Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-31 / 73. szám

1925 március 29. SZEGED 665 81 napja van kitiltva az utcáról a Szeged! Csathó Kálmán a száz esztendős a DMKE közgyűlésén. Szeged, március 30. A Délmagyarországi Közművelődési EgyesMet vasárnap délelőtt tartotta meg a várói háza közgyűlési termében dr. Menyhárt Oáspár egyetemi tanár elnökletével évi rendes közgyűlését. A közgyűlés keretében Csathó Kálmán, a Varjú a toronyórán cimű regény népszeiű írója, szép előadást tirlott a száz esitendös Jókairól. Dr. Menyhárt Oáspár bejelenlelte, hogy Herczeg Ferencet betegsége akadá'yozta meg a közgyűléssn való megjelenésben. Üdvözli Csathó Kálmán irót, majd megnyitja a közgyűlést. Török Sándor főtitkár terjeszti elő ezután jelentését ?z egyesület mult évi működéséről. A közgyűlés a főtitkár jelentését tudomásul vette éi a főtitkárnak agilitásáéit köszöneté! nyilvánilo ta. Ezután Dobó József pénztáros ismerteti az egyesület vagyonállományát és mult évi költségvetését, amely szerint az egyesületnek 106 millió jövedelme volt. A közgyűlés a számvizsgálóbizottság javaslatára a jelentést tudomásul veszi.. Az ügyvezető alelnök ezu án a jövő évi köItség«l3irányzalot ismerteti. Közművelődési célokra ebben az évben 91 millió koronát kívánnak fordítani, amelyből analfabéta és magyar nyelv tanfolyamot akarnak fenntartani, az ifjúság fejlődését a szellemi és testnevelési kultura terén előmozdítani, de programjukban van minden más közművelődést megmozdulás támogatása ir. A közgyűlés sz előirányzatot egyhangúlag elfogadja. Majd a tisztikar kiegészítésül megválasztják az egyesület tiszteletbeli elnökévé dr. Glattfelder Qyula csanádi megyéspüspököt ís Kovacsics Dezső békésmegyei főispán", igazgatósági tagokul dr. Csaba Jenő középiskolai tarárt, Hermann Antal és Horger Antal egyetemi tanárokat, Raboag Jánost és Unterreiner Józsefet, továbbá tiszteletbeli főtitkárrá dr. Pdvó Ferenc volt főtitkárt választják, akinek helyét eddigi firadozásii elismeréséül Török Sándorral töl ik be. A tárgysorozat végeztével Csathó Kálmán emelkedik szólásra. Ismerteti azokat a viszonyokat, amelyekből a száz esztendős Jókai kisarjadt. Jókai páratlan költői pályát futott be és az akkori közönség legnagyobb elismerését és ünnepé.ét vívta ki magának. Oyulai Pál Jókai regények ek hőseit hihetetleneknek és nem emberi tulajdonságokkal felruházottaknak tartja. Ezért Jókai nagy tollharcot is vivott Gyulaival. Gyulainak nem volt igaza és Jókai népszerűsége nöttön nőtt az irodalmi közvélemény ellenere is és a közvélemény szemében a szabadsághős Petőfit kivéve, talán a legnagyobb volt. Gyulainak nem volt igaza, mert Jóaai költött alakjaival is sokszor talán jobbin vissza tudta tükröztetni a történelmei, mint maguk a történelemtudósok. Azt Gyulai is elismerte róla, hogy egyetlen-rgy elbészélö irónk sem tudta kifejezésre juttatni oly tökéllyel a népies magyar nyelv bájait, mint Jókai. Jókai nagy ereje a hit, a költői hit azok igazságában, amiket ragyogó képze ete alkotölt. O maga is bámulja hőseit és lelkesedik érettük, de fölkelti a lelkesedés tűzét másokban is. Ez az, amit az akkori kritikusok nem értettek meg és ezért nem értették meg magát Jókait sem. Jókai — saját véleménye szerint — a realizmus hive volt. Ezért nem értette meg, mit akarnak tőle a kriiikusok. Gyulai viszont azt hitte, hogy Jókai csak alkotásaiban romantikus és nem tudta megérteni, hogy Jókai maga is olyan volt, mint a hősei, hogy ő maga is a valószínűtlenség határmesgyéjén jár'. Ezután röviden áttekint a költö életpályáján. Pápán Petőfi barátja volt, de regényének igazi hőseit Kecskeméten találjuk meg. O t jogászkodott és büszkesége volt a diákságnak. A legkiválóbb tanuló volt, emellett lapot szerkesztett, tanult vívni, sportolni, táncolni, arcképeket festett és társasagokba járt, sőt, mindezek mellett ráért arra is, hogy gazdájával bebarangolja a környékét és megismerkedjék az aljöldi népélettel. NÍÜCS h5se Jókainak, aki többet ludna, mint inags Jókai, aki foglalkozott a fizikával, a csillagászattal, a geologiával, az ásványtannal és a szép prózai magyar nyelvvel, amely tisztán csendül vissza épp ugy a pásztor, mint a juhász, halász és a debreceni diák ajkáról regényeiben. Mint a magyar nyelv nagyszerű művésze egy pár olyan szónoklatot tartott, amellyel bámulatba ejteite a hal gitógágot, majd egyizben hibátlan németséggel tart egy órás előadást, sőt Párisban franciául szónokol. Fogságba kerülve, unalomból kifaragja felesége mellszobrát, de sokoldalúságát, tudását és ragyogó fanláziájának óriási terjedelmét legjobban bizonyítja életében megirt 110 kötet remek műve. Egy emberi élet alig elég rá, hogy ezt leírja, de ő ráért arra is, hogy csapongó fantáziájában számtalan nagy hőse meg is szü'essen. Soha a magyar nemzetnek ideálokra szüksége még annyira nem volt, mint éppen ma, amikor Jókai 100 éves jubileumát ünnepeljük. Jókait megkímélte a Gondviselés a nagy nemzeti felfordulástól, de ezekben a szomorú napokban legalább az a vigaszunk, hogy megmaradt számunkra Jókai és halhatatlan emléke. Bízom Jókai látomásainak erejében és szentül h:szem, bogy annak az országnak, amely egy Jókait tudott adni nemzetének, lesz még feltámadása. Ezu'án dr. Menyhárt Gáspár egyetemi lanár megköszönte Csathó Kálmán közvetlen és meleghangú értekezését, majd a közgyűlés a Hiszekegy elmondásával véget ért. Jarres jobboldali és Braun szociáldemokrata közt uj választás lesz. A német birodalmi elnökválasztás. Berlin, március 30. Vasárnap reggel 5 órakor a birodalmi elnökválasztás ideiglenes záróeredménye, amely második választási menetet tesz szükségessé, * következő: Braun (szocialista) 7838.000, Held 999.000, Hellpach 1,500 000, Jarres (jobboldali) 10,700000, Ludendorf 210 000, Marx 3.900 000 es Tiuelmann 1,800.000. Leadtak tehát 27,300.000 szavazatot, vagyis 3,000.000 szavazattal kevesebbet, mint a decemberi választások alkalmával. A választásban való részvétel százalékszáma körülbelül 70 százalék. A szociáldemokraták és a centrumpártiak megtartották korábbi álláspontjukat. A bajor néppártiak és a demokratán egyenkint 400 000, a nrmzeii szocialisták 700.000 és a kommunisták 800 000 szavazatot adtak. Berlin, március 30. A berlini reggeli sajtó észrevételeket fűz a szükségessé vált második választáshoz és a tegnapi választás eredményéhez. A Welt am Montagban Gerlach azt írja, bogy a jobboldali pártok a második választás alkalmával nem fognak megmaradni Jarres jelölése mellett, hanem Gesslert fogják ajánlani, mint polgári egységes jelöltet. A Montag Morgen azt írja, hogy a Braun jelöltségéhez való ragaszkodás a köztársasági pártok részéről vereséget jelent, ezzel szemben a második menetben Marx jelöltségének kilátásai igen kedvezőek. A szavazatok számarányai, bármennyire is hálátlan mesterség a jövendölés, egészen világos képet nyújtanak arról, hogy miképpen alakul majd ki április 26-án a második választás eredménye? Ha a szociáldemokraták, a cen'rum és a demokraták — a régi kormánykoalíció — meg tudnak egyezni kfzös jelölt személyében, akkor a tegnap kapott 13 és negyedmilliónyi szuvazatlal ez a jelölt kerül kl győztesen az urnákból, mert a jobboldali blokk jelöltjére, a Ludendoifra és a bajor néppárti jelöltre esett szavaza'ok összes száma nem éri el a 12 milliót sem és még az is kétséges, hogy a katolikus bajorok hajlandók-e Jarresre, a protestantizmus harcos képviselőjére szavazni? Akármiben különösen hangzik is, a nagy Ismeretlen a második elnökválasztáson a kommunisták magatartása, akik egy és háromnegyedmillió szavazatukkal a mérleg nyelvecskéjenek szerepét fogják- játszani az elnökválasztási küzdelem eldöntésénél. A kommunisták a Reichstagban tudvalevően gyakran együtt szavaznak a túlzó ntconalistákksl, hogy fokozzák a mindenkori kormánynak okozott kellemetlenkedéseket, de az aligha tételezhe'ő fel róluk, hogy az elnöki állás betöltésénél is inkább a szélső jobb, mint a közép és balfelé hajló jelöltet segítsék diadalra. A polgármester és a tanácsnokok nem léphetnek elő. városok még Szeged, március 30. (Saját tudósítónktól.) Szokatlan izgalom hullámzott hétfőn végig a torony alatt. Mint ahogy a rémhíreknél szokásos, itt is szájról-szájra ment a híre, hogy a miniszter valamit megsemmisített, de nem lehetett bizonyosan tudni, hogy mit. A nagyon találékonyak kisütötték, hogy csakis a januári rendkívüli segélyről lehet szó, amit a jóváhagyás feltételéhez kötötten előleg formájában adott meg a város. Ha pedig már itt tartottak, nyomban megialái'ák az indokolást is, még pedig a legutóbbi' — a juliusi fizetésrendezésbe kapcsolódó — márciusi előleg alakjában. Érdekes, hogy a sok kisegzisztencia, akik keservesen húzzák a tisztviselői pá'ya robotját, csakis a maguk dolgára gondolnak elsősorban, amit rossz néven sem lehet venni. Pedig nem az ügyük vált aktuálissá, hanem egy másik. Tudni kell, hogy az 1923. évi negyedik törvénycikk lendezte a tisztviselők úgynevezett aranyfizetését, habár a békebelinek jelentékenyen kisebb arányában. Az egyetlen — látszólagos — kedvezmény az volt, hogy mindenki előrukkol egy fizetési osztállyal, ha megvan hozzá a megfelelő szolgálati ideje. De csakis eggyel. Katonai karrierekben nem ritkaság, hogy aki a háború kitörésekor kapitány volt, az már régen generális. Az államnál a pályáját a XI. osztályban kezdő napidijas is eljut idővel a hetedik fizetési osz'ályba; adótárnokok méltóságom (úgynevezett fizetési méltóságos) urakká válnak pályájuk végén, pedig nekik sincs különb képesítésük, mint a városi adőtigzteknek. A vármegyének most ígérték meg a természetes előrehaladás lehetőségét, de csak ígéretet sem kaptak. Azonkívül azonban az említett törvény ebb51 az egyszeri előrelépésből Is kizárta az V. és a VI. fizetési osztályban levőket, azt a felfogást tartva szem előt', hogy a polgármesternek elég a megállapított kúriai birói rang, de meg a városok amúgy is adnak első polgáruknak reprezentációs költséget. (Debrecenben például földhasználatot, Szegeden pedig 4000 aranykoronát.) A mult év szep'emfc erében a közgyűlés a városi alkalmazottak egyesületének kérelmére fölirt a kormányhoz és köriratot intézett a törvényhatóságokhoz, hogy az V. és a VI. fizetési osztályok is részesüljenek az előlépésben, egyébként is biitosittassék törvényhozásilag az általános automatikus előlépés. Az ilyen kérelmeket régi szokás szerint ellepi a por, betakarja a feledékenység, azért novemberben megint közgyűlés elé került a kérdés, de c<ak egyik részében. Nem az automatikus e'.őlépések általános rendezéséről volt szó (vég ére a város a maga pénzéből honorálhatja régi, rosszul fizetett szolgái), hanem csak az V. és a VI. fizetési osztálybeliekről, vagyis a polgármesterről és a tanács leghosszabb szolgálati idővel rendelkező tagjairól. Akkor kimondta a közgyűlés, hogy addig is, amig a kormány általános intézkedése megtörténik, a város maga hozza helyre a mulasztást s az automa'tkus előlipést biztosítja az V. és 7 VI fizetési osztályban levőknek. Felhatalmazta a tanácsot arra is, hogy julius HŐI viasza-