztériumban is — .folytatta a polgármester uti-beszámolóját — és megsürgettem a közgyűlésnek a kegyúri jogok átruházásáról szóló határozatának jóváhagyását. A kisieleki és a felsőtanyai plébánost állások ugyanis betöltésre várnak és a város közön­sége már az uj szabályrendelet alkalmazásával óhajtja az állásokat betölteni. A közgyűlés ha­tározata szerint a kegyúri bizottság a kegyúri jogok szrmélyi részében önálló hatáskörrel dönt, a dologi kérdésekben pedig véleményező szerve lesz a közgyűlésnek. A Kegyúri bizott­ságiak divataiból tagja lesz a tanács minden római és görögkatolikus tagja és a közgyűlés által megválasztandó husz városatya. A kuttusz­min'sztériumban ugy értesültem, hogy a kul­tuszminiszter kívánsága szsrint hozott határo­zat jóváhagyása rövidesen megtörténik, de azzsl a kíbősiíéssel, hogy a kegyúri bizottság a személyi ügyek intézése alkalmával köteles meghallgatni az illetéket egyházközségek véle­ményét is. — A népjóléti minisztériumban pénzt kértem és ígéretet kaptam a minisztertől, hegy az épülő két városi bérház költségeihez két­milliárd korona olcsó állami kölcsönt utal kl a városnak. — A földmüvelésügyi minisztériumban a külterületi járlatirás ügyében hozott közgyűlési határozat jóváhagyását sürgettem. A közgyűlés határozata érteimében a várcs a külterületi járiatirásért bizonyos városi illetéket szed. A földművelésügyi minisztérium a haíározstot vimititüldfe már egyszer Szegedre — fölvilá­gositásért, most ismét visszaküldi — ujabb föl* világosifásért. Aztán majd, talán, jóváhagyja. Megkérdeztük ezután a polgármestert, hogy a közitórház ügyében eljárt-e az illetékes he­lyeken. A polgármester erről a rendkívül fon­tos kérdésről a következőket mondotta: — A kórház ügyével március tizedikén fog­lalkozik a városok kongresszusának poifármes­teri választmánya, mert ezen a téren n mcsak Szegedet, hanem minden közkőrház2s várost is sérelem ért. Pécs és Debrecen már átadták egyetemüknek a kórházat és igy egszabadui­tak a gondtól. A főváros hétszáz ággyal redu­kálja kórházait, mert nem tudja megkapni az államtól hatvannyolcmilliárd koronára rugó járandóságát. A népjóléti minisztériumban még igére<et sem kaptam arra, h gy Sieged másfé­milliárd koronás járandóságát megkapjuk. Pe­dig a város nincs abban a helyzetben, hogy magára vállalhassa a szegény betegek ápolá­sának és gyógykezelésének költségéit, mert ez olyan rést ütne a költségvetésen, bogy azon keresztül elvérezne a város. A sze­gény betegek gyógykezelése nem városi, ha­nem állami feladat. Éppen ezért én más meg­oldást n m tudok, mint sz', hogy ad|uk át az egyetemnek a közkórh^zat — ha ugyan átveszi a kultuszminiszter. A városok kongresszusának polgármesteri választmánya egyébként minden valeszinüiég sze-int küldöttségileg keresi fel ebben az ügyben a népjóléti minisztert. A válasz mányi ülésen pedig a szükséges teendő­ket beszéljük majd meg. Megkérdeztük ezután a polgármestert, hogy a tanács foglalkozott-e már ezzel a kérdéssel, mert — tudomásunk szerint — a tanács több­sége hallani sem akar a közkórház feláldozá­sától. A polgármester kijelentette, hogy a tanács még nem foglalkozott ezzel a kérdéssel. Massaryk elnök hetvenötödik születésnapját megünnepli Csehország. Prága, március 6. Massaryk elnök születésé­nek 75-ik évfordulóján Csehországban n*gy ünnepségek lesznek. A német képviselők kije­lentették, hogy az ünnepségeken nem vesznek részt,] csak levélben abban is rámutatnak nyomására. üdvözlik az elnökö', de a németi kisebbség el­A vasárnapi kereskedő- és iparosnagygyülés Szeged, március 6. (Saját tudósítónktól.) A szegedi iparosok és kereskedők egy csoporija elhatározta, hogy vasárnap délelőtt 10 órakor a Korzó Moziban nagygyűlést tart a forgalmi »dó álalányozá&a és n munkásbiztositás körül felmerült sére mek dolgában. A nagygyűlésen a kezdeményezők felkérésére Takács Béla, az ipartestület szabóipari szakosztályának elnöke fog elnökölni. A gyü ésre, amely iránt az egész iparos- és kereskedőtársadalom részéről nagy érdeklődés nyilvánul meg, meghívták a keres­kedelmi és iparkamara, az ipartestület és a Szegedi Kereskedők Szövetsége e nökségeit, azonkívül megjelennek a gyűlésen a hódmező­vásárhelyi, szöregi és kiskundorozsmai ipar­testületek kiküldöttei. A munkásbiztositó pénz'ár körűi panaszokat fároll Géza fogja ismertetni, aki ipsrostársai nevében az au'onómiánsk helyre­állítását kívánja és addig is, írig ez megtörté­nik, a jelenlegi legkirívóbb sérelmeknek orvos­iásat. Ezek között van a jelenleg nagyon költ­séges és drága adminisztriának egyszerűsítése* a havi 10 százalek birságbamat leszállítása egy és fél százalékra, továbbá tiltakozás az országos pénztár állal tenezett ujabb járulék­előleg kirovása ellen. A forgalmi adóátalányozásnak ügyét a Keres­kedők Szövetségének ügyésze: dr. Kertész Béla fopja ismertetni és azt a javaslatot terjeszti elő, hogy az 1924. évben történt átalányozások, minthogy azóta a kereseti viszonyok nagyon megromlottak és egyál alán nem felelnek meg a tényleges állapotoknak, sürgősen revizió alá vétessenek. Az előadókon kivül a felvetett kér­désekhez 'ermészetesen még a meghívott tes­tületek kiküldöttei is hozzászólnak. A határozati javasla o: a gyűlés vezetőségének megbizásából Marosán Milán terjeszti elő. A gyű és rendezői a lapok utján kérik az érdekelteket, hogy vasárnap délelőtt 10 órakor a Korzó Mo.iban minél nagyobb számmal megjelenjenek. Leirer Lőrinc meggyónt. Leirer Amália mint moziszinésznő egy propaganda filmen. (Budapesti tudósttönk telefon jelentése.) Leirer Lőrincet csütCrökfn átszállítottak az ügyész­ig Mirlsó-ucal fognázábaés ott külön cellába helyezték. A királyi ügyészség külön ügyészt bízott meg ebben az ügyben, dr. Soóky Józsefet. Dr. Langer Jenő kúriai birO, a büntetőtörvény­szék elnöke külön vizsgálóbírót delegál' ez ügyben, iki részletesen kihallgatja Leirer Lő­rincet és jegyzökönyvet vesz föl t vallomásá­ról. A perrendtartás intézkedése szerint a fogva­tartás, vagy szabadlábrsheiyezés kérdésében a további döntés a vádtanács hatáskörébe tar­tozik. Leirer LCrínc esetében is igy történik, a vizsgálóbíró elölt folyó kihallgatás után az összes iraok a vádtanacs elé kerülnek, amely elsőfokon határoz a további letsrtóztatáeba helyezés, vagy szabadiábra helyezés kérdé­sében. Leirer Lőrinc védőj?, dr. Sándor Ltozló ma kora délelőtt megjelent a budapesti büntető­törvényszéken és erdeklődöll, hogy a büníetö­törvényszék eiuöke melyik vizsgálóbiróna* osiíja ki a Lsirer-ü«tyeí. Síndor Lásssió szerint az ügyészség rendelkezése, amellyel Leirer Lőrincet letartóztatásba helyezte, sérelmes. — Ez az eljárás céltalan és törvényi en — mondotía a* ügyvéd. — A rendőrség hosszas és hiabavsló munka uí*n, csak rninegy pihe­nőt akart magának adni azzal, hogy Leirer Lőrinc letartóztatásában az ügyészség közre­működött. — Különben is — mondta Sándor László — a letartóztalás óta egy lépéssel sem haladt előre a nyomozás abban az Irányban, hogy Leiier Lőrinc bűnösségére nézve tárgyi bhony'.­tikokal szolgaitasson. Leirer Lőrincet dr. Medvés-Medtco hlwá.i vizsgálóbíró, akit az üggyei raegbiztc-k, hé főn délelőtt fogja kihallga ni. Leirer Lőrinc tegnsp azzal a kéréssel fordult az illető rendőrtiszt­viselőhöz, hogy gyónni szeretne és evégből egy idősebb papot küldjenek hozzá. A rendőr­ségen helyt adlak ennek a kérésnek és Csi­szárik János címzetes püspök gyóntatta meg Leieri. * A rendőri nyomozás sek érdekes adatot hal­moiott össts a tragikus végű kurtizán életéről, amelynél szomorúbb, meddőbb asszonyélet kevés akad. Leirer Amáliának kietlen volt az élete és vágyakozásokkal igyekezett elviselhetővé tenni ezt a kieilenséget. Először színésznőnek készült, de terve nem sikerült, igazi színpadra nem jut­hatott, bi éjjel! mulatók álmüíésznőinek szere­pére psdig nem vágyott. Később a mozi vász­nai is megelégedett volna, hfába oslroroolta azonbsn a mozitmbereke*, nem kapott szerepet egyik fílmgyárbun sem, p:dig holhndus barátja m£r arra is vállalkozott, fcogy finanesiroz egy o'yan filmé', aro^lyban b rámíje Játszaná a fő­szerepei. Leirer A :;«i>á r egyszer mégis sike­rült szerepies jutnia. Egy, a holland gyermek­n; aí; 'látási ekco propagálását célzó filmfelvé­tel aé! fe: pott sjertp'.t. „A holland szív" egyik "nyasztrepé* bhtyk rá, Hihetetlen ambícióval készült k<s szerepére és szt eredni holland kosztümben játfzotta el. A film egynémelyik moziban mág mostaniban is megy. Ez vo t Lsirer Amália elfő és ufolső s«?r«pe a — fiíst'jt! villan. rtmWAW.VAV.'.WAVu'.V.VWAW SZE3EW telefonszámai; Szerkesztőség 13 -33. Kiadóhiva^:' és jegyiroda. 306. Nyomda 16 34.

Next

/
Oldalképek
Tartalom