Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-29 / 72. szám

6 SZEGED 1925 tnireius 2) El kell olvasni ezt a levelet ét nem szabad elfelejteni a cimel: Wollemann is Kuszczak ariszabók, Váczt-utca 37. De el lehet felejteni nyugodtan éi lelkismerelfurdalás né kfll a tolvajosi erdőt és az orgo ványi éjszakákat. (v. gyj MMWMMÍMMMWIMMÍIMMMMMMIMM Megujulnak a biblia csodái. — A „Tízparancsolat" aaJióbemutatójAró'. — Kivételes alkalmakkor, valamely világsikert aratott film nyilvános bemutatója előtt — ami őszintén szólva, ritkán adódik — egy délelőttre megszokták hivni a mozik a város előkelőségét, hogy a nagy slágert bemutassák. Ez az áldozatkészség és előzékenység azonban hasznos befektetés, mert az ilyen bemutatók után a résztvevők a legbuzgóbb szószólói a bemutatott filmnek. A Belvárosi Mozi sem fog ráfizetni a pénteki sajtóbemutatóra, mert azóta alig beszélnek egyébről a városban, mint a Tízparancsolatról, amely — el kell ismerni — minden dicséretet megérdemel. A Tízparancsolat — a bibliai részben — a leggrandiózusabb, rendezői fantáziában a legvakmerőbb, színben és technikában a legkáprázatosabb, tömegben és mozgásban a leglenyűgözőbb alkotás, amelyet idáig ez az uj művészet produkált. Amit mutat valóban: élmény nemcsak a nézőnek, de annak is, aki a film fejlődését, mint uj és a megjelenéséig nem is sejtett lehetőségek megvalósulását figyeli. A költői képzelet munkája ennek a darabnak szinpadilag ís legerősebb részében: divinális. A Tízparancsolat megszületésének története szigorúan biblikus előadásban Mózes megjelenésétől az Egyiptomból való kivonuláson és a Vöröstengeren való átkelésen keresztül a a pogány lélek utolsó lázadó fellángolásának, az aranyborjú imádásának bukásáig. Világméretű mozgalmak és csodák sorozata olyan megjelenítésben, amely — el kell ismerni — méltó az emberiség történelmében való örök jelentőségükhöz. Itt aztán fantáziában, a rekonstruáló művészet erejében és méreteiben, elgondolásában és merésben a rendezőnek, Cecil B. De Mille urnák, valóban költőnek kellett lennie. Költőnek és — amerikainak. Mert csak a határtalan lehetőségek világának emberében lehet meg a bátorság vállalkozások egész sorának megfogalmazására, amelyek szinte korlátlan mértékben és teljességben kívánják és állítják a tudomány, a művészet, a technika és — a pénz képességeit a szolgálatába. Itt emberek tízezrei mozognak, hatalmas és ragyogó építmények emelkednek ujjá az elmúlásból, egyiptomi hadiszekerek százait röpítik az afrikai sivatag forró homokján drága diszű arab paripák és elálló szivvel látod a tenger vizének kettéválását, majd a hullámok rettentő egybeomlását. Megnyilatkozások, viharok, csodajelenések víziói lobbannak a káprázó és megriadt szemek elé. Csodák, amelyeknek titkát ime a tndomány megfogta és megrendít a megjelenésűkkel. . Ez a film a maga bámulatos teljesítményeivel, fantasztikus tecknikai produkcióival, nagy artisztikumával és elragadóan szép szines képeivel csodaszámba ment ott is, ahol megszületett és ahol sok csodának a magyarázata terem: a dollár. De ilyet idáig a dollár se tudott. A tizennégyfelvonásos filmóriás második része: a Tízparancsolat erkölcsi erejének dokumentálása egy változatos, izgalmas és szintén sok látnivalót produkáló modern történet során. Az első rész páratlan grandiózitásáig természetesen nem emelkedhetik, de viszont nagy alkalmat ád egy csomó egészen elsőrangú művész alakító erejének kiérvényesitésére. Hogy mind elsőrangú, az csak termeszetes, mert ahol ekkora tehetőség feszült neki egy egész világnak és a maga műfajában korszakosnak szánt vállalkozásnak, ott egy tenyérnyi helyre is a legjobbak közül választották ki a legjobbat. De ezek között is kiemelkedőt és valóban emlékezeteset produkál Theodore Roberts. Mózes hatalmas alakjának megszemélyesitője. Ennek az egész grandiózus munkának ihlete, inspirációja — az áhítat. A hit, az erkölcs, a tisztaság dicsősége és rajongó szerelme. Az egész darab zsolozsma. Hatalmas, felejthetetlen, nagy ének a hitről, az erkölcsről, a tiszta és igaz élet tízparancsolatáról. Zoro is Huru versengése az Ausztráliai menyasszony-ért hétfőn és kedden a Belvárosi Moziban „Ha ezer évig nem volt kisvasút, még ezer évig möglöszünk nélküle.11 Az alsótanyai örökgazdák a kisvasút ellen. Szeged, március 28. (Saját tudósítónktól.) Idestova három évtizede fog alkozik Szeged város közönsége azzal a problémával, hogy miként lehdne köre ebb hozni a szegedi tanyavilágot a városhoz és miként lehetne reálisabbá tenni azokat a tullaza kapcsolatokat, amelyek a város száznegyvenezer holdnyi határát közigazgatásilag Szegedhez, mint központhoz fűzi. Mert hát n gyon lazák ezek a kapcsolatok, lazává teszi őket az a husz-harminc kilométeres távolság, amely elvá'asztja Szegedet S egedől és amelynek leküzdésére nagyon gyenge szerszám a primitiv parasztkocsi, a nyers lóerő, vagy emberi láb. Vmnak, különösen Alsótanya délnyugati részein olyan tanyák, amelyek számára terra incognita az anyaváros, szüle'nek ott emberek és életüket leélve meghalnak anélkül, hogy láttak volna emeletes házat, hogy eljutottak volna a városba, amely talán meszszebbvalínaK látszik onnan, mint a felvidéki tótnak Amerika. Ez a husz-harminc kilométeres távolság az oka annak, hogy az ott künn való népek ma, a rádió és a repülőgép korszakában sem éínek másképen, mint ahogyan századokkal ezelőtt éltek, taán még az olajmécsest és a faggyugyergyát sem cserélték fel a petróleu nlámp ival. A város közönsége érezte, hogy át kell törnie valahogy ezt a kinai falat. Megszületett a tanyai vasút gondolata. Husz esztendeig tárgyaltak, vitatkoztak a kérdés fölött, mig végre most, a háború után elérkezett az ügy a megvalósulás s'ádiuma elé. A város adókkal ha lálraterhelt közönsége nagylelkűség! rohamában elhatározta, hogy valóra váltja a tanyai kisvasút tervét, hogy lemond a lerongyolódott város rendbehozásáról, a botrányos közvilágítás rendezéséről, a csatornázásról, a kövezésről — a tanyai lakosság érdekében. Cserébe nagyon kis áldozatot kiván azoktól, akiknek az építendő vasút mérhetetlen anyagi gyarapodást jelent. Azt kívánta a város, hogy a vasutmenti örökföldek tulajdonosat bizonyos ideig járuljanak hozzá a vasút üzembentartásának költségeihez, hisz n ezzel alig néhány percentjét adják vissza födjük értéktöbbletének, mert kétségtelen, hogy a vasút nagyon megnöveli a közelében levő földek értését és illő, hogy ebből visszafizessenek valamennyit a vasútépítő városnak az érdekelt gazdák. A vasúti költségekhez való hozzájárulást a közgyűlés egyhangúlag megszavazta, pedig a varosatyák között nem egy érdekelt alsótanyai örökgazda ült. Akkor senki sem szólalt föl ellene és volt valami megható ebben az egyhangú megajánlásban. Azóta eltelt vagy négy hét, de ezalatt a négy hét alatt nagyot fordult a világ. Az alsótanyai örökföldek tulajdonosai rájöttek arra, hogy nincs szükségük a tanyai vasútra, hogy meg lehetnek még vagy ezer évig nélküle, ha az átélt ezer esztendő alatt megvoltak. Szombaton délelőtt százötven-kétszáz főből állo alsótanyai küldöttséget vezetett a po gármester elé Engi Antal és Varga Mátyás. Mindketten érdekelt alsótanyai gazdák és a küldöttség tagjai szintén az érde-elt öröktulajdonosok sorából kerültek ki. A polgármester a közgyűlési teremben hallgatta meg a küldöttséget. A hatalmas gyüléstetem zsuffolásig megtelt a magyarokkal. Engi Antal szép sorjában előadta, hogy mi az oka ennek a nagy megmozdulásnak: a tanyai kisvasút. Kijelentette, hogy a vasul megépítése nem a gazdák éideke, hanem a városé, a városi kereskedőké, mert nem igaz az, hogy a vasút növelné az ottani földek értékét, sőt a közgyüléi által megszavazott hozzájárujás miatt még csökkeni is Lehet, bogy a vasút miatt többet adnának érte, de csik akkor, ha elad nák, de ki a bolond adná el a földjét? — Ha eddig megvolt a tanya vasút nélkül, — mondotta Engi Antal nagygazda — és jó volt neki a kocsi, meg a ló, ezután is beéri vele. Az^án közölte még a polgármesterrel, hogy a keskeny vágány ellen, meg a kitűzött von«I ellen is vannak kifogásuk. Ha már vasutat épit a város, miért nem épit rendes nyomtávolu nagy vasutat? És miért oda épili, ahova épiti, miért nem másleié? A polgármestert látszólag meglepte Engi Antal általános helyesléssel kisért előadása. Az érdekelt gazdák ellenállására számított a legkevésbé, hiszen annak idején egyhingn lelkesedéssel szavazták meg a kisvasutat — igát ugyan, hogv akkor még hozzájárulásról nem volt szó. De a hozzájárulást is megszavazták később ... Valami demagóg izgatás forgathatta fel a tanyát. Hosszú beszédet tartott. Lelkesen érvelt a vasút mellett, meg akarta győzni a küldöttséget az igazságról. Erveket sorakoztatott fel. Att mondotta, hogy a konzervativizmus a legtiszteletreméltóbb érzések egyike, érthető, ha ai emberek inkább ragaszkodnak a régi, megszokott rosszhoz, minthogy e fogadnák az uj, az Ismeretlen jót. Igy például évekig tartott a harc, mig végre belátták a gazdik, hogy a cséplőgép megmenti számukra a termésnek azt a harmadát, amely a nyomtatással elveszett. Ma már alig nyomtatnak lóval. Igy van a kisva suttal is. — Ha maguknak nem kell a vasút — mondotta emelt hangon —, kell majd a fiaiknak és a maguk kötelessége, hogy fiaik számára megcsinálják. — Szeretném, ha Kossuth Lajos ékesszólásával rendelkezhetnék — mondotta a polgármester —, mert szeretném meggyőzni magukat a vasút szükségességéről és arról, bogy a vasút fölépítése elsősorban a maguk irdeke. Ml a vasutat akkor is megépítjük, ha Alsótanya saját, jól felfogott érdeke ellen azt ts mondja, hogy neki nem kell a vasút. A polgármester beszédét közömbösen hallgatták végig a gazdák. Néha elhangzott egy-egy közbeszólás, hogy nekünk bizony nem kell a vasút, mire az egész küldöttség zajosan helyeselt a közbeszólónak. A polgármester érvei nem győzték meg a tanyát. A tanyáiak nem kell a vasút, mert az örökföldtulajdonosok sajnálják azt a koronás hozzájárulást? De mi lenne akkor, ha felvonulna az a harmincezer alsótanyai zsellér, akinek emberi sorsot hoz a mostani jobbágysor ellen a kisvasút? m. I. Alkalmi házeladás! egyik «zip emeletes híz, a városháza mögött, földszinten üzletekkel, ára 410 millió, másik hatalma* emeletes ház, nagy pincével, nagy gyáripalettel, a Valéria-térnél, most jövedelmez tiaztáa évi 46 milliót és mngvehetö potom '10 millió koronáért. Kedvező fizetési ifeji ^ -v b ri r Bástya-utca 19. szám. feltételekkel PlL£.Ll\llCL) (Kultúrpalotánál.) 133 - Az arany, ezüst és vám olcsóbbodása folytán minden hirdetett árnál olcsóbban árusítom a raktáron levő összes cikkeket. — Eladás részletfizetésre Is! 974 Nagy javítóműhely. Tóth József órás, ékszerész Szeged. KOtcsey-utco 7. szám. Férfi szövetek olcsón és nagij választékban FR1EDMANN Korzó Mozi ház, Széchenyi-tér. us NICKELEZEST kordokat, kerékpárok, gyermekkocsik alkatrészeit. EZUSIÖZÉS Chinaezüst tárgyak, evőeszközök felújítása. GALVANIZÁLÁS lámpákat, butorverefekef és dísztárgyakat, orvosi műszerek, papirvágó gépkések, beretvák, ollók élesitésitésc, papir- és bőrvágó stansznik készítése, zsebkések javítása és o legjobb kivitelben való előállítása. Deutsch Mór éa fia késes és műszerészeknél Fekefesas-ufca 22. 117