Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-27 / 70. szám

1925 március 29. SZEGED 633 77 napja van kitiltva az utcáról a Szeged/ Milyen is legyen a kereske­delmi és iparkamara elnöke? A polgármester ur e kérdísről rövid idő előtt a helybeli déli lapban nyilatkozott. Noha ezen nyilatkozata, tartalmánál fogva, alig vehető ko­molyan, mégis a város polgármesterének egyik nyilatkozatárúi lévén szó, amelyet távolabb álló körök esetleg nem valódi érdem szerint mél­tatnak, nem tartom fölöslegesnek e nyilatko­zatra néhány szóval reflektálni, annál is inkább, mivel ez nem pro domo ügy, hanem, eltekintve a nyilatkozattevő személyétől, egy fontos köz életi állásra vonatkozik és mint ilyen, közérde­ket jelent. Ha azt mondom, hogy a polgármes'er ur nyilatkozata tulajdonképen nem vehető komo­lyan, akkor ezt arra alapitom, hogy a nyilat­kozat evidensen ugy jött létre, hogy a polgár­mester szemügyre vette a kamara jelenlegi el­nökét és mivel ez neki tudvalevőleg semmi­féleképen nem tetszik, oly követelményeket támasztott a szóbanforgó állás betöltéséhez, amelyek a kamara mostani elnökének tulajdon­ságaival homlokegyenest ellenkeznek. A polgármester ur ugyanis azt mondotta, bogy a kamara elnöke fiatalember legyen és országos politikával ne foglalkozzék, mig tudva­levő dolog, hogy én bizony fiatalember nem vagyok és tőlem telhetőleg igenis foglalkozom az országos politikával. Ha azonban most már vizsgálat tárgyává tesszük azt a kérdést, hogy vájjon helyes-e a polgármes er követelménye és az nemcsak annak kifolyása, hogy bizony é.ek óta kelle metlenkedem neki a közgyűlésen és a város egyéb iorumain azzal, hogy éveken át köve­teltem a fóld bérek helyes beszedését, bogy az igy a várost jogosan megillető pénzek a város elhanyagolt állapotának helyreállítására és javítására fordíttassanak, kellemetlenked­tem neki a gázgyár ügyében, mely nagy hasznot hajló vállalat birtokba nem véte­lét már nem is hibának, de egyenesen bűnnek tarlom és sok más oly kérdésben, amelyekben merem mondini, a polgárság nagy része, kü­lönösen a kereskedelmi és ipari világ, állás­pontomat és eljárásomat állandóan helyeselte, illetve a város valódi érdekében ál ónak is­merte el, — akkor azon kérdésre, hogy vájjon helyes-e, ha a kamara elnöke fiatalember, vagy hogy oda inkább h.sszu évek gyakorlata és tapasztalata, kiterjedt ipari és kereskedelmi összeköttetések, a külföld és annak nagy ke­reskedelmi és ipari intézményeinek ismerete kívánatos-e, amiket fiatalember nem is igen szerezhet meg, a válasz könnyen megadható. Mig az országos politikát illetőleg nekem az a meggyőződésem, bogy, egészen eltekintve ha­zánk mai rendkívül súlyos helyzetétől, nem lehet jó hazafi az, aki társadalmi állásához mérten országos politikával nem foglalkozik és különös tekintettel arra, miszetint ma az orszá­gos politika tulajdonképen és majdnem kizáró­lag gazdtsági kérdések megoldásából áll, a kereskedelmi és iparkamara elnökének kétség­telenül egyenesen kötelessége, hogy ezekben a fontos gazdasági kérdésekben igenis állást fog­laljon, még akkor is, ba ez az állásfoglalás nem egyezik a polgármesterével, aki, amióta csak hivatalt tölt be, mindig minden kormány uszály hordozója volt. A többi, a polgármester ur állal lároasz­tott igények, mindenkire nézve, aki a mai helyzetet és különösen a jelenlegi, évek óta fennálló viszonyokat ismeri, csak pia desiderla, mert abban megegyezünk kétségtelenül mind­annyian, miszetint kívánatos volna városunk­ban uj iparokat létrehozni, de, talán csak a polgármesteren kivül, minden az ily kérdések­kel komolyan foglalkozó egyén azt is tudja, hogy ez jelenleg lehetetlen, amit annál inkább állithatok, mivel igenis évek óta agitálok a Gyáriparosok Országos Szövetségénél, valamint az Országos Texlilegyesületnél oly irányban, hogy a külföldtől jelentkező gyárosok Sze­gedre tercitessenek, de sajnos, eddig ered­ménytelenül. Ezzel kívántam a polgármester ur teám nézve oly .kedves" nyilatkozatát valódi étté­kére le^iáliitani, dacára annak, vagy talán éppen azért, mivel a kérdés még abszolúte nem aktuális és tudtommal a kamarai válasz- ' nyilatkozata mögölt rejlő aspiránsoknak ezen tások legkorább ez év őszén fognak megtör- néhány hónapig még várniok kell. ténni, ugy, hogy az esetleg a polgármester ur | Wlmer Fülöp. MMtMMWMMM^^ Vörös István kétmilliárdos tartozása miatt fizetési zavarokkal küzd a Belvárosi Bank. Szeged, március 26. (Saját tadósUóaktól.) Rövid tizennégy hónap alatt, attól az időtől kezdve, amióta a nagyarányú gazdasági krizis és az egyre hatalmasodó hitelválság végig­söpört Magyarország egész gazdasági es keres­kedelmi életén, bárom szegedi bank omlott össze. A Kroó-bank nyitotta meg a sort az el­múlt év januárjában — amelynek ügyében a szegedi törvényszéken alig néhány nappil ezelőtt napolták el a főtárgyalást — majd az összeomlás ulán néhány nappal megbukott a Forgalmi Bank, mig a harmadik a Szegedi Gazdasági Bank volt, amely mintegy két­milliárdnyi passzívával alig egy hónappal ez­előtt omlott össze. Ez a harmadik bank kény­szeregyezségit kért és ebben az ügyben már­cius utolsó napján tartják meg az egyezségi tárgyalást. A három összeomlott bank hiánya körülbelül hárommilliárdot tesz kl, amelynek kapcsán több ezerre tehető azoknak a kis­embereknek a száma, akik elvesztették félre­tett és összegyűjtött vagyonkájukat Alig egy hónappal a harmadik bánt bukása óta, egy ujabb ismert és fejlődőképes, de nem a régiek közül való pénzintézet került a szegedi bankok fekele listájára. A legutolsó napokban ugyanis fizetési nehézségekkel küzd a Kárász-utcai igen nagy forgalmú Belvárosi Bank és Kereskedelmi Részvény-Társaság Is. Ennek a banknak volt -— a konjunktúrában alakult intézetek között — a legnagyobb üzlet­köre, a legszélesebb keretű forgalma és Igy a legutolsó napokban bekövetkezett események következményei ebben a percben még belát­hatatlanok. Az már ma is tény, hogy csak a betevők, a hitelezők nyugodt gondolkozása és megfontolt cselekedetei kapcsán lehet majd tisztázni — a hilelezők érdekében — a szo­morúan tragikus útra került Belvárosi Bank ügyét. A Szeged munkatársa a bank fizetési nehéz­ségeinek részleteiről a következőket jelentheti: Még élénken emlékezetes a nyilvánosság előtt, amikor az évekkel ezelőtt megkezdődött nagy­arányú tőzsdei konjunktura hullámaiban, a Kárász-utcában — a „Próféta" mellett — egy nem túlságosan tágas helyiségben megalakult a Belvárosi Bank és Kereskedelmi Részvény­Társaság. Csak rövid ideig működött a kezoet keretei között a pénzintézet, amikor üzletköre és forgalma szinte percről-percre nagyobbodott. Amikor már a forgalmat lehetetlen volt le­bonyolítani a szűk helyiségekben, a bank meg­lehetős nagy költséggel megvette a Korzó­kávéház tágas helyiségeit és az elegánsan be­rendezett termekbe költözött át. abból a helyi­ségből, amelyben szállást talált később az összeomlott Gazdasági Bank. A pénzintézet még ezután is növelte forgal­mát, egyre ujabb betevők jelentkeztek. Az első hirek bizonyos nehézségektől akkor keletkez­ek, amikor az elsö bankösszeomlások voltak tizennégy hónappal ezelőtt. A kisemberekekkor megrohanták az intézetet, de a bank ebből a rohamból éppen ugy és olyan szilárdan került ki, mint amikor a harmadik bankbukás óráiban vezettek a betevők ujibo rohamot az intézet ellen. A legutolsó napokban azután egy tizenkét hónap óta húzódó ügy miatt raoat már nehéz­ségek közé került a bank. A fizetési nehézsé­gekről a csütörtöki mpen, akkor terjedtek el a hirek és szeriecsapkodó szárnyakon repü'tek, amikor csütörtökön reggel Szegedre érkezett a Pénzintézett Központ két revizora: dr. Betget igazgató és Hdebrandt főrevizor. A Pénzintézeti Központ kiküldöttjei azonnal érintkezésbe lép­tek a b«nk vezetőségével és a bank összes ügyeitől tüzetes felvilágosítást kaplak. A revi­zorok azonnal megkezdték a műnk:;?latofcat, hozzáfogtak a bank státusának tisztázásához is fölállításához, ugyanebben a % időben meg­kezdődlek a tárgyalások és a munkálatok ab­ban az irányban, in»y a fizetést nehézségek milyen formák között oivosoltassanak a hitele­zők irdekiben. A Belvárosi Bank fizetési nehézségei -- ér­tesülésünk szerint — egyrészt az általános gazdisági és hitel válság Következtében állot­tak elő, másrészt pedig Vörös István Kereske­delmi is Gazdasági Riszviny-Társaságával kapcsolatban. A bank ugyanis a Vörös István tulajdonát képező Kereskedelmi és Gazdasági Bank R.-t. budapesti és szegedi intézeteinek az elmúlt év­ben mintegy milliárd korona kosztpénzt helye­zett ki. A Kereskedelmi és Gazdasági Bank Részvénytársaság sem a kihelyezett összeget, sem pedig a kosztkamatokat mind a mai napig nem fizette meg. Ebből az üzletből a banknak egymilliárd korona effektív vesztesége lett és ehhez jön a z ugyancsak majd egymilliárdot kitevő kosztk mit is. A Belvárosi Bank még annak idején minden eszközzel fellépett érdekei biztosítására és dr. Vörös István ellen büntető }t!jelentést tett, majd bünügyi zárlatot is vezetett. Ebben az eljárás­ban Vörös István budapesti Párisi utcán lévő több milliárd értéket képviselő ö emeletes palo­'ájára követelését zálogjogilag be ís kebelezte. Vörös Is ván azóta nagyon is ismert vállalata azonban különböző amerikai iiü védekezések­kel mindig kibujt a fizetés alól. Néhány hónappal ezelőtt azu'án dr. Vörös István vállalata kényszeregyezségei kért a buda­pesti törvényszéktől, amely alkalommal a hite­lezőknek 50 százalékot ajánlott föl. Ez az el­járás még mindig folyamatban van, minthogy a Belvárosi Bank bünügyi uton igazolta, hogy a kényszeregyezségi ajánlat jogosulatlan és a különböző eljárások rengeteg időt vettek igénybe. A Belvárosi Banknak a "Kereskedelmi és Gazdasági Bjnk R.-t. ellen emelt követelését fél évvel ezelőtt a szegedi tőzsde-biróság is teljes egészében megítélte, igv ma ez a köve­telés a kamatokkal együtt 200 millió korona hljján kétmilliárdot tesz ki. Ha et az összeg befolyt volna, a pénzintézet minden nehézség nélkül tudná folytatni üzletét. Ilyen nagy köve­telés hosszú időn keresztül való hiánya, vala­mint a pörösködés hatalmas költségei és az adósok egy részének a tőztdei árzuhanásokkal kapcsolatos összeroppanása idézte elő azután a fizetési nehézségeket A kétmilliárd hiánya miatt az idők folyamán természetesen más ne­hézségek is állottak elő. A fizetési nehézségek leküzdísére a hilelezők érdekében a bank igazgatósága a legnagyobb áldozatkészséggel teszi meg a szöxséges lépé­seke', szó van igy arról is, hogy a hitelezők érdekeit a teljes egészében meg fogják védeni. Már most is megnyugvást keltett az a tény, hogy a banknak sikerült a válság leküzdésé­hez a Pénzintézeti Központ érdeklődését és jóindulatát felkelteni. Igy remény van arra, hogy ai összes érdekellek céltudatos magatar­tása mellett a válságot a betevők károsodása nélkül fogják megoldani tudnt. A bank státusát most állítják össze a PK kiküldöttei és így ebben a pillanatban hozzá­vetőleg sem lehet megállapítani azt, hogy mi­lyen összegre tehető a bank hiányn. Mig ez a munka tart a revizorok természetesen beszün­tették a kifizetések teljesítésit, valamint a be­fizetések fölvételét. Nyugodt megfontolás és higgadt állásfogla­lás szükséges ahhoz, hogy a negyedik sze­gedi barik ne kerüljön három szomorú véget ért elődje sorsára. (v- gy ) Legszebb női harisnyák legnagyobb választékban Fóliák T»s5vér©ksié! Széchenyi-*ér 17. m Csekonics-uica 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom