Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-21 / 66. szám

2 SZEGED 1925 március 22, Károly, mielőtt a jelöltséget elfogadta volna, hosszasan íárgyall a főispánnal és csak a tár­gyalás után volt hajlandó a jelöltséget elfogadni. Életfogytiglani fegyházra Ítéltek Budapest, március 20. Ma délelőtt kezdte tárgyalni a büntetöiörvényszék Patay-tanácsa Forró István, a Tárnok utcii feleséggyilkos házmester ügyét, aki — mint emlékezetes — 1924 március 28 án előre megfontolt szándék­kal, tompa, kemény tárggyal a fejire mért csa­pásokkal megölte hitvesét. Az asszony bulldja két napig feküdt a kis házmesteri lakásban, akkor Forró zsákba gyömöszölte a hullát és a Halászbástya aljda elföldelte. Forró elszántan védekezik. Bűnös vagyok — mondja —, de nem fontoltam meg előre a gyiUokságo*, hanem felhevűlésemben követtem el. Tudomására jutott, hogy (elesége rosiz éle­tet él, 6 is megismerkedett mással és ezért azt ajánlotta, hogy váljanak el. Állandóan vesze­kedtek, az asszony egy ette bejelentette, hogy elmegy. Erre nekiesett, letépte ró a a ruhát és belevágta az ágyba. Étkor vette észre, bogy az asszony már összecsomagolt és magához vette hárommillió készpénzüket és husz darab arany­pénzüket i?. Erre rárohant es balkezével két­szer fejbevágta. Az ssszony csak azt mondta, hogy |aj és meghal', A házbe ieknek azt mondta, hogy felesége anyósához költözött, nála pídig az a lány lakott a bará nőjével, akit feleségül akart venni. A tanúkihallgatások során a ház lakói sorra megcáfolják Forró védekezésit, a megölt asszonyt ii»ziets:gesnek és rendkívül becsületesnek jel­lemzik, aki valósággal imádta férjét. Dr. Nimeth Ödön orvosszakértő kihallgatása következett ezután, aki előadta, hogy a vádlott­nál állandóan rendezett lelkiállapotot iszlelt. Ezután felolvasták a meg nem jelent tanuk vallomását. Köztük van annak a két leánynak a vallomása, akik Furróné eltűnése után hoiszu ideig együtt éltek Forróval. A pOrbeszédek elhangzást után a birói emel­vény elé lépett a meggyilkolt asszony édes­anyja és bejelentette, bo»y leányának temetése 300 000 koronájába került. — Minden költséget fedezek, — mordult rá haragosan az öregtsszonyra veje, aki ezek után a bírósághoz fordult: —• Nem ugy van I Nem megfoníoltan Öltem meg. Aki ezi állit|a, az rosszakaróm. Eity és negyedórái tanácskozás ut«n a bíró­ság itiletiben szándékos emberölis bűntettében mondotta ki bűnösnek Forró Istvánt és ezért életfogytiglan tartó fegyházbüntetésre Hitte. Ugy az ügyes*, mmt a védő lehbbentk az itélet ellen, majd Fonó kért;, hogy szeretné büntetését azonnal megkezdeni. A harmadit jelöltnek — a Wolff-pírt jelöltjé­nek — a j:lek szerint még a szükséges ajánló* írásokat sem fog sikerülni összehozni. egy feleséggyilkos házmestert. — Nem akarok itt megdögleni i börtönbsn — mondotta —, én meg élni akarok, ad­janak engedélyt, hogy büntetésemet megkezd­hesiem. A bíróság helyt adott a brutális külsejű ember kérésének, aki ezután azt kérte, hogy postás bátyjával beszélgethessen. Erre is enge­délyt kipott. A beszélgetés közben a meg­bilincselt ember hirtelen a biróság asztalához fordult: — Köszönöm szépen, köszönöm maguknak ezt a büntetést — mondotta goromba han­gon —, én még ki akarok izabadulni, én nem akarok megdögleni a börtönben. Ha a harc­téren nem féltem a millió haláltól, akkor most sem félek semmitől. Mindenki attól tilt, hogy a hatalmas erejű ember szittipi a bilincseket és nekirohan az elnöki emelvénynek s tettleg bántalmazza az elnököl is a szavjzóbirákat. Ekkor azonban az elnök szelíden felije fordult is Igy szólt hozzá: — Ha Jól viseli magát, idővel kszabadulhat. Amikor a börtönőrös levezet ék a fogházba, a széles folyosókon Forrót, az a lépcsőházban is hangos, káromkodó szóval á.kozta meggyilkolt feleségét, aki miatt most életfogytiglani fegyház­büntetést szabott ki rája a biróság. MMMMMÍMMMMMÍMÍMÍMMMMMÍM Az amtrikai tornádó áldozatai. Newyork, március 20. Az amerikai tornádó­katasztrófa a korábbi évek tömegszerencsétlen­ségeihez képest a mostani felülmúl minden kép­zeletet. Amerika Ilyen katasztrófát mig nem élt át. A hivatalos jelentésekből, ameyeket a Reuter-ügynökség összefoglalt, egyelőre a követ­kező kép alakul ki: Ilinois állam négy városában 1400 halottat éi 2100 sebesültet számláltak össze. A kis vidéki városokban, amelyeket a forgószél elért, a mult éjszaka tesjes sötétségben telt el, mert a vihar a villamosára mfejlesztőket és a vezetékeket is elpusztította. Messze vidékek helyőrségeiről mentek a csapatok a pusztulás helyére és segitő vörö keresztes osziagok Chicagóból és St.­Louisból. A mentők automobi'lámpások fényénél, egyes helységekben a lángoló romhalmazok vilá­gánál szedik össze az áldozatokat. Majdnem minden városban tűz támadt a tornádó után. A legnagyobb a pusztulás West-Frankfortban. Ez a virágzó kis város eltűnt a föld színéről, nem maradt más belőle, csak rom Egy személy­vonatot útközben felfordított a forgószél. Decoto városa ké'harmadrészben elpusz ult. Hol meggyújtja, hol eloltja... A gázgyár világítási titkaiból. Szeged, március 20. (Saját tadósitónktól.) A munkások régi megállapítása szerint a gyári órák járása egészen különleges. Reggel, a munka kez­detén, szeretnek sietni, ellenben este majdnem mindig késnek. Ami a szeszélyes kronométerek két ellentétes eljárása, vagyis inkább járása közé esik, az a kapitalizmus haszna. Ez a, talán jobban tréfás, mint komoly meg­állapítás jut eszünkbe, mikor Szeged közvilágítá­sáról ejtünk szót. Nem először és nem is utoljára, de a szót a fogalom legszorosabb értelmében ejt­jük, ami azt jelenti, hogy hiábavaló itt minden beszéd. A várost leginkább csak a mennyei hata­lom látja el világítással, mert amit az emberi erő nyújt, az meglehetősen kevés. Holdtölte azonban csak egyszer van egy hónapban, akkor sem min­dig zavartalan a kitűnő égitest működése — mit mondjunk? —, olyanféle az, mint a B-listát meg­sejtő tisztviselő munkaereje. Néha felhős, máskor bágyadt és udvaros. A külső városrészekben való járkálás ilyenkor elszánt életunalommal párosul s mindig kilátásba helyez egy kis megbicskáztatást, anélkül, hogy a merénylő kilétét sejteni lehetne. Tavaly nyár óta 770 gázláng világítja a várost a közvilágítás fokozatos kifejlesztése cimén, állandó azonban a vita a város és a gyár között a lán­gok felgyujtási módja tekintetében s itt válik aktuálissá az4a példa, amit bevezető sorainkban tettünk szóvá. A légszeszgyár azt hangoztatja, hogy hu3z láng­gal többet éget, mint amennyire a választott bíró­ság döntése alapján kötelezve van. Viszont a vá­ros tudja, hogy a gyárnak ebből vesztesége nincs, mert az egységárakba még két év előtt belekal­kulálta azon lámpák után való ráfizetést is, ame­lyek felgyujtását a tanács csak később rendelte el. Sokszor szóba került az is, hogy a régi elavult ivlámpaburák használata mellett a lámpák által adott fényből az úttestre bevetett fény igen kevés. A lámpaházak ugyanis tejüveg burával vannak el­látva, melyeket még drótháló is von be. A gazda­ságosabb ívlámpák használata mellett a régi tej­üvegbura fölösleges, mert az izzófény a szemet nem sérti s mivel a tejüvegen a tisztogatás úgy­sem látható, továbbá a drótháló is akadály —, a régi lámpák a modern fényvető ernyős lámpák­kal szemben legalább 30 százalékos fényveszte­séget eredményeznek. Ennyit a fényről. Azonban az ellenőrző közegek állandóan azt jelentették, hogy a lámpák felgyujtási ideje körül téves felfogás uralkodik. Ezért a tanács próbákat rendelt el s igy nyert megállapítást, hogy a vilá­gítási naptárban megszabott gyújtási és oltási idő­pontokat a legtöbb esetben nem tartják be. Világosan kitűnt, hogy a megszabott időre a próbaként kiszemelt körzet lámpáinak csupán egy kis részét, tehát az első néhány lámpát, gyújtják fel, — a legtöbbjét 20-50 perc késedelemmel. Ellenben az oltásra megállapított időre pontosan eloltják már az összes lámpákat, ugy hogy az oltás alkalmával a lámpák legnagyobb része a megállapított idő előtt 1—50 perccel hamarabb fejezi be működését. (Például a felgyujtási idő dél­után fél 5 volt. Az első lámpát nekilendítette pon­tosan a gyújtogató, de az utolsóhoz csak fél 6 előtt két perccel jutott. Ezzel szemben az eloltásra megállapított idő reggel 6 óra 45 perc volt s akkorára egyetlen láng sem égett. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a lámpagyujtó az első lámpát már háromnegyed hatkor eloltotta) Igy meg tudta állapítani a tanács, hogy a ké­sedelmes felgyujtás és az időelótti eloltás követ­keztében a lámpák tényleges égési időtartama a világítási naptárban előirt időnél jóval rövidebb. Már pedig a gyár a gázfogyasztást az összes lám­páknál a naptár szerint való teljes égési időtartam után számlázza, ami 770 gázlángnál tekintélyes mennyiségű megtakarilást jelent — a gyár javára. Ezért a tanács fe'hivta a gyárat, hogy tartsa be pontosan a gyújtási és az oltási időt, különben kénytelen lesz minden egyes szabálytalanság ese­tén a szerződésben megállapított bírság jelenleg érvényben levő hatszázszorosát kiróni. Egyben utasította a tüzoltóparancsnokságot, hogy a köz­világítást fokozott mértékben őrizze ellen s azonnal tegyen jelentést, ha szabálytalanságot tapasztal. Legszebb nöi harisnyák legnagyobb választékban Pollák Testvéreknél Széchenyi-tér 17. m Csekonics-utca 6. Tízparancsolat." Bizonytalan időre elnapolták a nemzetgyűlés üléseit. Budapest, március 20. A nemzetgyűlés mai ülé­sét 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. A napirend szerint következik a mentelmi ügyek tárgyalása. A nemzetgyűlés Nánássy Andor előadó ismer­tetése után vita nélkül fogadja el a mentelmi bi­zottság javaslatait. A nemzetgyűlés ezulán Herczeg Béla e őadó ismertetése után felhatalmazza az igazságügymi­nisztert, hogy Kisgyőry Ferenc balassagyarmati és Gombos Istvánné nagyatádi lakosok ellen a nem­zetgyűlés sérelmére elkövetett bűntény miatt az eljárást megindítsa, majd jóváhagyólag tudomásul veszi a nemzetgyűlés Mokcsay Zoltán előadó is­mertetése után a belügyminiszternek a kivándor­lási társaságok engedélyének meghosszabbítása tárgyában kiadott rendeletét. Ugyancsak tudomá­sul veszi a nemzetgyűlés a belügyminiszter jelen­tését a nemzetközi munkaügyi szervezet negyedik egyetemes értekezletén a ki- és bevándorlásról szóló statisztikai anyagnak a nemzetközi munka­ügyi hivatallal való közlése ügyében elfogadott ajánlások tárgyában. Ezután Csik József indokolja meg a munkasza­badság védelméről szóló indítványát. Kifejti, hogy az indítványt az tette szükségessé, hogy a gyá­rakban a szociáldemokrata munkások nap-nap után atrocitásokat követtek (?) el és megakadá­lyozták a nem hozzájuk tartozó munkásokat mun­kájuk teljesitésében. Ebből igen nagy kára szár­mazott ugy az egyéneknek, mint a termelésnek és ennek folytán az államnak is. Indítványá­nak, amelyet most törvényjavaslat formájában terjesztett be, azt kivánja kimondatni, hogy aki más munkájának szabad megválasztásában, vagy annak folytatásában akadályoz, vagy aki a más szabad elhatározását jogtalanul befolyásolja, az a munkaszabadság védelméről szóló törvény ellen vét és büntetése egy hónaptól egy évig terjedhető fogház és 4000 koronáig terjedhető pénzbüntetés legyen. Ezenkivül az a munkás, aki a munka­szabadság sérelme folytán károsodott, kártérítést kívánhat és kártérítésre lehet kötelezni azokat az egyesületeket is, amelyek a sztrájkot előidézték, sőt amennyiben a biróság megállapítaná, hogy ezek izgatása idézte elő az atrocitásokat, akkor ezeket a szakszervezeteket birói uton fel lehet oszlatni. A Ház elhatározta, hogy az indítványo­kat tárgyalni fogja, mire az elnök kijelentette, hogy a javaslatot kiadja a munkaügyi és igazság­ügyi bizottságnak. Következne Alföldi Béla indítványának indoko­lása, miután azonban Alföldi nem volt jelen, indít­ványát levették a napirendről. Az elnök ezután be­mutatja a miniszterelnök átiratát, amelyben értesiti a nemzetgyűlést, hogy a kormányzó Scitovszky Tibor külügyminisztert saját kérelmére felmentette és -a külügyminisztérium ideiglenes vezetésével Walkó Lajos kereskedelmi minisztert bizta meg. Majd a következő javaslatot tette: Minthogy a Ház az előkészített ügyeket mind letárgyalta és az egyes bizottságok fontos javaslatok előkészítésével vannak elfoglalva, javasolja, hogy az üléseket bizonytalan időre napolják el és hatalmazzák fel az elnökséget, hogy a miniszterelnökkel egyetértő­leg a legközelebbi ülés összehívásáról saját hatás­körében intézkedjék s annak teendője a legköze­lebbi munkarend iránti intézkedés legyen. A Ház az elnök javaslatát egyhangúlag elfogadja és ezzel az ülés 1 óra után véget ért. yü

Next

/
Oldalképek
Tartalom