Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-20 / 65. szám

20 SZEGED 1925 március 22, házi előadás alatt a nézőiéren még • Szózatot »em szabad énekelni azért, bogy ezzel zavart okomnak. — Azért kelle't a kardot kihúzni, sert nem akartik tzéjjeloszlani I — jegyezte meg még az elnök. Lajos Sátdor orvostanhallgató vallomásában a lényeknek megfelelően adta elő a történteket. Az fgyik cioport ugyanis oszolni kezdett, de a Bohn- vendéglő táján visszafe'é kanyarodott, hogy egyesüljenek ismét a többiekkel. — Nem akartunk széjjelmenni eiután, mondotta, ott maradtunk a rendőrség felszólítása ulán ir. Amikor a két csoport egyesül*, sípoltak, fütyüllek, olyan lárma vol», hogy egy siót sem lehetett hallt ni a Belvárosi Mozi előtt. Akkor történt azután a kardlapozá;. Eiután a biróság a Szózatból, a Népből, a Népszavából és még néhány újságból számos cikket olvas föl, amivei a vádlott azt akarja bizonyítani, hogy a rendőrség Pesten ís pártoskodva jart el és többször kardot rántott a tányérsipká sokra. Délután báromkor folytatták iovább a tárgyalás*. Jelentéseket olvtsnak fel, amelyek ait bizonyítják, hogy a Bárczy féle választás idején csak akkor osszlatták föl az állomás előtt csoportosult tánvérsipkásokat, amikor Papp József főfelügyelőt kivikkel dobálták meg, majd bikacsökkel támadták meg. Ezután dr. Bottka Sándor k>htligatá:a következett. Elmondja a tüntetés ismert előzményei*. A fiatalemberek nem tartották be a vele kötött megállapodási, hogy csak csöndes tüntetés 1: sz. Mindjárt leheteu látni, hogy itt nagyobbarányu tüntetést szervezlek. Amikor a rendöiök a fűiyülőke', kiáltozó k-t, tű bombázókat kivezették a színházból, a szinház előtt összegyűlt tömeg egyre izgatottabban viselkedett. A komoly szóra uem hal'gstuk, sót egy aagyon hangos csapat a Belvárosi Mozi elótt szembe fordult a rendőrökkel. — Nekem azt jelentettél, mondotta, bogy ezután ablahbeverések fognak következni. Amikor a htlyzet ig/ egyre izgatottabb lett, kiadtam a p.-rancso; a kardhasználatra. A diákokat követni kellett a rendöröknek, mivel az volt a hir, hegy az egyetem előtt iiméí össze akarntk tömörülni. A vádlott ezután azt kérdezi a főtanácsostól, hogy van-e tudomása arról, hogy a szegedi színházban „Az ember tragédiája* előadásakor a Marseilles t énekelték is akkor a rendőrség nem tett semmit. — A Marseilles benne van az Ember tragédiájának minden csorbítatlan előadásában, mondotta Bottka. Véber Árpád dr. rendőrkapitány és Thury Lajos rendörianácsos arról tettek vallomást, hogy hogyan foyt le a tüntetés. Sípos Miklós rendőrfelügyelő elmondja, hogy mielőtt a kard lapozás megkezdődött volna, a tömeg zstdóbérenceknek, rendőrkutyáknak nevezte a rendőröket és ilysn kiáltások hangzottak el: — Vegyünk köveket, üssük be az ablakokat! Végül Lajkó Márton s. felügyelő h lyettes mordotta el az esemény ekei, mire az ügyész a többi tanu kihallgatásától elállott. Balázs ügyész mondotta el vádbeszédét ezután. A vádlottnak nem sikerült semmit bizonyitana. ítéletet kér, de ezzel nem akarja megbélyegezni a keresztény magyar ifjúságot, hanem azt akarja, hogy az ilyen tüntetéseknek is az ilyen rágalmazó cikkeknek vége legyen. Hosszú védőbeszédet mondott dr. Szichenyi. — A rendőrségnek nem lett volna szabad brutálisan nekirontani az ifjúságnak, amely izig-vérig magyar és nemzeli. Három eseiben is fölmentést kér, meri a cikk nem Szegedre vonatkozik, az álitásokat mind beigazolták és a rerdőrség brutalitást Férfi és nöi esöernyök rendkívüli olcsó árakon legszebb kivitelben pollák Testvéredéi Széchenyi-tér 17. m Csekonics-utca 6. Tízparancsolat. mialt irták meg a cikket. A vádlott még egyszer felszólal. — Ez az ügy nem az in ügyem, hanem iuszezer tagu magyar ifjúságii Nem lehet bennünket elitélni csak azért, hogy a rendőrlég elégtételt kapjon. Félórai tanácskozás után, este negyed hét órakor hirdette ki az elnök az itéietet, amely szerint bűnösnek mondották ki Varga Zsigmondot is ezirt az enyhítő szakasz alkalmazásával 15 napra átváltoztatható másjilmtllió korona pénzbüntetésre itilte, de az Itilet vérehajtását felfüggeszti. Az indokolás megállapítja, hogy a rágalmazó cikk csak a szegedi rendőrségre vonatkozik. A cikk azt állitja, bogy a rendőrség ritzrehajló is a politika befolyásolja. A rendőrségnek pedig kötelessége, hogy egyformán bánjon minden féllel. Állításait Varga nem tudta bizonyitani, ezért; bűnösnek mondották ki. Az enyhítő szakaszokat azért alkalmazták, mert Varga büntetlen előéletű és hazafias érzésében irta meg a cikket. Az itélet ellen az ügyész ,i8, a vádlott is febbbezelt, majd a tányérsapkás fiatalemberek csöndben elhagyták a tárgyalótermet. Az egyetemi tanárok még mindig nem foglalták el a Tábor-utcai bérház lakásait. Szeged, március 19. (Saját tudósítónktól.) Nagyon sok embernek feltűnt már, hogy a mai botrányosan nagy lakásínségben, amikor egyes családok évek óta hiába viaskodnak megfelelő látásért és amikor a lakásviszonyok uj családalapításokat akadályoznak meg, van Szegeden egy olyan kétemeletes bérház, amely — szinte — telesen lakatlan, pedig a benne levő 2—5 szobás lakások a legmodernebb lakásigényeket is kielégítik. A város Tábor-utcai uj bérházáról van szó, amely az elmúlt év őszén már teljesen elkészült, a városi adóhivatal már régen ott működik a magas földszintjén és amelyben nyolc lakást a város a kormánnyal és az egyetemmel történt megállajodás alapján a „lakásnélküli" egyetemi tanárok számára tartotta fenn. A nyolc nagy lakáson ki vül mindössze négy kétszobás lakást készítettek a Tábor utcai bérházban és ezt a négy kislakást olyanoknak adta bérbe a tanács, akik nem egyetemi tanárok, de azért igazolt lakásszükségben szenvedtek. A Tábor utcai bérház tizenkét lakása közül ed dig csak ezt a négy lakást foglalták el azok a szerencsés lakásinségesek, akiknek kérvényét sok száz igénylő kérvénye közül kiválasztotta a tanács. Az egyetemi tanárok számára fönntartott lakások Kijelölt bérlői eddig még nem jelentkeztek. Mind a nyolc lakás üresen áll és — a jelek szerint — túlnyomó része üres is marad legalább november elsejéig, ha ugyan valamennyi professzor reflektál lakásra. A város hatalmas bérpalotája igy üresen búslakodik a Rákóczi-téren és a Szegedre vetődő idegenek valami elátkozott kastélynak vélik, amelyben rémséges kisértetek járnak, mert azt elképzelni sem mernék, hogy Szegeden, ahol a lakásnélküli családok száma meghaladja az ötszázat, félesztendőkig lakatlanul maradjon nyolc üres lakás. Az elmúlt év nyarán az egyetem sürgette leginkább a Tábor-utcai bérház építésének befejezését és a kormány azzal a feltétellel adott kedvez ményes épitési hitelt a városnak, ha az építendő lakások hetvenöt százalékát a szegedi egyetem tanárainak tartja fenn. A város a kétmilliárd korona államkölcsön nagyobbik felét már visszafizette és — ha közbe nem jön valami — a hátralékot is rövidesen kiegyenlíti, igy aztán az épület teljes tulajdonjoga is a városé lesz és a tulajdonjoggal együtt a szabad rendelkezési jog is. Az egyetemi tanároknak, ugy látszik, nem olyan nagy a lakásínsége, mint az az elsö pillanatban látszott, mert aki valóban lakásszükségben szenvedett, az abban a pillanatban elfoglalta a lakást, amint arra alkalom kínálkozott. Igaz ugyan, hogy a lakások festése még nem végleges, a mérnökség a mult év őszén ideiglenesen bemeszeitette a falakat, hogy a lakásokat minél hamarabb elfoglalhassák a bérlők — a teljesen friss fal ugyanis nem tartja meg a festéket —, de ez nem elfogadható ok a lakások el nem foglalásához. A legtöbb egyetemi tanár még nem is jelentkezett a bérház gondnokságánál, a mérnöki hivatalban és nem jelentette be, hogy reflektál a lakásra. A mérnöki hivatal csak az egyetemi tanács átiratából tudja annak a nyolc professzornak a nevét, akiket az egyetemi tanács kijelölt a Tábor-utcai bérház lakóiul. A megnevezett professzorok közül csak nagyon kevesen adták tudomására a város tanácsának, hogy tudnak a lakásról. Az egyik professzor beadványt intézett a polgármesterhez. Bejelentette, hogy lakását csak október elsején foglalhatja el és kérte, hogy októberig ne terhelje meg a város a lakás bérével. A tanács legközelebb foglalkozik a beadvánnyal. A kérelem teljesítésének, értesülésünk szerint, erős ellenzéke lesz és az ellenzék álláspontja szerint a város nem azért építtette fel tokozott gyorsasággal és költséggel a Tábor-utcai bérházat, hogy annak közel egy esztendei bérjövedelméről most lemondjon. Ezzel kapcsolatban a tanács foglalkozni fog a tanári lakások ügyével általánosságban is és valószínűleg felhívja az érdekeit professzorokat, hogy a számukra kijelölt lakásokat záros határidőn belül foglalják el, mert ellenkező esetben az üres lakásokat más, jobban ráutalt lakásnélkülieknek adják bérbe. Reflektáns van rájuk százával. III /Qfl Péntek. Rom. Kai. et Brotestats BeKIB/4SU* nedekff Qör. kai. Vaz. és t. Naii kel 6 Ura 4 ptrekor, nyugszik 6 óra 12 perckor. Somogyi-könyvtár nyitva d, e. 10—l-ig, d. u. 4—7-lg. Muzeum nyitva d. e. 10—l-ig. Egyetemi könyvtár (központi egyetem I. emelet) nyitva délelőtt 8-tól l-ig és délután 3-tól 8 óráig. A szinházi előadás este fél 8 órakor kezdődik. Szegeden a gyógyszertárak köztil szolgálatot tartanak: Apró Jenő Kossuth Lájos-sugárut 61 (telefon 996), Barcsay Károly Széchenyi-tér (telefon 27o), Borbély József Takaréktár-utca (telefon 1268), Nagy György Boldogasszony-sugárut (telefon 1125), Moldvány Lajos Újszeged (telefon 846). — A főapán és a demokrácia. A Szeged szerdai száma vezető helyen foglalkozott dr. Aigner Károly főispán márciusi beszédének a.zol a részével, amelyben óva intette a liberális polgárságot attól, bogy állja a szociáldemokrata párttal kötött szövetséget. Cikkünkre pénteken válasz jelent meg a félhivatalos délutániban. Nem igen szoktuk eszrevenni az ilyen, egyébként esetleg jóhiszemű 1-pok közleményei', mert csak szabad emberekkel szeretünk vitatkozni, tehát olyanokkal, akik a saját véleményüket és nem ast írják, amit a hatalom rájukpararcsolása folytán muszáj. A félhivatalos egy-két kijelentése folytán ma mégis kénytelenek vagyunk kivételt tenni. Ilyen kijelen és példáu, hogy a munkanélküli politikusok mos* ráidomitottik a politikai versenypályára a demokráciát, pedig az ilyen politikai versenyzésekkel legkevésbé ajok törődnek, akikért a futtatásokat rendezik. A demokráciát nemcsak most, hanem már jónáhányszor ráidomitották a politikai versenypályára, csudálatosképcn mindig olyankor, amisor jó állásban lévő politikusok, hatalmi eszközökkel, kizárólag reakciójuk számára szerették volna kisajátitaní a politikai versenypályát. Tessék csak átgondolni a szent sző vétség u'á.i Európára nehezedett sötét évtizedeket. Egészen bizonyos, hogy a cikkiró, mint minden aranyközéputas cikkiró, ma nem Metternich dicsőségét zengené versben és prózában. Akkor, mosisni viselkedésiből következtetve, azok ellen vonultatta volna fel az ólomkatonáké, akik a demokráciát zudilották a politikai versenypályára. A titkos válaszlói jogtól pedig igazán nem keilene félni, ba a politikai versenyzésekkel a legkevesebbet azok törődnek, akikért a futtatásokat rendezik. A félhivatalos szerint demokrácia, hogy az arisztokraták részére tartogitott főispáni székben nálunk egy paricius kereskedőcsalád sarja ül. Lám, lám, nem is tud'uk, hogy a főispáni székeket arisztokraták részére tartogatják, jobb lenne, ha kizárólag tehetséges emberek részére tartogatnák. Ez lenne demokrácia, meg más mi egyéb it az ország javára. Egyébként tudomásul vesszük a demokráciának azt a másik értelmezését is, hogy a szegedi főispán esetleg nem is lehetne főispán, ha nem putridul, nanem csik egyszerű kereskedő-családból származott volna. A félhivatalosnak azokra a kijelentéseire, amelyek ugy hangzanak, mintha hordó tetejéről szónokolták volna el, nincs válaszunk. Eddig is tudtuk, hogy mi korlátozva vagyunk egészen elemi jogainkban is. A túlsó p irton pedig szabadon rossxindaiatuBkodbatnjk.