Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-20 / 65. szám

20 SZEGED 1925 március 22, házi előadás alatt a nézőiéren még • Szózatot »em szabad énekelni azért, bogy ezzel zavart okomnak. — Azért kelle't a kardot kihúzni, sert nem akartik tzéjjeloszlani I — jegyezte meg még az elnök. Lajos Sátdor orvostanhallgató vallomásában a lényeknek megfelelően adta elő a történte­ket. Az fgyik cioport ugyanis oszolni kezdett, de a Bohn- vendéglő táján visszafe'é kanya­rodott, hogy egyesüljenek ismét a többiekkel. — Nem akartunk széjjelmenni eiután, mon­dotta, ott maradtunk a rendőrség felszólítása ulán ir. Amikor a két csoport egyesül*, sípol­tak, fütyüllek, olyan lárma vol», hogy egy siót sem lehetett hallt ni a Belvárosi Mozi előtt. Akkor történt azután a kardlapozá;. Eiután a biróság a Szózatból, a Népből, a Népszavából és még néhány újságból számos cikket olvas föl, amivei a vádlott azt akarja bizonyítani, hogy a rendőrség Pesten ís pár­toskodva jart el és többször kardot rántott a tányérsipká sokra. Délután báromkor folytatták iovább a tár­gyalás*. Jelentéseket olvtsnak fel, amelyek ait bizonyítják, hogy a Bárczy féle választás ide­jén csak akkor osszlatták föl az állomás előtt csoportosult tánvérsipkásokat, amikor Papp József főfelügyelőt kivikkel dobálták meg, majd bikacsökkel támadták meg. Ezután dr. Bottka Sándor k>htligatá:a kö­vetkezett. Elmondja a tüntetés ismert előz­ményei*. A fiatalemberek nem tartották be a vele kötött megállapodási, hogy csak csöndes tüntetés 1: sz. Mindjárt leheteu látni, hogy itt nagyobbarányu tüntetést szervezlek. Amikor a rendöiök a fűiyülőke', kiáltozó k-t, tű bombá­zókat kivezették a színházból, a szinház előtt összegyűlt tömeg egyre izgatottabban viselke­dett. A komoly szóra uem hal'gstuk, sót egy aagyon hangos csapat a Belvárosi Mozi elótt szembe fordult a rendőrökkel. — Nekem azt jelentettél, mondotta, bogy ezután ablahbeverések fognak következni. Amikor a htlyzet ig/ egyre izgatottabb lett, kiadtam a p.-rancso; a kardhasználatra. A diákokat követni kellett a rendöröknek, mivel az volt a hir, hegy az egyetem előtt iiméí össze akarntk tömörülni. A vádlott ezután azt kérdezi a főtanácsostól, hogy van-e tudomása arról, hogy a szegedi színházban „Az ember tragédiája* előadásakor a Marseilles t énekelték is akkor a rendőrség nem tett semmit. — A Marseilles benne van az Ember tragé­diájának minden csorbítatlan előadásában, mon­dotta Bottka. Véber Árpád dr. rendőrkapitány és Thury Lajos rendörianácsos arról tettek vallomást, hogy hogyan foyt le a tüntetés. Sípos Miklós rendőrfelügyelő elmondja, hogy mielőtt a kard lapozás megkezdődött volna, a tömeg zstdóbérenceknek, rendőrkutyáknak ne­vezte a rendőröket és ilysn kiáltások hangzot­tak el: — Vegyünk köveket, üssük be az ablakokat! Végül Lajkó Márton s. felügyelő h lyettes mordotta el az esemény ekei, mire az ügyész a többi tanu kihallgatásától elállott. Balázs ügyész mondotta el vádbeszédét ezután. A vádlottnak nem sikerült semmit bi­zonyitana. ítéletet kér, de ezzel nem akarja megbélyegezni a keresztény magyar ifjúságot, hanem azt akarja, hogy az ilyen tüntetéseknek is az ilyen rágalmazó cikkeknek vége legyen. Hosszú védőbeszédet mondott dr. Szichenyi. — A rendőrségnek nem lett volna szabad brutálisan nekirontani az ifjúságnak, amely izig-vérig magyar és nemzeli. Három eseiben is fölmentést kér, meri a cikk nem Szegedre vonatkozik, az álitásokat mind beigazolták és a rerdőrség brutalitást Férfi és nöi esöernyök rendkívüli olcsó árakon legszebb kivitelben pollák Testvéredéi Széchenyi-tér 17. m Csekonics-utca 6. Tízparancsolat. mialt irták meg a cikket. A vádlott még egyszer felszólal. — Ez az ügy nem az in ügyem, hanem iuszezer tagu magyar ifjúságii Nem lehet bennünket elitélni csak azért, hogy a rendőr­lég elégtételt kapjon. Félórai tanácskozás után, este negyed hét órakor hirdette ki az elnök az itéietet, amely szerint bűnösnek mondották ki Varga Zsigmon­dot is ezirt az enyhítő szakasz alkalmazásá­val 15 napra átváltoztatható másjilmtllió ko­rona pénzbüntetésre itilte, de az Itilet vérehaj­tását felfüggeszti. Az indokolás megállapítja, hogy a rágalmazó cikk csak a szegedi rendőrségre vonatkozik. A cikk azt állitja, bogy a rendőrség ritzrehajló is a politika befolyásolja. A rendőrségnek pe­dig kötelessége, hogy egyformán bánjon min­den féllel. Állításait Varga nem tudta bizonyi­tani, ezért; bűnösnek mondották ki. Az eny­hítő szakaszokat azért alkalmazták, mert Varga büntetlen előéletű és hazafias érzésében irta meg a cikket. Az itélet ellen az ügyész ,i8, a vádlott is febbbezelt, majd a tányérsapkás fiatalemberek csöndben elhagyták a tárgyalótermet. Az egyetemi tanárok még mindig nem foglalták el a Tábor-utcai bérház lakásait. Szeged, március 19. (Saját tudósítónktól.) Na­gyon sok embernek feltűnt már, hogy a mai bot­rányosan nagy lakásínségben, amikor egyes csa­ládok évek óta hiába viaskodnak megfelelő lá­tásért és amikor a lakásviszonyok uj családalapí­tásokat akadályoznak meg, van Szegeden egy olyan kétemeletes bérház, amely — szinte — tel­esen lakatlan, pedig a benne levő 2—5 szobás lakások a legmodernebb lakásigényeket is kielégí­tik. A város Tábor-utcai uj bérházáról van szó, amely az elmúlt év őszén már teljesen elkészült, a városi adóhivatal már régen ott működik a ma­gas földszintjén és amelyben nyolc lakást a város a kormánnyal és az egyetemmel történt megálla­jodás alapján a „lakásnélküli" egyetemi tanárok számára tartotta fenn. A nyolc nagy lakáson ki vül mindössze négy kétszobás lakást készítettek a Tábor utcai bérházban és ezt a négy kislakást olyanoknak adta bérbe a tanács, akik nem egye­temi tanárok, de azért igazolt lakásszükségben szenvedtek. A Tábor utcai bérház tizenkét lakása közül ed dig csak ezt a négy lakást foglalták el azok a szerencsés lakásinségesek, akiknek kérvényét sok száz igénylő kérvénye közül kiválasztotta a tanács. Az egyetemi tanárok számára fönntartott lakások Kijelölt bérlői eddig még nem jelentkeztek. Mind a nyolc lakás üresen áll és — a jelek szerint — túlnyomó része üres is marad legalább november elsejéig, ha ugyan valamennyi professzor reflektál lakásra. A város hatalmas bérpalotája igy üresen búsla­kodik a Rákóczi-téren és a Szegedre vetődő ide­genek valami elátkozott kastélynak vélik, amely­ben rémséges kisértetek járnak, mert azt elkép­zelni sem mernék, hogy Szegeden, ahol a lakás­nélküli családok száma meghaladja az ötszázat, félesztendőkig lakatlanul maradjon nyolc üres lakás. Az elmúlt év nyarán az egyetem sürgette leg­inkább a Tábor-utcai bérház építésének befejezé­sét és a kormány azzal a feltétellel adott kedvez ményes épitési hitelt a városnak, ha az építendő lakások hetvenöt százalékát a szegedi egyetem tanárainak tartja fenn. A város a kétmilliárd ko­rona államkölcsön nagyobbik felét már vissza­fizette és — ha közbe nem jön valami — a hátra­lékot is rövidesen kiegyenlíti, igy aztán az épület teljes tulajdonjoga is a városé lesz és a tulajdon­joggal együtt a szabad rendelkezési jog is. Az egyetemi tanároknak, ugy látszik, nem olyan nagy a lakásínsége, mint az az elsö pillanatban látszott, mert aki valóban lakásszükségben szen­vedett, az abban a pillanatban elfoglalta a lakást, amint arra alkalom kínálkozott. Igaz ugyan, hogy a lakások festése még nem végleges, a mérnök­ség a mult év őszén ideiglenesen bemeszeitette a falakat, hogy a lakásokat minél hamarabb elfog­lalhassák a bérlők — a teljesen friss fal ugyanis nem tartja meg a festéket —, de ez nem elfogad­ható ok a lakások el nem foglalásához. A legtöbb egyetemi tanár még nem is jelentkezett a bérház gondnokságánál, a mérnöki hivatalban és nem je­lentette be, hogy reflektál a lakásra. A mérnöki hivatal csak az egyetemi tanács átiratából tudja annak a nyolc professzornak a nevét, akiket az egyetemi tanács kijelölt a Tábor-utcai bérház lakóiul. A megnevezett professzorok közül csak nagyon kevesen adták tudomására a város taná­csának, hogy tudnak a lakásról. Az egyik pro­fesszor beadványt intézett a polgármesterhez. Be­jelentette, hogy lakását csak október elsején fog­lalhatja el és kérte, hogy októberig ne terhelje meg a város a lakás bérével. A tanács legköze­lebb foglalkozik a beadvánnyal. A kérelem teljesí­tésének, értesülésünk szerint, erős ellenzéke lesz és az ellenzék álláspontja szerint a város nem azért építtette fel tokozott gyorsasággal és költ­séggel a Tábor-utcai bérházat, hogy annak közel egy esztendei bérjövedelméről most lemondjon. Ezzel kapcsolatban a tanács foglalkozni fog a ta­nári lakások ügyével általánosságban is és való­színűleg felhívja az érdekeit professzorokat, hogy a számukra kijelölt lakásokat záros határidőn be­lül foglalják el, mert ellenkező esetben az üres lakásokat más, jobban ráutalt lakásnélkülieknek adják bérbe. Reflektáns van rájuk százával. III /Qfl Péntek. Rom. Kai. et Brotestats Be­KIB/4SU* nedekff Qör. kai. Vaz. és t. Naii kel 6 Ura 4 ptrekor, nyugszik 6 óra 12 perckor. Somogyi-könyvtár nyitva d, e. 10—l-ig, d. u. 4—7-lg. Muzeum nyitva d. e. 10—l-ig. Egyetemi könyvtár (központi egyetem I. emelet) nyitva délelőtt 8-tól l-ig és délután 3-tól 8 óráig. A szinházi előadás este fél 8 órakor kezdődik. Szegeden a gyógyszertárak köztil szolgálatot tartanak: Apró Jenő Kossuth Lájos-sugárut 61 (telefon 996), Barcsay Károly Széchenyi-tér (telefon 27o), Borbély József Ta­karéktár-utca (telefon 1268), Nagy György Boldog­asszony-sugárut (telefon 1125), Moldvány Lajos Új­szeged (telefon 846). — A főapán és a demokrácia. A Szeged szerdai száma vezető helyen foglalkozott dr. Aigner Károly főispán márciusi beszédének a.zol a részével, amelyben óva intette a liberá­lis polgárságot attól, bogy állja a szociál­demokrata párttal kötött szövetséget. Cik­künkre pénteken válasz jelent meg a félhivata­los délutániban. Nem igen szoktuk eszrevenni az ilyen, egyébként esetleg jóhiszemű 1-pok közleményei', mert csak szabad emberekkel sze­retünk vitatkozni, tehát olyanokkal, akik a saját véleményüket és nem ast írják, amit a hatalom rájukpararcsolása folytán muszáj. A félhivatalos egy-két kijelentése folytán ma mégis kénytele­nek vagyunk kivételt tenni. Ilyen kijelen és pél­dáu, hogy a munkanélküli politikusok mos* rá­idomitottik a politikai versenypályára a de­mokráciát, pedig az ilyen politikai versenyzé­sekkel legkevésbé ajok törődnek, akikért a fut­tatásokat rendezik. A demokráciát nemcsak most, hanem már jónáhányszor ráidomitották a politikai versenypályára, csudálatosképcn min­dig olyankor, amisor jó állásban lévő politiku­sok, hatalmi eszközökkel, kizárólag reakciójuk számára szerették volna kisajátitaní a politikai versenypályát. Tessék csak átgondolni a szent sző vétség u'á.i Európára nehezedett sötét év­tizedeket. Egészen bizonyos, hogy a cikkiró, mint minden aranyközéputas cikkiró, ma nem Metternich dicsőségét zengené versben és pró­zában. Akkor, mosisni viselkedésiből következ­tetve, azok ellen vonultatta volna fel az ólom­katonáké, akik a demokráciát zudilották a poli­tikai versenypályára. A titkos válaszlói jogtól pedig igazán nem keilene félni, ba a politikai versenyzésekkel a legkevesebbet azok törődnek, akikért a futtatásokat rendezik. A félhivatalos szerint demokrácia, hogy az arisztokraták ré­szére tartogitott főispáni székben nálunk egy paricius kereskedőcsalád sarja ül. Lám, lám, nem is tud'uk, hogy a főispáni székeket arisz­tokraták részére tartogatják, jobb lenne, ha ki­zárólag tehetséges emberek részére tartogatnák. Ez lenne demokrácia, meg más mi egyéb it az ország javára. Egyébként tudomásul vesszük a demokráciának azt a másik értelmezését is, hogy a szegedi főispán esetleg nem is lehetne főis­pán, ha nem putridul, nanem csik egyszerű kereskedő-családból származott volna. A fél­hivatalosnak azokra a kijelentéseire, amelyek ugy hangzanak, mintha hordó tetejéről szóno­kolták volna el, nincs válaszunk. Eddig is tud­tuk, hogy mi korlátozva vagyunk egészen elemi jogainkban is. A túlsó p irton pedig szabadon rossxindaiatuBkodbatnjk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom