Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-25 / 69. szám

Egyes «iám ára 2000 korona Szerkesztőség: Daák FerencBtca 2 (FOreálitkoliral szemben). Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és Jegyiroda: Dugonics-tér II. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor-sugárut 1. Telefon 16-34. Előfizetési árak: Egy btalapra helyben 40000, Budapislen éi vidéken 45000 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 500, 1 hasibon 1000 kor. SzOvegkOzt 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szOig 2000, jeligés 3000] kor. SzOvegkOzti közlemények soronként 10.000, családi értesítés 50.000. Nyilttér és gyász jelentés 100o/o-al drágább. VI. évfolyam. Szeged, 1925 március 25, SZERDA. 69-ik szám. A látnók. A gyűlölködésnek ezekbea a sötét napjaiban merjünk megemlékezni egy fzeiid és békés emberről, aki iró volt és ma busz esztendeje hunyt el a franciaországi Nantes városában. Poliiikai érdemei nem voltak, hadvezér sem volt, le he', bogy rend]eki sem voltak és mégis jobban lebilincselte valamikor a fantáziánkat, mint a históiiának nagy niészárosmestcrei és a nagy politikának üvöltő dervisei. Nem tudjuk, áll-e neki valahol szobra, — de nem is fontos. Vele nevelődtünk mindannyian, akik most tapossuk az élet utjának felét és sz ö könyvei vezetnek olvasottság dolgában ma is a közéi iskolai ifjúsági könyvtárak polcain. A szelid és békés íréembert ugyanis, aki életének utolsó negyedszázadában ki sem mozdult Nantes városából, Verne Gyulának hívták. Talán szokatlannak tetszik, hogy egy politikai napilap az elsö hasábját szentelje egy Írónak, aki mindenkor távol állott a politikától és ifjúsági regényeket irogatott. De mi ugy hiszszflk, hogy a saját elveszett és a mulibsn elmerült ifjúságunknak tartozunk, mikor megemlékezünk Verne Qyulától, aki fogalom volt valamennyiünk számára, megtanított bennünket idegen országok és idegen világok megismerésére, megelevenítette a fantáziánkat, megacélozta az akarásunkat és se|téseket ébresztett bennünk, hogy abban, amit az emberit ég elért, még nem jutottunk el a kulminációnak a pontjárj, hanem a fejlődésnek és haladásnak ótiáai lehetőségei várakoznak reánk. Azt szeretnők, ha azok a tanáremberek, akik elolvassák ezeket a sorokat és belőlük tudomást szereznek Verne halálának az évfordulójáról, a kegyelet érzéBével vegyes kötelességüknek tekintenék, hogy akár az önképzőkörben,akár pedig a tanítási órák során a megemlékezés cipruslombját ba]tsák meg a nem céabeli nagy pedagógus előtt, aki annyi szépséggel ajándékozta meg ai ö ifjuságukat ir. Méltassák a nagy tanítómestert, akitől több földrajzot, természetrajzot, iuikát és csillagászatot tanult minden nemzeteknek ifjúsága, mint más tanítómestereknek, tanároknak és egyetemi professzoroknak egész seregétől. Méltassák örök ifjúságát, üdeségét, naivan játszi, de tudományosan mindig megalapozott meséit és erkölcsi tisztaságát, amely lehetővé tette, hogy könyveit minden aggc dalom nélkül lehessen odaadni a serdülő ifjúságnak a kesébe. És bocsássák meg neki, hogy voltunk sok ezeren és vannak sokan a mai komoly és szigorú tanárok között ís, akik annak idején érdekesebbnek találtuk a Hódító Rtbur és Nemo kapitány meséjét az algebrai definícióknál, vagy a második aoristosnát és a pad alatt izgul unk, hogy Servadac Hector visszstír-e a naprendszeren át meglett kalandos útjáról, vagy mi lesz a sorsuk a Kit ivi vakáció diákjainak a Csendes Óceán egyik elhagyatott szigetén. Tegyék tul magukat az olyan jelentéktelen kicsiségeken, hogy kultuszminiszteii rendelet nem intézkedett Verne emlékének megörökítéséről. Emlékezzenek vissza a szép időkre, mikor még ők sem voltak szigorú tanárok, hanem derűs és életvidám gyermekek. Higyjék el, hogy Klebelsberg Kunó gróf már régen nem lesz kultuszminiszter, egy rakás tankerületi főigazgató is vissza fog hullani a megérdemelt ismeretlenség bomályáoa, de Verne Oyula még akkor is fogalom marad. A hatvanas évek elejétől kezdve, mikor Verne Gyulának sz elsö két regénye, az Öt hit a léghajón és az Utazás a holdba megjelent, maid két emberöltőn kérésziül ö volt az egész vi'ág fiatalságának a látnoka. O álmodta meg a csodálatosan szép és bizarr meséket a tengeralatti hajóról, a levegőnél nehezebb, kormányozható repülőgépről, a százbusz kilométeres óriási ágyúról, a drótnélküli távúéról és a mozgó, beszélő, eleven élettel vetekedő képről. Mindannyiszor, mikor Vernének egy-rgy uj regénye megjelent, seregével akadtak a tudománynak begyöpösödött favágói között, akik bitetlenül csóválták a fejüket a valóizinfltlerségek hallatára és szentül meg voltak győződve a gyeiekmesék képtelenségeiről. A gyerekek pedig hittek Vernének és a gyerekeknek lett Igazuk. Az utolsó évtizedek egymásután hozták msgukkala látomások megválói uását, töt a va óság rgyes vonat! diátokban nég (ul is azárcyilta az', amit Verne megálmodott. Mert Verne igazán álmedott. Élete UIOiBÓ éveiben hiányzott a szemevilága és tollba mondta meséit. De a vak ember, aki egy dolgozó szobának a falai között élt majd bárom évtizeden keresztül, töbtet látott a világból, mint sokan, akiknek e&ész élete a helyváltoztatás izgalmai között telik el és akik látják a színeket, a csillagok szikrázá'át és a nap ragyogását. Az olyan látnoki tehetségek, aminő Verne is volr, az örök bizakodásnak a forrásai a jövő számára. Éle lük esetleg ellelik a kishitüséggel, a fásultsággal és a fsn'ázianélküliséggel való kflzdelemben. Haláluk után mindig igazra változik, amit megjövendöltek s amiben nem mertek hinni a megalkuvók, maradiak és filiizte> rek. Hiszen volt perzsa ssb, aki indexre tette és kitiltotta országából Vernének az Utazás a holdba cimü regényé1, mondván, hogyha az igaz volna, akkor a földről kilőtt ágyúgolyónak bele kellelt volna ütközni Mohammednek a főid és hold között lebegő koporsójába. A szebb és jobb jövő megálmodásának ma is nagyon sokszor Mohammednek és mohammedeknek lebegő koporsói állanak útjában. A vigasztaló csik az, hogy végeredményben sohasem a koporsópártlaknak lesz igazuk. Nemzetközi semlegességre intik Csehországot. London, március 24. A Manchester Guardian vezércikkben arra a megállapításra jut, hogy a német-cseh határ nem annyira a tulajdenképtni határszabályozásnak, mint inkább a kisebbség védelmének a problémája. Az egyetlen észszerű megoldás az lenne, ha a Csehországban élő némelek a csehekkel szemben ugyanolyan helyzetet élveznének, mint a francia svájciak a maguk német honfitársaival szemben, vagyis olyan szabad és megbecsült kisebbség helyzetében lennének, hogy többé nem éreznék magukat kisebbségnek. Valójában Csehországnak épp egy nemzetközileg semlegesnek kell lennie, mint Svájcnak, elsősorban az ország különböző nemzetiségei tekintetében. Tekintettel arra, hogy a tulajdonképem Csehországban cseh többség él, Csehországot nem voina szabad belekényszeríteni egy Nagy'Németországba, másrészt nem szabad, bogy a nigy német kisebbség miatt tüske maradjon Németország szemében. Azzal Is fel kell hagynia, hogy Közép- Európában Franciaországnak katonai előőrse legyen, ami bizonyára pénzügyi, politikai és erkölcsi szempontból nagy hasznára lenne polgárainak. Tény, hogy Masaryk elnökkel az élükön egyetlen józan cseh sem szerette soha ezt a szerepet és csupán azért vállalta, mert félt Németországtól. Ma talán még korai volna ilyen megoldásra számítani, miután a csehek között még erős nacionalizTus uralkodik, fontos azonban, hogy legalább is azok, akik a biztosságnak egy másik rendszerét előbbre helyezik, föismerjék ezt a megodást, amely Csehországra nézve egyedül lehetséges. A garanciaegyezményt szeptemberben alá lehet irni. London, március 24. A Daily Telegraph diplomáciai munkatársa ma ismét szóváteszi, hogy miért utazott De Fleurlau londoni francia nagykövet Párisba, sz a kérdés, vajion ujabb német garanciajavaslatokat vitt-e Herriotnak, melyeket a német kormány juttatott Cbamberlairher, vagy pedig az angol kormánynak van-e uj megoldáti terve a biztonsági problémára? Szerinte a londoni francia nagytövet azokról a tárgyalásokról ment informálni a francia minisztere: nököt, *n elyek legutóbb közte és Chambeilaiü közölt a teiületi biztonság kérdésében lefolytak é: ame'yekről utasításokat kellett kérnie kormányától. A francia nagykövet valószínűleg szerdin este fog visszatérni Londonba. A Daily Telegraph tudni véli, hogy Anglia nem rokonszenvez azzal a teivvel, higy a biztonsági paktumot a négy keleti államra : Lengyelországra, Cseh Szlovákiáro, Jugoszláviára és Romániára is kiterjesszék. Erről egyébként forma szerint még nem volt tárgyalás. Az angol kormány alt tartja, hogy a négy keleti állam érdekei nem azonosak, mert mig Lengyelország és Cseh Szlovákia Németországtól való félelmében indittatva érzi magát arra, hogy Franciaországot háború esetén fegyveresen segítse — és e tekintetben Benes külügyminiszter Párisbrn nagy engedékenységre volt hajlandó — addig Jugoszlávia és Románia kereken megtagadta, hogy Franciaországnak bár a legcsekélyebb katonai támogatást is kilátásba helyezze Németorsiág ellen. Románia és Jugoszlávia ugyanis — írja a Daily Telegraph — kenytelen egységes frontot alkotni Magyarország, Törőkország és SzovjetOroszország ellen, viszont Csehszlovákia sohasem akart arról hallani, hogy amennyiben Orotzország fenyegetné ezeket a Balkán-államokat és háborúra kerülne a sor, katonai segítséget adjon nekik Szotjetoroszország ellen. A Westminster Gazette arról ir, hogy amennyiben a szövetségesek a Rajna-tartományt augusztusban, tehát idejekorán kiürítenék, akkor szeptemberben, közvetlenül a Népszövetség uj ülésszaka előtt, vagy annak folyamán a'á lehetne irni a garanciapakiumot és akkor Németországra nézve fokozatosan megszűnnének az akadályok, tehát beléphetne a Népszövetségbe. Rendezik a kényszeregyezségi ügyeket. Módosítják a törvényt; — Megállapítják a minimális kvótát. (Budapesti xudósitónk telefonjelentise^ Ismeretes, hegy a legutolsó időkben számos panasz hangzik el a csídönki?üli kénysz(rrgyezségek miait. Sok helyen azt hangoztatják, *c0gy a mai törvény már nem felel meg a követelményeknek. A törvény megalkotásánál ugysbjü nem állopliolták meg a minimális kvótát, mivütl azt hitték, hogy kényszerhelyzetbe került kerekedók 50 százalékon alcl nem fognak mert ni a hitelezők kielégitéséné'. Most ezzel kapcsolatban azt hangoztatják, hogy ezt a fogyatékosságot, a minimalis kvóta meg nem állapításait, sokan a saját előnyükre kihasználják. Azt hangoztatják, hogy mind többször fordu'nak elő olyan egyezségek, amelyekben az áruhttelezőnek semmi sem jut. A kormány most rendet akar csinálni ezen a téten is és rövidesen megtörténik a kényszeregyezség