Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-29 / 72. szám

1925 március 29. SZEGED t hozzájut a fejlődésnek mindazon lehetői égéhez, mely számarányát és történelmi munkáját meg illet*. A féligazságok beteg hídonázásában csak az egész igazság gyógyit. Ezeket el kelleti mondanom, hogy jogom legyen újra feltenni a kérdést: kik hát rzek az ellenforradalmárok? Szeged, 1925 március 29. A nyolcszögletű tornyot valóban a tatárjárás idején építették. A Műemlékek Országos Bizottságának kiküldöttei Szegeden. Szeged, március 28. (Saját tudósítónktól.) Az az építészeti műemlék, amely a Szent Demeter-templom tornyából került elö, országos feltűnést keltett. Ma már az illetékes körök is foglalkoznak vele és — ha igaz — szó sem lehet többet a megsemmisítéséről. Részletesen beszámolt a Szeged arról, hogy Sebestyén Károly muzruiőr, aki a teirploiabomtást ellenőrzi, akciót inditott a napfényre került nyolcszögletű torony megmentése érdekében, mert — föltevése szerint — a torony páratlan műemlék, a XIII. századból való, a tatárjárás idejében építhették. A polgármester meg is ígérte, bogy — ha valóban értékes műemlék a kihámozott torony és ba nem zavarja a fogadalmi templom esztétikai hatását — megmaradhat. A Műemlékek Országos Bizottsága is tudomást szerzett a város szenzációjárói és Szegedre küldötte két tagját: dr. Luksz Károly egyetemi magántanárt és dr. Schnellek bizottsági titkárt a torony megvizsgálására. A bizottság kiküldöttei Sebestyén Károly társaságában szombaton délsiött tüietesen megvizsgálták a tornyot és megállapították,„ hegy Sebestyén Károly föltevése teljes egészében helytálló. A nyolcszögletű torony valóban a Xííí. század magyar építészetének egyik ritka dokumentuma. Hasonló az egész országban nincs, mert abból a korból csak nagyon kevés és lényegesen kisebb építészeti emlék maradt fenn. A budapesti szakértők a déli órákban felkeresték a polgármestert és közölték vele megállapításaikat. Elmondották, hogy halálos vétek volna az értékes műemlék megsemmisítése és meghagyása semm féle akadályokba nem ütközik, az uj templom hatását nem rontja, mert a 86 méter magas tornyok előtt kis zsuzsunak látszik majd a 15 méteres ótorony, amelyet művésziesen lehetne konzerválri. Alapfalaiba beépíthetnék a muzeumban őrzött régi, faragott köveket is. A polgármester kijelentette, hogy ha csak lehet, megtartja a varos a műemléket, igaz ugyan, hogy sokan követelik a lebontását. A polgármester egyébkent annak örült legjobban, hogy végre a műemléknek sikerült kinyomozni a — Müemlék-Bizotiságot, amelyre még a városháza harangja miatt neheztel. A kiküldöttek természetesen jelentést tesznek tapasztalataikról a bizottságnak és ha a bizottság műemléknek minősíti a tornyot, a műemlékek védelméről szóló törvény ugy sem engedi meg annak lebontását. A választójogi javaslatot általánosságban elfogadták, A miniszterelnök és a belügyminiszter beszéde. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A választójogi bizottság mai ülésén, amelyet Kállay Tibor elnök délelőtt tizenegy órakor nyitott meg, Bethlen miniszterelnök folytatta tegnap megkezdett beszédét. Rámutatott arra, hogy Tisza István gróf a magyar parlamenlárizmust, az országgyűlést féltette a túlzott jogkiterjesztéstől és attól tartott, hogy a parlament nívója ez által le fog sűlyedni. Bethlen gróf szintén attól fél, különösen most, amikor még a közelmúltban megvalósított reformok sem váltak a magyar nemzet testévé és leikévé. A túlzottan kiterjesztett választójogon alapuló külföldi parlamentek sem a polgári szabadságot, sem a polgári tulajdon szabadságát nem tiszteli kellően. Egyes radikális parlamentek veszélyeztetik a vallásszabadság nagy vívmányát is, amennyiben elősegítik a vallási meggyőződés ietiprását. Bethlen gróf nem fogadja el azt a tételt', hogy az általános választójog véget fog vetn1 az imperializmusnak. A trianoni békekötés után meg kell állapítani, hogy a demokratikus és legszélsőbb választás alapján álló parlamentek létesítették a legimperialistább békét. A választójogi törvényjavaslathoz csatolt nyolcadik melléklet kimutatja, hogy Magyarországon az írni-olvasni tudó huszonnégy éven felüli férfiak közül a polgáraághoz tartozik 956 000 fő, a munkássághoz 980.000. Ez pedig annyit jelent, hogy Magyarországon a polgárság kisebbségben van a munkástömegekkel szembea. Ha tehát behoznák az általános titkos választójogot,' nem a polgárság, hanem a munkásság fog uralkodni. Hsz&fias alapon álló munkásság teljesítheti ezt a feladatot, Magyarországon azonban a munkásság az évtizedes matxista agitáció következtében teljesen elideérezte magát, mint az ideges „urak" között. Egy Falstaff-kedvű, pocakos, pirospozsgás cipész volt a kedvence, az étkezésnél mellé Qlt, ha csak tehette és mindenben a kedvében járt. Legállandóbb komplexuma a fiatalság volt. — A fiatalság kell nekem, mert azok nem rontják el a kerteket és a házakati — lelkendezett sokszor a kerti séták alatt, hátratett kezekkel, lobogó nyakkendővel, hosszú léptekkel, amelyek mintha valami láthatatlan zenekar üteméhez igazodtak volna. Gyakran minden szó nélkül hirtelen otthagyta a társaságot, maga elé mormogott szavakat ismeretlen nyelveken, majd elvonult a kert egyik távoli szögletébe és a virágok utján telefonált Nakonxipánba. Ha ilyenkor meglepték, szégyenlősen lesütötte szemét, lehajtotta fejét, mint a csínyen ért gyetek. Es fájdalmas grimasszal mosolygott. A titkát lesték meg, a virágok és a madarak nyelvét akarták kihallgatni. III. Kolostornak érezte a klinikát, ahová elvonult elmélázni és alkotni, a megőrült világ és emberek elől. Mert dolgozott itt is titokban, a közös nagy hálóteremben, az ágya mellett, amikor a többiek a folyosón üldögéltek, járkáltak, kártyáztak, olvastak, vagy sakkoztak. Néha észrevétlenül beosontam hozzá, lábujhegyen megálltam az ajtóban és elnéztem, amint valami régi olasz áriát dúdolva festett, néha térdepelve, mint nagy elődje, Beato Angelico. A kartonlapon a görög mitológia és a keresztény középkor istenei és hősei lebegtek, némelyek a felhők ön, melyeken kastélyok emelkedtek és egy latht fOlirás hirdette lenn: Per naturam ad artem! És az aláírás Louis Gulaxy pinxlt. Egy lovagot is festett, páncélosán, sisakkal, mellette hölgy, rózákkai kezében, rejtelmes mosolylyal ajkán. Mikor ezt nagynehezen megmutatta az orvosainak egy vizit alkalmával, a világ legtermészetesebb hangján tette hozzá: — A lovag urnák nagyon piszkos az inge a páncél alatt. Ha a kiváló professzor (aki azóta elköltözött) kikérdezte, hogy mi hol van a Louvre termeiben, a lehető legpontosabban válaszolt, világosan emlékezett, hogy milyen képek vannak egymás mellett. Segantinit szerette legjobban, sokat beszélt róla magában, de voltak festők, hazaiak és külföldiek, akiket haraggal és megvetéssel emlegetett. Az édesanyját is bálványozta, a törékeny kis öregasszonyt, aki könnyes szemekkel és siró szavakkal, ajnározta elveszett fiát és ha nagynehezen gictigedte, a látogatás után órákig földúlva járókéit a folyosókon, az elzárt ajtót rázta és alorvosnak panaszosan siránkozott, mint egy-~nagy beteg gyerek: / — Az édes mamácskámat akarom látni, nagyon szerettem volna még neki valamit mondani. Szegény fájdalmas anya, elpusztult ebben a reménytelen jóságban és szerefétben. Minden megszépült égmegjavult körülötte. Még az a vásott, ideges un gyerek is, akit szülei a klinikába zárattak, m&rt már nem birtak otthon vele. Gulácsy Lajos a/portréját festette, amely nem hasonlított hozzá. Eg\i SZOmoru kis angyalhoz hasonlított. (Engem isjerajzolt, még Váradon, egy kurta kocsraábaiyfjarókás, copfo3 márkinak é3 a klinikán az albifaomat, amelybe verseket kellett i genedeit a nemzeti ideáloktól, a mezőgazdasági proletariátus pedig olyan alacsony kulturfokon áll, hogy képtelen felismerni a nemzeti érdekeket. Fő előfeltétel az általános választójog létesítéséhez az erkölcsi kultura és erre nagyobb suyl helyez, mint a szellemire.^ 4 A magyar sajtó tekintélyes része az erkölcsi kuliurának nem a meggyökereztetésére, nem annak becsülettel való fejlesztésére, hsnem elhomályosítására törekszik. Az általános titkos választójog helyes működésének további elöfelté:ele minden országban, hogy annak bizonyos tradíciói legyenek és hogy fokozatos fejlődés révén jussanak érvénybe. Ezután áttér a női választófog kérdésére. Ismerteti a Vázsonyi féle javaslat idevonatkozó resdelkezéseit és kimutaja, hogy mig a Vázsonyi-féle javaslat szerint mindössze 260.000 nő jutott volna a választójoghoz, addig a jelenlegi javaslat 917.000 nőt ruház fel válaszlójoggal. Áttér ezután a titkosság kérdésére. Hangsúlyozza, hogy ez a kérdés elméletileg nem is vitatható. Felfogása szerint egyedül a nyilt szavazás a helyes. A választójog nem magánjog, hanem közjog, minden közjog gyakorlásáért mindenki felelősséggel tartozik a közzel szemben. A vesztegetés a titkos szavazás melle t sem szűnik meg, ceak más alakot ölt. Franc aországban a képviselők nem egyeseknek adnak pénzt, hanem a községekben levő egyesületeknek, szervezeteknek adnak ajándékot, utólag abban az esetben, ha a többséget elnyerték. A jelenlegi javaslat kompromisszum a nyilt és titkos szavazás között, épp ugy, mint annak idején Vázsonyi javaslata volt. Vázsonyi is hangoztatta ezt de adós maradt azzal, hogy kik között jött létre a kompromisszum. Még az eskü kérdésre akar kitérni. Azt mondják, hogy az eskü mindenféle üldöztetésre és politikai f.nyegetésre adhat alkalmat a megválasztott képviselőkkel szemben. Ezzel szemben teljes biztosítékot lát abban, hogy e kérdésben a parlamenti zsűri hozza meg az ítéletet. Ezután kijei intette, hogy a részletekbe most nem hajlandó belemenni, mert ennek vitája most kezdődik. Ujoól hangsúlyozza, hogy a kormányt a választójog kérdésében sem pártszempont, sem a reakció szerparkja nem vezeti, hanem kizárólag a józan és mérsékelt haladás szempontja. Rakovszky Iván belügyminiszter azt fejtegeti, hogy nem pártszempontokat követ a javaslat, hanem lehetővé akarja tenni, hogy az országban guvernamentális politika érvényesüljön. Az utóbbi esztendők eseményei, azoknak az államoknak a tapasztalatai, amelyekben most tértek át az általános választójog rendszerére, azt bizonyítják, hogy minden ilyen országban nagyon szélsőséges frakciók alakultak. A nyilt szavazásnál elsősorban nem a hatóságok ellenőrzése alatt áll a választó, — hanem a saját lelkiismeretének ellenőrzése alatt volna írnom, megtöltötte vázlatokkal, többek között megörökítette Bol Bol néni cukrászdáját, amely szerinte lenn a kertben volt, Don Quixote szélmalma mellett.) Lehel Ferenc szép könyvet irt Gulácsy Lajo3 dekadens festőről, de némely részben a kegyelet és kímélet hiánya bántó. Schizofrenia — mondogatja állandóan —, ami orvosi szempontból helyes lehet. De Gulácsy művész volt és művész maradt a betegségében is és talán — több dolgok vannak földön és égen, Horatio — talán igazabb igaza van Madách Ádámjának: Hi3z, mi a világon nagy és nemes volt, mind ily örülés? Ez a dementia a nagy és tiszta, művészi és mély lelkek kiváltsága és végzete. Hugó von der Goes, Anton Wiertz, Staufler Bern, Vincent van Gogh, Turner, Gulácsy Lajos távoli testvérei egyazon művészetben, osztották vele ezt a sorsot. Artisznkus jelenség maradt mindig, mint ahogy Cyrano haláláig tisztán megőrizte a sisakforgóját, a becsületét. Minden mozdulatából ki lehetett olvasni: Auch io sono pittorel És a téboly lárvája mögött épen maradt a fiatalsága, a szent gyermeksége. Mint a vak Milton a látóknál jobban látta a Fényt, ő az őrület e'iziumi mezőin kószálva, jobban érezte a Szépet. Lgy ködös, nyirkos, hideg télvégi reggel, a sóhajok hídján állott és kinézett a homályos ablakon a csupasz udvarra: — Milyen gyönyörű ez a Velence, micsoda ünnep! Ma boldogok vagyunk ugy-e? — igen, ma boldogok vagyunk — sóhajtottam cüönt sen és magamban hozzáte'tem még: — Beato Lodovicot